Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-30 / 156. szám

4. oldal. »Komaromi Udvok* Í922. december 30 helyzete álljon elő. Uj reform készül és képte­len egy igen sok részében elavult közel negy­ven éves magyar törvényt pótolni, megelégszik a foltozgatással, a fejeléssel. Komárom várgs helyzetében például a városi tanács megválasztását, mely a zsupán személyes közreműködése mellett ezelőtt egy hónappal folyt le, most ugyanaz a zsupán meg­semmisíti — egy hónap múlva. A városi tanács működése tehát ezzel bizonytalanná vált, amire pedig soha nagyobb feladatok nem hárultak, mint most, az átmenet hónapjaiban. A kineve­zett új állami jegyző itt van, de tényleges működést nem fejthet ki. A megválasztott elöljárók hatáskörüket nem ismerik, pedig két nap múlva át kellene venni hivatalukat. De nem tud jövő sorsáról semmit a város régi tisztviselő kara sem. Az adó ügy már régóta államosittatott, de a kezelőiét ma sem vette még át az állam; a katonaügy, a kihágási ügy januártól kezdve a járási hivatalhoz fog tar­tozni, de erre nézve semmi intézkedés sincsen; a rendörkapitányi hivatalnak régi hatásköre ugyanezen alakjában szintén megszűnik január elsején, de tisztázatlan a hatáskör, mi marad meg a községi rendészetnél és mi megy át az állami rendőrség hatáskörébe. Általában a rendőrség államosítása már két év óta folya­matban van és abban merül ki, hogy a rendőr­igazgató évenkint szemlét tart Komáromban és tárgyalásokat folytat. Lesújtó kritikát lehetne és kellene Írni arról a fejetlenségről, kapkodásról ős tájéko­zatlanságról, amely itt uralkodik s aminek természetesen a nagy közönség issza meg a levét. Végtelen csodálkozásunk afelett, hogy mélyreható reformokat igy csinálnak és igy hajtanak végre, azaz végrehajtásról — úgy látszik — .egyelőre még szó sincsen. Az utolsó percekben szinte bizonyosan várjuk, hogy megjelenik a rendelkezés a reform felfüggesztéséről vagy elhalasztásáról, ami rendesen be szokott következni, midón előké­szítés nélküli, meg nem emésztett intézkedé­sekről van szó. Egyelőre minden megy tovább a régiben, ez a legkényelmesebb megoldás, amely valóságos császármetszéssel oldja meg a vajúdás nehéz kérdését. Ezer és ezer érdek­szálat vág ketté ez a megoldási mód és ezer nyugtalanságot az ügyes bajos feleknek, jog­bizonytalanságot a közigazgatás terén, amely az állami működésnek mégis csak fundamentu­mát képezné. Kiitiháii Farkas Maria heDedOoiűv^ziiőrőI. Említettük annak idején, hogy európai hirü hegedümüvésznö földink, Farkas Márta a közel múltban fényes sikerrel hangversenyezett j Budapesten, a Vigadó nagytermében, nagyszámú közönség előtt, amely elragadtatással hallgatta a művésznő gyönyörű hegedüjátékát és minden egyes szám után tomboló tapsviharral adózott művészi játékának. Mindig örültünk, ha neves földink sike­réről Írhatunk, kétszeres örömmel tesszük ezt Farkas Mártánál, aki nekünk komáromiaknak is olyan sok művészi élvezetet nyújtott a kul­túrpalotában megtartott nagysikerű hangver­senyei alkalmával. A mai elzárt helyzet miatt csak elkésve olvashatjuk azokat a kritikákat, amelyek a budapesti lapokban Farkas Márta hegedümü­­vésznő legutóbbi budapesti hangversenyéről megjelentek. Örömmel szegezhetjük le, hogy a mi kedvenc művésznőnkről az egész budapesti sajtó a legnagyobb elismerés hangján irt Ha tekintetbe vesszük, hogy & magyarországi papirhiányra való tekintettel kormányrendelet írja elő, hogy a napilapok csak nyolc ol­dalon jelenhetnek msg, nem írhatnak egy hangversenyről hasábos tudósításokat, hanem mindent csak dióhéjba foglalhatnak össze. De még igy is több lap a szokott kereteket túl haladva, nagyobb helyet szentelt Farkas Már­tának, mint pl. a „Társaság« cimü lap is. Olvasóinknak is bizonyára örömet szer­zünk, amikor a kritikákból ieközlünk néhányat. A „8 órai ujságu írja: Farkas Márta hegedüestje. Vasárnap este a Vigadóban Farkas Márta hegedüestélye igaz műélvezetet