Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-15 / 84. szám

Negyvenharmadik évfolyam. 84. szám. Szombati 1922. julius 15, ES KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI lap. Előfizetési ár cieh-tzlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: «?rés* évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. ägyss szám ára t 80 fillér. Köliséovetést MM ielellen a városi háztartásról, mely a sötétben tapogatózva botorkál előre. A városnak eddig a törvények szerint járó államse­gélyeit az uj rend teljesen beszüntette, és ezek helyébe bizonyos adórészesedéseket állított be. A költségvetés igy tapasztalati eredményekre, több év átlagos bevételeire nem hivatkozhatván, főtételei váltak labi­lissá. Ez az egész költségvetés rendszerét ingatja meg és ezért nem állítható össze költségvetés a városi háztartásról. Mindez súlyosan kihat a városi ház­tartás egész menetére is. A pótadó száza­lék meg nem állapítható, mert a költség­­vetés hiánya nem ismeretes, a régi 200% pótadó, úgy látszik, kevés, többet pedig a városi adózók teherbírására kiróni nem lehet. Ismeretlen számokkal, ismeretlen szükségletekkel dolgozik a városi tanács és a hiteltuílépés egyre nő, mint az áradó folyam, amely medréből kilépett. Ez a bizonytalanság az egész köz­­igazgatásra rányomta bélyegét, mely má­ról holnapra tengődik tervek és irány nélkül, nem halad előre biztosan lerakott vágányokon, csak vonszolja magát tovább, mint a vert hadsereg tartaléka. A közigazgatás régi jó korszaka mintha teljesen elmúlna felőlünk és lassan-lassan azon vesszük magunkat észre, hogy le­csúszunk a bürokrácia lélek nélküli út­vesztőibe, ahol csak számok, numerusok vannak, meg nem emésztett rendeletek, kísérletezések és meddő munka pazarlás. A kormány nem tájékoztatja reform­járól sem a közvéleményt sem a hivata­lokat. Szakemberek itt nem tartanak ta­nácskozásokat törvények alkotása előtt, itt a kormányreferensek egyszerűen min­dent tudnak, a gyakorlati élettel, a kö­zönséggel nem törődnek. Ezért jönnek létre olyan törvények, amelyeket évenként kell egy-egy novellával megjavítani, kibő­víteni. Törvényekben oly hézagok álla­píthatók meg, amelyeket a gyakorlatban kitölteni nem lehet. Iskolás példája ennek az uj adókezelési törvény, amely a községi adóknak az állampénztárak által való beszedéséről intézkedik ugyan, de ezek­nek a községi adóknak a községek és városok részére való kifizetéséről egy hanggal sem emlékezik meg. Kis és nagyzsupák terve lógg a leve­gőben, kis és nagyközségi alakulás jövője vár városainkra. Teljes bizonytalanság ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton érzése uralkodik a lelkeken, úgy, hogy nem is lehet csodálkozni, hogy mindenki a várakozás álláspontján áll. Minden hi­vatali alkalmazott vár egy vonatot, mely­nek beérkezési ideje bizonytalan, menet­rendje nincsen, a városok nincsenek tisztában azzal, hogy lesz-e helyük a vo­naton, nem maradnak-e le róla. Ki tudna ilyen lelki feszültségben komoly munkát végezni, érdemleges eredményeket felmu­tatni. Az agyonreformált közigazgatás vo­­naglása korát érjük meg most, mely szaturálva tehetségtelen és tudatlan újon­cokkal, egyet-egyet zökkenik. A zökkenőket a közönség érzi meg legjobban, a kátyú­kat nem mi raktuk oda, hanem a kor­mány, mi csak kerülgetjük, ha tudjuk. — A francia becsületrend uj lovagja. Millerand, a francia köztársaság elnöke, Benes dr. miniszterelnököt a francia becsületrend nagy szalagjával tüntette ki. Ezzel a kitüntetéssel Franciaország legnagyobb fiait szokta illetni, a kik a haza szolgálatában elévülhetetlen érdeme­ket szereztek. Külföldi alattvalóknak is csak akkor adják a becsületrendet, hogyha az illető a francia köztársaságnak nagy szolgálatokat tett. Benes dr. kitüntetése tehát olyan érdemeknek az elismerése, melyeket a csehszlovák köztársa­ság miniszterelnöke Franciaország érdekében tett szolgálataival szerzett. Hogy mik ezek az érde­mek, azt az egész világ tudja, hiszen Benes nem titkolta soha azt a magas összeköttetést, meiyet a győzelem mámorától elkapatott euró­pai nagy köztársaság és annak kreatúrája, a csehszlovák köztársaság között létesített, de amely szoros kapcsolat a Párisnak mindenben való szolgálatrakészségben domborodik ki. Fran­ciaország egyik legkészségesebb szolgája elejé­től fogva Csehszlovákia, valósággal hűbérese a nagy protektornak