Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-25 / 88. szám

2 oldal „Komáromi Lapok 1922. julius 25. gzovjetmisszió vezetője ellen irányul, akit avval vádol meg, hogy kommunista propagandára használja föl diplomáciai kiküldetését és agitá­­cióját főleg a csehszlovák hadseregre és az állami hivatalokra terjeszti ki. Bechyne foglal­kozik cikkében a csehszlovák-orosz szerződéiSel és m-,gállapitja, hogy Kreml urai ezt a szer­ződést „éles tölténynek tekintik a bolseviki patrontáskában,“ mert ez a legújabb szovjet­­recept. Kérdést intéz Beueshez, hogy van-e tudomása a csehszlovák-orosz szerződés orosz részrőli megszegéséről és ha van, akkor milyen eszközökkel akar ez ellen védekezni. Megkér­dezi továbbá Bínest, hogy megongedhaiónek tártjá é, hogy a csehszlovák parlament két tagja résztvegyen ezekben az üzelmekbtm. Cikkét így fejezi be Bechyne: Szovjetorosz­­ország oftenzivát kezdett Csehszlovákia ellen. Mosztovenko ur illegális munkát végez. Nem kellene-e még idejében tudtára adni neki, hogy Moszkvától Prágáig ugyanannyi kilométer az ut, mint Prágától Moszkváig? = A Slovensky Vychod megint rémeket lát. Ismeretes, hogy a magyarellenes szlovák lapok között első helyen áll a Si. V., amely bizonyos időközökben rémképeket szokott látni. A „Slovensky Vychod“ minapi számában megint betekint a kulisszák közé s a szlo­­venszkói magyarság iskolaügyi akciójában egy tervszerüt-n előkészített és megrendezett nagy magyar propagandának első etappját látja. A „Slovensky Vychod“ ismét azzal az állítassa! jön elő, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság iskolaügye a lehető legigazságosab­ban van megoldva, hogy a magyarságnak tel­jesen elegendő iskola áll rendelkezésére. Ha tehát a magyarság politikai pártjai iskoiaügyi népgyüléseket rendeznek s azzal fenyegetőz­nek, hogy a külföld nyilvánossága elé is vi­szik az ügyet, akkor ez nyilván nem lehet más, mint egy irredenta propagandának első akciója. A „Slovensky Vychod“ tennészatesen bölcsen elhallgatja azt, hogy nemcsak a pol­gári pártok foglalkoznak most intenzivebben az iskola kérdéssel is, hanem a munkáspártok, a kommunista és szociáldemokrata pártok is, amelyeket bizonyára nem irredenta-szempontok, hanem tisztán az emberi jogok iránti érzék és kötelesség vezetnek. Elhallgatja azt is, hogy a bécsi munkaközösséghez tartozó magyar szo­ciáldemokrata párt is karlsbadi világkongresz­­szusán a nemzetközi muukásközvéleméuy elé szándékozik vinni az iskolaügyat, nyilvánvaló­an nem irredenta szempontból, hanem tisztán kulturális szempontból. A magyarság ezrei és százezrei tehát politikai pártállásra való kü­lönbség nélkül együttesen követelik az iskola­kérdésnek a békeszerződések s az alkotmány­törvény értelmében való megoldását Hogy mennyire nevetséges a „Slovensky Vychod“ rémlátása, arról minden objektiven gondolkodó ember meg van győződve. A magyarság szí­vesen lemond a tiltakozó gyűlések megtartásá­ról, ha az iskol&kérdést kielégítően oldják meg. így le kell szerelni a „SÍ. Vychod“ által beharangozott nagy magyar propagandát s ak­kor nem nyilik alkalma a magyar pártoknak az „irredenta“ izgatásokra. = A bécsi interparlamentáris kongresz­szusrói. A szeptember elején Becsben összeülő interparlamentáris konferencia részére az ál­landó magyar delegáció vezetősége most kül­dötte be a résztvevők névsorát. A névsor azt mutatja, hogy a kongresszuson m gyár részről az összes egymással küzdelemben álló pártok érdekes egyéniségekkel lesznek képviselve. Legnagyobb számmal az egykori „nemzeti munkapárt“ jeles tagjai jelennek meg Magyar­­oiszág képviseletében. Közülök való Almássy László, a mai Bethlen-párt vitarendező bizott­ságának elnöke, Baross János, nemzetgyűlési képviselő, Horanszky Dezső dr. (Horanszky Nándor fia), Hoyos Miksa gróf, a kapos­vári képviselő, Illés József dr., a magyar ruszin mozgalom vezetője, Lukács György, Berzeviczy Albert és Miklós Ödön, a régi gárda vezetői közül s ugyancsak a régiek kö­zül, régi jogon, Gratz Gusztáv, Klóbersberg gróf és Szterényi József, azutáu Ráday Gede­on, Pékár Gyula, Kállay Tamás és Mándy Samu. A kormányt támogató kereszténypárto­kat vezetői, Ernst prelátus és Huszár Károly, a keresztény ellenzéket Andrássy Gyula gróf, és Haller István képviselik. A kisgazda-veze­­tsk közül Mayer János, Moser Ernő, az agrá­riusok közül Schandl Károly és Örffy Imre lesznek j den a konferencián, amelyen ezúttal először a magyar szociáldemokrata párt is megjelenik. A szociáldemokraták képviseleté­ben a nemzetgyűlési frakció vezetője, Peidl Gyűli, Peyer Károly és Hébelt Ede dr. volt eperjesi jogtanár jönnek fel Bécsbe a kon­gresszusra. Jeleu lesz még a kongresszuson a polgári pártok két legszélsőbb baloldali tagja, a köztársasági TUinprecht Antal dr. és Drozdy Győző. Az interparlamentáris konferenciák két régi magyar híressége, Appouyi Albert és Giesswein Sándor előreláthatóan a szeptemberi kongresszuson is számottevő szerepet fognak vinni. Uíleuél uisumot minden államba a legggorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Oidéki megbízá­sokat a legggorsabban elintézek, miután hetenktnt háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona, cím: hászló Zsigmond Braíislaua (Pozsony) Száplak-u. ÍZ. sz. — 1922. julius 21. Az állami kikötő vételárának utalványo­zása ügyében 22 bizottsági tag a zsupántól rendkívüli közgyűlés összehívását kérte, aminek a zsupán eleget is tett és péntekre rendkívüli közgyűlést hivott egybe. A zsupán nem enged interpellálni. A bizottsági tagok élénk érdeklődést mu­tattak a közgjülés iránt és több interpellációt is jelentettek be, a közgyűlés megnyitása után azonban dr. Folkman zsupán, aki egy év óta most jelent meg elősször a közgyűlésen, kije­lentette, hogy csak a tárgysorozatot engedi tárgyalni; igy az interpellációk a legközelebbi rendes közgyűlésre maradtak. A kikötő ügye. Feszült várakozás előzte meg a kikötő ügy tárgyalását, melyet a teljhatalmú miniszter minapi kiszállása ismót aktuálissá tett. A kikötő vételarának utalványozását dr. Geőbel tanácsnok ismertette s bejelenti, hogy a Zsupani hivataltól nyert értesülése szerint a minisztertanács jóvá­hagyta és ez alapon a közmuukaügyi miniszter aláírta, sőt az utalványozás iránt is intézkedett. Dénes Emil, Hacker Richard, Végh Vilmos és dr. Alapi Gyula szólaltak fel a kikötő ügyében, de a zsupán csak a szerződéssel szorosan kapcsolatos felszólalásokat engedte meg. A hozzá intézett kérdésre kijelentette a zsupán, hogy a vételár folyósításának időpontját nem tudja, valószínűleg 30 nap alatt megtörténik az aláírástól számitva. A közgyűlést Stván János világosította fel, aki magánértesülés alapján azt az információt közölte, hogy a vételárat augusztus 10-re utalja ki a kormány egy bank utján. A közgyűlés ezt a legújabb terminust is tudomásul vette. A vételár felosztása. A 2,080.000 K vételár felosztása foglal­koztatta a közgyűlést és nagy meglepetést kel­tett annak bejelentése, hogy az állam levonja a vételárból a város 419000 adóhátralékát és az 1919. évben adott 300000 K. kölcsönt. Mivel a pénzügyi bizottság a felosztást más alapon eszközölte, a közigazgatási bizottság újból a pénzügyi bizottság elé utasította az ügyet elintézés céljából. Az adókezelés. A községi és állami adók kezelése ez év augusztusától az állami adóhivatalokba megy át. Ez a tény a várost is érinti, amely ebben az ügyben felirattal fordul a pénzügyminisz- i tériumba. A