Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-09 / 147. szám

1922. december 9

«Komáromi Lapok

8. oKi&l.

ezen a téreu háruló súlyos kötelazettségeket az eddigi rendőrség nyugdíj és elhelyezési igényének érvényesítésével, ilyen uj terheket a város nem váliaihat. Nem pedig azért, mert nincs rá mód és nincs rá fedezet. Á lakosság teherbírását az állam teljesen ruinálta, ez a lakosság többet teljesíteni nem tud. Álláspontunk tehat a nonpossumus ; nem tudunk, nem vagyunk képesek.

Útlevél uisumot

minden államba a legggorssbban és legolcsóbban megszedek. Dídéld megbízásokat n leggyorsabban elintézek, miután hetenkín! háromszor megy küldönc Prágába

Ojárásf díj 35 korona.

cím: bászló Zsigmondi

Bratislaua (Pozsony) Széplak-n- t2. sz.

I

immmxmmsasmsmmm i

w

1

Egy ellen konferencia,

melyet a világ uj korlátlan mai urai kezdeményeztek, sem végződön azzal az eredménynyel, melynek elérése céljából kitűzték. A cannesi, a génuai konferenciák sivársága és meddősége regen kiábrándította a világot a hatalmak ezen nagy készülődésekkel és nagy tervekkel beharangozott tanácskozásaiból: meglehetős hidegen hagyja most is a népek millióit a lausannei konferencia, mely teljesen az elődei, által kitaposott csapásokon halad. Azaz, bogy egyaltalabau nem halad, inkább stagnál s nagyon is közel van a szétosziáshoz.

A lausannei konferenciának a török békét és ezzel együtt a keleti kérdést, ezt a száz? dók óta megoldatlan problémát, kelenns elintézni, azonban majdnem azt lehet mondani, hogy a keleti béka bizonytalanabb most, mint a konferencia előtt volt. A felvonuló hatalmak elhelyezkedése, az egyes kérdések tárgyalása tipikusan ugyanaz, mint az eddigi meddőségben szenvedett, konferenciáké. Két nagyhatalomnak: Angliának és Franciaországnak viaskodása es is, csakis e két hatalom szociális érdekeinek találkozása, összeütközése dombo-1 rodik ki a tanácskozásokon, hogy még világo sabbá váljék az a verseuygés, mely köztük a világ uralmáért állandóan folyik.

A Nyugat e két hatalmassága akarja megkötni tulajdonképen a békét a világ többi I népeivel, a török-görög békeszerződés csak I akkor nyer törvényes formát, ha azok az ér! dekek, melyek a két állam keleti imperialista j céljaiban kifejezésre jutnak — kellőképen biz' tositva lesznek. Csakhogy az útban áll az ' ozmán birodalom és ennek támogatója Orosz I ország és ezek a hatalmak szívós ellentállást l tanúsítanak a keleti kérdésnek egyoldalú meg! oldásánál. Törökország magát egyenrangú ’ félnek tekinti, a tengerszorosok kérdésében | szilárdan áll és állásfoglalása Oroszország ■ támogatásával nagyon megnehezíti Curson lord törekvéseinek beteljesedését. Azt szeretnék

• megtudni, hogy mit akarnak a törökök, de

* Izraed pasa — hallgat, mert először ő akarja I kiugratni a nagyantant nyulát a bokorból. | így azután a Dardanellák kérdésében a szöj vetségesek kénytelenek a maguk tervével elő- I hozakodni.

Hogy a konferencián megjelent többi i érdekelt és kevésbé erdekelt hatalom nem sok vizet zavar, az bizonyos, hiszen ezeknek kép| viselői csak figurák, melyeket a nagyantaut képviselői csak ide-oda tologatnak a diplomáciai sakktáblán, akaratuk és véleményük a nagy protektorok szerint szolgalelküen igazoj dik, — hiszen nem is lehet várni ezektől önálló j cselekedetet, mert ezeket úgyis Londonból,

' Parisból és Kómából irányítják.

Nevezetes, hogy a konferencián megjelent í orosz külügyi népbiztos külön is kijelentette, j hogy olyan határozatokhoz, melyeket az ő ] jelenléte nélkül hoznak, nem járul hozzá, de ; viszont tűzzel, vassal követeli a törökök ki| váaságainak érvényesítését. A bolsevik prob| léma ma sincs megoldva, de Oroszország képj vise'öjét kénytelenek meghallgatni a finnyás szövetségesek, akik ezelőtt egy évvel még szóba sem akartak állani vele. Säjnos, azonban az engedékenység és megértés még mindig nem jelentkezik abban a mértékben, mint arra az egész világ békéjének szüksége volna. Még j mindig a legelfogultabb egyéni érdekek érvényesülnek a nagyhatalmak részéről, pedig itt ! volna már az ideje, hogy végre nemcsak az ! angol, francia és olasz imperialista gondolat I lebegjen szemük előtt, hanem a kisnemzetek ; boldogulására is történjék valami.

A tények arra vallanak, hogy a lausan* : nei konferencia sem segíti elő a viiágbékét, pedig tisztában keli lenni a nagyhatalmaknak

vártam. Most tiz óra — felelte csöndesen az asszony.

— Hát. . . igen, a klubban vacsoráztam. Jó társaság verődött össze, ott maradtam — feleli a férj. Ds keze, mely a villanykapcsolót fogja, mozdulatlan marad.

— Éí a jegyet mikor vette m«g?

— Mikor a kaszinóba indultam ! Mag van elégedve? Vagy parancsol még egy pár — keresztkérdést?! — mondja gúnyosan, harcra készen a férj. De a keze egészen elmulasztja a villauyláng felcsavarását.

A szobában- csak a hold féaye és az utcát világító lámpások oszlatják a homályt.

— De hiszen várhatja, kedvesem, amig én mégegyszer szívességet teszek magának, ha így fogadja! — zsémbelt tovább durcásan a férfi.

— Kár volt most is fáradnia, György. Nem utazom el.

— Nem? — csodálkozik a férj. — Lehetetlen. Hiszen eddig egyetlen évben se mulasztotta el, hogy fölkeresse édesapjának a sírját. Még a nászutuakat is félbe kellett szakítanunk annakidején. Igazán nem értem.

Az asszony mozdulatlanul ült. Fáradtan, erőtlenül. Szeme megint a vizet nézte, mintha valami delejes vonzás ellenálhatatlanul hívná a tekintetét. És beszélt halkan, csöndesen, inkább csak úgy magának:

— Nem utazom el az évfordulóra az atyám sírjához, hanem kimegyek a farkasréti temetőbe az édesanyámhoz és — bocsánatot kérek tőle .. . Kérem, ne csodálkozzék túlságosan. Én bocsánatot kérek az édesanyámtól, akit nem értettem, nem szerettem és nem sirattam meg eléggé. Egyszer mondta is: „Majd ha asszony leszel te is, akkor meg fogsz érteni engem.“

Aztán asszony lettem és mégse értettem meg

— sokáig. De pár napja, igsn, — most már megértem. Megértek mindent. Értem, hogy miért volt mindig szomorú az én szegény, szép

í fiatal anyám. És miért őszült meg oiyan na- 1 gyón korán. D? akkor nem értettem. A gyermek.önző és szívtelen, az atyám mindig vidám, mulatságos társam volt, Eihalmozott kedves figyelmével engem is úgy, mint a többi ismerős leányt, asszonyt. Mindenki imádta, rajongott érte. A legkedvesebb társalgó, legönfeíáldozóbb lovag és gavallér volt a társaságban. Én olyan büszke voltam rá és észre se vettem, hogy az édesatyám minden asszonnyal szemben nyájas, udvarias, csak éppen a — feleségével nem. És ha észre is vettem néha, azt hittem, édesanyám komoly természetében van a — hiba. Pedig mondták nekem, akik őt i még leánykorában ismerték, hogy vidám, nevetős kedvű volt mindig. Da úgy imádtam az édesatyámat, hogy öntudatlan bűntársává szegődtem nagy rajongásomban, csodálatomban.

És két nap őta halálosan gyötör a keserű megbánás, hogy bár akaratlanul én is szenvedést okoztam szegény, boldogtalan anyámnak. Mert ő érezte, hogy én teljes szívvel az apám pártján vagyok és ez az igazságtalanság még keserűbbé tehette gyötrelmeit. Halálos kínokat szenvedek, hogy soha jóvá nem tehetem, amit ellene vétettem. A tiz körmömmel kaparnám elő a föld alól, hogy neki adhassam mindazt a forró szeretetet, mély szánalmat és alázatos megbánást, amit érzek. Mert most már én is tudom, én is megértem, hogy egy boldog, vidám, rózsásareu fiatal leányból miként lehet

— egyik napról a másikra — szomorú, halvány i asszony, aki örökre elfelejti a — nevetést.

j

t.

í

\

1

<

*

(

azzal, hogy eredménytelenség esetén olyan fölfordulás állhat njra elő, m.sly a világháború méreteit is felül fogja umlni. Videant consiles 1

R csehszlovák pártok

az elöljáró és tanácsi uálasztások ellen.

Megfelebbezték a választást.

Mikász bizottsági tag a mozgalom élén.

Mikász magyar állampolgársága.

A csehszlovák pártok tudvalevőleg lemondtak bizottsági tagságukról és a városház terméből az elöljáró választás alkalmával kivonultak. Eunek a tüntetésnek okaira rámutattunk. A dr. Louda csoport a szélső cseh nacionalizmust képviselte a városházán, ahol természetesen a magyar többséggel szemben vezető szerephez nem juthatott. Loudáék azonban ezt akarták és ekszponensükül Mikász Ferencet kívánták elöljáróul a város nj vezetőségébe.

A magyar szociáldemokrata párt ebbe belemenni, ismerve a jelölt egyéniségét, nem volt hajlandó és Stván János jelöiésa mellett foglalt állást. így került Stván az elöljáró helyettesi állásba. A Louda-Mikász csoport azonban ebbe nem nyugodott bele, a választás ellen felebbezést adott be azon az alapon, hogy Stván János a cseh nemzeti demokrata párt nevében, mint párt, nem kapcsolhatta magát a szociáldemokratákba, mert ez a párt dr. Louda és Stván-ból állott. Egy magyar kormánylap, mely sugalmazott cikkeket közöl, azt is tudni véli, hogy a választásokat a kormány megsemmisiíi a tanácsra vonatkozólag, melyben tudvalevőleg a csehszlovák pártok csak Stván Jánossal vannak képviselve, mivel a választásban nem vettek részt.

Ezzel szemben a magyar pártok bizonyára panasszal élnének a közigazgatási bírósághoz, mert a választás törvény szerint folyt le, formai szempontból kifogástalanul. A bizottságnak több mint fele jelen volt és a törvény, nem a pártok jelenlétét Írja elő, csak azt követeli meg, hogy a képviseletnek legalább fele legyen jelen.

A beavatottak ugv tudják, hogy a mozgalom élén Mikász volt városbiró-jelölt áll, akit erre a tisztségre dr. Louda jelölt. Mikász egyénisége és magatartása eddig is sok kritikára adott alkalmat és személye a magyar szocialista pártot is véglegesen lejáratta volna, ha jelöltsége mellé áll. Ezt mérlegelte ez a párt, mikor Stván Jánost jelölte, aki reális kereskedő és százpsreentes csehszlovák, de nem agresszív egyéniség, mint Mikász.

Mikász körül azonban egyébb bajok merültek fel, amelyek miatt csehszlovák körökben egész forrongás van. Nem másról van szó, mint arról, hogy Mikász, a nagy nacionalista, magyar állampolgárságért folyamodott 1918. végén, tehát a forradalom után.

Tehá? Mikász ezek szerint nem tekinthető százpsreentes csehnek, a szlovákok pedig hallani sem akarnak róla.

Mikász Ferenc női szabó 1918 december 6-án csakugyan adott be egy kérvényt a magyar honosság elnyeréséért, melyben hivatkozik arra, hogy 12 éve van komáromban és innen nősült, kéri a magyar honosságot. A kérvény 16149. tanácsi szám alatt van iktatva, a rendőrség szabályszerűen letárgyalta és az állampolgárság elnyerése ellen nem tett észrevételt.

Közbe esett a cseh megszállás és a magyar állampolgárság Mikász Ferencnek többé nem állott érdekében. Visszaváltozott ö vérbeli cseh vé, akinek itt bírói ambíciói voltak, de ezt dr. Louda támogatása sem tette részére lehetővé, a magyar szociáldemokrata párt pedig egyenesen perhorreszkálta.

Dr. Louda befolyása is letünőben van a csehszlovák pártok között, mert, mint értesülünk, a pártok nem tartják őt sem igazi „nemzeti* demokratának. A kavarodás tehát teljes és amint halljak, ez a Szokol egyesületben is szóba került, hol a7/ említett pártférfiak személyével foglalkoztak is.

Itt tehát most igen nehéz orientálódni a csehszlovák pártok között.

— Betöréstől nem kell félni, ha lakását biztositó készülékkel szerelteti fel Beke Károly műszerésszel, H. Kákóczy Ferencutca 18 sz. Komárom. Helyben úgy, mint vidéken. 776