Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-12-16 / 150. szám
Siegfwttfifrarmai^ik évfolyam* 150. Mám. Szombat« 1922» december 16. K O M A R O M I L á P O K KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. £iötlr*té*l iif cseh**z!e<rák értékbe* t Helyben és vidékre postai szétküldéssel: fegte évre 60 £, félévre 40 X, acgyedévre 20 X» E#yea »«ára ár& * 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, miat a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők, Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelsnik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatéi az antant-kudarcok sorozatos állomásai, melyeket több ilyen állomás fog követni még, ha a jóvátétel-őrület s a bosszú mentalitásával megmérgezett szellemben változás nem történik. Az angol kalmár józanság mar felért erre a nézőpontra és rideg kijelentéseket intéz, melyek a csatornán túl a csalódás hideg zuhanyaként hatnak a gyűlölettől túlfűtött francia közvéleményre. Tehát a Németországot nem lehet egyelőre kézizálogként megszállni, sem feldarabolni, sem meggyalázni a színes csapatok afrikai civilizációjával és vérbajával őrségül rendelve a német kultúra fölé. A francia költségvetés tehát tovább inog a nemet jóvátétel és az amerikai segítség nélkül, ahol az öreg tigris kosarat és kioktatást kapott a civilizációról, melynek őréül tolakodott fel. Amerika ráüit arany zsákjaira és a francia udvarlást elutasítja. Mindezek epizódok, egy hosszú ut élményei, melynek végét, célpontját még igen messze sejtjük. Fáradtan vonszolja magát tovább előre az öreg Európa, melynek Parisban békét diktáltak, amely békében nincsen köszönet, amelyet a gyakorlati élettel összehangolni nem képes Európa diplomációja, sem Genova, Hága és London. Az eddigiekből Ítélve, a legközelebbi állomás Páris, miután alig kecsegtet eredménnyel. Az antant görcsösen ragaszkodik a jóvátételhez, sőt Mussolini is, a diplomata újonc Ausztriától és Magyarors; ágtól vár jóvátételt, azoktól az országoktól, ahol az aranyfrank értéke tizenháromezerszerese illetve Magyarországon négyszáznegyvenszerese a koronának. Jóvátételt várni ettől a tönkrement német márkától, a győztes államok diplomáciájának beteges naivitása. A diadalmas antant egy óriási tévedésben leledzik, amelyet a tények logikája cáfol meg: jóvátételt követel az újjáépítés előtt, hadisarcot koldnssorba süllyedt, elvérzett országoktól, munkát a lábán megállni nem tudó betegtől. És miért követeli ezt, miért nem engedi a legyőzött országokat erőhöz jutni: a félelemtől, hogy ezek az országok hadisarc helyett friss hadseregeket szállítanak a határokra. A tönkretételnek a program sarkalatos pontjának kell megmaradnia, mert csak olyan ország fizet, amelynek mellére “térdelnek és keze lába gúzsba van kötve; ez a győztes logikája. A józanság, a belátás logikája ezzel szöges ellentétben áll. így tény, hogy ezek az országok fizetni nem tudnak. A márka csődje Európa közgazdaságának csődje s a német jóvátétel Európának is a veszedeme. Anglia kimondta az első reális szót a jóvátétel terén: a követelések kölcsönös redukálását. De erről Franciaország, amelynek költségvetése a jóvátételre van alapítva, azt hisszük, egyelőre hallani sem akar. Olaszország a francia imperializmusnak szintén ellensége, tehát Franciaország, ha mérsékletet nem tanúsít, elszigetelten maradhat. Szóval még nincs béke Európában. Nem is lesz sokáig. Mindaddig, mig rá nem eszmélnek arra a tudatra, hogy a világgazdaság szervesen összetüggő egységet alkot, amelynek egy láncszeme sem törhető össze anélkül, hogy ezzel az egésznek egysége csorbát ne szenvedne. A londoni kudarcot Poincaré bízvást elkönyvelheti a francia veszteségek számláján. Ezek a veszteségek talán nem anyagi veszteségeket jelentenek, de jelentik az európai és amerikai közvélemény szemében a francia presztízsnek fokozatos csökkenését. Tanúságául szolgál annak, hogy a béke akadálya az az állam, mely a békét diktálta, Európa zsarnoka a.