Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-10-28 / 128-129. szám
-IBest^weaiharinaislik évfolyam* 128—129. aszúm Szombati B922. október 28 KOKABOMI LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI 3A í*. Eléfizatésl ár eiehMalofák értékben % Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Xgéei évre 80 E, félévre 40 K, negyedévre 20 1. j Egye* százsa ásra» 8® fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főssserkesstő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BA&ANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjeienik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaíoo Soehla programja roppant kevés tjj dolgot és eszmét tartalmaz és mi, magyarok a legnagyobb hidegvérrel térhetünk felette napirendre, mert itt rezsim, vagy politikai rendszer változásról szó nincsen; minden megy a maga rendes kerékvágásában tovább, a régi nyomokon, a régi ausztriai recipe szerint, a tovább vuístlizás nem éppen dicsőséges, de kényszeredett rendszere szerint. A legégetőbb kérdésekről, a gazdasági krízisről, a cseh korona stabilizálásáról, a munkanélküliségről alig mondott valami újat a ptemiér, a drágaságról pedig bizonyos lemondással jelenti .ki, hogy nem tud rajta segíteni. Szociális szempontból tehát máás készen vagyunk a kormánynak semmitmondó, üres programjával, mely azt folytatja, amit a régi abbanhagyott, vagyis vár és vár, valami csak lesz, mert valaminek mindig kell következnie. Svehláé'k nem urai a cseh korona felfelé törő tendenciáinak és azt nem tudják megállítani; ezt őszintén el is hisszük Svehlának, ha tudjuk, hogy Rasiti ül mellette. Természetes, hogy újabb bukások, csődök, munkabeszüntetésak fogják nyomon követni ezt a politikát; de követni fogja a munkanélküli tömegek részére utalványozandó száz és száz milliónyi segélyezés is. A .kormányprogram igér is némi közmunkát, ezeket az ígéreteket azonban elég régen halljuk és most már csak akkor hiszünk bennük, ha látjuk. Bizalmatlanul, de őszintén hangzik ez a kijelentés az uj kormánnyal szemben. Azonban mi annyit csalatkoztunk már kormányokban és oly sok kormánykijelentést hallottunk már, amelyet nem tartottak meg, hogy ez az óvatosság legalább is politikai rezormnkhoz kell hogy tartozzék. A közigazgatási reform bejelentése január elsejére újévi ajándék gyanánt van szánva Szlovákiának, amelyet a legnagyobb ellenszenvvel vár főleg a szlovák közönség. A magyarokat már alig lepi meg valami az ifjú köztársaságban, ezt is azzal az apátiával szemlélik, mint a házát égve látó ember tehetetlenségében a tűz tovaterjedését. Mi annyit veszítettünk az uj államalakulásban közszabadságainkból, nyelvünk jogaiból, önkormányzati életünkből, kultúránkból, hogy ez a veszteség, mely az államnak teljesen kiszolgáltatja a községi életet és egy lélek nélküli centralizmus ismeretlenül működő gépezetére bízza hajónkat, már meglepetésül sem szolgál. Hogy a gépeset miként funkcionál, nem tudja senki, szomorú csak az a dologban, hogy azt mirajtunk próbálják ki; nem tudjuk, nem Jesz-e hajótörés a vége a kísérletnek és a hajó nem lesz-e az elemek játékszere. Ezt a reformot a nép nem kívánja, sőt elutasítja. De a fontos dolog az, hogy Hodzsa és Kállay akarják, ez utóbbi vállalkozott arra, hogy megcsinálja. Majd meglátjuk, mi és mennyi telik tőle. Egy bátortalanul hangzó mondatban az egyház és állam szétválasztásáról is van szó. Erre főleg Szlovákiában erősen figyelnek, ahol az egyház nem árucikk és szabad kereskedés tárgya. Ez keményebb dió lesz, mint a közigazgatás reformja és ebbe könnyen beletörhetik a kormány bicskája. A kormány is számol a nép vallásos érzületével, mert mig Csehországban a feiekezetnélküliség terjed hihetetlen arányokban, addig nálunk a felekezetek álláspontja kezd kikristályosodni. A kormány talán legközelebb kap is bizonyos mementót arra nézve, hogy az egyházak jogkörét ne érintse. A prágai püspöki konferencia határozatai után nagyobb és nyomatékosabb intelem is fog következni és a kormánynak vétőt kiáltani ezen a téren. Nagy általánosságban ez a kormány- i program felől a magyarság véleménye. I Nincs semmi ekünk benne bízni; mert jogfosztásaink szanálására nem látunk benne jószándékot. Mi magyarok minden üldözés, jogtiprás, gyanúsítás ellenére megyünk azon az utón, amelyen eddig ha- } ladtunk, jogokat