Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-11 / 82. szám
'*‘>2. iiiliua II. „jLvomaromi .Lapok“ 3. old’!. ség következtében a vízvezetéki viz napi fogyasztása oly magasra emelkedett, hogy a vizmü szolgáltató képességének legfelső határát állandóan megközelíti. Tekintetbe véve a város lakosságának lélekszámát, fejenkint és naponkint 150 litert megközelítő ivóvizet használ el a közönség, amely rendkívüli napi vízfogyasztás csak nagymérvű vízpazarlás mellett állhat elő. Ilyen mérvű vízpazarlás mellett nemcsak, hogy a lakosság nagy része órák hosszat viz nélkül van, hanem a csőöblitésre sem jut elegendő viz, aminek előrelátható következménye lesz, hogy az ázalagoktól a vízvezetéki viz nem lesz mentesíthető, inig a vízhiány esetleg tűzvész idején is beláthatatlan következményekkel járhat. Miután a vízvezetéknek legfőbb rendeltetése az, hogy a város összes lakosai részére állandóan egészséges ivóvizet szolgáltasson s miután az üzem éjjel-nappal állandó, hogy a közönségnek legmesszebbmenő igényeit is kielégíthesse, amennyiben ez a túlságos vízpazarlás miatt elérhető nem lenne, a hatóság kénytelen lesz a nagy közönség érdekében mindazokkal szemben, kiknél a vízpazarlás megállapítható, a szabályrendelet értelmében a vízórákat azonnal felállítani. Mindezeknél fogva ismételten kérem és figyelmeztetem a város méiyen tisztelt közönségét, hogy a vízpazarlástól saját érdekében tartózkodni szíveskedjék Komárom, 1922. juiius hó 7-én. Dr. Szíj/ Ferenc, polgármester. — Kerti mulatság az Iparos Körben. A komáromi Iparos Kör vasárnap, folyó hó 9-én, fényesen sikerült kerti mulatságot rendezett nádor-utcai helyiségében. A mulatságon a kör tagjai és vendégei nagy számban vettek részt és igen kellemesen szórakoztak. Sétahangverseny vezette be délután a mulatságot, mely alatt vigan folyt a dijtekézés, melynek győztese Tamasek Antal lett. A női szépségverseny első diját (2 ízléses ezüst váza) Dosztál Rózsika nyerte el. Este a kertben felállított színpadon pompásan sikerült kabarét rendeztek, melyet a kör dalárdája Tóth Géza karnagy vezetésével igen sikerült énekszámmal vezetett be. Majd Hegyi Lajos adta elő Rudnyánszkynak „A mama kedvence“ c. monológját a tőle megszokott ügyességgel, nagy tetszés mellett. Langschádl Janos és Tóth József egy szép magyar dalt és egy hadifogoly nótát énekeltek nagy hatással. Makky Margit és Hegyi Lajos Murai Károlynak „Aki mer, az nyer“ c. párjelenetét adták elő megkapó közvetlenséggel és kedvesen, megérdemelt tapsokat aratva. Lunn Józsefnek „Apró félreértések“ c. kacaglató vigjátékában Nagy Micike, Tamasek Antal, Kovács Károly. Langchadl János, Pataky József, Molnár János és Auxner Géza arattak nagy tetszést ügyes játékukkal. A sikerült műsort a kör dalárdájának preciz éneke zárta be. A kabaré után megkezdődött a tánc, mely kifogyhatatlan jókedvvel egész reggelig tartott. A mulatság rendezéséért nagy elismerést érdemei Kvatek Ferenc, a kör fátadhatatlan alelnöke és Stenger Gusztáv, ki a kabarét rendezte nagy hozzáértéssel. — Beköltözés tilalma Magyarországon. A belügyminiszternek a hivatalos lapban rendeleté jelent meg, mely a beköltözés ideiglenes megtiltásáról szóló kormányrendeletek érvényét 1922. december 21-ig bezárólag meghosszabbítja. A meghosszabbított határideig a határszéli beköltözéseket ellenőrző kirendeltségek beköltözési engedelmeket ki nem adhatnak és a határállomások vasúti »állomásai a beköltözők vasúti kocsijait továbbítás végett át nem vehetik. — Babakiállitás. A Komáromi Dalegyesület által juiius 16-án, vasárnap tartandó „Gyermekdélután“ alkalmával babakiállitást is rendeznek. A rendezőség felkéri mindazokat, kik a kiállításon akár saját készítésű, akár vásárolt játékbabákkal részt óhajtanak venni, szíveskedjenek a kiállítandó babákat Julius 13-tól, csütörtöktől kezdve minden nap d. ü. 5—8 óráig a Dalegyesület nádor-utcai kerti helyiségébe beszolgáltatni. — Az adók kezelése. Az 1922 január hó 22-én kelt a törv. és rend. tára 43. tsz4m alatt megjelent törvénnyel Szlovenszkó^ az állami pénzügyi kezelés a községi és törvényhatósági kezeléstől el választatott. Ennek alapján 1922 jan. 1-től az állami adóhivatalok átveszik: 1. A földadó és házosztályadó előírását, a házbéradó, az e) és f) betűk alatt megjelölt I. oszt. keresetadó, a II. oszt. keresetadó és fegyveradó kivetését, úgyszintén az állami általános jövedelmi pótadó, háborús pótadók és egészségügyi pótlékok kivetését, amelyet eddig a községek, jegyzők és városi adóhivatalok végeztek. 2. Az önkormányzati testületek pótadóinak előírását, melyek az állami adók után bizonyos százalékban vetettek ki, mint a megyei és úti pótadó, beleértve a kereskedelmi kamarai járulékot is. 3. Az adók és pótadóknak azon adófizetőktől való egyénenkénti beszedését, kiknek összes előirt adójuk egy és ugyanazon községben egy évre több mint 1000 Ke. 4. Az adófizetők lerovásainak az adókönyvekben való egyénenkénti elszámolását. 5. Az együttesen előirt adók és pótadók végrehajtásszerü beszedését. 6. A házadókataszter nyilvántartását, úgyszintén átmenetileg a földadókataszter nyilvántartását oly kerületekben, ahol még eddig uj telekkönyvek bevezetve nincsenek. Az álami adóhivatalok átveszik továöbá elszámolás céljából az 1921 év végén fennmaradt állami adóhátralékokat és túlfizetéseket, úgyszintén az állami pótadó, megyei- és úti pótadó, valamint a kereskedelmi kamarai járulék hátralékait és túlfizetéseit is. Az 1921 dec. 31. szóló községi pótadó hátralékokat és túlfizetéseket tnég maguk a községek (városok) szedik be, illetve számolják el, ellenben a községi pótadók előírását és elszámolását az állami adóhivatalok csak 1922 január 1-vel veszik át. A községi közegek, városi adóhivatalok, községi és körjegyzők továbbra is kötelesek intézni: 1. állami egyenesadók, azok pótadóit, beleértve a kereskedelmi és iparkamarai jutalékok beszedését és behajtását, tekintet nélkül az adó nemére, egy-egy adófizetőnél 1000 Ke évi előírás erejéig a nekik az állami adóhivatal Altai megküldött egyénenkénti kimutatások alapján. 2. A beszedett adók és pótadók átadását az állami adóhivatal részére az egyénenkénti kimutatás kíséretében havonkint egyszer, bizonyos megállapított napon, vagy azonnal ha a beszedett készpénz eléri a 10000 Kc-t. 3. A most is érvényben lévő előírások szerint a megyei és községi adók előírását, beszedését és átadását, melyek nem vettetnek ki az egyenes állami adók után százalékos pótadó formájában, mint a kézi és vonós fuvarok utáni adó, útadó, kutyaadó az I. oszt. kereseti adójának a) d) alatti fokozata, a csőszilleték, tűzoltói, templom, felekezeti illetékek stb. kivetését, beszedését és átadását. 4. Továbbbra is vezetni az állami adók kivetéséhez szükséges előmunkálatokat és pedig az adófizetők és adótárgyak összeírását, az adóbevallásra és befizetésére kiszabott határidő kihirdetését, díjtalanul kézbesíteni az adóbevalláshoz szükséges nyomtatványokat, segédkezni az adófizetőknek az összeírásnál, beszedni az adóbevallásokat és azokat az illetékes hivataloknak megküldeni, nyilvános betekintés céljából közzétenni a kivetési jegyzékeket és az adóleirásról szóló kimutatásokat, közegeik utján díjtalanul kézbesíteni az adóiveket, fizetési meghagyásokat, intéseket, értesítéseket és más iratokat. 5. A földadó és házadó kataszteri nyilvántartásával megbízott állami hivataloknak segédkezni a birtok és adótárgyakban beállott változásokat bejelenteni, úgyszintén a szükséges nyomozásokat vezetni. Továbbá kötelességei a községi közegeknek az 1922 április 22-én kelt 131 sb. z. a n. számú kormányrendelet 2—5 szakában vannak megjelölve. Az 1921 évre szóló és az előbbi évi lezárt adófőkönyvek, az ezen könyvek indexeinek, a kivetési jegyzékek, az 1922 év végével megmaradt egyénenkénti adó és pótadóhátralékok és túlfizetések — kivéve a községi pótadókat — az 1922. évre és a múlt évekre szóló, még elő nem irt adók kivetési jegyzékeinek, a ház- és földadókataszter átadásának módozatai az 1922. évi április hó 21-én kelt 131 sb. n. a z. számú kormányrendelet 12—14 szakaszaiban vannak megállapítva. Mindezen jegyzékek és könyvek átadása 1922 juiius 31-ig fog megtörténni. Az átadás napját az állami adóhivatal külön fogja megállapítani. — Leányinternátus. A komáromi Irgalmas Nővérek intézetébe az 1922—23. tanévre úgy elemi, mint polgári leányiskolái tanulók bennlakó növendékül fölvétetnek. Értekezhetni az intézet főnöknőjénél, Komárom, Nádor-utca 45. — A teherautókat úgy látszik, lehetetlen megfékezni. Már többször szóvá tettük, hogy a teherautók a legnagyobb sebességgel száguldanak végig az utcákon és felhívtuk erre a rendőrség figyelmét. Ez azonban hiába való, mert a nehéz jármüvek tovább rohannak az utcákon s nemcsak a közlekedést és a járó-kelőket veszélyeztetik. hanem az utcák épületeit is megrongálják. Mert különösen az emeletes épületek szenvednek az erős rázkódtatás következtében, melyet a nagy teherrel megrakott autók okoznak. Tudunk eseteket, hogy az autók ezen minden közrendészeti szabályt negligáló vezetése a házak falait megrepesztette, sőt a vakolathullást is előidézte. Nem tekintve azt, hogy pld. a vasútról szállító gépkocsik megfelelő utat találhatnak a várba, a belsőköruton és a vasúti állomáshoz vezető országúton, a szűk utcán csakis mérsékelt menetben járhatnának. De nemcsak a háztulajdonosok panaszkodnak, maga a város is több kárt szenvedett a száguldó autók által. Az utcák csatornáinak vas fedőlapjai egymásután törnek szét, melyeknek pótlása több száz koronába kerül. Úgy tudjuk, hogy városunkban is megalakult a háztulajdonosok egyesülete és csodálkozunk azon, hogy ezen ügyben eddig még nem emeltek szót illetékes helyen a háztulajdonosok vagyoni éreekeinek megvédése szempontjából. A rendőrségnek volna elsősorban feladata, hogy rendet teremtsen és sürgősen intézkedjék, hogy a város utcáin álfató teherautók vezetői fékezzenek. Tessék a vezetőket megbüntetni s akkor majd talán megtanulják az autóhajtás közbiztonságra vonatkozó szabályait is! — Nagy xüz Udvardon. Tüzilárma riasztotta fel múlt szombaton éjjel Udvard község lakosságát álmából. Tűz ütött ki a faluban, melynek több ház áldozatul eseti. A tűz Pintér Istvánnál keletkezett, leégtek Cifra János, Rácz Kálmán, Vadkerii Menyhért, Vadkerti József házai és az ovoda epiliete. Hat házat hamvasztott el. Bennegett két tehén, amelyeket azonnal le kellett vágni, továbbá 6 sertés, 1 borjú több apró baromfi, gazdasági gépek és felszerelések, úgy hogy a kár előreláthatólag több mint egy fél millió K. Az óriási kárnak csak nagyon csekély részé térül meg biztosi ás utján. A tűznél a helybeli tűzoltóságon kívül megjelent az érsekujvári tűzoltóság is, melynek segítségével sikerült a dühöngő elemet megfékezni. A tűzoltósági munkálatoknál megsebesült Vörös Károly önkéntes tűzoltó, aki önfeláldozóan teljesítette kötelességét, csonttörést szenvedett. Elképzelhető, hogy mi lehetett volna 2 hét múlva, amikor a határból már behordiák az összes gabonát, micsoda megbecsülhetetlen kár érhette volna a szerencsétlen gazdákodókat. — Vigyázzon a vendégeire. Akiknek szállást adnak, akiket házaikba befogadnak, — mondja egy most kiadott rendelet — rendesen meglopják a szállásadót. Ezért szigorúan felhívja a lakosságot a minisztérium, hogy mindenkit, aki csak egy éjszakára is megszáll házánál, az illetékes rendőrhatóságnál bejelentsen, mert ellenesetben büntetéssel sújtják. — Fodrászok Lapja. A Fodrászok Lapja megjelenési helyét Léváról Kassára tette át. A szerkesztőség és kiadóhivatal Srobár-utca 18. szám alatt működik. A lap, amely a fodrászoknak minden problémájával, kulturális igényeinek és a szakismeretek vitatásaival foglalkozik, a fodrászmesterek szervezkedési mozgalmának áll szolgálatában s mint ilyen a Szlovenszkói és Ruszinkrajnai Fodrászszövetség hivatalos lapja gyanánt szerepel. A fodrászmesterek szervezkedési mozgalma aránylag rövid idő alatt akkora fejlődésen ment át, hogy hivatalos lapját is a kis városból ki kellett emelni. A fodrász szakmozgalom élén állanak Neumann Ferenc pozsonyi és Csuka Lajos kassai fodrászmesterek, mint a szövetség elnökei, továbbá Vodicka Károly a Fodrászok Lapja felelős szerkesztője, mint a Szövetség titkára és a Szövetségnek sok más lelkes tagja. Péchy Jenő lévai fodrász, kinek a Szövetség megalapításában és a Fodrászok Lapja létesítésében nagy szerepe volt s mint a Szövetség titkára és a Fodrászok Lapja szerkesztőtulajdonosa működött, Magyarországra költözött át, de mint főszerkesztő továbbra is a lap kötelékében megmaradt. A nyári menetrend megjelent. Kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában.