és hogy ez igy van, abban tagadhatatlanul nsgy érdeme van Benes dr. nak. Hogy maga az ifjú állam micsoda előnyöket élvez ezzel szemben, azt már nehéz volna fel­sorolni, de nem is ez a fontos. Fontos az, hogy a csehszlovák köztársaság továbbra is szolgálja azokat az imperialista érdekeket, melyek Fran­ciaországnak Európában elfoglalt diktátorszerű nagyhatalmi állásához fűződnek s amelyek egy­előre a boszu politikájában merülnek ki a le­győzött Németországgal szemben. Ha ez a kétes dicsőség ambíciója lehet egy olyan kezdő ál­lamnak, mint a mi ifjú köztársaságunk, ám kap- ; csolja magát még szorosabban hatalmas párt- j fogójához, az idők folyamán el fog dőlni, hogy mit ért az a politika, amelyet most folytat. A.j kitüntetett miniszterelnök érdemeinek elismerése": nem váltja ki e nemzetiségi állam lakosságának általános örömét, de legkevésbé azoknak a ki- j sebbségeknek örömét nem, amelyek törvénybe iktatott jogainak durva negligálása előtt szemet i huny a szabadság és egyenlőség jelszavával ' ékeskedő nyugati nagy köztársaság. = A szenátus ülése. Mint a nemzetgyűlés, a szenátus is gyors iramban végzi munkáját. Ha nem lennének a szenátusban német tagok, a napirenddel még hamarabb végeznének. így is nagy üzemben folyik a törvénytártás. A szenátus csütörtöki ülésében vita nélkül fogad­ták el a legtöbb törvényjavaslatot, melyek között szerepelnek a törvényhatóségi joggal fel­ruházott városok pénzügyi gazdálkodásának ideig­lenes szabályozásáról, a szlovenszkói és ruszin­­szkói munkaadók és munkások közötti jogviszony rendezéséről és a kényszerbérletek megújításáról szóló törvényjavaslatok. A mezőgazdasági kisbér­ietekről szóló és a lefoglalt földbirtokért járó kár­térítésről szóló törvény novelláját is elfogadták, bár ennél vita is volt, melyben Ledebour-Wicheln, Hartl és Lukes szenátorok, utóbbi mint előadó, vettek részt. = A hágai konferencia. A Hágában folyó úgynevezett szakértői konferencia hetek óta tart anélkül, hogy valami kilátás volna reális eredményre. Mikor Génuában elhatározták, hogy Hágában összeülnek a szakértők és az orosz gazdasági kérdéseket megvitatják, igen kevesen gondoltak arra, hogy ez a konferencia többet végezzen, mint a génuai. Megcsappant érdeklődés kisérte a kánikulai tágyalásokat s az az álláspont, melyet az orosz kiküldöttek a magántulajdonra vonatkozólag elfoglaltak, annyira kiélésedéit a tárgyalások folyamán, hogy immár semmi remény sem mutatkozik a megegyezésre és igazán haszontalan idő- és pénzpocsékoiás a további gyülésezés. Ezt a konferencia elnöke kifejezésre is juttatta, amennyiben kijelentette, hogy az oroszok által elfoglalt álláspontra való tekintettel minden további tárgyalás kilátástalan. Szóval az eddigi kisérlett-k, hogy Európa államait közelebb hoz­zák egymáshoz, továbbra is meddők maradnak, mert a különböző országokat bizonyos gazda­sági kérdésekben egész pólusok választják el egymástól. Európa pedig tovább züllu, egye­lőre beláthatatlan mélységek felé és senki sem tudja, hogy a nyomasztó helyzetre ki találja meg a kibontakozás kulcsát. = Titkos szerződés Franciaországgal, A Franciaország és a cseh-szlovák köztársaság közötti titkos szerződésről diplomáciai körökből a kővetkező részleteket közlik: A szerződés 1928. október végéig érvényes. A szerződés értelmében a csehszlovák köztársaság haderejé­nek szervezésében irányitó szerepet biztosit annak a 60 tagú katonai bizottságnak, amelyet Párisból Prágába kirendeltek. A fontos parancs­noki tisztségekben a cseh-szlovák köztársaság alkalmazza azokat a magasrangu francia tiszte­ket, kiket ezekre az állásokra Franciaország delegál; illetményeiket a cseh-szlovák köztársa­ság fizeti. A szerződés révén megerősödött Mittelhauser francia tábornok állása, mint a cseh-szlovák hadsereg vezérkari főnökéé. Poli­tikailag kötelezettséget vállal a cseh-szlovák köztársaság, hogy Franciaországot diplomáciai­­lag, esetleg fegyveres erővel is támogatja a békeszerződések végrehajtásában úgy Németor­szág, mint bármely volt ellenséges állammal szemben. = A magyarok kiutasítása Jugoszláviából. Megírtok, hogy Jugoszláviából több száz ma­gyart egyszerűen áttoloncoltak a magyar határra. A kitoloncolás azért történt, mert Pécsett a Milus János ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhaneműekei:, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom