Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-18 / 85. szám

i 922 julius J8

Jíomít-romi JLapo«*

3 o dal.

dóst jelent. Nem je?yzősé?ek megszüntetése, eh jpgyzőségek számának szaporítása volna inkább célravezető, de ha ez utóbbi meg nem történhetik, feltétlenül minden jegyzőséget meg kell hagyni a maga régi állapotában, ahogyan azt, a Község régi időben megszervezte bizo nyára azért, mert az ntki elsőrendű érdeke volt.

El sem képzelhető az a rettenetes hátrány, ami a nagy közönségre a jegyzőség beszüntetésével jár, mert az a nép, amely régi időtől fogva ahhoz volt szokva, hogy a saját jóvoltára létesített jegyzői hivatalt a saját községében találta, bajosan lesz rászoktatható arra, hogy a löbb kilóméter távolságra fekvő j jegyzői hivatalt keresse fel ügyes-bajos dől- • g-tiban, arra egész drága napját elpazarolja. I Ezek a községek kevés kivétellel mind község- \ házával, J9gyzői lakásokkal vannak ellátva, az \ átcsoporto~itás után ezen alkalmas épületek a j közigazgatásra nézve úgyszólván hasznavohe- j tétlenekké válnak, az uj jegyzőségek székhe- Jyén pedig, ahol szintén csak egy jegyzői lakás í van, par jegyző hajléktalan lesz, sőt előállhat ' az a komikus eset, hogy lesz oly jegyzőség, a hova a jegyző a megszüntetett jegyzőségü j község jegyzői lakásából lesz kénytelen híva- : taloskodüi, járni uj jegyzői székhelyre, naponta ! jó pár kiló »étert gyalogolva, magával vive ; esetleg az ügyes-bajos fel két is, kikkel az- t előtt otthon par perc alatt végzett.

Nem tekim ve ezt, pénzmegtakarítástseroje- ] lent a jegyzőségek beszüntetése, mert egypar kivételével ugyanannyi jegyzőre lesz szükség, mint volt a régi állapotban.

A jegyzőnek munkája pedig, szintén a közönségre nagy hátlánnyal biró adóreformmal vajmi keveset fog megapadni, mert hiszen : a nagy átvétel mellett a legkellemetlenebb részt az adó beszedését és behajtását 1000 K összeg erejéig és még sok más munkát is meghagytak a régiben.

A megyék z tartozó komáromi járást (vö t csallóközi járás) tekintve, az átcsoportosítással mintegy 9 jegyzőség szűnne meg, köztük, oly nagy köz égé is, mint Kamocsa, mely közel 2000 leiekkel bír. Itt adjuk azon kornárommegyei községeik neveit, amelyekben a jegyző,-égeket be akarjak ozüntetni. A zárójelbe tett nevek azou községeket jelentik, ahová - a községet csatolni fogják. Tehát: Tany (Ne- j mesócsához), Kamuc-a (Szioiőnöz), Füss és Ko- j lozsnéma (Csicsóhoz), M-gyercs (Keszegfalu* ] hoz), Nugykeszi (Ekeihez), ürsujfalu (Aranyoshoz), Apacíiszakállas (Ekecshez), Lakszakallas (Bogyaaoz).

Tehát akkor, midőn minden intézkedés- : nél legfőképpen a közönség érdekeit kellene ■ szem előtt tartani, mikor az államhatalomnak miuden ténykedésével arra kellene törekedni, hogy lehetőleg közmegnyugvast keltsen, sem- ; miesetre sem volna szabad oly intézkedésekkel j még csak kísérleteznie sem, amelyek végrehaj- < tásukkai föltétien nyugtalanságot okoznak s amelyek a biztos visszafejlődés Htjára ve- j zetnek.

De mindezt meg fogja mutatni majd a gyakorlat, ami mindig sokkal nagyobb bizonyíték a szép stílusú rendelkezésekbe vetett legerősebb hitnél is. |

í’egyverjavitáaoU 370 ;

és átalakításokat csak puskaművesnél készítessen, mert csupán ilyen szavatolhat a fegyver megbízhatóságáért, azért forduljon minden vadász SULOVSKY BÉLA s puskamfiveshez Bratislava, Köztársaság-tér 1 szám.

— Talajjaviíási tervek Gután. Mint érte- ' sülünk, a község határában, a Vág és a Duna * ág között circa 1000 hoídnyi területen nagy szabású talajjavítást szándékozik keresztülvinni a község. A kérdéses területet úgy kívánja belekapcsolni a termelésbe, hogy csatornázással azt termőképessé teszi. A napokban Geyssler Péter a kultúrmérnöki hivatal főmérnöke járt kint a terület megszemlélése és a tervek előzetes elkészítése céljából. Geyssler főmérnök a talajjavítás tervét a töobtermetés szempontjából nemesik kívánatosnak, de könnyen vegrehajthatónak is tartja. A területhez közel fekvő ármentesiiö társulat szivattyútelepét kölcsönös megegyezéssel bele lehetne kapcsolni a munkálatokba s a talaj vizzel elárasztása és igy termőképessé tétele nagyobb befektetést nem is igényelne. A terület termőképességének javítása százezrekre menő hasznot jelentene a községnek, de a közönségnek is, viszont azonban a gazdaközönség, illetve Gúta község részéröl a befektetéshez szükséges anyagi áldozatot is követei. Gúta község főjegyzője Lövenstein Autal mint sok más közérdekű ügyben, e dologban is megfogja találni a módot, hogyaa lehetne a gazdag község lakosságát a hasznos tervnek megnyerni.

