Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-18 / 85. szám

2 oldal „Komáromi Lapok“ 1922. jalíus 18-mesvár és Nagyvárad, az S. H. S. államban pedig Újvidék es Zágráb jöhet számításba. — Itt meg kell említenem, hogy úgy Nagy­várad, mint Temesvár kereskedelmi kamarája részéről nyilatkozott meg a kivánsag, hogy ott magyar konzulátust állítsanak fel. A román par­lamentnek egy román nemzétiségü, bánáti szár­mazású képviselője megválasztása előtt elmon­dott programmbeszédében pedig kijelentette, hogy ő már bírja is a román kormány oly irányú hozzájáiulását Temesvárt egy magyar konzulátus feláliitásához, hogy az elé nem gördít akadá­lyokat. Ezek a példák mutatják azt, hogy saját érdekük ellen is cselekszenek azok az államok, amelyek érzelmeiktől indíttatva, akadályozzák meg a normális külpolitikai kapcsolatok felállí­tását. Pozsonyra vonatkozóan csak annyit, hogy ebben a varosban már most is jogunk van hi­vatalos köz get tariani, mivet Pozsony a Nem­zetközi Dunabizottság székhelye és Magyaror­szág bizottsági megbízottjának, vagy helyettesé nek joga van arra, hogy állandóan Pozsouyban lakjék. Igaz, hogy meg ezzel nincsen eldöntve a pozsonyi konzulátus felállításának lehetősége, mi­vel a csehszlovák kormány hozzájárulása szük­séges volna ahhoz, hogy a bizottsági kiküldött Pozsonyban a konzui teendőket is elíásssa. Nem látszik azonban kizártnak, hogy a tárgya lások során a kérdést igy megoldjuk. Szerintem az egész kérdés egyszerre elveszítené túlzott jelentőségét, ha az utódállamok kevésbé idege­sen figyelnék meg a naiunk történő eseménye­ket, bizonyos korlátok között mozgó megértést tanúsítanának irányunkban és ne vonnának le hírlapi cikkekből messzemenő külpolitikai követ kezményeket. Éppen ezért fontos a tárgyalások mielőbbi megkezdése, illetőleg ujrafelvéteie. Di. Si írat poiiestei mn\m. — A lakosság osztatlan bizalmáról biztosította — Arra a durva kirohanásra, amellyet a kikötöügybeii itt járt Micsura teljhatalmú mi­niszter ur a város köztiszteletben álló polgár­­mesterét megsértette, méltó választ kapott azon az impozáns értekezleten, amelyre a város polgárságát Boidoghy Gyula hívta egybe. A tisztelet, az elégtételadásnak és ragaszkodás­nak spontán megnyilatkozása, illő formájú fele­let volt a politika terén és kötelező illemsza­bályokkal keveset törödő teljhatalomnak, de az osztatlan bizaiom kifejezése is dr. Szijj Ferenc polgármester személye és hivatalos működése iránt. A város lakossága pártállásra való tekin­tet nélkül egy táborrá alakult, s örömmel álla­pítható meg, hogy a felső körökből gyakran mesterségesen előkészített ellentétek a város lakossága külömböző társadalmi osztályai kö­zött biztatóan kezdenek elsimulni, s a szüksé­ges megértés a közös sorsban, mely a városra többször sújtott, mind áldást hozott, mindeD lakos egymásban testvérre talált. A lakosság vasárnap délelőtti impozánsan ünnepélyes demonstrációjáról tudósitásánk a kővetkező. Már délelőtt 10 óra felé gyülekezett a város lakosságának tekintélyes része a város­házán. A rövid meghívás, amely a Komáromi Lapok szombati számában jelent meg, élénk viszhangot keltett a város minden lakosában, s fél tizenegyre a városháza nagyterme meg­telt ünneplőbe öltözöttekkel. Iparosok, keres­kedők, ipari és kereskedelmi alkalmazottak egy csoportban, egy táborban találták magukat. Megjelentek a városi képviselőtestület összes tagjai, Füssy Kálmán és dr. Földessy József nemzetgyűlési képviselők. Boidoghy Gyula pár szóval megemlékezett arról a sértésről; mellyel Micsura minisz­ter a város polgármesterét és személyében a polgárságot, a város összlakosságát illette. A város egász lakossága nevében köszönetét fe­jezte ki a város képviselőtestülete tagjainak a város érdekében kifejtett működésükért s azért a mindenki részéröl méltán dicséretet ér­demlő szolidaritásról, amelyről megjelenésükkel tanúságot tettek. Kéri a megjelenteket, hogy a polgármestert ünnepélyesen hivják meg az