Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-25 / 88. szám

iBegyireiiharmaidBlR éwf ©l^aspra

88« «sáni

Kedd, 8822, Julius 25.

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

I* O L I T IKAI L .A. F.

t!5fi/eÍ38Í ár ei«h*»lovák értél) hen: Helyben és vidékre posta! szétküldéssel;

£géí* évre 80 X, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes s*$*m ára i 80 fillér.

i dili isis

elkezdődött és szomszédságunkban folyik. A legnagyobb aggodalommal szemléljük ezt a műveletet, amely az elnemzetietlenités kétségbe nem vonható céljait szolgálja és szinmagyar Csallóközünket akarja ettől a jellegétől megfosztani. Szociális reform álarca alatt a legrútabb és legszélsőbb sovinizmus szövi itt alakos játékait a magyar faj elnyomására és háttérbe szorítására, gazdasági tönkretételére.

Láttuk már a barsmegyei földosztások körül, hogy a magyar jelentkezőket egyszerűen kisemmizik, jelentkezéseikre azt mondják, hogy elkéstek és más nevetséges ürügyeket találnak ki arra, hogy őket igényeiktől elüssék. A komárommegyei földosztások is ugyanerre a kaptafára lesznek szabva. A júniusban közzétett földbirtok parcellázásról a helybeliek értesítve egyáltalán nem lettek. A jelentkezéssel bizonyára ezek is el fognak késni, mint ez a trencsénteplici földhivatal programjában benne van.

Van ennek a hivatalnak egy kirendeltsége is itt Komáromban a megyeházán. Hivatalának ajtaján itt, ahol a lakosság tiszta magyar, amellyel érintkezésben áll, egy magyar betű sem olvasható és teljesen cseh felirat ékeskedik ott, úgy hogy az ügyes bajos föidmíves ember meg se találja. Már ez a körülmény is jellemzi ennek a hivatalnak minden tendenciáját.

Halljuk, hogy a földet igénylő magyar rokkantak az ekeli és gadóci nagybirtokok területéből birtokhoz jutni nem tudnak, ellenben csehek és szlovákok igen, akiknek befizetéseit a földbirtokhivatal elfogadta. Ez ellen az eljárás ellen a leghatározottabban felemeljük tiltakozó szavunkat és felhívjuk az összes politikai pártok vezetőségét a legsürgősebb közbelépésre. A megyei közigazgatási bizottságnak rendkívüli közgyűlésen kellene ezt az ügyet tárgyalni, mert ennél fontosabb közérdeket • nem ismerünk; nem értjük, miért nem szorgalmazzák összehívását a bizottság tagjai ?

Hát ez a magyar sors? Ezt érdemli a magyar nép, hogy saját földjét, melyen ezer éven át volt úr, amelyet vérével és verejtékével áztatott évszázadokon át, kihúzzák lábai alól ? Ez a föld a mienk és annak i3 kell maradnia: ehhez másnak, mint magyarnak joga nincsen; ez a játék, ami itt folyik, a békeszerződés legflagránsabb megsértése, a kisebbségi jogok kíméletlen és durva legázolása, amelybe belenyugodni annyi volna, mint saját halálos Ítéletünk aláírása.

ÄUPSTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: GÁÁL GYULA dr

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

JJ-ÍI.1ÜTM1 ..............1---1M

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ptádoi’-«. 26 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton

— A Kisgazda és Kisiparos Párt és a földreform. A magyarságot teljesen mellőzni akaró csehszlovák földreformra vonatkozólag a Kisgazda és Kisiparos Párthoz nagyon közel álló helyen a következő nyilatkozatot hallottuk:

Az Országos Magyar Kisgazda Földmives és Kisiparos Párt a legerélyesebben foglal állást a magyarságot teljesen mellőző csehszlovák földreform ellen a patt lapjaiban, gyüléseken. Gyűléseit sünien tartja, amelyeken fölvilágosítja a népet, hogy mily' n magyar ellenes akció folyik a földreform állarca alatt. Most vasárnap is két gyűlést tartott Csallóközben. Ezenkívül a földosztásra szánt uradalmakhoz legközelebb eső községekben (Csicsón, Ekéién, Dunoujfalun stb.) összegyűjtötte a földet igénylő magyarságra vonatkozó adatokat, hogy a földhivatal ne álihasson elő azzal a dajkamesével, hogy azért osztotta fel idegeneknek a magyar földbirtokot, mert magyar földigénylők nem jelentkeztek- Ezzel ezentúl nem véclekazhetik már a földhivatal, mert a jelentkező ivek nagy garmadáit nem hazudhatja le.

Azt is le kell szegeznünk, hogy sok földbirtokossal kétszínű játékot űznek egyesek. Ha kipattan a tiíoi, hogy valamelyik uradalmat föl fogják osztani, akkor rendeseu megjelenik egy ügyvéd, vegy annak megbízottja és hivatkozik arra, hogy neki roppant befolyása van és neki módjában van a földparcellázást megakadályozni. Sajnos, mindig akadnak hiszékeny emberek, akik felülnek és busá3 összegeket fizetnek a közbenjárónak, aki a magas összegen kívül azt is kiköti, hogy a birtok körül le kell szerelői minden fölparcellázási mozgalmat, földigényösszeirásokat, hogy a figyelmet el lehessen terelni onnét. A helyzet aztán az, hogy nem egy esetben rossz szemmel nézi az ilyen félre vezetett, hiszékeny földbirtokos, ha a Kisgazda és Kisipaios Párt megfujja a vészkürtöt, hogy emberek, vigyázzatok, a falutokban levő uradalmat föl akarják osztani, de teljesen ki akarnak titeket, mint magyarokat az osztásból hagyni. Ma már azonban a Kisgazda és Kisiparos Párt inkább magára veszi a tulajdonos ódiumát és igen is a fölosztásra szánt uradalmak körül lakó magyarság között gyűjti az adatokat, hogy kinek van föidigénye. Szomorú tapasztalatok szólnak a mellett, hogy a magas közbenjárót hiába pénzelte le a tulajdonos s hiába némitott el minden földigénylési fölszólalást, a birtokot fölosztották magyar jelentkező híján cseheknek és szlovákoknak. Szóval ezek a szomorú tapasztalatok is igazolják a Kicgazda és Kisiparos Párt akcióját, hogy a magyarságot fölrázza nemtörődömségéből és hangos szóval tiltakoztatja a magyarság százezreit a magyarságot mellőző földreform ellen.

= Szlovák panaszok. A szlovák keresztényszocialisták legutóbb népgyülóst tartottak Eperjesen, ahd az egyik szónok Kniha János mondotta többek között a következőket: — Kérdem! Föl vagyunk szabadítva? És tényleg szabadok is vagyunk? (Közbeszólások: Dehogy vagyunk.) Előzetes szerződésekkel, melyeket szlovák és cseh tényezők Moszkvában, Clevelandban és Pittsburgban kötöttek, biztosították nekünk a szabadságot. Azonban a trianoni békeszerződésben Szlovenszkó önállóságáról és önkormányza- ■ tárói említés sincsen. A gazdasági elnyomorítás- * ról nem beszélek, csak Szlovenszkó elözönlésére rámutatva kérdezem: ki áll csaknem az összes hivatalok élén a közigazgatásnál, bíróságnál, közép és felsőiskoláknál, vasútnál és postánál, i

a katonaságnál és csendőrségnél ? (Közbeszólások: Csehek.) Ki tölii be a hivatali állásoknak legalább 80 százalékát?! Milyen szellem, milyen beszéd uralkodik Szlovonszkón, miuden, de minden fölött ? 1 Idegen nyelvet és szellemet kényszerítenek ránk, a nyelvet a csehszlovák közösség köpönyege alatt. Szlovenszkó szabadságának megteremtői Amerikában és Oroszországban nem ilyen szabadságról és felszabadításról álmodoztak! Hol van a szlovák törvényhozó parlament? Hoi van a szlovák Önálló közigazgatás és bíróságok ? Hol a tisztán szlovák közép- és felsőiskolák ? Hol Szlovenszkó fiai és lányai érvényesülésének elsősége? Hol van Szlovenszkó gazdasági érdekeinek védelme? Vájjon a szlovákságnak az alárendelt űzetett szolgálatokhoz nincsenek elég megfelelő és megbízható erőik? íme. a mi szabadságunk! íme a boldogság! Élvezzük azt a testvéri szeretet agyonölését, mely százezreket kónyszeritett a Morva mögül ide, hogy minket az ő pokrokát (haiadó) szellemükkel műveljenek. Ugyancsak ezen a gyűlésen Fedor Miklós szepesmegyei párttitkár a szlovák sérelmek kapcsán felemlíti, hogy a tanítóságnak a csehek előtt vizsgát kell tenniök. Folytatva a szlovák kulturális kérdésről való előadását, felemlíti, hogy lopásért biróilag elitéit egyének is vaunak a tanári testületben. A legnagyobb megbotránkozás hangján beszél a korrupcióról, mely a »fejétől bűzük a hal« igazsága szerint fertőzi meg közéletünket. (A jelenlevő hatósági kiküldött ismételten félbeszakítja a szónokot a szó megvonásának, sőt a gyűlés feloszlatásának kilátásba helyezésével. A szónok erre a demokrácia elvének alapján erélyesen követeli, hogy adatokkal igazolható tényállásainak megtételében a hatóság ne akadályozza.) A nagy néptömeg maga is felzuduit a hatóság indokolatlan akadékoskodása miatt és viharos kiáltásokkal követelte a beszéd folytatását. A szónok tudomásul veszi a hatósági közeg fenyegetését, de az igazság kimondását magától elvitatni nem hagyja.

= A magyarság tiltakozása az iskolaügyi Jogtiprások ellen. Az »Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparost párt« Érsekujvári osztálya és az »Országos Keresztény Szocialista párt« érsekujvári szervezete a város széles környéke szervezeteinek a bevonásával Érsekújváron az »Aranyoroszlán szálló« nagytermében folyó hó 30-án délelőtt fél 11 órakor összevont rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés tárgya a magyar iskolaügyi sérelmek megállapítása s azok orvoslása tárgyában való határozat hozatal. A gyűlés hatalmas megnyilatkozása lesz a szlovenszkói magyarság rendithetlen egységének, másrészt azon tettekre kényszerítő elkeseredésnek, melyet a milliónyi magyarság lelkében a kormány balkáni iskolapolitikája korbácsolt fel.

— A hű barátság vége. Közismert tény, hogy a Csehszlovák kormánykörök, különösen az uj köztársaság keletkezésekor mennyire kér* Kedtek a kommunistákkal. Akkor még a magyar kommunista is jó volt nekik. Most már persze a magyar akkor se kell nekik, ha kommunista is. A kommunizmusra most már nincs nagy szüksége a köztársaságnak, csak a kezdet kezdetén kellett a kommunista barátkozás a magyarság ellen. Most aztán rz fáj egyes politikai köröknek, hogy a kommunizmus melegágya a szovjetkormány finom háláját még tovább is szövögetni akarja Csehszlovákiában.

A „Pravo Lidu“ egyik legutóbbi számában Becbyne prágai szociáldemokrata képviselő éles cikkben támadja az orosz szovjetpolitikát.

A cikk éle különösen Noztovenko, a prágai