— Eljegyzés. Nagy Micókát Komáromból eljegyezte Baráth Gyula Liptószeatmiklósról. (Minden külön érte-iiós helyett.)

— A tartalékosoknak a fegyvergyakorlat alól felmentése. A védető utasítások szerint a tartalékosok csak az esetben menthetői f-1 a kötelező évi fegyvergyakorlatok alól, ha köielezik magukat arra, hogy vagy ugyanazon, vagy pedig a reá kővetkező év későbbi időpontjában a fegyvergyakorlatokra jelentkeznek. A fegyvergyakorlatok alóli felmentések a Következő okok iilapján lehetségesek: a) ha valaki beteg; b) külföldön tartózkodóknak, ha visszautazásuk sok időt és pénzt venne igénybe ; c) a közgyógyiutézetes nélkülözhetetlen orvosainál; d) a község egyetlen gyógyszertárosa es orvosánál; *-) tanulóknál, ha vizsgára készülnek; f) minden más és méltánylandó esetben. A fegyvergyakorlatok alóli felmentést kérelmező kérvények a könyvvel haladéktalanul, de legkésőbb a gyakorlatok megkezdése előtt 14 nappal benyújtandók az illetékes első fokú politikai hatóság utján a hadkiegészítőparancsnoksághoz. Itt említjük meg, hogy a német gazdák mo/galmat indítottak, bogy tekints tel a sürgős mezei munkákra, az ez évi augusztusra hirdetett tVgyvergyakoriatokat későbbre halásszák el.

— A Gyermekdélután elhalasztása. A f.

hó 16-ára kitűzött Gyermekdélután a közbejött zivataros és esős időjárás következtében vasárnap nem volt megtartható. A Dal-gyesüiet vezetősége a mulatságot jövő vasárnapra, julius

23-ára halasztotta el, a mikor a kitűzött teljes műsorral tartják meg a tnu atságot. A rendezőjég gondoskodik arról, hogy a Gyermekdélután miudt-n körülmények között megtartható legyen.

— A város legeltetésre kijelölt területei.

A rendőrkapitányság közhírré te-zi, hogy a gazdasági bizottság javaslata alapján a sertéseknek a Vágezigeten való legeltetését betiltottak, a sertések legeltetése céljából a Vág balpartján a közúti és va-uti híd közötti úgynevezett alsózatony, a kecskék legeli etése céljára a Vág jobbpartján a vasúti hídtól a Farkas-csárdáig terjedő úgynevezett középzátony, valamint gútai ut és a vasúti töltés között iévö bérelt terűim., míg a libák legeltetésére a Kisér melletti terület jelöltetik ki. Ismételten figyelmezteti a rendőrkapitányság a közönséget, hogy mindeuféle külön legeltetés tilos s aki ezen tilalmat megszegi, szigorúan lesz büntetve.

— Az aranybulla jubileuma. A fejérmegyei muzeura egyesület az aranybulla kiadásának 700 éves évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségre készül. Bronzból ötkoronás nagyságú emlékérmet veretnek, az egyik oidalou aranybulla tekerccsel 1922. felírással, a másik oldalon pedig kettős kereszt, az Árpádok pajzscimere és muzeum egyesti et 1922 felírással.

— A vigalmi adó uj szabályozása. A kormány f. é. május 23-tól kezdve módosította a községi vigalmi adóra vonatkozó rendeletet. Az uj (1922 143. sz.) rendelet szerint a táncórák is vigalmi adó ala esnek, ellenben adómentesek a művészi hangversenyek, ha a közoktatásügyi minisztérium által ilyenekül elismertetnek. Olyan mulatságoknál, melyeknél nincsen belépti dij, a vigalmi adó átalány (pausál) összegét a község elöljárósága szabad becslés szerint állapítja meg. A község elöljárója személyesen felelős azokért a károkért, melyek a vigalmi adó átalányának helytelen megállapításából a községet érik.

— Adomány. A komáromi rokkant egylet céljaira Ekecsről Deutsch Jauka úrnőtől 100 koronát vettünk kézhez, mely nagybecsű adományt, hálás köszönettel nyugtázzuk. A népjóléti központ intéző bizottsága.

j

1

{

j

f

— Csópléshez mázsáié felügyelőnek ajánlkozik nyugdíjas várm. tisztviselő. Joó István ny. árvaszéki nyilvántartó.

— A váltóilleték uj szabályozása. A „Csehszlovák Jog“ Írja: Az 1922. IV. 1-i 74. sz. rendelet a váltóilletékeket a következőleg szabályozza. Az eddi? I. ilíetéki fokozat alá eső váltók után a következő illeték jár: 0—50 K ií illeték —.10 kor., 50—100 K ig —.20 kor., 100—200 K-ig —.40 kor., 200—300 K ig —.60 kor., 300—400 K itt — 80 kor., 400—500 K ig 1— kor., 500—600 K lg 1.20 kor., 600—700 K-ig 1.40 kor. 700-800 K i? 1.60 kor., 800— 900 K ig 180 kor., 900-1000 K-ig 2.— kor., 1000 K án felül miuden további megkezdett 1000 K. után 2 K. Ez az ilbtéki fokozat érvényes az ilíetéki szabályzat 93. tétel 2. a.) alatt kereskedelmi utalványokra, amennyiben váltóilleték aA esnek, kivéve az ill. Szab. 74. tétel 1. b) pontját. Külföldöa kiállított kereskedelmi pénzutalványok a küllöldrejutás napjától számított 14 napon bőiül bemutatva csak 10 t. illeték alá esnek.

— Propaganda vezető, mint többszörös csaló. A „Vom“ 1047. sz. szerint a „Piseche Listy“ cseh lap leleplezéseket közöl a csehszlovák kü földi propaganda jelenlegi igazgatójáról, Steife! Emilről. A „Pm-che Listy“ szerint Steffel a világháború alatt hadnagynak adta ki magát, jóllehet empán közlegény volt és többszörösen elkövette a csalás bűntettét s ezért Bonybact több hónapig ült a börtönben. Azután a piseki tanalékkórház Írnoka lett s mint ilyen a kórházigazgató orvos aiáirását hamisította. Később a 4 hegyi tüzérezred gazdasági hivatalába áthelyezve sorozatos csalásai miatt ismét elítéltetett és 6 hetet ült. Ez már a csehszlovák idősben történt. Mikor elfogták, nála volt a csehszlovák minisztertanács elnökén )k ajánlólevele 636—22. T. sz. alatt. Büntetése kitöltése után egy időre eltűnt, majd mint magasállasu miniszteri hivatalnok merült fel. A „28. Rijen“ az esethez azt a találó megjegyzést fűzi, hogy több<zörösen büntetett és minden képesítés nélküli csalók szociáldemokrata ajánlásra állami szolgálatba juthattak, mi? az erkölcsi tekintetben kifogástalan hivatalnokokat e.utasították.

— Leányinternátus. A komáromi Irgalmas Nővérek intézetébe az 1922—23. tanévre úgy elemi, mint polgári leányisKolai tanulók bennlakó növendékül fölvétetnek. Értekezhetni az intézet főnöknőjénéi, Komárom, Nádor-utca 45.

— Az anyja szemeláttára vizbefult hétfőn

délután Sidó Bmő benkepttoayi gazdálkodó hasonnevű 20 éves fia a Kisduua Jőgeri gázlójánál. A szerencsétlenség úgy történt, hogy Sidó Benő a gázlóban messze bennt tartuzkodó benkepatonyi tanító csónakjához akart jutni, de úszni nem tudott és igy alámerüit. A parton mosó édesanyja segély kiáltását a csónakban ülők csak későn hallották meg és mire Sidó Benő segítségére siettek, már késő volt. A holttestet kedden délután fogták ki.

— Vita Szatmár város neve körül. Mint

Szatmárbói jelentik : Igen sok vita folyt már arról, hogy Szatmár román elvevezése »Satu Mara« vegy pedig »Satmar« legyen e. Vannak, akik történelmi alaoon kutatják a Szatmár elnevezést, ezek ragaszkodnak a »Satu Mare» hoz, mig, mások — és ez k vaunak többségben — a »Satmar« elnevezést akarják praktikusság szempontjából. A környék román lakossága ugyanis már évtizedek s talán még régebbi idők óta Satmárnak nevezi Szatmári. Erdélyben öszszesen hat Satá-Mare elnevezésű város, község, falu van hat kü önböző megyében. Ez a hat egyforma elnevezésű helyiség pedig már sok tévedésre adott okot különösen a hiva'ali érintkezésben. Nincs olyan nap, hogy be De hozna a posta a szatmári polgármesteri hivatalnak hivatalos leveleket, átiratokat, gyakran sürgős intézkedéseket igénylő táviratokat, melyek a temesmegyei, csikmegyei, hunyadmegyei, vagy más megyében levő Saiu Mara községnek szólnak. De maga az elnevezés is helytelen, mert Satu Maré román értelemben, vagy magyar fordításban »nagy falu« t jelent, ez az elnevezés pedig még rosszindulattal sem alkalmazható Szatmárra. Hogy melyik a helyesebb elnevezés: Satu Mare-e, vagy pedig Szatmár, még mai napig siucs eldöntve annál kevésbbé sem, mert maguk a magasabb hivatalok is hol Satu Marenek, hol Satmarnak mondják és írják Szatmárt, De most, úgy látszik, az prszágos állami sta-