Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-16 / 150. szám

6. oldal. »Komáromi Lapok« 1922. december 16. — Hogy kel! a levélbélyeget felragasz­tani. A postamiuisztériuin közli: A nagyobb városok postahivatalai különleges gépekkel bélyegzik felül a lévaiak bélyegeit. A közön­séget, de különösen & kereskedelmi köröket arra figyelmezteti a minisztérium, hogy ezek­nek a bélyegzőgépeknek a konstrukciója meg­követeli, hogy a levélbályegekot a levelek felső jobbsavkába, a szélektől körülbelül egy centi­méter távolságba ragasszák. Ha a bélyeget nem úgy helyezik el, akkor ezeket a küldeményeket a posta külön kézibélyegzőjével kell, hogy el lássa, ami a küldemény késedelmes szállítását okozza. Továbbá figyelmezteti a közönséget a minisztérium, hogy szók a cégek, amelyek borí­tékjaikat eégszöveggel látják e), a cég szöve­gét a levél alsó sarkában vagy a hátsó oldalon helyezzék el, hogy a gépbélyegző el ne ta­karja őket. (Ez a renddel is a „fontosabbak“ közül valói Szerk.) — Hirtelen halál. Papp Ferenc 61 éves hajógyári ács pénteken reggel munkaközben rosszul lett, s mire a mentő i a munkásbií tositó pénztár rendelőjébe szállíthatták volna, útközben meghalt. — A gyámhatóságok megszűnése. A köz­­igazgatás reformjával kapcsolatos események közül mindenekelőtt az jutott a közönség tudó mására, hogy az árvaszékek megszűnnek és teendőiket az igazságügyi hatóságok veszik át. Az átmeneti nehézségek könnyítése végett a teljhatalmú miniszter rendeletet intézett a zsu pánokhoz és polgármesterekhez s abban a kö vetkezőket mondja: A gyámsági és gondnoksági teendők ideiglenes szabályozása szerint a me­gyei, városi és községi gyámhatóságok 1923. január elsejével beszüntetik működésüket, irataik pedig szétosztatnak az uj gyámhivatalok között. Mig ez meg nem történik, addig mindenki a helyén marad. Az 1922. évi hátialékck földol­gozására az eddigi alkalmazottak kötelezettek. E. célból a személyzet kimutatása az igazságügyi hatóságoknak átszolgáltatando. A zsupánokat és polgármestereket felszólítja a miniszter, rendel­jék el, hogy a hátralékok minél előbb földolgoz­tassanak, vagy legalább is a minimumra csök­kentessenek. A szükséghez képest a hivatalos órák meg is hosszabbithatók. Akis ez intézke­dések sikeres eredményét könnyelmű cégükkel akadályozzák, azok ellen az érvényben ievő reá­­delkozések szerint a legszigorúbban kell eljárni, — Szilveszter est. A Komáromi Atlétikai Klub 1922. évi december hő 31 ón, este 8 órai kezdettel a Dózsa-féle »Vigadó összes termeiben nagy zártkörű Szilveszter estélyt rendez. Be­lépőd'] : Személyenként 8 kor,, családjegy (3 személyre) 20 korona. A zenét Gsicsó Rudi hivneves zenekara szolgáltatja. Feiülfizetéseket a klub felszerelési céljaira köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. — Mit szól hozzá a bécsi magyar(?) sajtó? A »D^r Nachmittag« című bécsi estilap írja : Megemlítésre méltó, hogy a néhány nap előtt elhunyt Venetiauer d\ főrabbi, aki mint tudós és hitszónok is nagy nevet szerzett magának, Újpesten, ahol már 25 óv óta muaödött, a ke­resztény lakosságnál is oly köztiszteletnek és szeretetnek örvendett, hogy amikor elterjedt a hire aunak, kogy haldoklik, a katholikus temp lomban misét mondottak felgyógyulásáért. — Tudja Ön már ? hogy Czibor kala­posnál (Komárom, Jókai-u. 2) linóm gyapjú kalapok 40 K, valódi nyúlszőr kalapok 65 K és eredeti plüchs kalapok 75 K feljebb kap­hatók 1 Dús választék Hücke! és a legjob b gyártmányú kemény és púba kalapokban vala­mint téli sapkákban. Kalapok festése és tisz­títása mélyen leszállítva! 738 Jóhivatal az a sóhivatal. A vörösvári opál1 bányákban történt munkabeszüntetés a szakkö­­rökben és a beavatottak között meglepetéssze­rűen hatott, hiszen alig egy évvel ezelőtt adta bérbe az állam tulajdonát képező dubniki opál­­bányákat egy francia vállalatnak, igen kedvező föltételek meliett. Abban az időben a hivatalos körök minden áron a régi »megbízhatatlan« szer­ződő felek és tisztviselők eltávolítására töreked tek. így kerü tek a dubniki opálbáDyák is uj »megbízható« kezekre. Egy kétesértékü, de elő­nyös szerződést kötött az állam egy francia vállalkozóval. Vígan folyt a munka s az opál­bánya ontotta magából a soktüzü értékes drága­köveket Az általános pangás azonban a drága­kőüzlet terén is fokozott méretekben kezdte hatását éreztetni. Különösen érezhető volt ez az opálüzlet terén, ahol az újabb időben elharapód­zott babona is hátráltatta a vásárlási kedvet. Az opálról egy érthetetlen babona azt tartja, hogy tulajdonosának és az ékszer viselőjének szerencsétlenséget hoz- A bánya szerencsétlen munkásai azonban, bár az opálékszereknek sem tulajdonosai, sem viselői nem voltak, mégis pórul jártak. Egy szép napon arról értesítette őket a munkavezető, hogy a bánya beszünteti üzemét s az összes munkásokat elbocsátják. Az üzembe-züntetés annál kínosabban érle a mun­kásokat. mert legutolsó hedbóreiket még nem kapták ki s ezenkívül mindegyiküknek volt még a munkaadón keresni valója. A helyzet hamar tisztázódott. Kiderült hogy a vállalat francia \ tulajdonosa eltűnt, anélküi, hogy munkásai kö vetélését kiegyenlítette volna. Magával vitte az Összes kitermelt drágaköveket. Sőt, mint utóbb kiderült, a bányamunkások befizetett társláda pénzeik körül is jelentékeny elszámolási nehéz­ségek fognak fölmeiüiui. A megkárosított mun­kások fűiöz fahoz fordultak panaszukkal. Hiva­talból hivatalba kü'dték őket. Természetes, hi­szen a bányaügyekben csak külön szakemberek ismerik ki magukat. A dolgok csattanója az, hogy az elmu't héten a dubniki bányamunkások a »Morgeuzeilung« közlése szerint »a sóhivatal­hoz fordultak panaszukkal«. S még érdekesebb az, hogy a sóvári sóhivatal mindent megígért nekik. Most már bizonyosan megkapják illetmé­nyeiket. Hiszen ügyük biztos és jó kezekben van. A sóhivatalban. Mégis csak jó fórum az a sóhivatal . . . — Vízumot útlevelekre és mindenféle ut levélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein der jüd. Hochschüler aus der Slo­­vakei“ Praha I., Postfach 620. Közbenjárás! dij vízumonként 20 K. — Törökországban kötelező házasságot hoznak ba. A kemalista kormány tekintettel arra. hogy a tíz évig tartó háború megspasz­­tolta a török népit, törvényjavaslatot terjesz­tett be a kőtelező házasságról. A törvényja­vaslat szerint minden 25 éves férfi és nő kö­teles házasságot kötni. Betegség, esetén gyó­gyulásig elhalasztható a házasság. Anyagi helyzet vagy tanulmányok befejezése is halasztó ok. Ölvén éves férfiak, kik c ak egyszer há­zasodtak, kötelesek több árvát felnevelni, ta­níttatni. — Az országul szaftrja. Janik Ferenc íj 34 évas pusztafödéraesi lakoa ez év ápri isánsk l 4-éa a bole az krupni országúton egymásután j két arra járó leányt támadott mag és rajtuk erőszakot követett el. Janik a minap ál­lott a pozsonyi törvényszék Hrdina büntető tanácsa előtt. Ä tárgyalás a közönség kizárá­sával folyt le. Janik az első esetben beismerte tettét, a második esetben azonban tagadott és kijelentette, hogy a kérdéses leányt-soha élő­iében nem látta. A bíróság Párkány dr. védő beszéde után meghozta az ítéletét, am -Ilyel Janikot 10 hónapi börtönnel sújtotta. — Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma Budapest, Andrá-sy-ut 8 és Szeged, Pallavíciui utca 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzet­­bériét 1 Rekapituláció I Mincbn felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a s^áftói igazgatóság. — Szilveszter aui. A perbetei tisztviselők és iparosok folyó hó 31 én Korbei Rezső ven­déglőjében zenés szilveszter estélyt rendeznek. i Kezdete este 8 órakor. »Vencel« bácsi, Jani » meg a Gtu a művész urak muzsikája mellett. — Talált karkötő. A kát. Legényegyletben j december 8 áu délután rendezett ifjúsági elő- I adás alkalmával egy arany karkötő* találtatott. | Igazolt tulajdonosa Windisch Károly órás és * ékszerész üzletében átveheti! í r — Gyurkovics Lányok előadása alkalmá­val felülfizetni szívesek voltak: dr. B irdócz József 95 K, Gldró Bonifác 10 K, Hajdú Lu­kács 10 K, Solyinossy Dezső 2 K melyért ez­úton mond köszönetét az egyesület elnöksége. — Az útlevél óvadékok visszatérítése. A pénzügyminisztérium közölte a csehországi ka murák szövetségével, hogy az ut'evéi biztositó kok visszatór.téiét illetőleg rendeietet adott ki az országos pénzügy igazgatóságnak, amely ezeket tartalmazza: Az elhangzott panaszokra való te kiutettel a pénzügy minisztérium megsugedí, hogy olyan személyeknek, akik az .1922, május 8 án kelt 14505/1759—22 számú miniszteri rei delet kiboc átása előtt útlevél megszerzése céljából a jövőben fizetendő adókra biztosítékot helyeztek letétbe, ezt a biztosítékot egészben vagy részben visszatérítsék, ha uj uttevéi kiállításáról vau szó. — Fegyencek újságja jelenik meg újab­ban »Svétlo« címmel. A lapra a fegyencek saját fegyházi keresetükből fizetnek 2 százalékot. — Ez talán mégsem égiszén humánus dolog ; elvenni abból a pénzből, mellyel a kiszabadult rab uj életet akar kezdeni. Vagy ez is hozzátar­tozik a demokráciához ? — Panasz a csallóközi vasútra. A Gs. L-ban olvassuk az alábbi panaszos sorokat a komárom—pozsonyi vasútra: Tiszteit Szerkesztő U:•! B. figyelmét a pozsony—komáromi vasúti vonalon uralkodó lehetetlen állapotokra akarom felhívni. Mindenki szeretné már a háborút el felejteni, de ez a vonal állandóan eszünkbe jut­tatja. A kocsik borzasztóan elhanyagolt állapot ban vannak, este világítás csak itt-ott vau és csak akkor, ha az utas gyertyát hoz magával. A jegyek árai oly magasak, hogy a mai viszo­nyoknak egyáltalában nem felelnek meg, ezz^l szemben annyit elvárhat a közönség az arra illetékesektől, hogy a sötétben ne kelljen a cső magokat az ölben tartani, mart attól keli félni, hogy valaki felcseréli vagy „tévedésből“ elviszi. Meg kell még említenem a kocák túlzsúfoltsá­gát. Ilyen forgalmas vonalon legalább 3—4 ko­csival többre volna szükség, mint amennyiből a jelenlegi szerelvények állanak. Valósággal életveszélyes Dnaaszerdahalyen vagy Pozsonyban a vonatra felszállni, olyan tolongás és tülekedés folyik egy egy ülőhelyért, de a felszálló utasok­nak alig negyven százaléka jut helyhez a kevés kocsi folytáu. Talán mégis megérdemelné a kö­zönség, hogy egy kissé k.dvébeu járjanak, kü löoösen akkor, ha ezt jó borsosán úgyis meg­fizeti. Tisztelettel Egy utas. — Állami alkalmazottak fizeíésrendszése. Prágából jelentik; A kormány legközelebb beter­jeszti az állami alkalmazottak fiztítésrandezésére vonatkozó törvényjavaslatát, amely a drógaságí pótlék csökkentése mellett az alapfizetéseket emeli. A hivatalnokok tömeges elbocsátására a kormány nem gondol. — Ahol a tenyészállatok földet igényelnek. Romániában a hatóságok sürgetik az agrár reform végrehajtását. A koloasmegyei keresztú­riak tehát erre szintén elkészítették az igény­jogosultak listáját. Minden külö ösebb -vita nélkül üöiiíö tek is az atyafiak és ialkiimiera­­tesen utáuuagondoltak, hogy nem in radt e ki valaki az igényjogosultak közül. Fölszólalt ekkor egyikük, hogy a községi bikával mi lesz, jó volna annak tartási költségeiről is egyúttal gondoskodni. így történt, hogy felvették az igényjogosultak közé a tenyészállatokat is és odaírták szépen igy: Fejér bika foglalkozása földoaives. Tenyészkan. Tenyészkos etb. Közben az is eszükbe jutóit, hogy jó lesz felvenni egy bivaly bikát is. Az ugyau nincs a községben, de hátha vesznek. Akkor jó ha már az eltar­tásáról gondoskodva van. A járási agrárbizott­ság most tárgyalj i Kereszturon az apaállatok föidbény jogosultságát. — Szultán hárem3k sorsa hajdanában. Ismeretes dolog, hogy mikor Abdul Hamid szul­tánt detronizálták és Szaloaikibe internálták, több háremhölgye — még p ^dig valamié any ion divatos európai ruhában — követte a számüze tésbe és a kiváicd halandóknak ekkor nyílt először a kalmük szemtől szembe látni a szul­tán kertjének virágai», misztikus odahoz kokat, akik a Yiidiz kioszk bársonyos kereveteiről ek­kor kerültek először a Puliraann-koc ik hintázó üléseire. Hogy mi lett a többi háremhölgy sorsa arról annak idején nem számoltak be a jelen­tések. Sokkal tragikusabbak voltak azonban a régebbi szultáu-detronizálások, amelyek rend­szerint a háremek tragédiáját is maguk után vonták A legborzalma-abb volt ezek közt III. Murad szultán háremének sorsa. Ugyauis fii III. Mohamed, apja halálának napjan valamenny i testvérét, számszerűit tizenkilencet, legyilkoltatla, ami azonban még nem elégítette ki vérszomjas­ságát és apjának hét odaiszkjét, akik-á'dott állapotban voltak, megfojtana. A többi odalísz­­kot, úgyszintén apjának leányait száműzte. Ép­pen úgy, mint Európa többi udvaraiban, a szul­tán palotájában is gyakraa volt vezetőszerepe a nőknek. így például IV", Mohamed szultánnak volt egy Güluüs Róbia nevű krétai kegyencnője, akinek becéző neve »Tavaszi rózsaillat« volt és

Next

/
Oldalképek
Tartalom