nyújtott annak a nagy közönség­nek, amely a termet zsúfolásig megtöltötte. A fiatal művésznő teljes fölkészültséggel és szinte tökéletetes technikával játszotta Ries rendkí­vül érdeke« G dur suitjét, Mozart—Kreysler Rondó-ját, Lslo több müvét, Gossec „Tambu­rin“ jét és Hubay Jenő csárdajeleuetét. Mű­vészi előadása mélyhatásu volt és igaz sikerrel járt. Ez volt az első eset, hogy magyar ■ hege­dűn pi'odukálta magát magyar művész. A pompás instrumentum készítője Várady festő­művész, akit mostanában neveztek ki az Ipar­­művészeti Iskola üegedükészitö tanfolyamának tanárává A „Nemzeti Újságban“ ezt olvassuk: Komáromy Pál figyelemreméltó ballada­estje utáu Farkas Mírta hegedült vasárnap a Vígadóban. A ír tai művésznő mély elgondo­lással és átérzéssel, kitűnő zsnei fölkészültség­gel és briliiáns technikával előadott számai a szenzáció erejével hatottak. Zajos és megérde­melt sikere volt. Előadásának érdekességét fo |j kozta az is, hogy egy finom és meleghangú 1 magyar hegedűn játszott, amelyet Várady Gyula f készített. A Bpesti Hírlap Írja: Farkas Márta komoly és értékes talentum, j akire szép jövő vár. Hegedűjének tónusa meleg n i zengő, vonó vezetése biztos, technikája teljesen if fejlett és előadása rendkívül intelligens. Lalo: j Spanyol symphoniájáv&l aratta a legnagyoob és j legőszintébb sikert. „Az Újság“ ban olvassuk : Farkas Márta vasárnapi hangversenyén 5 bebizonyít xtta, hogy jeles művésze a hegedűnek, j Technikailag mindent bir és előadásával min- [ dent kifejez. „Pesti Napló“ igy ir: Vasárnap a Vigadóban F. M. hegedült. jj Nőies őszinte érzelmessége különösen Lalo spa- ■ nyol symphoniájáb >n hamar megtaláld az utat ; közönsége szivéhez. A kitűnő részlet munkás j erényei: meleg, érzéki tonus, gondos vonó í kultúra, gazdag lírai fantázia. „Pesti Hírlap“ pedig igy: Annál szebb, előkelőbb hallgatósága volt í F. M.-nak. Lágy, meleg tónusa és ízléses elő- í adása főleg Händel g.-moll souátajának és í Ries g. dur süllejének értelmezésében érvénye- : sült igen hatásosan; mig technikáját főleg Hubay egyik esárdajelenetébeu csillogtatta. ] Nagy és őszinte sikerét bátorításnak veheti jövő működésére nézve. „Magyarság“: Farkas Márta hegedüestjéról számolunk még be, aki a vasárnapi koncertjén figyelemre j méltó képességeink adta tanujelét. Külön j meg kell említenünk pompás hangszerét, amely Várady Gyula festőművésznek, az iparművé­szeti iskola tanárának remeke. „Reggel“: Vasárnap este a Vigadó nagytermében Farkas Márta egy bájos volt Hubay tanítvány hegedűestélyét tapsolta meg előkelő, nagy­száma közönség. F. M., akinek finom csiszolt és előkelő művészetét már alkalmunk volt régebben méltatni, határozottan imponáló fej- I lödésének adta tanújáét. Megérdemelt nagy sikere volt. Pester Lloyd“: Ein Abend, dan dia Violinvirtuosen Marta v. Farkas veranstalltete, gab ihr Gelegenheit, bedeutende technische und musikalisch» Quali­täten zu zeigen. — (Az est, melyet Farkas Márta hegedűművésznő rendezett, alkalmat j adott neki jelentős technikai készültségét és muzsikalitását bemutatni.) „Neues Pester Journál“: Márta v. Farkas die im grossen Redout­­saal höchst beifällig aufgenommene Talent­proben lieferte, kann mit ihren bereits erwor­benen technischen Mitteln selbst die schwierigs­ten Aufgaben erfolg reich herantreten. — (Farkas Márta a redout nagytermében tehetsé­gét nagy tetszés mellett mutatta be. Technikai készültségével a legnehezebb feladatokat is szép eredménnyel oldotta meg.) A “Társaságban“ pedig ezt olvassuk: A hangversenyeknek még ezidei nagy özönében is méltó figyelmet keltett Farkas Márta hegedüművésznő hangversenye a Vigadó nagytermében. Ritkán látunk együtt olyan, a legjobb társaságból való közönséget, mint amelyik ezt a fiatal és máris kész művész­nőt meghallgatta és az est során véges-végig lelkesedéssel ünnepelte. A magyar hegedű­­? művészet női képviselői közül messze kiemel­kedik Farkas Márta, sőt versenyre kelt legjobb férfiművészeinkkel is, ereje, temperamentuma és befejezett technikai készültsége révén. Nemes egyszerű felfogása, érdekes és erős temp -ra­­mentuma, mely a szilaj lendülettől a leglágyabb lírai kifej-zésig egyar&ut hatásosan szólal meg játékában, annyival inkább ragadta el a hall­gatóságot, mert ezt a temperamentumot komoly tudást és feladatát tisztán érző művészi ön­­fegyelmezés irányítja. Messzire vezetne rész­letesen méltatni azt a virtuozitást és előadás­­beli melegséget, amelyet mű-órának különböző számaiban kifejtett. Elég utalnunk különösen Pies ritkán játszott rendkívül érdekes és nehéz szuitjére és Lalo spanyol szinfóniájára, amely iránt agyonesépelt volta ellenere is, újabb érdeklődést tudott kelteni a közönség körében. Hosszú hallgatás után a magyar hegedűművé­szeinek egy uj mestere bontakozott ki a magyar közönség elótt, nagy nyereségére zenei életünknek. Ezt a szép kritikát a „ 7arsasag'“-ban nem kisebb ember irta, mint a budapesti kri­tikusok Nesztora: Sándor Tivadar, a legtekiu télyesebb zenekritikus, aki maga is kitűnő hegedűs és művészileg zongorázik. Nem zárhatjuk azonban be cikkünket, amíg meg nem Írjuk azt is, hogy a budapesti fényes siker hatása aiatt Farkas Mártát több társulat és egyesület, mint. az írók és Művé­szek Otthoua, a Széchenyi Kör, a budapesti Symphonikusok Társasága, ez utóbbi zenekar kíséretében felkérte még az id í szezon folya­mán föllépésre, sőt a jövő szezonban a Fil­­harmónikus Társaság is fölkérte egy fellépésre, abol Tschaikovszky Hegedű versenyét fogja előadni. Szóval egész sorozata a féuyes sikernek fog következni. Remóijüic azonban, hogy a budapesti diadalok között is fog a kedves mű­vésznő reánk, komáromiakra gondolni es nálunk ij föl fog lépni hamarosan. Regős. Petőfi emlékezete. — A Petőfi centennárium Komáromban. — » . . . Anyám, az álmok nem hazudnak; Takarjon bár a szemfedél3 Dicső neve költő fiadnak, Anyám, soká, örökkön él.« Az az általános hódolat, mely Petőfi hal­hatatlan szelleme iránt az egész kulturviíágban oly közvetlen módon nyilatkozik meg, Komá­rom magyar közönségének szivében is rneg­­gyujtja a kegyelet lángját, a nagy költő szü­letésének századik évfordulója alkalmából. A magyarság vigasztalan helyzetében a nemzeti erőknek azon kiapadhatatlan forrásaihoz fordul, melyekből a nehéz napok megpróbáltatásai kö­zött bizalmat és hitet meríthet a jövőre nézve, melynek borús égboltozatara a homályból ki­ragyog annak a fényes üstökösnek vilaga, mely száz évvel ezelőtt jelent meg csodásán a hori­zonton. Petőfi szeiieme az erők örök forrása ma­rad mindenkoron, annak a Petőfinek szeiieme, a kit magyar önérzettel büszkén vallunk ma­gunkénak s akit világhódító nagyságában az el­ismerés hervadhatatlan koszorújával övez min­den kulturnép a világon. A szerelemnek, sza­badságnak utolérhetetlen költőjét szivünk min­den hódolatával vesszük mi is körül a iánk virradó új esztendőben és e hódolatnak külső megnyilalkozásaképen kulturális egyesületeink emlékünnepélyek keretében áldoznak Petőfi géniuszának. Szilveszter napján, a költő születése szá­zadik előestéiyén a Komáromi Dalegyesület gyújtja meg a kegyelet tüzet nádorutcai újon­nan átalakított helyiségeiben, hol fél 9 órakor magas nívón álló Petőfi estélyt rendez. Az esté­lyen Égler Dózsa bencés tanar, a főgimnázium kiváló irodalmi tanára tart Petőfi életéről és költészetéről előadást, mig a Dalegyesület mű­ködő kara énekben és előadói Petőfit magasz­taló költeményekben s az ő gyönyörű verseiben ünnepük méltóképen a nagy költőt. Január 1-én, új óv napján a Református Ifjúsági Egyesület rendez a Kollégium nagyter­mében emlékünnepélyt, melyen Vargha Sándor ref. lelkész, az egyesület kitűnő másodelnökének Petőfi életéről és költészetéről Írott ismeretter­jesztő, irodalmi rajzának keretében az egyesület énekkara, vegyeskara és műkedvelő tagjai dás

Next

/
Oldalképek
Tartalom