Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-19 / 112. szám

2. oldal.

»Komáromi L<ayok«

1922. szeptember 19.

tanítóktól, akiknek egyes közigazgatási hatóságok folyvást bolygatják illetőségüket és állampolgárságukat.

Több lelkészt és tanítót kiutasítottak a köztársaság területéről a politikai hatóságok különösen Ruszinszkóban avval az indokolással, hogy az illető nem csehszlovák állampolgár.

Hasonlóképen járnak el az illetőségi ügyekben is és bizony a .holtig megválasztott református lelkésznek, tanítónak nem adnak a saját községében illetőségi bizonyítványt.

Az egyházkerület jogtalannak tartja ezeket a kiutasításokat, mert hiszen ezeket az egyházi funkcionáriusokat egyházuk holtig választotta meg a lelkészi, illetve tanítói állásukba és ezek az emberek szabályszerűm letették az állampolgári esküt a csehszlovák köztársaságnak és evvel más állam kötelékéből önként kirekesztettek.

Ezek alapján az egyházkerület a református konvent utján kéri a belügyminisztert, utasítsa szlovenszkói és rusziuszkói zsupánjait és főszolgabíróit, annak tudomásulvételére, hogy a lelkészeket és tanítókat illetőségi ügyekben ne háborgassák és minden ilyen ügyet szüntessenek meg, az illetőség megvonása é3 a kiutasítás dolgában hozott közigazgatási határozatok ellen beadott fölebbezések elintézéséig függesszék föl a határozatok végrehajtását.

Általában követelik a református egyházi hatóságok, hogy utasítsa a miniszter az összes alantas közigazgatási szerveket annak az eddig is jogszokásban volt elvnek az elismerésére, hogy amint az összes idegen illetőségű hivatalnokok szolgálati helyükön nyernek illetőséget, úgy minden lelkész és tanító oda való illetőségű, ahol hivataloskodik attól a pillanattól kezdve, amikor oda egyháza által életfogytiglan megválasztatott és állásába és hivatalába beiktatták.

A konvent az egyházkerület kérésének megfelelően a belügyminiszterhez fordul a lelkészek és tanítók állampolgárságának és illetőségének végleges rendezése végett.

Jubiláló egyesület.

— A Ref. Ifjúsági Egyesület díszközgyűlése. —

Eseményekben és eredményes munkában eltelt huszonöt év jubileumát ünnepelte vasárnap a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület \ a Kollégium nagytermében, melyet ez alkalom- ) mai az ünneplő egyesület tiszteletére a város j egyházi hatóságainak, valamint társadalmi és kulturegyesületeinek nagyszámú képviselői teljesen megtöltöttek. Városunk egyik legtevékenyebb ifjúsági egyesülete ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját, hogy egyháztársadalmi és kulturális téren kifejtett dicséretreméltó munkájának eredményét méltó keretek közt megörökítse és további működésének nemes irányelveit megállapítsa.

A jubileum a református ifjúsági egyesület ünnepének készült, de az egész magyar társadalom ünnepévé vált, mert a jubiláló egyesület díszközgyűlésén egybegyült magyarság nemcsak szeretettel és elismerésssl adózott az ünneplő egyesületnek, de felújította és megerősítette azokat a szálakat, melyek az ősi város magyar társadalmának széles rétegeit egymással összefűzik és egységessé teszik. Az ováció, melyben a Komáromi Református Ifjúsági Egyesületet részesítették, nemcsak a külső szent jelvényeket és az alájok sereglőket hozta össze, de abban a szent gondolatban forrasztotta össze a magyar sziveket, hogy egymást megértő testvéries szeretettel kell közösen munkálkodni kultúránk fentartásáért, fajunk és létünk megtartásáért.

Különböző oltárok mellől, de az egy igaz Istenbe vetett bízó lélekkel sereglettek össze a különböző egyházak vezetőségei, humánus és kulturális egyesületek képviselői az ünnepségre, hogy összetartozandóságukról, testvéri voltukról bizonyságot tegyenek és gondolatban, érzésben eg^yé olvadjanak. Az elhangzott szónoklatok, elismerést kifejező szavak a szivek mélyéből törtek elő és erős viszhangra találtak a termet zsúfolásig megtöltő közönség lelkében, mely osztatlan erejét mutatta meg az egyetértésnek.

Éppen ezért ez a jubileum nemcsak az ünnepet ülő egyesület életének kiemelkedő eseményét képezte, de feledhetetlen maradt e város magyar társadalma előtt is, melynek egységes összetartó erejéről ismét szép tanúságot tett. Legyen

e szép ünnep biztatást és reményt nyújtó záloga az eljövendő időkben kifejtett kulturmunka biztos sikerének, mely testvéries összetartás mellett el nem maradhat! A szivek egybedobbanása, a lelkek harmónikus összhangja valóban a legszebb eredményt teremtheti meg számunkra.