értekezletre, biztosítsák öt a város minden lakosa osztatlan bizalmáról és kérjék fel, hogy tervezett lemondását visszavonja. H a Dr. Szijj Ferenc poigármester a megje­lentek lelkes éljenzése mellett lépett a terembe. A város lakossága nevében Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő üdvözölte a polgármes­tert. A miniszter viselkedése mé'tó felháboro­dást váltott ki a lakosság körében is, s 5 ezt a nemzetgyűlésen is szóvá fogja tenni Di ez a sérelem, amely a polgármestert érte, egyben a város minden lakosát is érte, amiért illő helyen teljes elégtételt fog követelni. Amidőn a város érdekében a közbecsüiésben álió fejét, a város atyját ily sérelem éri, a lakosság köte­lessége, hogy egy táborban alljoa vezére mö­gött. A tisztelet, a szeretet, amellyel a város lakossága dr Szijj Ferenc polgárm -ster személye iránt viseltetek felvértezi öt minden alattomos támadással, durva sértéssel szeinb n. Örömének ad kifejezést, hogy a polgármester iránt a vá­ros minden lakosa részéről táplált ragaszkodást, becsülést tolmácsolhatja és kéri, hogy tervezett lemondási szándékától álljon ei, m-irt munkás­ságára, amelyet fáradhatatlanul végez a legne­hezebb köíüimények között, ennek a sokat szenvedett városnak nagy szüksége vau. Lelkes éljenzés kisérte a szónok szavait, melyek után Vargha Sándor szólalt fel. A teljhatalmú mi­niszter esete mélyen sértette a város minden lakosát, mégis úgy talalja, hogy a miniszter viselkedését csak az „illik nem illik“ szabályai alapján kell megbírálni. Joggal válható el, hogy egy magát demokratikusnak valló állam­ban a hatalom birtokosai járjanak elől jó pél­dával a kötelező illem terén is, meri aki maga megfeledkezik a legprimitívebb illemszabá yok­­ról, annak minden ténykedése az erőszakosan gyakorolt hatalom jegyében születik. A város lakosságának érzelmeit tolmácsolja midőn kéri a polgármestert állása megtartására, amelyben mindig gerinces, egyenes utón járó s a köz érde­két soha szem előtt nem tévesztő munkásságá­val eddig is polgártársai közbecsülését és sze­retőiét méltán érdemelte ki. Dr. Szijj Ferenc polgármester meghatott­ságtól remegő hangon mond köszönetét a köz­bizalom megnyiiaikozásaért. Soha nem kereste azt, hogy személyével foölaikozzanai-, hogy mégis belesodródott nyugodt, lelkiismerettol mondja, okot nem szol­gáltatott erre. Mióta a polgármesteri széket a város la­kossága bizalmából betölti, más cél nem lebe­gett előtte, mint a város java. Itt nem ismert politikai ellenfeleket, Dem ismert társadalmi osztály és felekezeti ellentéteket. Áz az eset, amelyet most alkalomnak használt fel a város lakossága arra, hogy bizalmáról biztosítsa, őt arra bírta, hogy a város érdekűinek megóvása céljából inkább félreálljon, nehogy személye a városra kárt jelentsen. A bizalom ily megtisz­telő és szokatlan megnyilvánulása, amelyben most része van, a legszebb jutalom részére, a legnagyobb kitüntetés, amely még fokozottabb erőt kölcsönöz neki a sok türelmet igénylő tisztje betöltésénél. Mivel őt a közgyűlés vá­lasztotta meg, 6 illetékes fórumának is a köz­gyűlést tartja, és arra bízza beadott nyugdí­jazási kérvényének elintézését. Bármi történjék is, a város lakosságának elhatározását olyan parancsnak fogja tekinteni, amelyet teljesíteni minden erejével igyekezni fog a jövőben is. Beszédjét lelkes éljenzésekkel többször szakí­totta meg az ünneplő polgárság, mely a beszéd elhangzása után lelkesen tüntetett mellette. Hacker Kichárd oizottsági tag a képvi­selőtestület tagjai nevében kijelenti, hogy a polgármester iránti bizalmuknak már a szóban forgó eset után következő napon megfelelő formában kifejezést adtak. Ölömmel csatlakoz­tak ök is a lakossághoz, akiket, ha ugyan csak kinevezés utján is, de képviselni kötelességük. Lehetnek ellentétek köztük, s a más pártállásnak i között, lehetnek ellentétes vélemények a varos ■ közügyéit illetően, agyról azonban biztosíthatja a lakosságot, hogy mindenkor a város '.