Thonet-ügy j hosszú aktája záródott le ezután, mely két even j át foglalkoztatta a közgyü'ést. Ez ügyben vizs­­í gálóbizottság járt el, amelynek jelentését Dénes \ Emil terjesztette elő, A jelentés megállapítja I azt, hogy a Thonet fa hatóságilag rekvirált fa volt. Ennek folyományaképpen a szállító cégnek állania kellett volna a feltételeket, amelyek sze­rint a fa egy részét önköltségi arban kellett szállítania a város részére. A jelentésben rész­letezett és megindokolt számítások alapján a varos javara 2559 K követelés mutatkozik, mely Összeg megtéritéritéset a város a szállító : Fried céggel szemben kívánja is. A bizottság az előadói jelentést elfogadta és Hacker bizottsági tagnak fáradozásáért elis­merését fejezle ki. Mi a magunk részéről az ügynek ilyetén befejezését nyugalommal vesszük tudomásul, rniut hivatalos cáfolatát a várost ért fantaszti­kus összegekre rugó károsodásnak, mely az eset kapcsán a városi közönség köztudatába is utat nyert. A záróóra ügy igen heves vitát keltett és Dénes Emil a pol­gármestert és a tanácsot támadja azért, mert az ügyet a megáüapudastól eltérve, nem hozták két heten beiül a reinkivü i közgyűlés elé. A zár­óra szabályrendelet tervezetet az érdekeitségek­­; nek kellett megvitatni és azzal a kereskedelmi testület, iparieauiiet és a kereskedelmi alkalma­zottak egyesülete foglalkozott. Szamos felszólalás hangzott el ebben a tárgyban es a vitában resztvettek Dénes Emii, Hacker Richard, Eua-ovica Ferenc, Dosztái Ja ■ kab, Lenhardt Mihály, Stern ß.rnat es más bizottsági tagok, akiknek az előadó dr. Geöbel Karoiy ti. polgármester adta meg a leiviiagosi­­tasokat. A tanács tervezete változatlanul ment keresztül. E szerint a vasárnapi muakaszünet (feltétlenül betartandó lesz, az ebed idő alatt 7,1—V22 óráig lesz a szünet, hetivásárok al­kalmával azonban nem lesz deli szünet. A polgármester ellen. A zsupán két ügybői íoiyolag fegyelmi \ vizsgálatot kárt a po garmester enen ; az egyik I egy illetőségi bizonyítvány kiadasa, a másik j pedig egy városi tisztviselővel szemben tanúsí­tott eljárása, akit mivel csekélyebb szolgaiad mulasztást követett el, nem függesztett fel hi­vatalától a zsupani utasitas szerint. (Az ügy tudlunkkal a fegyelmi választmány határozata szerint el is van .ntézve). A közgyűlés a vizs­la galatot eirendeite és foivtatásavai Budik Béla j megyei főjegyzőt delegálja a zsupán. Az iskolaszék és az iparos tanonciskolái bizottság Í* megalakítása került ezután napirendre, meiyet a szocialista és a többi partok kompromisszium alapjan töltöttek be. A megválasztott tagokat lapunk más heiyéa közöljük. Választások. A közgyűlés ezután a második reudőrka­­pitányi állásra egyhangúlag lgó Aladár rendőr­­íogaimazót és az eiső aljegyzői állasra dr. Doma Károly második aljegyzőt választotta meg, aki­ket lelkesen megéijeuzett. A közgyűlés d. u. 7 órakor ért véget. Gyermekdélután. — A Dalegyesület gyermekmulatsága.. — A Komáromi Dalegyesület minden nyáron megnyitja helyiségeit a gyermekvilágnak, mely­nek egy egész délutánt kitöltő műsorral szol­gál, hogy az apró emberkéknek vidám szóra­kozásban legyen részük. A Dalegyesület e ked­ves mulatsága már fogalomma kezd nőni a gyermekek lelkében s évről-évre lázasan várják azt a napot, melyen a népszerű mulatság örömei bekövetkeznek. A Dalegyesület vezető­sége áldozatoktól sem riad vissza, hogy meg­szerezze a gyermekek e boldogságát s igazán csak elismeréssel adózhatni azoknak a férfiak­nak, kik az egyesületnek e nemes irányú vál­lalkozását előkészítették és teljes erkölcsi si­kerre juttatták. Vasárnap, julius -23-án zajlott le a Dal­­egyesület nádor-utcai kerti helyiségében a Gyei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom