Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-11 / 82. szám
2 oJda'. »Komaromi Liapck* 1922. julius 11. Amikor kezembe vettem a tollat, bevallom, kissé keserűen és kissé blazirtan gondolkoztam. Mit segít az én, idegenbe szakadtnak beszéde, van hála Isten odahaza, szép Komárom városában elég ember, aki nem hordja csizmájában az eszét. Azután meg nem is tudom, hogy azon tisztán látom-e a távolból a dolgokat, mint ahogy arról a K. L. t. olvasóinak beszélni szeretnék. Nem köntörfalazok sokat, a komáromi Felső Kereskedelm Iskola problémája kedvenc csemegém (boldogult kereskedelmista koromban álmaim netovábbja, ott egy katedra) és mikor a minap Füssy képviselő uram szép lépéséről hallottam, nekiláttam a tervezgetésnek. A katedrának már vége. Az álom és a Ma között tiz esztendő háromezer egynéhány napja vonaglik és ma már avval is beérem, ha meghallgatnak és csak egy csigalépéssel is tovább viszem az ügyet. * íf» jjí Tagadással kezdem. Nem hiszem, hogy a cseh-szlovák republika azért fosztotta meg Ungvárt, ezt a régóta jelentékeny magyar kereskedelmi piacot, természetes és adott jogától, a magyar kereskedelmi iskolától, mintha azt most el akarná ajándékozni Nem hiszem továbbá, hogy máról-holnapra (még ha a jóakarat felülről zuhogni kezdene is) megnyílhatna az iskola Komáromban. Elsősorban hely kell. Felszerelés, jó felszerelés. Azután tanári kar, kiváló tanári kar. Néhány izmos fiatal és lévén a kereskedelmen a hangsúly, sok tapasztalt, öreg tanár kell. Ezt máról holnapra nem lehet megteremteni. A diákság zöme (IV. gimnázium, polgári stb.) már határozott. Tévelygőkből és kényszeritettekből pedig nem érdemes toborozni. Mondom, erről a tanévről már nem beszélek. De beszélek a jelenről, az előmunkálatokról és a kezdésről. Kereskedelmi tanfolyama volt Komáromnak. Sajnos, nem tudom, hogyan és miként végződött az, arra emlékszem, hogy ugyanonnan, ahonnan most a stabil iskolát várják, még ezt a csemetét is betiltották. Anélkül, hogy az abban buzgólkodókról ne a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján emlékeznék meg, talán a következő sorok félreértésekre adnának okot és nekem minden egyébb a célom, csak a félreértések tenyésztése nem. A tanfolyam tanári és nevelő kara bizonyára kiváló volt. Meg vagyok róla győződve, hogy egész jóhiszeműségüket, teljes tudásukat odaadták, de nem voltak kereskedők. A középiskolai tanár más levegőben érzi magát otthon, mások a pedagógiai elvei, mint a kereskedelmi tanárnak. A kereskedelmi tanár előtt többet jelent, ha a tanuló például önmagától rájön arra, hogy az áru sokkal olcsóbb, ha akár öt gyenge valutájú ország vasutján cipelem keresztül, mintha csak 100 kiló métert érint egy nemes valutájú országból. Nem bánja, ha nem tanulta meg a nyelvtant, viszont ügyel arra, hogy egy ötszázkoronás számlában egy fillért se tévedjen és az igazítást (egy fillérről lévén szó) a javára vegye. A középiskolában fontos a drill, a kereskedelmiben fontos a szabadság, a kombináció, a spekulációnak szülőanyja. Egy szóval: kereskedők kellenek. Néhány tárgyat: gyorsírás, szépírás, nyelvek stb. taníthat bárki. De könyvvitelt, levelezést, irodai munkálatokat, áruismeretet csak kereskedő. Úgy képzelem a dolgot, hogy a Komáromi Kereskedők Testületé kezébe venné a dolgot és nagyobb körvonalakban a következőkről gondoskodnék. A tanfolyam részére óráról-órára (ha jól tudom úgyis este van és napközben sem számit egy óra) előre kirendelne egy szakembert saját kebeléből. Ha a tantervben sózott bőrökről van szó, egy bőrkereskedőt vagy annak egyik tisztviselőjét. Ha devizáról kell csevegni, akkor az egyik bank devizőrjét. És igy tovább. Nem hiszem, hogy lenne egyetlen egy ember Komáromban, aki ettől az évi maximum fejenként tizenöt órától (az ismétlést is beleértem) a szakemberek mellett működnének a középiskolai tanárok. Egy röpke év után már már szaktanárai lennének Komáromnak, akik a kereskedelmi iskolai tanári vizsgát biztosan megállnák. (Hol vizsgázzanak, kérdem én. Választ nem tudok adni.) Fenti módszer még (ezt be kell vallanom) uj, körülbelül a svájcinak ellenkezője. Svájcban a tanulók kijárnak az iskolákba, ami kétségkívül jobb (és ami a fő) és már bevált. De ehhez először is nagy irodák és fegyelmezett tisztviselők kellenek. Szerintem Komáromban nincs akkora iroda, ahol öt-hat ember lábatlankodását (mert a kezdők azok) türelemmel néznék. Ha a kereskedők járnak be az iskolába, akkor önmagától közelebb férkőznek a közönséghez (az esetleges bizalmatlankodást, árdrágítás, uzsora-gyanu, stb.) a közgazdasági ismeretek terjesztésével könnyen eloszlathatják. * Komáromnak minden izében egészséges, nagy felvevőképességü magyar lakossága van. A környékből ugyanezt lehet elmondani. A kereskedelem az a pálya, ahol nem kell félni a munkaerők elszaporodásától. A világ nagy és, hogy csak egyet említsek, ha csak németül megtanulnak, már nyitva áll mindenkinek s uj összeköttetéseket vehetnek fel a szülőfölddel, uj piacot találnának a nyersterményeknek és átléphetnek a korlátlan lehetőségek birodalmába. Csak röviden és vázlatosan érintettem a dolgokat. A megbeszéléshez, a pontos kidolgozáshoz és főleg a megvalósításhoz erős, kitartó és képzett emberekre van szükség. Gesztes Sándor. Útlevél visumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzők. Didéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkiní háromszor megy küldönc Prágába Eljárási dij 35 korona. am: hászlő Zsigmond Brallslaua (Pozsony) Száplak-u. 12. sz. ■■Mill......... I Miniszterek Komáromban. Küldöttség Micsura dr. teljhatalma miniszter előtt. — julius 10. Ma hétfőn délután a kormány három tagja járt Komáromban. Mint lapunk zártakor értesülünk, Novák I. pénzügyminiszter, Novak II. kereskedelmi miniszter és Micsura Márton dr. Szlovenszkó teljhatalmú minisztere délután 5 órakor hajóval városunkba érkeztek s miután megtekintették a kikötő építést, a volt tölténygyár telepet és a hajógyárat, este 9 órakor autón Érsekújvárra utaztak. A város törvényhatósági bizottsága a miniszterek itt tartózkodását felhasználva, küldöttségileg tisztelgett Micsura dr. teljhatalmú miniszternél, akit arra kért, hogy a kikötőtelkének hátralékos vételára mielőbbi kiutalását eszközölje ki. A küldöttséget délután 6 órakor a zsupán megyeházi lakásán fogadta a miniszter. A küldöttség vezetője dr. Szijj Ferenc polgármester felkérte a minisztert, hogy midőn első alkalommal van szerencséje a város nevében üdvözölni, engedje meg, hogy küldöttséget vezessen elébe. A város törvényhatósága nevében arra kérte a teljhatalmú minisztert, hogy a kikötő hátralékos, 2.080,000 koronát kitevő vételárának mielőbbi kiutalását hathatós támogatásával kieszközölni sziveskedjék. Ismertette az ügy mai állását, mely szerint a kiutalás azért késik, mert az egyik reszort miniszter az aktát még nem irta alá, majd rámutatott a város nehéz anyagi helyzetére és ismételten kérte a miniszter támogatását. Micsura dr. válaszában kijelentette, hogy a városnak joga van a vételárhoz, mert a telket az államnak eladta és vitán fölül áll, hogy a hátralékot a vevőnek meg kell fizetni. Megígérte, hogy néhány nap múlva Prágába megy és ott ez ügyben az illetékes szakminiszterekkel értekezni fog és közbe rog jáfni, hogy a pénz a város részére mielőbb kiutaltassák. A teljhatalmú miniszter azután egy ideig elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Mint értesülünk, a miniszterek megtekintvén a lőszergyár telepét, úgy nyilatkoztak, hogy esetleg külföldi tőke segítségével berendezhető lenne a gyár és az engedélyt a kormány valamely üzemre meg is adja, de az állam nincs abban a helyzetben, hogy saját maga szerelje föl a gyárat. A miniszterek este 9 órakor autón utaztak el városunkból Érsekújvárra. — Értekezlet a záróóráról. Dr. Szijj Ferenc polgármester elnöklete alatt folyó hó 7-én délután tartott értekezlet a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő szabályrendelet tervezetet készítette el. Dr. Gaál Gyula ny, polgármester a Kereskedők Testületének jogtanácsosa, a záróóráról rendelkező 1913. évi törvény legrészletesebb magyarázatával azt a konklúziót vonja le, hogy a munka szabadságát, de a kereső közterheket viselő kereskedő és iparos osztály életexistenciáját is védő törvény nem jogosíthatja fel a törvényhatóságot oly szabályrendelet alkotására, amely a törvény kimondott szavaival ellentétes intézkedéseket kíván életbe léptetni. Az alkalmazottak jogai az cs. 91. számú törvénnyel teljesen védve vannak, mig a munkaadók jogai a záróén szabályrendelettel csak csorbittatnak. Tisztán a jogforrásul hivatkozott törvény magyarázatával jogászi véleményt kíván adni, s törvényesség szempontjából a szabályrendelet készítésére a törvényhatóságot felhatalmazottnak nem tarthatja. Ez állásponttal szemben dr Szijj polgármester, dr. Geöbel Károly tanácsnok, Mihola János rendőrfőkapitány és dr. Mihola Ferenc tiszti főügyész a szabályrendelet alkotását nemcsak a törvénybő! jogosnak, de a viszonyokhoz alkalmazkodóan szükségesnek is tartják. Fried Jenő, a Kereskedők Testületének elnöke javaslatára az értekezlet iparos és kereskedő tagjainak rövid tanácskozása után, az értekezlet a záróóra szabályrendelet tervezetét mégis elkészítette, még pedig olyképpen, hogy az alkalmazottak és munkaadók javaslatait a közgyűlés elé terjeszthetnek elfogadta. — Uj katholikus püspökség. Mint a Kassán megjelenő Magyar Hírlap írja, azokból a plébániákból, melyek a jászói premontrei prépostnak voltak eddig alárendelve, a Vatikán junius 7-iki rendeletével önálló püspökséget alakítottak. A jászói prépost és utódai ezt a címet kapták: Praepositus nullius Diocesis. — Gyermekdélután a Daisgyesülaiben. A hirdető oszlopokon és táblákon falragaszok, az üzletekben művészi plakátok adják hírül Komárom és vidéke közönségének, valamint a gyermekseregnek, hogy a Komáromi Dalegyesület julius hó 16-án, vasárnap, nagyszabású programmaL összekötött „Gyermekdélután“-! rendez. A gyermekvilág ezen rendkívül kellemesnek Ígérkező, mulattató délutánja a Dalegyesület nádor-utcai kerti helyiségében fog lefolyni, s amint az előjelekből következtetni lehet, igen látogatott lesz. A Gyermekdélután sorrendje a következő: I. Délelőtt 11 órakor felvonulás a város utcáin. II, Délután 3 órakor sétahangverseny. Nagy cserkész-előadás a színpadon. Ifjúsági magánjelenetek és páros számok. „Lepipálás.“ Ifjúsági vígjáték. Szabadgyakorlatok. Bábszínház: Hököm Muki társulatának vendégszereplése. Lekvárevés. Sétalovaglás, japán sátor. Bikaviadal. Upmann kapitány kalandja. Zsákfutás. Szerencsehalászat. Talyiga verseny. Lóvasut. Szerencsekerék. Paradicsom. Virágkorzó. III. Babakiállitás dijakkal. Szépségverseny 6—10 éves gyermekek részére. A legtöbb szavazatot nyert 3 fiú és 3 leány kitüntetése. IV. Este 7 órakor nagy gyermekbál. A babakiállitásra küldendő babákat a rendezőség julius 13-tól kezdve minden nap d. u. 5-8 óráig veszi át a Dalegyesület helyiségében, ízletes ételek. Hüsitő italok. Buffet. Cukrászda. Belépődíj: személyjegy felnőtteknek 4 K, gyermekjegy 2 K, családjegy 12 K. Pénztárnyitás délután fél 3, kezdete 3 órakor. — Lemondás. Kassai és pozsonyi lapok híradása szerint dr. Folkmann István komáromi zsupán benyújtotta állásáról való lemondását. A távozó zsupán hir szerint Érsekújvárra megy, hol ügyvédi irodát nyit. — Tartózkodjunk a vízpazarlástól. A város polgármestere a következő, nagyon is megszívlelni való kérelemmel fordul a város közönségéhez: Az utóbbi napokban beállott nagy hő-Mf fi lllMM Iskola loiiiin.
