Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-30 / 156. szám

4. oldal.

»Komaromi Udvok*

Í922. december 30

helyzete álljon elő. Uj reform készül és képtelen egy igen sok részében elavult közel negyven éves magyar törvényt pótolni, megelégszik a foltozgatással, a fejeléssel.

Komárom várgs helyzetében például a városi tanács megválasztását, mely a zsupán személyes közreműködése mellett ezelőtt egy hónappal folyt le, most ugyanaz a zsupán megsemmisíti — egy hónap múlva. A városi tanács működése tehát ezzel bizonytalanná vált, amire pedig soha nagyobb feladatok nem hárultak, mint most, az átmenet hónapjaiban. A kinevezett új állami jegyző itt van, de tényleges működést nem fejthet ki. A megválasztott elöljárók hatáskörüket nem ismerik, pedig két nap múlva át kellene venni hivatalukat. De nem tud jövő sorsáról semmit a város régi tisztviselő kara sem. Az adó ügy már régóta államosittatott, de a kezelőiét ma sem vette még át az állam; a katonaügy, a kihágási ügy januártól kezdve a járási hivatalhoz fog tartozni, de erre nézve semmi intézkedés sincsen; a rendörkapitányi hivatalnak régi hatásköre ugyanezen alakjában szintén megszűnik január elsején, de tisztázatlan a hatáskör, mi marad meg a községi rendészetnél és mi megy át az állami rendőrség hatáskörébe. Általában a rendőrség államosítása már két év óta folyamatban van és abban merül ki, hogy a rendőrigazgató évenkint szemlét tart Komáromban és tárgyalásokat folytat.

Lesújtó kritikát lehetne és kellene Írni arról a fejetlenségről, kapkodásról ős tájékozatlanságról, amely itt uralkodik s aminek természetesen a nagy közönség issza meg a levét. Végtelen csodálkozásunk afelett, hogy mélyreható reformokat igy csinálnak és igy hajtanak végre, azaz végrehajtásról — úgy látszik — .egyelőre még szó sincsen.

Az utolsó percekben szinte bizonyosan várjuk, hogy megjelenik a rendelkezés a reform felfüggesztéséről vagy elhalasztásáról, ami rendesen be szokott következni, midón előkészítés nélküli, meg nem emésztett intézkedésekről van szó. Egyelőre minden megy tovább a régiben, ez a legkényelmesebb megoldás, amely valóságos császármetszéssel oldja meg a vajúdás nehéz kérdését. Ezer és ezer érdekszálat vág ketté ez a megoldási mód és ezer nyugtalanságot az ügyes bajos feleknek, jogbizonytalanságot a közigazgatás terén, amely az állami működésnek mégis csak fundamentumát képezné.

Kiitiháii Farkas Maria heDedOoiűv^ziiőrőI.

Említettük annak idején, hogy európai hirü hegedümüvésznö földink, Farkas Márta a közel múltban fényes sikerrel hangversenyezett j Budapesten, a Vigadó nagytermében, nagyszámú közönség előtt, amely elragadtatással hallgatta a művésznő gyönyörű hegedüjátékát és minden egyes szám után tomboló tapsviharral adózott művészi játékának.

Mindig örültünk, ha neves földink sikeréről Írhatunk, kétszeres örömmel tesszük ezt Farkas Mártánál, aki nekünk komáromiaknak is olyan sok művészi élvezetet nyújtott a kultúrpalotában megtartott nagysikerű hangversenyei alkalmával.

A mai elzárt helyzet miatt csak elkésve olvashatjuk azokat a kritikákat, amelyek a budapesti lapokban Farkas Márta hegedümüvésznő legutóbbi budapesti hangversenyéről megjelentek.

Örömmel szegezhetjük le, hogy a mi kedvenc művésznőnkről az egész budapesti sajtó a legnagyobb elismerés hangján irt Ha tekintetbe vesszük, hogy & magyarországi papirhiányra való tekintettel kormányrendelet írja elő, hogy a napilapok csak nyolc oldalon jelenhetnek msg, nem írhatnak egy hangversenyről hasábos tudósításokat, hanem mindent csak dióhéjba foglalhatnak össze. De még igy is több lap a szokott kereteket túl haladva, nagyobb helyet szentelt Farkas Mártának, mint pl. a „Társaság« cimü lap is.

Olvasóinknak is bizonyára örömet szerzünk, amikor a kritikákból ieközlünk néhányat.

