Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-15 / 84. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok* 1922. julius 15 a szerb alkonzult két fiatalember inzultálta. Noha a magyar kormány ez ügyben megindította a megfelelő törvényes eljárást, a jugoszláv kormány ezzel nem elégedett meg, hanem ‘ embertelen módon kitoloncolt sok békés polgárt. Az ügyet a magyar nemzetgyűlésen egy interpellációra Bánffy báró külügyminiszter ismertette, a ki a pécsi inzultusra vonatkozó kormányintézkedés mai állásának bejelentése után a kormány nevében kijelentette, hogy fiagráns megsértést látják a békeszerződésben biztosított emberi jogoknak a jugoszláv kormány eljárásában. Az első hírre fölléptek a belgrádi kormánynál, de nemcsak ilyen lépést, hanem továbbmenő lépést is szándékoznak tenni ebben az ügyben és a nemzetközi fórumok előtt is felemelik szavukat az igazságosság, méltányosság és a jogszerű eljárás érdekében éppen úgy, mint ahogy felemelték szavukat Génuában, a kisebbségek védőimében. Tovább foly tátják azt az akciót, melynek célja azon jogok megvédelmezése, amely emberi jogoknak szolgálatában állanak a világ összes kultur népei. flz általános tandíjmentesség. — Szeptemberben életbelép. — Csak a módosabbak fizetnek tandijat. — A prágai minisztertanács még a múlt évben elhatározta, hogy a polgári és középiskolákban megszünteti a tandíjfizetést, illetve nem teszi teljesen ingyenessé a középiskolai oktatást, hanem úgy Korlátozza, hogy azok, akiknek szülői évi húszezer koronánál kevesebbet keresnek, azok egyáltalában nem fizetnek tandijat; azok pedig, akik ennél többet keresnek, progresszive fizetnek évenkint 120 — 600 koronát. Mivel pedig a tisztviselők, munkástik és általában a legtöbb esaládfönntartó kevesebbet keres évi húszezer koronánál, így a legtöbb középiskolai tanuló tandíjmentességet fog élvezni már ez évi szeptember elsejétől, amikor ez a rendelkezés életbe lép.. A rendeletét bizonyos vonatkozásban aggályosnak tartják a tanítás sikerét illetően. Elismerik ugyan a szakemberek, hogy szükség van a középiskolai oktatás teljesen ingyenessé tételére és koncedálják, hogy ez a most életbelépő rendelkezés nagy lépés a cél felé, azon- | ban kívánatosnak tartják, hogy ezt a korszakalkotó reformot ne egyszerre, hanem fokozatosan léptessék életbe, mert az átmenet nekü.i reform árthat az oktatás sikerének. Eddig ugyanis a tandíjmentesség mintegy jutalom volt a szorgalmas tanulónak, akit állandó szorgalomra serkentett a tandíjmentesség. Mivel A magyar fel-imeg. Irta: Takáts Sándor. Mint miDden ruhadarabnak, úgy az ingnek is megvan a maga története. Műveltség szempontjából nem érdek nélkül való ez a történet. Tudott dolog, hogy ruházat dolgában sokat kölcsönöztünk más nemzetektől. (Legtöbbet a törököktől.) A magyarság azonban minden átvett dolgot nemzeti Ízlésnek megfelelően úgy átformált, hogy az merőben elütött az eredetijétől. Azaz, hogy az idegen ruhadarabot is magyarrá tette. A régi magyar Ízlésnek és felfogásnak a dicsérete, hogy mar századokkal ezelőtt szépnek és festőinek találták a magyar viseletét s utánozták is azt mindenfelé. Külföldi tornajátékokon a magyar viselet s a magyar lovas-szerszám ritkán hiányzott. A XVI. század derekán Béesben a magyar uriasszonyok viseletét: az úgynevezett gombos ruhát széliében utánozták és viselték. A császári követeknek, — ha Konstantinápolyba kellett menniök — kíséretükkel együtt mindig magyar ruhát kellett ölteniük. Ezért voltak a XVI. és a XVII. században Béesben magyar szabók. Ezért hangoztatták a mieink panaszképpen, hogy a török földre küldött népes követségeknek