í az ország, mely a demokrácia és szabadság nagy céljaiért futott versenyben száz éven át az élen tudott szaladni, és az iramot diktálni, amely ezzel hosszú időre el is játszotta a jogát arra, hogy a világ szemében a kultúra és civilizáció vezére legyen. Ezek a következtetések Franciaországra nézve hidegen és kellemetlenül le fognak vonatni a történelem itélőszéke előtt. = Magyar képvissiők és szenátorok állampolgársága. Mint a Narodni Listy értesül Pozsonyból, több magyar képviselőnek és szenátornak állampolgársága és malidátuma forog veszélyben Csehszlovákiában. Tobler képviselő esete után, akiről utólagosan megállapították, hogy magyar állampolgár és ezért mandátumától megfosztották, valamint az állam területéről kiutasították, most újabb hasonló eseteknek jöttek nyomára. így Svraka kommunista szenátorról is kiderítették, hogy idevaló illetőségű ugyan, de az állampolgárságot nem szerezte meg. Ügyében újabb nyomozás indult meg. Ugyanez áli Koperniczky Frigyes szenátorról is, kinek csehszlovák állampolgárságát szintén kétségbe vonják. Nagy kommunista képviselő állampolgársága kérdésében pedig a legfelső közigczgatáá bíróság fog dönteni. Érdekes, hogy a nevezett képviselők és szenátorok olyan pártokhoz tartoznak, melyek nem tolják a kormány amúgy is zötjögős szekerét és csodálatosképpen a kormány nem talál kifogást olyan képviselők és szenátorok állampolgársága kérdésében, akik az ő támogatását előmozdítják. Pedig ha igazságosan akarna eljárni, ezek között is találhatna egy-két kifogásolni való esettt. = A kormány és Jantauss adminisztrátor joga. A fordulat után, mint azt a Lid. Noviny közli, a kntholiaus egyházi javak és iskolák kezelését Medveczky Károly plébánosra, a katolikus ügyek referensére bízták. Jantauss Pál dr. kinevezése folytán az egyházi javak feletti felügyelet joga az adminisztrátorra szállott át. Medveczky elismerte az adminisztrátor e jogát és át is adta a rendelkezés jogát Jautausnak. A kormány azonban nem ismerte el az adminisztrátori és azt kívánja, hogy az egyházi vagyon kezelését egy bizottságra bizzák. így tbhát Jantaus nem teljesítheti hivatását. Az ügy fejleményei eié nagy érdeklődéssel tekintenek. = A világbóke utján! Egy Pariiból érkező hír a kisantant »betét szolgáló« törekvéséről beszél. Ugyanis a kisantant államai most a legfelsőbb tanácstól engedőimet igyekeznek nyerni arra, hogy a volt o ztrak iövőszergy árakban lövőszereket állíthassanak a kisantant államai számára elő. Az előterjesztett javaslatukban azt hozzák föl, hogy az antantnak is kellemes (!}, ha Románia és Jugoszlávia föl vannak kellőképpen fegyverkezve és ily módón biztosíthatják a Kelet nyugalmát. Vagyis: éljen a világbéke! — Püspökök hűségnyilatkozata. A régi osztrák törvények alapján az újonnan kinevezett katolikus püspökök az állammal szemben hűségnyilatkozatot kötelesek tenni. A régi törvényt, tekintettel arra, hogy az egyház és az állam szétválasztását a L'dove Noviny közlése szerint — már a köztársaság megalapításakor elhatározták, nem vették figyelembe. Mivel azonban a szétválasztás még eddig nem történt meg, tehát addig is, mig ez megtörténik, az összes kinevezett püspököknek hűségfogadalmat kell tenuiök. = Cseh soviniszták pártja Pozsonyban. A nemzeti demokrata párt, Kramár dr. cs< h soviniszta pártja a héten zászlót bontott Pozsonyban a vármegyeháza nagytermében. Megalakították a párt szlovenszkói fiókját, rneiy arra lesz hivatva, hogy a cseh barátságot Szlovenszkóban erősitee. Érdekes, hogy a párt elnökévé Fajnor Vladimir dr. t, a pozsonyi Ítélőtábla elnökét választották meg. A vagyondézsma ellen. A szövetkezett ellenzéki pártok képviselői az alábbi beadvánnyal tiltakoztak a íulmagas vagyondézsma ellen : Miniszter Ur! Szlovenszkó egyes részeiben most folyik a vagyondézsma fizetési meghagyásainak kézbesítése. A követeit összegek az adózó közönséget valósággal megdöbbentik, mert a kis és nagy gazdaságokat egyképpen létükben támadják meg. A kivetések igazságtalan volta különösen két okra vezethető vissza: I. A vagyonnak becslése éppen abban az időben történt, amikor & vagyontárgyak értéke a legmagasabb ponton állott. Csak példaképpen említjük, hogy egy hold földnek ára a becslés idején 8 — 10.000 korona, egy pár igás ököré 10,000 korona volt, holott ma egy hold földért, egy pár igen szép ökörért 3000 koronánál többet kapni lehetetlen. Valutánk a b cslés idejében Zürichben 0.05 vott, mig ma 0 18—0.17 5. Természetes, hogy a becslés és fizetés ideje közt beállott valutáris javulás és az ezzel járó óriási áresés mellett az adóalanyok teljes tönkretétele nélkül lehetetlen az amúgy is tulmagas kulcs szerint kivetett adókat bekövetelni. II. Az értékemelkedés fiktiv voltát kezdettől fogva hangoztattuk s a pénzügyi helyzet bennünket igazolt. Hova lett ma az 1919 faom-ljHírta