A „8 órai ujságu írja:

Farkas Márta hegedüestje. Vasárnap este a Vigadóban Farkas Márta hegedüestélye igaz műélvezetet nyújtott annak a nagy közönségnek, amely a termet zsúfolásig megtöltötte. A

fiatal művésznő teljes fölkészültséggel és szinte tökéletetes technikával játszotta Ries rendkívül érdeke« G dur suitjét, Mozart—Kreysler Rondó-ját, Lslo több müvét, Gossec „Tamburin“ jét és Hubay Jenő csárdajeleuetét. Művészi előadása mélyhatásu volt és igaz sikerrel járt. Ez volt az első eset, hogy magyar ■ hegedűn pi'odukálta magát magyar művész. A pompás instrumentum készítője Várady festőművész, akit mostanában neveztek ki az Iparművészeti Iskola üegedükészitö tanfolyamának tanárává

A „Nemzeti Újságban“ ezt olvassuk:

Komáromy Pál figyelemreméltó balladaestje utáu Farkas Mírta hegedült vasárnap a Vígadóban. A ír tai művésznő mély elgondolással és átérzéssel, kitűnő zsnei fölkészültséggel és briliiáns technikával előadott számai a szenzáció erejével hatottak. Zajos és megérdemelt sikere volt. Előadásának érdekességét fo |j kozta az is, hogy egy finom és meleghangú 1 magyar hegedűn játszott, amelyet Várady Gyula f készített.

A Bpesti Hírlap Írja:

Farkas Márta komoly és értékes talentum, j akire szép jövő vár. Hegedűjének tónusa meleg n i zengő, vonó vezetése biztos, technikája teljesen if fejlett és előadása rendkívül intelligens. Lalo: j Spanyol symphoniájáv&l aratta a legnagyoob és j legőszintébb sikert.

„Az Újság“ ban olvassuk :

Farkas Márta vasárnapi hangversenyén 5 bebizonyít xtta, hogy jeles művésze a hegedűnek, j Technikailag mindent bir és előadásával min- [ dent kifejez.

„Pesti Napló“ igy ir:

Vasárnap a Vigadóban F. M. hegedült. jj Nőies őszinte érzelmessége különösen Lalo spa- ■ nyol symphoniájáb >n hamar megtaláld az utat ; közönsége szivéhez. A kitűnő részlet munkás j erényei: meleg, érzéki tonus, gondos vonó í kultúra, gazdag lírai fantázia.

„Pesti Hírlap“ pedig igy:

Annál szebb, előkelőbb hallgatósága volt í F. M.-nak. Lágy, meleg tónusa és ízléses elő- í adása főleg Händel g.-moll souátajának és í Ries g. dur süllejének értelmezésében érvénye- : sült igen hatásosan; mig technikáját főleg Hubay egyik esárdajelenetébeu csillogtatta. ] Nagy és őszinte sikerét bátorításnak veheti jövő működésére nézve.

„Magyarság“:

Farkas Márta hegedüestjéról számolunk még be, aki a vasárnapi koncertjén figyelemre j méltó képességeink adta tanujelét. Külön j meg kell említenünk pompás hangszerét, amely Várady Gyula festőművésznek, az iparművészeti iskola tanárának remeke.

„Reggel“:

Vasárnap este a Vigadó nagytermében Farkas Márta egy bájos volt Hubay tanítvány hegedűestélyét tapsolta meg előkelő, nagyszáma közönség. F. M., akinek finom csiszolt és előkelő művészetét már alkalmunk volt régebben méltatni, határozottan imponáló fej- I lödésének adta tanújáét. Megérdemelt nagy sikere volt.

Pester Lloyd“:

Ein Abend, dan dia Violinvirtuosen Marta

v. Farkas veranstalltete, gab ihr Gelegenheit, bedeutende technische und musikalisch» Qualitäten zu zeigen. — (Az est, melyet Farkas Márta hegedűművésznő rendezett, alkalmat j adott neki jelentős technikai készültségét és muzsikalitását bemutatni.)

„Neues Pester Journál“:

Márta v. Farkas die im grossen Redoutsaal höchst beifällig aufgenommene Talentproben lieferte, kann mit ihren bereits erworbenen technischen Mitteln selbst die schwierigsten Aufgaben erfolg reich herantreten. — (Farkas Márta a redout nagytermében tehetségét nagy tetszés mellett mutatta be. Technikai készültségével a legnehezebb feladatokat is szép eredménnyel oldotta meg.)

A “Társaságban“ pedig ezt olvassuk:

A hangversenyeknek még ezidei nagy özönében is méltó figyelmet keltett Farkas Márta hegedüművésznő hangversenye a Vigadó nagytermében. Ritkán látunk együtt olyan, a legjobb társaságból való közönséget, mint amelyik ezt a fiatal és máris kész művésznőt meghallgatta és az est során véges-végig lelkesedéssel ünnepelte. A magyar hegedű? művészet női képviselői közül messze kiemelkedik Farkas Márta, sőt versenyre kelt legjobb férfiművészeinkkel is, ereje, temperamentuma és befejezett technikai készültsége révén. Nemes egyszerű felfogása, érdekes és erős temp -ramentuma, mely a szilaj lendülettől a leglágyabb lírai kifej-zésig egyar&ut hatásosan szólal meg játékában, annyival inkább ragadta el a hallgatóságot, mert ezt a temperamentumot komoly tudást és feladatát tisztán érző művészi önfegyelmezés irányítja. Messzire vezetne részletesen méltatni azt a virtuozitást és előadásbeli melegséget, amelyet mű-órának különböző számaiban kifejtett. Elég utalnunk különösen Pies ritkán játszott rendkívül érdekes és nehéz szuitjére és Lalo spanyol szinfóniájára, amely iránt agyonesépelt volta ellenere is, újabb érdeklődést tudott kelteni a közönség körében. Hosszú hallgatás után a magyar hegedűművészeinek egy uj mestere bontakozott ki a magyar közönség elótt, nagy nyereségére zenei életünknek.

Ezt a szép kritikát a „ 7arsasag'“-ban nem kisebb ember irta, mint a budapesti kritikusok Nesztora: Sándor Tivadar, a legtekiu télyesebb zenekritikus, aki maga is kitűnő hegedűs és művészileg zongorázik.

Nem zárhatjuk azonban be cikkünket, amíg meg nem Írjuk azt is, hogy a budapesti fényes siker hatása aiatt Farkas Mártát több társulat és egyesület, mint. az írók és Művészek Otthoua, a Széchenyi Kör, a budapesti Symphonikusok Társasága, ez utóbbi zenekar kíséretében felkérte még az id í szezon folyamán föllépésre, sőt a jövő szezonban a Filharmónikus Társaság is fölkérte egy fellépésre, abol Tschaikovszky Hegedű versenyét fogja előadni.

Szóval egész sorozata a féuyes sikernek fog következni. Remóijüic azonban, hogy a budapesti diadalok között is fog a kedves művésznő reánk, komáromiakra gondolni es nálunk ij föl fog lépni hamarosan.

Regős.

Petőfi emlékezete.

— A Petőfi centennárium Komáromban. —

» . . . Anyám, az álmok nem hazudnak; Takarjon bár a szemfedél3 Dicső neve költő fiadnak,

Anyám, soká, örökkön él.«

Az az általános hódolat, mely Petőfi halhatatlan szelleme iránt az egész kulturviíágban oly közvetlen módon nyilatkozik meg, Komárom magyar közönségének szivében is rneggyujtja a kegyelet lángját, a nagy költő születésének századik évfordulója alkalmából. A magyarság vigasztalan helyzetében a nemzeti erőknek azon kiapadhatatlan forrásaihoz fordul, melyekből a nehéz napok megpróbáltatásai között bizalmat és hitet meríthet a jövőre nézve, melynek borús égboltozatara a homályból kiragyog annak a fényes üstökösnek vilaga, mely száz évvel ezelőtt jelent meg csodásán a horizonton.

Petőfi szeiieme az erők örök forrása marad mindenkoron, annak a Petőfinek szeiieme, a kit magyar önérzettel büszkén vallunk magunkénak s akit világhódító nagyságában az elismerés hervadhatatlan koszorújával övez minden kulturnép a világon. A szerelemnek, szabadságnak utolérhetetlen költőjét szivünk minden hódolatával vesszük mi is körül a iánk virradó új esztendőben és e hódolatnak külső megnyilalkozásaképen kulturális egyesületeink emlékünnepélyek keretében áldoznak Petőfi géniuszának.

Szilveszter napján, a költő születése századik előestéiyén a Komáromi Dalegyesület gyújtja meg a kegyelet tüzet nádorutcai újonnan átalakított helyiségeiben, hol fél 9 órakor magas nívón álló Petőfi estélyt rendez. Az estélyen Égler Dózsa bencés tanar, a főgimnázium kiváló irodalmi tanára tart Petőfi életéről és költészetéről előadást, mig a Dalegyesület működő kara énekben és előadói Petőfit magasztaló költeményekben s az ő gyönyörű verseiben ünnepük méltóképen a nagy költőt.

Január 1-én, új óv napján a Református Ifjúsági Egyesület rendez a Kollégium nagytermében emlékünnepélyt, melyen Vargha Sándor ref. lelkész, az egyesület kitűnő másodelnökének Petőfi életéről és költészetéről Írott ismeretterjesztő, irodalmi rajzának keretében az egyesület énekkara, vegyeskara és műkedvelő tagjai dás