*

A jubileumi ünnepségről a következő tudósításunk szól.

Vasárnap, e hó 17-én ülte meg a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület fennállásának huszonötödik évfordulóját. Ez alkalommal délután 3 órakor a Kollégium nagytermében díszközgyűlést tartott, melyen megörökítette a negyedszázados évforduló emlékét és egyben alkalmat szolgáltatott arra, hogy Komárom város magyar társadalma szivben és lélekben összeforrjon a magyar gondolat és magyar faj szent közösségében.

Az ünnepi díszközgyűlésnek fényét és jelentőségét nagyban emelte Balogh Elemér pozsonyi lelkésznek, a dunáninneni ref. egyházkerület érdemes püspökének részvétele, ki a díszközgyűlésen emlékbeszédben adott kifejezést igaz elismerésének. Ugyanezen alkalommal leplezték le az egyesület tagjai az egylet fáradhatatlan másodelnökének, Vargha Sándor ref. lelkésznek arcképét is. mellyel a két évtizeden át nem lankadó buzgalommal munkálkodó másodelnök érdemeit kivánta megörökíteni az ifjúság.

A jubileumi ünnepségnek első része még a délelőtt folyamán zajlott le igen impozáns módon annak a szép fogadtatásnak kapcsán, melyet az egyesület rendezett a körébe érkező nagynevű főpásztornak, Balogh Elemér püspöknek.

Balogh Elemér a fél 12 órai vonattal érkezett Pozsonyból Komáromba, fogadására a Ref. Ifjúsági Egyesület vezetősége, az egyesület ifjú tagjaiból öszeállitott lovas bandérium mai és fehérruhás lányokkal vonult ki az állomásra. A fogadásban az egyház presbitériumának több tagja és a szekeresgazdák díszes küldöttsége is részt vett.

Az állomáson a vonatról leszálló püspököt dr. Gaál Gyula főgondnok, mint a Komáromi Ref. Ifj. Egyesület elnöke üdvözölte meleg, közvetlen szavakkal, köszönetét mondván a püspöknek, hogy az egyesületet ezen jubileuma alkalmával megjelenésével kitüntette. A lelkes éljenzéssel kisért szavak után a fehérruhás hölgyek sorából ]oó Leonka lépett elő és az egyesület leány tagjai nevében bájos közvetlenséggel előadott üdvözlő szavak mellett egy gyönyörű virágcsokrot nyújtott át az érkező magas vendégnek.

Balogh Elemér mélyen meghatva a „nemvárt, nem féméit és meg nem érdemelt“ meleg és ünnepélyes fogadtatástól, megköszönte az üdvözléseket és őszinte örömének adott kifejezést, hogy az ifjúság ünnepélyén résztvehet. Az isten áldását kérte mindazokra, kik az egyesületnek ezen jubileumát elősegítették.

A lelkes éljenzés után a püspök kocsira szállt, ez előtt pedig szívesen fogadta P. Nagy Lászlónak, az ifjúsági bandérium deli kapitányának tiszteletteljes jelentését.

Ekkor a fogadó küldöttség tagjai kocsikra ültek és megindult a festői menet az állomástól, s a legnagyobb rendben vonult a Gazda, Magyar, Királypüspök utcákon, Kórház-téren, Kishíd, Nádor-utcán, Klapka-tér, Városház-utcán keresztül a Kollegium udvarába, hol Varga Sándor lelkész és P. Nagy Sándor algondnok fogadták a püspököt és kíséretét.

Itt Balogh Elemér püspök még egyszer megköszönte a bandérium kivonulását, majd a Kollégium tanácstermében fogadta a presbitérium és szekeresgazdák ünnepi képviseletének tisztelgését. A presbitérium élén Vargha Sándor ref. lelkész üdvözölte a püspököt, kiemelvén nagy és elismert érdemeit és rámutatva azokra a súlyos feladatokra, melyek a jelenlegi viszonyok között az egyház életében rá várnak. Erőt és kitartást kivánt a főpásztornak e nagy munkájához, melyre az isteni Gondviselés áldását kérte.

Balogh Elemér gondolatokban gazdag, mélyenjáró beszédben köszönte meg az üdvözlést. Majd az üdvözlő lelkész társa által felhozott feladatokra reflektálva, megállapította, hogy az a sok seb, mely a lelkeket borítja, 1 orvoslásra és meggyógyitásra vár. Jól tudja,

hogy a gyógyítás ■Kötelessége reá háramlik és a legnagyobb jóakarattal munkálkodik azon, hogy a sebeket gyógyítsa.

A lelki sebek meggyógyítására ama minden tudományok forrását s a bibliát jelölte meg, melynek ereje az egész emberiség meggyógyitását mozdíthatja elő. Ne tétovázzunk tehát ehhez a gyógyszerhez fordulni, mely biztos eredményt ígér, sebeink gyógyulására. A komáromi egyházat és gyülekezetét Isten atyai oltalmába ajánlja és őszinte szívvel mond köszönetét a meleg üdvözlésért.

A püspök beszédét mély megilletődéssel fogadták a megjelentek, kiket Vargha Sándor lelkész egyenként bemutatott.

*

Délután 3 órakor a Kollégium nagytermében tartotta az egyesület jubiláns díszközgyűlését dr. Gaál Gyula elnöklete mellett. A díszközgyűlésen az egyesület tagjain kívül igen nagy számban jelentek meg a helybeli egyházi hatóságok, jótékony és kulturális célú egyesületek képviselői és kiküldöttjei. A nagyterem zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel, melynek egy tekintélyes része csak a folyosón tudott elhelyezkedni.

A díszközgyűlésen megjelentek Balogh Elemér ref. püspök, Vargha Sándor komáromi, Gálffy Géza gelléri, Nemes Kálmán somorjai, Szekeres Mihály padányi ref. lelkészek, Jánossy Lajos evang. esperes és Vaskó István felügyelő az ev. egyház képviseletében, dr. Alapi Gyula r. kát. hitközségi elnök, dr. Wallenstein Zoltán főrabbi, Milch Dezső egyhk. elnök az izr. egyházközség képviseletében, özv. Liszkay Jenőné elnök vezetésével a Protestáns Jótékony Nőj egylet küldöttségében özv. Szépe Pálné, Pap j Elemérné, Bátyai Mihályné, Vargha Sándorné, j Czike Dénesné, Gulyás Zsigmondné, Lakatos í Károlyné, Füssy Kálmánná tagok, az izraelita j nőegylet képviseletében Goldberg Ignácné, Wolf Gyuláné, dr. Weisz Samuné és Grünfeld Mórné,

| dr. Kamrás József, a komáromi Dalegyesület j elnöke, Boldoghy Gyula ipartestületi elnök, i Dosztál Jakab iparosköri elnök, dr. Witausek I Károly elnök és Molecz Tivadar karnagy veze• tésével a kath. egyházi énekkar testületileg. Gosz! tonyi Nándor bencés tanár, a kath. Legényegylet | elnökének vezetésével az egyesület küldöttsége.

Füssy Kálmán nemzetgy. képviselő, Konkoly j Thege Béla a ref egyház tb. főgondnoka, dr.

Mohácsy János, Mokos Kálmán, dr. Soós Imre, i dr. Petőcz Károly, Konkoly Thege Kálmán, Mészáros Károly, Grünfeld Adolf, Fried József, Hodossy Károly, dr. Baranyay József, Brüll Manó, Lakatos Károly, P. Nagy Sándor, dr. Bardócz József, Fektor György, Mórocz Lajos, Czike Zsigmond, Marcsa József, Wolf Gyula, j Koczor Gyula, Golschmied Vilmos, Király Károly és mások. Az Iparoskor, a Kath. Legényegylet és a Kath. Egyházi Énekkar zászlók alatt jelentek meg.

A díszközgyűlést dr. Gaál Gyula elnök a következő mély hatású beszéddel nyitotta meg:

A Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület ünnej pi közgyűlésre ül ma össze. Hálával eltelten \ az isteni gondviselés kegyelme iránt, a mai ■ napra összehívott díszközgyűlésében kívánja megünnepelni megalakulásának, fennállásának 25 éves fordulójtá. Ünnepi öröm gyűl ki szivünkben, nem csak azon okból, mert e negyedszázados mériföldjelzőnél, mely Egyesületünk életfutásánák tartamát időbelileg elhatárólja, büszke önérzettel tekinthetünk vissza a végzett munkára, mely a valláserkölcsi élet erősítése és az erkölcsi fölfogás szilárdítása mellett a magyar kultúra munkálásában kereste és találta meg egyetlen célját és feladatát, híven egyházunk ezen százados épületének homlokzatán ragyogó e muzsahajlék rendeltetését hirdető felíráshoz: Musis positum.

De fokozza ünnepi érzésünket annak a ránk fölemelő ténynek megállapítása, hogy igen tisztelt vendégeink, vendégegyesületeink, az egyházi és világi társadalom minden rétegének és annak e mi jóságos közönségünknek képviseletében, amely egyesületünk életét, tevékenységét a lefolyt 25 év alatt mindenkor megértő rokonszenvvel támogatta, törekvéseinket szeretettel kisérte, munkásságunk eredményét elismeréssel méltányolta, a jelen ünnepi órában teljes számú megjelenésével tüntették ki egyesületünket, hogy ünnepi örömünket megosszák, múltúnkat jutalmazzák, létjogosultságunkat igazolják. x

Nagy a mi örömünk azért is, mert tér-