ég-javát ■ célozzák miuden működésükben. Dr. Szijj Fe­­l renc polgármester személye és polgármesteri l működése iránt teljes bizalommal vannak, s öt j erről e helyütt is biztosítják. Lelkes éljenzés kisérte a testvéri együttműködést valló j szavakat. Boidoghy Gyula ugyancsak teljes bizal­­[ máról biztosítja a polgármestert, aki tántorit­­{ hatatlanul állott mindig és áll a polgárság ér­­j dekeinek megvédelmezésében. A polgárság ne­vében fejezi ki legnagyobb köszönetét a város \ képviselőtestülete tagjainak, akiknek jószán­dékáról meggyőződhettek, örömmel jegyzi ezt " meg, mert ebben biztosítékát látja annak, hogy » társadalom különböző dolgozó osztályai test­vérként végre egyesülni tudnak. A poigármes­ter meggyőződhetett arról, hogy a lakosság egy táborban áll mögötte, s bármi éri öt, a lakosság mindenkor s mindenben követni fogja. A lelkes ünneplés a polgármester éljen­zésével ezzel véget ért, s a közönség minden rendzavarás nélkül, a komáromi magyar 1* kos­­ságtól megszokott önfegyelemmel oszlott szét a városházáról. * íme a felelet a teljhatalma illetlenségére í A jogos felháborodás és elégtételnyerésnek mindenkor megtalálja a formáját az a nép, amely eddig ezer esztendőn keresztül európai kultúrán nevelkedett es müvelődö.t. Az az alattomos cél, hogy a várost gerinces ma­gyarságáról, fáradhatatlanul tevékenykedő és minden súlyos körülményekkel dacoló fejétől megfossza a hatalom, hajótörést fog szenvedni mindig a közszeretet nek, közbiz-dómnak abban, a hatalmas erejében, amdy dr. Szijj Ferencet, városunkban körülveszi Ez a bizalom elismerés eddigi működéséért és biztosíték arra, hogy jövő működésében pártatlan egységben áll mö­götte a város minden lakosa. Útlevél oísumof minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszelitek. Dídáxi megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, mintán heíenkint háromszor megy küldönc Prágába Eljárási díj. 35 korona, i | am: László Zslgmond Braiislaua (Pozsony) Széplak-n 12. sz. mmmmmmmtmssmim: i ipiíiitiwÉiieiiDMiiiipbt (A visszafejlődés egy újabb tünete.) A jegyzöaégek megszüntetésével, uj kör­jegyzőségen aiaanásavai kapcsolatos munká­latok lettek folyamatba téve Komárom varme­gyében az elmúlt napokban. Köz hatóság <uuk felsőbb utasításra az adóreform, a közigazgatási reform végrehajtásának küszöbén, moot készítik javaslataikat a közönségünk előtt még majd iem teljesen ismeretien községek átszervezése ügyé­ben. Az átszervezések jelentősége abban áll, hogy egyes községekben a jegyzői hivatalok s ezzel a jegyzői ádasok végleg megszűnnek és az ilyen községek körjegyzőségek modjara azon elv alapján, hogy jegyzőség sem bírhat 2500 leieknél kevesebbet, nagyobb községekhez fognak csoportositatni. ily módón a 2500 leiek­nél kevesebb lakosú valamennyi közoég meg­szűnik önálló jegyzőség lenni és más községhez fog átcsatoltatni. E reform keresztülvitelének hivatalos részről hangoztatott előnyei volnának első sorban is a jegyzői állások számának apasztá­­sával pénzügyi takarékossag, másodsorban pe­dig az adóreiorm keresztit» vitelevei az adó­­munkálatok nélkül maradt jegyzői kar munka­körének nagyobb területre való kiterjeaztesa s igy az elvesztett munkaiatokért munka kár­pótlás. Az államba falom a Jegyzői áliások számát akként óhajtja az alcsoportosit&s után meg­állapítani, hogy 2500 lélekig egy jegyzőt, 2500—4000 leiekig két jegyzőt, 4000 Kiken felül pedig bármilyen lélekszámig három jegy­zőt fog rendelni az egyes jogyzóségek hivata­los teendőinek ellátására. Megengedvén azt, hogy a községek saját költségükön a szükség­hez képest meg munkaerőket alkalmazzanak. Ez volna nagyoob yonasokban a bekö­vetkezendő események alapja, amihez mi tár­gyilagosan, nagy közönségünk jói felfogott érdekében óhajtunk hozzászólni. Szeriniünk elsősorban az egész reform végrehajtása nem­csak hátrányos közönségünkre, de a leghatá­rozottabban a közigazgatás terén visszafejlő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom