Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-01 / 91. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok® 1922. augusztus 1. maini békeszerződésben és az alkotmánytörvényben biztosított jogok legteljesebb érvényesítésére törekedjék. Az érsekujvári keresztény szocialista és az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparos párt együttesen tartott rendkívüli közgyűlése fél 11 órakor kezdődött az Aranyoroszlán nagytermében, melyet, dacára a szorgos munka időnek, teljesen megtöltötték a pártok helybeli és vidéki tagjai. Az együttes közgyűlést dr. Kukán Béla, az érsekujvári kisgazda és kisiparos párt elnöke nyitotta meg lendületes beszédben, örömmel állapítván meg, a magyarságnak e fontos kérdésben való testvéries, egyöntetű állásfoglalását. A súlyos időkben minden magyarnak vállvetve kell egymást támogatni és a küzdelemből egyformán ki kell venni részét. Tetszéssel fogadott beszéde után dr Ozorai József ügyvéd, Érsekújvár e tekintélyes vezetőférfia tartotta meg nagyszabású beszédét és terjesztette elő a határozati javaslatot. A szónok ismertette a békeszerződésben és az alkotmány alaptörvényekben a kisebbségek részére biztositott jogokat kultúrájuk, nyelvük és iskolájukat illetőleg. Ezek megállapítása után felsorolta mindama sérelmeket, melyek a magyarságot, dacára törvényes jogainak, a kormány iskola politikája folytán érték. Az általános országos sérelmek mellett felsorolta az érsekujváriak helyi sérelmeit, valamint a Vágselye, Csehi és más községek iskoláit ért sérelmeket. Az egész kérdést minden részletében megvilágító és jogi érvekben gazdag beszédében megjelölte azokat a módokat, melyek szerint e sérelmek orvoslását keresztülvihetönek tartja és a magyar nyelv és magyar faj szeret ététől áthatott lelkes szavakban buzdította a megjelenteket egymás támogatására és a ránk váró küzdelemben való kitartásra. Beszéde végén előterjesztette határozati javaslatát, melyben tiltakozását fejezte ki a kormány mai iskolapolitikája ellen és követelte a magyarság sérelmeinek orvoslását és a magyarság jogainak respektálását. Az illusztris előadó rendkívül tartalmas beszédét nagy figyelemmel hallgatták és többször szakították félbe zajos helyeslések. Nagy tetszés és hosszantartó éljenzés után Prohászka kisgazda és kisiparos párti titkár olvasta föl a javaslatot, melyet egyhangúan magáévá tett az együttes közgyűlés. Ficza József szenátor ajánlotta néhány meleg szóval elfogadásra a javaslatot, mely után Palkovich Viktor esperes-plébános, nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra és tekintettel az előrehaladott időre, rövid beszédben tette magáévá a javaslatot. Felemlítette beszédében a Magyarok Szövetségének ügyét, melynek alapszabályait azért nem hagyták jóvá, mert abban a saint-germaini békében biztositott kisebbségi jogokra történt hivatkozás. Ezenkívül még több sérelemről tett említést a közgyűlésnek és számos példával illusztrálta a legefvakultabb nacionalista iskolapolitikát. A javaslat kiegészitéseképen indítványozta, követelje a közös gyűlés a kormánytól, hogy a magyar iskolák ellenőrzését magyar tanfelügyelőkre bizzák. Az együttes közgyűlés á határozati javaslatot Palkovich indítványával kiegészítve, egyhangúan elfogadta és a kormányhoz felterjeszteni rendelte el. A határozatban kimondották azt is, hogy fölkérik a magyar nemzetgyűlési képviselőket és szenátorokat, hogy kövessenek el mindent a sérelmek orvoslása érdekében. Az együttes gyűlést Néder János, az érsekujvári kér. szocialista pártelnöke zárta be lelkes szavakkal, mely után a gyűlés egy óra tájban szétoszlott. A forrongó vulkán a békeszerződések által újjáalakított Európa, ma itt, holuap ott löveli ki izzólávaköveit. Ezek a kitörések nem lehetnek meglepőek azok előtt, akik tudják, hogy Európában annyi az uj&bb ellentét, visszafojtott gyűlölet, a rettenetes bosszúvágy, hogy egész Európát szétrobbanással fenyegeti. A sok gyűlölet, bosszúvágy között, amelyet a világháború és a békeszerződés elhintett, nem utolsó helyen áll a bolgár-szerb engesztelhetetlen gyűlölet, amely ha kitör, lángba borul az egész Balkán. A bolgárokról keveset haliunk mostanában, úgy hogy bizonyára nagy érdeklődéssel fogja a közönség olvasni az alábbi sorokat, amelyek a bolgár szerb engesztelhetetlen boszszuvávy egv szomorú szenzációjáról szólnak. A oi8cedóDm komi ácsik üszkübi és kumanovói kettős monstre pőre végétért. Üszkübhen 5 vádlottat, köztük JWitsch Arzént és Atzewitseh Petá't halálra ítélték, 83-at pedig felmentettek. Kumanovóban 183 vádlódat.Ítéltek 1—6 évi kényszermunkára, 19-er pedig felmentettek. A halálos Ítéleteken kívül tehát összesen 1500 évi kényszermunkát szabtak ki 269 vádlottra. A kettős monstrepörnek, mely valóságos lázban tartja a balkáni államok közvéleményét, lefolyása a következő .■ A főtárgyalásoD Jaukovitsch törvényszéki elnök elnökölt. A vádirat szerint egász Déí- Szerbiát, különösen a bolgár határ melletti részeket állandóan veszélyeztetik a bolgár ko mitácsi szervezetek. E bandák tucatjával lépték át a határt, szerb uniformist viseltek, azonban bolgár fegyverekkel voltak ellátva és a legszörnyübb kegyetlenséggel puszta1 ottak Kutnanovó, Brsgaimitza és Üszküb vidékének szerb lakosai között, különö* előszeretettel vadászva a szerb kormány exponenseire, a tanítókra, községi eiőjárókra, polgármesterekre stb. A bandák véres munkájuk elvégezte után bolgár és török nyelvű röpiratokat osztogattak, melyekben a komitáesi szervezetekbe való belépésre, a szerb rezsim elleni küzdelemre s általános felkelésre hívták fel a lakosságot. Egyes röpiratok magának Kemal pasának az aláírását is viselik, ki Macedónia népeinek föderativ alapon való egyesítését proklamálja egy autonom Macedóniában. A röpiratok biztosítják Macedónia lakosságát, hogy Európa és Amerika közvéleményének megnyerése után elérkezik a felkelés es a Bulgáriához való csatlakozás ideje s ebben segíteni fogják Macedóniát az SHS királyság ellenségei: Olaszország, Törökország, Montenegró elégedetlenjei, a bukaresti kuco-oiábok és a horyát szeparatisták és autouomisták. Az áliamügyésa a tanúvallomások alapján megállapítja, hogy a macedóniai bandák tevékenységének centruma Szófia, a „Macedóniai testvérek . zövétségének végrehajtó bizottsága“, meiy mögött a bolgár parlamenti ellenzék és a macedóniai bolgár emigránsok végrehajtó bizottsága, mely mögött maga Stambulioski Kormánya all. Baígarii tehát, egységes frontba sorakozik fel a macedóniai bandák mögött. A vádlottak védelmét tiszküb és Kumanovo valamennyi ügyvédje látta el. A főtár - gyaiás folyamán még baigazolást nyert, bogy a bolgár komitáesik az albán szaKadárokkal (odmatniki) is összeköttetésb n vannak, kik Asem Bejtta, Bajram G uo és Hassan Beg vezetése alatt állandó rettegésben tartják az albán hatarmeuti szerb lakosságot. A szigorú Ítéleteket az a körülmény magyarázza, hogy a törvényszék az ítéletek kiszabásánál az „állam védelméről szóló törvényt“ alkalmazta. A jugoszláv sajtó oldalas cikkekben foglal .ozi t a monstre pörrel és előzményeivel. A komitáesiknak messzeágazó katonai szervezetük van, melynek élén Protogerow bolgár tábornok áll. Stambuliaski bolgár sajtónyilatkozatokban visszautasítja az ellene emelt vádakat s kijelenti, hogy a macedóniai bandák révén maga a macedóniai bolgár lakosság, melynek minden egyes iskoláját elvették, védekezik az elszerbesités ellen. Útlevél uisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Oidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkin! háromszor megy köldönc Prágába Eljárási díj 35 korona, cím: bászló Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. unt I Bratisia A dimai hegemónia. (Jugoszláv vélemény Csehszlovákia dunai politikájáról. — A komáromi, pozsonyi, budapesti kikötök. — „Az antant kedvenceu. — Aki sokat markol, keveset fog. — A csepeli kikötő cseh része) Nemcsak minket komáromiakat, hanem minden újságolvasót érdekel mindaz, ami Európa egyik foiyójárö!, a .Dunáról szól. Az angol, francia, német világlapok állandóan foglalkoznak a dunai kérdéssel. Ezeken kivüi a Dunarnentén fekvő városok, országok sajtói, a bécsi, pozsonyi, komáromi, budapesti, újvidéki, belgrádi lapokban is olvashatunk napnap után cikkeket a dunai kérdésekről Ezek között a cikkek kötött nem egyszer találunk érdekes dolgokat. Ilyen érdekes cikket olvasunk a Jugoszláviához csatolt Újvidéken megjelenő Déíbácska című politikai napilap egyik utóbbi számában. A cikket itt közöljük: A békeszerződések óta úgyszólván minden konferencián szó esett a Dana »internacioualizálásárói.« Ez azonban nem annyira a nemzetközi érdekek kielégítése céljából történt — mert hiszen ezeket az érdekeket a Dunának eddigi birtokosai is teljes mértékben honorálták — hanem egyes nemzetek mértéken felül kívánt érdekéből. Az »internacionalizálás« jelszó csak a lesték volt, mely éppen azt a szándékot takarta, hogy a Duuát, illetve annak kihasználási lehetőségéi egyes nemzetektől elvonják, viszont ugyanakkor más nemzetek e tekintetben favorizáltassanak. Kezdődött a gok vita a nemzetközi Dunabizottság székhelyének megállapításánál. Eredetileg két varos jött kombinációba; Budapest és Beográd. Tekintve azonban azt a körülményt, hogy a bizottság székhelyével az illető ország, melyben az letelepszik, nagy előnyöket nyer; Csehszlovákia csakhamar akciót indított, hogy attól Budapestet elüsse. Ez meg is történt. Most már sokkai könnyebb dolog volt, hiszen a kitűnő külföldi összeköttetésekkel rendelkező csehszlovák köztársaságnak nem nagy fáradságba került, hogy az antantot meggyőzze arról, hogy e bizottság csupán és kizárólag Pozsonyban érezheti jói magit. Az antant kedvence célját el is érte. Véglegesen ugyan talán még ma sem történt döntés a bizottság székhelyére von Akozólag, de anhyit már ma is meg lehet állapítani, hogy Beograd végérvényesen kiesett a kombinációból, a Cseh-szlovák köztársaság ellenben annyira biztosra veszi a Dana „ioternacionalizáíása« után a maga hegemóniáját, hogy nagy külföldi kölcsönt szerzett a pozsonyi és komaromi nagy kikötő építéséhez. Már maga az a tény, hogy a külföldi kölcsönt a legnagyobb örömmel bocsátottak rendelkezésre, sejtetni en\ gedi, hogy az áutánt tényleg Csehországot szemelte ki dunai »Grand E>al«-vá. A pozsonyi kikötő építésével a francia | Schneider Cr ;uzot tőkecsoport bízatott meg, | ugyanaz az érdekeltség, mely a Budapesten j épülő kereskedelmi kikötő építését is végzi. Egyébként érdekes, hogy Massarykék már • a budapesti kikötő iránt is annyira érdeklődnek, hogy iépéseket tettek Parisban, a budapesti kikötő egyrészéDek, mint »kizárólagosan c3eh érj dekeket szoigíló partrész« nek biztosítása végett. Ki akarják erőszakolni, hogy a budapesti ! kikötő egyrészét csak maguk részére fogialhas| sák le. Valószínű, hogy az antánr. az ilyenforma ; »Internacionalizálást« kissé furcsának fogja tar* ; tani, mert hiszen akkor ugyanilyen jogon a I nemzetközi érdekek nevében Uruguay, Costa- Rica és Szu Domingót is követelhetik, hogy minden egyes európai kikötőben sajat külön nemzeti kikötőjük legyen s ha mindenidnek eleget kell tenni, akkor minden államra olyan kis kikötőpart jut, hogy amellett bizony taian csak i a gyerekek papirhajója tud majd kikötni. Hiszszük, hogy ezt Párisban i3 tudják s a csehek uj terve, meiy az egész világon veszedelmes ! precedenst teremtene, megfelelő fogadtatásra fog ; találni.- --------------- ' -------- 1 - -...- ■■ TélUivatl^ok már kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom.
