Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-15 / 84. szám

2. oldal. „Komáromi Lapok* 1922. julius 15 a szerb alkonzult két fiatalember inzultálta. Noha a magyar kormány ez ügyben megindí­totta a megfelelő törvényes eljárást, a jugo­szláv kormány ezzel nem elégedett meg, hanem ‘ embertelen módon kitoloncolt sok békés polgárt. Az ügyet a magyar nemzetgyűlésen egy inter­pellációra Bánffy báró külügyminiszter ismer­tette, a ki a pécsi inzultusra vonatkozó kor­mányintézkedés mai állásának bejelentése után a kormány nevében kijelentette, hogy fiagráns megsértést látják a békeszerződésben biztosí­tott emberi jogoknak a jugoszláv kormány eljárásában. Az első hírre fölléptek a belgrádi kormánynál, de nemcsak ilyen lépést, hanem továbbmenő lépést is szándékoznak tenni eb­ben az ügyben és a nemzetközi fórumok előtt is felemelik szavukat az igazságosság, méltá­nyosság és a jogszerű eljárás érdekében éppen úgy, mint ahogy felemelték szavukat Génuá­­ban, a kisebbségek védőimében. Tovább foly tátják azt az akciót, melynek célja azon jogok megvédelmezése, amely emberi jogoknak szol­gálatában állanak a világ összes kultur népei. flz általános tandíjmentesség. — Szeptemberben életbelép. — Csak a módo­sabbak fizetnek tandijat. — A prágai minisztertanács még a múlt évben elhatározta, hogy a polgári és közép­iskolákban megszünteti a tandíjfizetést, illetve nem teszi teljesen ingyenessé a középiskolai oktatást, hanem úgy Korlátozza, hogy azok, akiknek szülői évi húszezer koronánál keveseb­bet keresnek, azok egyáltalában nem fizetnek tandijat; azok pedig, akik ennél többet ke­resnek, progresszive fizetnek évenkint 120 — 600 koronát. Mivel pedig a tisztviselők, mun­kástik és általában a legtöbb esaládfönntartó kevesebbet keres évi húszezer koronánál, így a legtöbb középiskolai tanuló tandíjmentessé­get fog élvezni már ez évi szeptember elsejé­től, amikor ez a rendelkezés életbe lép.. A rendeletét bizonyos vonatkozásban aggályosnak tartják a tanítás sikerét illetően. Elismerik ugyan a szakemberek, hogy szükség van a középiskolai oktatás teljesen ingyenessé tételére és koncedálják, hogy ez a most élet­belépő rendelkezés nagy lépés a cél felé, azon- | ban kívánatosnak tartják, hogy ezt a korszak­­alkotó reformot ne egyszerre, hanem fokoza­tosan léptessék életbe, mert az átmenet nekü.i reform árthat az oktatás sikerének. Eddig ugyanis a tandíjmentesség mintegy jutalom volt a szorgalmas tanulónak, akit állandó szor­galomra serkentett a tandíjmentesség. Mivel A magyar fel-imeg. Irta: Takáts Sándor. Mint miDden ruhadarabnak, úgy az ingnek is megvan a maga története. Műveltség szem­pontjából nem érdek nélkül való ez a történet. Tudott dolog, hogy ruházat dolgában sokat kölcsönöztünk más nemzetektől. (Legtöbbet a törököktől.) A magyarság azonban minden átvett dolgot nemzeti Ízlésnek megfelelően úgy átformált, hogy az merőben elütött az erede­tijétől. Azaz, hogy az idegen ruhadarabot is magyarrá tette. A régi magyar Ízlésnek és felfogásnak a dicsérete, hogy mar századokkal ezelőtt szépnek és festőinek találták a magyar viseletét s utá­nozták is azt mindenfelé. Külföldi tornajátéko­kon a magyar viselet s a magyar lovas-szer­szám ritkán hiányzott. A XVI. század derekán Béesben a magyar uriasszonyok viseletét: az úgynevezett gombos ruhát széliében utánozták és viselték. A császári követeknek, — ha Konstantinápolyba kellett menniök — kísére­tükkel együtt mindig magyar ruhát kellett ölteniük. Ezért voltak a XVI. és a XVII. szá­zadban Béesben magyar szabók. Ezért han­goztatták a mieink panaszképpen, hogy a török földre küldött népes követségeknek hiába ma­gyar a ruhájuk; ők maguk hírből sem ismerték a magyar szót. A XVI. században az uralko­ma még a gyermek nincs hozzászoktatva ahhoz, hogy önmagának tanul, ez az általános tan­díjmentesség azt eredményezhetné, hogy az eddig jótanuló diák elvesztené szorgalmát, mert nem volna előtte, hogy ha nem tanul, meg­vonják tőle a tandíjmentességet. A raszinszkói tanárok testület« a napok­ban memorandummal fordult a közoktatásügyi kormányhoz és azt kéri, hogy átmenetileg módosítsák ezt a rendelkezést és a teljes tandíjmentességet a tanuló szorgalmától tegyék függővé olyanformán, hogy ha nem is kívánnak a tanulótól kitűnő bizonyitványt, megkövetel­jék, hogy tehetségéhez képest szorgalmasan tanuljon és jól viselje magát. A memorandum a napokban ment fól a kultuszminiszterhez és tanügyi körökben nagy érdeklődéssel várják e fölterjesztésnek sorsat, ami mindenesetre je­lentős változást hozhat a középiskolai tandíj­mentesség dolgában. Dr. í^zijj Ferenc Komárom polgármestere nevét Írjuk e cikk homlokára, aki íróasztala mellől, hivatali szo­bája zaklatott életébői sodródott ki akaratán kívül a politika porondjára, hol a hatalommal szemben súlyos támadást kellett elszenvednie városáért, magyarságáért és azért a szinte naivnaak látszó hitéért, amellyel ezer akadály, gáncs és balsors közepette is bízik e városnak szebb jövendőjében. A hatalom minden fegyverével vértezett Góliát csapott le a védtelen, fegyvertelen Dávidra, aki még parittyáját sem hordozta magával és úgy látszott, hogy a kemény ököl szertezuzza. De népe felocsúdva az első pilla­natok meglepetéséből, oldalán terem, hogy meg­védje őt a seregek ura és istene nevében. Dr. Szijj Ferenc alakja, aki sohasem ke­reste a feltűnést, aki szerényen húzódott vissza mindenkor a második és harmadik sorba, egy­szerre nagyot nőtt előttünk hétfő óta és tisz­telettel emelheti meg előtte kalapját e város minden lakója. Ritka példaképe ő a szülőváro­sáért rajongó, annak minden ügyén szeretettel csüngő és rajongó, erkölcsi felvirágzásáért fá­radságot, munkát nem kimélő polgárnak, akik­nek típusa, sajnosán állapíthatjuk meg, kive­szőben van. Három évi polgármestersége a város legszomorubb időszakával esik egybe. Békés, nyugodt és csendes időkben talán e három esztendő mérföldköve messze ellátszanék, de a mai kor a magyar városokra egy titáni küz­delem minden energiát felőriő munkáját rója. A sziklákat görgetjük hegynek fölfelé nap­hosszat, hogy azok éjnek idején ismét a völgybe guruljanak vissza és a verejtékes munka újra kezdődjék hajnaltól napestig. Dr. Szijj Ferencről minden komáromi polgár tudja, hogy egész életében távol állott a politikától, abban soha aktiv részt nem vett, politikai meggyőződésének hirdetésétől is tar­tózkodott és mint tisztviselő szigorúan elhatá­rolta magát a pártáiét küzdelmeitől. Mint pol­gármester még fokozottabb éberséggel őrködött afelett, hogy soha át ne lépje a napi és párt­­politika haíármesgyéjét. ts ide jön egy mi­niszter aki őt azzal a képtelen váddal illeti, amin minden kiskorú gyermek elkacagja magát, mert ezt a beszédet Komáromban senki ko­molyan nem veheti. Ha ellenben ez az előkelő politikus, aki a mi helyi viszonyainkban ugyan teljesen ide­gen, azt magyarázza politikának, hogy a pol­gármester magyarságát minden támadás ellen megvédi, minden hatalmi nyomással szemben is megőrzi, hogy e magyar városnak magyar jellegéhez és mivoltjához, mely mögött közel évezredes múlt áll, törhetetlenül ragaszkodik: úgy ezt a vádat vállalja csak nyugodtan pol­gármesterünk, aki mögé tömör falanszkban sorakozik fel- e város egész magyarsága, hogy kíméletlenül utasítson vissza e téren minden támadást. Köszönjük dr. Szijj Ferencnek azt, amit eddig tett szülővárosáért, melyhez jó és bal­sorsában híven ragaszkodott, amelyért legszebb férfi korának idegpusztitó munkáját és energiáit áldozza fel. A hatalom túlerejével szemben állva, melléje sorakozunk valamennyien, akik ezt a várost szeretjük és magyarságunkat elal­kudni hajlandók nem vagyunk. Grand Sanatorium és Vizgyógyintézet Bratislava (Pozsony) Mélyül. Elsőrangú egyetemes gyógyintézet. Sebészet. Szülészet. Nőgyógyászat. Urológia. Tesí­­egyenészet. Szemészet. Orr-, gége és fülgyógyászat. Belgyógyászat. Ideggyó­gyászat. — Napi pausál-ár 83 Kc-tól. Szabad oivosválasztás. — Vízkúrák, nap- és légfürdők bejáróknak is. i 139 dókat és e ház menyasszonyait magyar iovas­­itjakkal kísértették külföldre s bizony meg- ; csodálták viseletűket. A íuiianemüek közül az iineg vagy ing az idegenből származott ugyan hozzánk, de nálunk ez is teljesen átalakult. Innét v^n, hogy a régi összeírások határozottan megkülömböz- i tetik a magyar inget a má3 nemzeteknél divatos ingtői. A XV, száz td végén és a XVI. század elején Írott emlékemül kétféle inget említenek, mindkettő női mg volt. Az egyikn-k neve huszár­­imeg a másiké csahol volt. Az első testhezálló, a másik bö ing volt. Miud a kettőt arany- és seiyemhimzés díszítette. Bélteki Drágffy Anná­­naa a hagyatékában (1528-ban) például hét ilyen huszárimeg és egy csomó csahol szerepel. (Ctsimeas husaronam septem, ib-m camiseas ampias videlicet chabol etc.) A XVI. század derekán a csahol-imeg már gyakran szerepel a kiadatlan családi levelekben. Mivel ekkor már széliében járta az a divat, hogy a férfiak és a nők két inget (-gy felsőt és egy alsói) vi­seltek, a csahol mint aranyos hímmel és gyön­gyökkel ékesített imeg felülre került. így az­tán fel-csaholnak hívták. A XVI. század végén a csahol szóval már nem találkozunk. A felső, drága hímmel és arannyal ékes felső imeg állandóan csak mint fel-imeg szerepel. Meg kell jegyeznünk, hogy nyelvtörténeti szótáraink hibásan Írják a felimeget fél imegnek és lél csaholuak. Nem voltak azok fél, hanem egész ingek. Hiszen úgy a XVI., mint a XVII. szazadból számtalan adat szói az alsó és felső ingről, de egyetlenegy sem a fél ingről. Csak például említjük, hogy Runiy javainak összeírása (1666.) egyenkiut felsorolja a fel-ümeg alá való tafota ümegeket. Barcsav Janit javai közt is említe­nek több „ing alá való kis inget“, a komáromi jegyzőkönyvek meg a XVII. században már rendesen föl-imeget írnak a felimeg helyett. Tehát világos, hogy itt nem fél ingről van szó. Maga a felimeg szó világosan mutatja, hogy egykoron eiökelőbbjeink két inget hor­dottak : alsót és felsőt. Az alsó rendesen könnyű szövetből, a felső drágább anyagból készült. A főúri lányok jegyruhájáról szóló összeírások rendesen fölsorolják az alsó és felső ingeket. Akad olyan összeírásunk is, a melyik kettős ingről szól. Némelyik meg bokor számra sorolja fel az ingeket. („Egy bokor ing, alsó és felső 1658.) A felimeget már a régiek is magyar ingnek tartották. Hiszen az idegen nyelvű összeírások világosan megírják ezt. Csak pél­dául említjük, hogy Nagy Ádám javainak össze­írása imigyen sorolja fel a felimeget: „ein hung. Hemet, mit goldenen Spitzen, ein hung. Hemet von roth Tafet“ etc. Komárom jegyzőkönyvei kúrák otthon. Reggelenként «p?*! scHMiDTHAUER-féie -----22____________ ígmándi keserüvíz, melegítve éhgyo­morra mint ivókúra bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvagy és emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agyvértódulás vérbőség stb. Ki* Sok; esetben elégendő már néhány evőkanállal is. 532

Next

/
Oldalképek
Tartalom