hiába magyar a ruhájuk; ők maguk hírből sem ismerték a magyar szót. A XVI. században az uralkoma még a gyermek nincs hozzászoktatva ahhoz, hogy önmagának tanul, ez az általános tandíjmentesség azt eredményezhetné, hogy az eddig jótanuló diák elvesztené szorgalmát, mert nem volna előtte, hogy ha nem tanul, megvonják tőle a tandíjmentességet. A raszinszkói tanárok testület« a napokban memorandummal fordult a közoktatásügyi kormányhoz és azt kéri, hogy átmenetileg módosítsák ezt a rendelkezést és a teljes tandíjmentességet a tanuló szorgalmától tegyék függővé olyanformán, hogy ha nem is kívánnak a tanulótól kitűnő bizonyitványt, megköveteljék, hogy tehetségéhez képest szorgalmasan tanuljon és jól viselje magát. A memorandum a napokban ment fól a kultuszminiszterhez és tanügyi körökben nagy érdeklődéssel várják e fölterjesztésnek sorsat, ami mindenesetre jelentős változást hozhat a középiskolai tandíjmentesség dolgában. Dr. í^zijj Ferenc Komárom polgármestere nevét Írjuk e cikk homlokára, aki íróasztala mellől, hivatali szobája zaklatott életébői sodródott ki akaratán kívül a politika porondjára, hol a hatalommal szemben súlyos támadást kellett elszenvednie városáért, magyarságáért és azért a szinte naivnaak látszó hitéért, amellyel ezer akadály, gáncs és balsors közepette is bízik e városnak szebb jövendőjében. A hatalom minden fegyverével vértezett Góliát csapott le a védtelen, fegyvertelen Dávidra, aki még parittyáját sem hordozta magával és úgy látszott, hogy a kemény ököl szertezuzza. De népe felocsúdva az első pillanatok meglepetéséből, oldalán terem, hogy megvédje őt a seregek ura és istene nevében. Dr. Szijj Ferenc alakja, aki sohasem kereste a feltűnést, aki szerényen húzódott vissza mindenkor a második és harmadik sorba, egyszerre nagyot nőtt előttünk hétfő óta és tisztelettel emelheti meg előtte kalapját e város minden lakója. Ritka példaképe ő a szülővárosáért rajongó, annak minden ügyén szeretettel csüngő és rajongó, erkölcsi felvirágzásáért fáradságot, munkát nem kimélő polgárnak, akiknek típusa, sajnosán állapíthatjuk meg, kiveszőben van. Három évi polgármestersége a város legszomorubb időszakával esik egybe. Békés, nyugodt és csendes időkben talán e három esztendő mérföldköve messze ellátszanék, de a mai kor a magyar városokra egy titáni küzdelem minden energiát felőriő munkáját rója. A sziklákat görgetjük hegynek fölfelé naphosszat, hogy azok éjnek idején ismét a völgybe guruljanak vissza és a verejtékes munka újra kezdődjék hajnaltól napestig. Dr. Szijj Ferencről minden komáromi polgár tudja, hogy egész életében távol állott a politikától, abban soha aktiv részt nem vett, politikai meggyőződésének hirdetésétől is tartózkodott és mint tisztviselő szigorúan elhatárolta magát a pártáiét küzdelmeitől. Mint polgármester még fokozottabb éberséggel őrködött afelett, hogy soha át ne lépje a napi és pártpolitika haíármesgyéjét. ts ide jön egy miniszter aki őt azzal a képtelen váddal illeti, amin minden kiskorú gyermek elkacagja magát, mert ezt a beszédet Komáromban senki komolyan nem veheti. Ha ellenben ez az előkelő politikus, aki a mi helyi viszonyainkban ugyan teljesen idegen, azt magyarázza politikának, hogy a polgármester magyarságát minden támadás ellen megvédi, minden hatalmi nyomással szemben is megőrzi, hogy e magyar városnak magyar jellegéhez és mivoltjához, mely mögött közel évezredes múlt áll, törhetetlenül ragaszkodik: úgy ezt a vádat vállalja csak nyugodtan polgármesterünk, aki mögé tömör falanszkban sorakozik fel- e város egész magyarsága, hogy kíméletlenül utasítson vissza e