fel nem adunk, ha élni j akarunk, más politikát nem követhetünk. í — A nemzetgyűlés megnyitása. A csehszlovák nemzetgyűlést október 24-én nyitották meg. A megnyitó ülésen mutatkozott be az uj kormány, melynek feje Svehla miniszterelnök hosszabb expozét adott az uj kormány programjáról. A miniszterelnök mindjárt a bevezetőjében kijelentette, hogy a kormány megmarad azon program mellett, melyet előde a múlt évben a kormány nevében előterjesztett. Beszélt a belső politikában a jogrend kiépítéséről, a közigazgatási reformok január 1-én való életbeléptetéséről, Ruszinszkó közjogi viszonyainak rendezéséről, az átmeneti gazdasági válságról, az állam- valutapolitikájáról, mely a korona stabilizálására irányul. Érintette az 1923. évi költségvetést és ezzel kapcsolatban a személyi kiadások csökkentését. A szabadság kölcsönöket még ez év decemberében visszafizeti az állam és rövid idő múlva megkezdődik a háború előtti járadékok szelvényének beváltása. Az adóreformot előkészítő munkálatok folytán 1924-re egységes adórendszer megteremtését ígérte meg. Szólt a munkanélküliek állami segélyezéséről és a lefoglalt birtokok szétosztásának a jövö év végéig megtörténő befejezéséről. A szociálpolitika terén bevezetik az aggkori és rokkantbiztositást, a véderőt is ki fogják építeni, Szlovenszkó és Ruszinszkó kulturális emelése céljából iskolákat és magasabbrendü intézeteket állítanak fel és törvényja- I vaslatot fognak legközelebb benyújtani az egyház és állam közötti viszony rendezéséről. Szlovenszkóban és Ruszinszfeóban kiépítik a vasutakat, leszállítják a postatarifát, megvalósítják a polgári törvénykönyv reformját és az I uj büntető kódexet. Egyes közszükségleti cik- I kék rendszeres árleszállítását is elő akarja a I kormány mozdítani, az uzsora-törvényt novel- 1 láiai fogják. Beszéde végén a miniszterelnök í kijelentette, hogy a kormány nagy megértés' sál viseltetik a szlovenszkói és ruszíuszkői különleges viszonyok iránt. A miniszterelnök beszédét a szlovák néppárt és a kommunisták többször félbeszakították közbekiáltásaikkal. A miniszterelnök után Benes dr. külgyminiszter mondott beszédet, melyben a genfi konferenciával és Ausztria helyzetével foglalkozott bővebben a szlovák néppárt tagjainak i állandó közbekiáltása mellett. Még Rasin ; pénzügyminiszter ismertette az 1923. évi költ( ségvetést, mely után a gyűlés véget ért. Ugyan- I azoD a napon tartotta a szenátus is megnyitó i ülését, melyen a kormány hasonló előterjesz{ téseköt tett. = Csehek a csehszlovák népszövetségi j liga ellen. Múlt számunkban megírtuk, hogy a : csehszlovák népszövetségi liga a budapesti ; népszövetségi ligához intézett levelével egész I világ előtt kompromittálta magát. A csehszlo! vák népszövetségi ligának ezen felháborodást keltő esetét cseh körökben is megrójják és a „Cas“, a Benes külügyminiszterhez közelálló sajtóorgánum megérdemelt kritikában részesíti a köztársaság népszövetségi ligáját. „Jobb lett volna, — írja a nevezett lap — hogyha Budapestre mentek volna, hogy okos, tapintatos eljárással visszanyerjük a világ szimpátiáját a csehszlovák köztársaság számára. A tagadás taktikája udvariatlanság és azt a benyomást kelti, hogy a csehszlovák Köztársaság elnyomja a kisebbségeket.“ Sajnálja, hogy a csehszlovák ligát Mares szenátor vezeti, aki gyászosan szerepelt a prágai német egyetem ügyében. Demokratikus kezekben levő vezetés nem eredményezte volna a csehszlovákok szomorú kivonulását a prágai kongreszszusról és nem küldték volna el Budapestre a kvalifikálatlan memorandumot. — Az 1923. évi költségvetés. A pénzügyminiszter a nemzetgyűlésen és a szenátusban ismertette a jövő évi költségvetést, melynek bevételei 435 millióval lesznek kevesebbek. A személyi kiadások az előző, évvel szemben 167 millióval emelkedtek. Megállapítható, hogy a költségvetést 1923. évre 565 millió deficittel zárul, ha azonban idevesszük a külön fölvett beruházásokat, akkor a hiány 2999 millióra emelkedik. Ennek fedezésére 3 milliárd hitelt vesz igénybe az állam. Remélhető, hogy a bekúrák otthon. Reggelenként «'pf £ s c hm i d t h a u ER-Mie ___22____________ ígmándi keserüvíz, melegítve éhgyomorra mint ivókúra bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agy vértód ulás. vérbőség stb. Ki* Sole esetben elegendő már néhány evőkanállal is. 532