téren minden támadást. Köszönjük dr. Szijj Ferencnek azt, amit eddig tett szülővárosáért, melyhez jó és balsorsában híven ragaszkodott, amelyért legszebb férfi korának idegpusztitó munkáját és energiáit áldozza fel. A hatalom túlerejével szemben állva, melléje sorakozunk valamennyien, akik ezt a várost szeretjük és magyarságunkat elalkudni hajlandók nem vagyunk. Grand Sanatorium és Vizgyógyintézet Bratislava (Pozsony) Mélyül. Elsőrangú egyetemes gyógyintézet. Sebészet. Szülészet. Nőgyógyászat. Urológia. Tesíegyenészet. Szemészet. Orr-, gége és fülgyógyászat. Belgyógyászat. Ideggyógyászat. — Napi pausál-ár 83 Kc-tól. Szabad oivosválasztás. — Vízkúrák, nap- és légfürdők bejáróknak is. i 139 dókat és e ház menyasszonyait magyar iovasitjakkal kísértették külföldre s bizony meg- ; csodálták viseletűket. A íuiianemüek közül az iineg vagy ing az idegenből származott ugyan hozzánk, de nálunk ez is teljesen átalakult. Innét v^n, hogy a régi összeírások határozottan megkülömböz- i tetik a magyar inget a má3 nemzeteknél divatos ingtői. A XV, száz td végén és a XVI. század elején Írott emlékemül kétféle inget említenek, mindkettő női mg volt. Az egyikn-k neve huszárimeg a másiké csahol volt. Az első testhezálló, a másik bö ing volt. Miud a kettőt arany- és seiyemhimzés díszítette. Bélteki Drágffy Annánaa a hagyatékában (1528-ban) például hét ilyen huszárimeg és egy csomó csahol szerepel. (Ctsimeas husaronam septem, ib-m camiseas ampias videlicet chabol etc.) A XVI. század derekán a csahol-imeg már gyakran szerepel a kiadatlan családi levelekben. Mivel ekkor már széliében járta az a divat, hogy a férfiak és a nők két inget (-gy felsőt és egy alsói) viseltek, a csahol mint aranyos hímmel és gyöngyökkel ékesített imeg felülre került. így aztán fel-csaholnak hívták. A XVI. század végén a csahol szóval már nem találkozunk. A felső, drága hímmel és arannyal ékes felső imeg állandóan csak mint fel-imeg szerepel. Meg kell jegyeznünk, hogy nyelvtörténeti szótáraink hibásan Írják a felimeget fél imegnek és lél csaholuak. Nem voltak azok fél, hanem egész ingek. Hiszen úgy a XVI., mint a XVII. szazadból számtalan adat szói az alsó és felső ingről, de egyetlenegy sem a fél ingről. Csak például említjük, hogy Runiy javainak összeírása (1666.) egyenkiut felsorolja a fel-ümeg alá való tafota ümegeket. Barcsav Janit javai közt is említenek több „ing alá való kis inget“, a komáromi jegyzőkönyvek meg a XVII. században már rendesen föl-imeget írnak a felimeg helyett. Tehát világos, hogy itt nem fél ingről van szó. Maga a felimeg szó világosan mutatja, hogy egykoron eiökelőbbjeink két inget hordottak : alsót és felsőt. Az alsó rendesen könnyű szövetből, a felső drágább anyagból készült. A főúri lányok jegyruhájáról szóló összeírások rendesen fölsorolják az alsó és felső ingeket. Akad olyan összeírásunk is, a melyik kettős ingről szól. Némelyik meg bokor számra sorolja fel az ingeket. („Egy bokor ing, alsó és felső 1658.) A felimeget már a régiek is magyar ingnek tartották. Hiszen az idegen nyelvű összeírások világosan megírják ezt. Csak például említjük, hogy Nagy Ádám javainak összeírása imigyen sorolja fel a felimeget: „ein hung. Hemet, mit goldenen Spitzen, ein hung. Hemet von roth Tafet“ etc. Komárom jegyzőkönyvei kúrák otthon. Reggelenként «p?*! scHMiDTHAUER-féie -----22____________ ígmándi keserüvíz, melegítve éhgyomorra mint ivókúra bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvagy és emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agyvértódulás vérbőség stb. Ki* Sok; esetben elégendő már néhány evőkanállal is. 532
