Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-19 / 112. szám
1 1»22 szeptember 19. műnket megtöltő közönségünk díszes soraiban szerencsések lehetünk főpásztorunkat, főtisztelendő Balogh Elemér püspök ur Öméltóságát is üdvözölhetni, kinek hálásan megköszönt megjelenése díszközgyűlésünknek nemcsak külső fényét emeli, de az ifjúság szeretete és törekvései méltánylása által sugallt beleegyezése folytán már ünnepi tárgysorozatunk összeállításánál fogva annak belső tartalmát és jelentőségét is kimélyiteni fogja. Ugyancsak mély tisztelettel köszöntöm egyházmegyénknek díszközgyűlésünkre megjelent egyházi és világi képviseletét s a városi jótékonyság mezején áldásosán működő Protestáns Nőegyesületnek, valamint az egy igaz Isten imádásában mindanynyiunkat egyesitő, világmegváltó szeretet egy azon igéit hirdető hilfelekezeteknek a zavartalan felekezeti béke összhangjában itt magyar összefogásra, magyar kulturünnepre megjelent küldötteit. A bajtársi szeretet meleg érzelmeivel látom ama nagyrabecsült társegyesületek testületi felvonulásában a bennünket összekötő szálak és kapcsolatok összeforrotiságát, amelyek az egyházi ének, a magyar tudomány és irodalom, f az előadói művészet és a magyar dal művelődésével oly jelentős szolgálatot tettek az egyházi és világi irodalomnak a múltban és * fokozott kötelesség- és hivatásérzettel tekintenek a jövő feladatai elé. Amidőn a példaadásban előttünk járó ezen egyesületeket a magyar közművelődési élet terén meg nem szűnő munkásságunk terén osztályos testvérekül üdvözlöm, akiket közös cél és feladatok velünk együtt egy oltárhoz sorakoztatnak: az ünnepi érzés meghatottságával köszönöm meg az egész tisztelt vendégkoszorunak azt, hogy részvételével és megjelenésével mai nagy ünnepünket a magyarság egységes ünnepévé avatni szives volt. Üdvözölve végül az egyesület megjelent alapitó, rendes és pártoló tagjait, valamint egyesületünk volt elnökét, a díszközgyűlést a hitélet szolgálatának és a magyar kultúráért folytatandó kitartó munkásság jegyében megnyitom. A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki üdvözlő beszédre a megjelent képviseletek és küldötts gek vezetői szólaltak föl a következő sorrend szerint: Jánossy Lajos komáromi ev, esperes-lelkész, a komáromi evang. egyház nevében üdvözölte a jubiláló egyesületet. Megrázó, szivekbe markoló beszéde nemcsak a szónok, hanem a hallgatóság szemébe is könnyeket csalt. Az árván maradott magyarság kultúrája érdekében vállvetve kell dolgoznia minden magyar egyesületnek, mert maholnap már az iskolákból száműzve lesz a magyar szó, a magyar nyelv, a magyar kultúra. Kettőzött feladat vár tehát a jubiláló egyesületen kívül is minden igaz magyarra, hogy a magyar kultúráért folytatott győzelmünk biztos legyen. * A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után a távollevő Majer Imre dr. komáromi apátplébános helyett, aki egy uj harang felszentelésre elutazott városunkból, dr. Alapi Gyula hitközségi elnök, a komáromi r. katn. hitközség nevében meleg szavakkal üdvözölte az ünneplő egyesületet. Á mostoha idők sorscsapásainak kellett eljönniük, hogy a válaszfalak leomoljanak és hogy kéz a kézben, váll a vállhoz vetve haladjunk a közös cél: a magyar kultúra megvédése, megőrzése, megerősítése felé. A meleg lelkesedéssel fogadott beszéd után; a komáromi zsidó hitközség szép szónoki tehetséggel megáldott főrabbija dr. Wallenstein Zoltán, a komáromi zsidó hitközség nevében ékes szavakban hajtotta meg az elismerés zászlóját a 25 éves egyesület előtt, amelynek célja: magyar ifjúság nemes irányban való nevelése az iskolán kívül, közős minden magyar céljával, legyen az akár zsidó, akár nem zsidó. Ez a jubileumi ünnepély nem is egy egyesület ünnepe, hanem ünnepe a magyar kultúrának, a magyar tudománynak. A szent Írásból és a talmudból vett gyönyörű hasonlatokból kiindulva leszögezi azt az örök igazságot, hogy ellenfeleinket a koponyájukban, az észjárásukban, a tudománnyal, a kultúrával győzzük le. Az igazán szép beszéd zajos tetszést aratott és a szónokot melegen megtapsolták. Majd özv. Liszkay Jenőné, a Komáromi Prot. Jótékony Nőegylet kiváló elnöke a Nőegylet nevében üdvözölte meleg, keresetlen szavakkal az egyesületet. További működéséhez eredményes sikert kívánt. % «Komáromi Lapok« A komáromi Ipartestület és Iparos kör nevében Boldoghy Gyula, az Ipartestület fáradhatatlan elnöke lelkes, tüzes beszédben üdvözölte a ritka szép ünnepet ülő egyesületet és az iparosság további odaadó támogatásáról biztosította az egyesületet, amely az eddigi nyomdokokon haladva, nemes munkája találkozni fog Isten áldásával. A zajos tetszésnyilvánítás elcsendesülése után dr. Kamrás József ügyvéd a Komáromi Dalegyesület jeles elnöke a Dalegyesület nevében adózott a meleg elismerés hangján a jubiláló egyesület eddigi sikeres működése előtt. Gosztonyi Nándor bencés főgimnáziumi. tanár, a Komáromi Kath. Legény Egyesület elnöke örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy a hasonló célokért, hasonló eszközökkel küzdő ünneplő egyesület díszközgyűlése előtt kifejezhesse a Legényegylet szives, meleg üdvözletét, szerencsekivánatát és annak a leszögezését, hogy édes magyar nyelvünk, kultúránk ápolásában, fejlesztésében a két testvéregyesület mindig karöltve fog járni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Witausek Károly ny. vármegyei t. főügyész, a r. kát. egyházi énekkar nevében mint az énekkar elnöke, mondotta el őszinte jókivánatát a jubiláló egyesületnek, meleg megható beszéd kíséretében. Az igazán szép beszéd után nyomban fölhangzott a r. kát. egyházi énekkar jeligéje precíz, összevágó előadásban. Majd Konkoly Thege Bála ny. törvényszéki biró, komáromujvárosi ügyvéd, az egyesület örökös tiszt, elnöke lelkes szavakban üdvözölte az egyesületet, amelynek alapításában, megerősítésében olyan nagy érdemei voltak. Könnyező szemmel fejezte ki büszke örömét, hogy itt a magyar kultúrát szolgáló egyesület ünnepén a szeretet, a megértés, a felekezetek, a társadalmi osztályok közötti megértés milyen gyönyörű például szolgálható megnyilatkozását szemlélheti. Ez legyen a jövőben a jelszó, a példa, valahányszor a magyarság közös érdekéről, a magyar kultúráról van szó. Megható kedves jelenet következett ezután) Az ünneplő egyesület nevében Csukás Mariska, Göttl Erzsiké és Fürjes Jolánka felszalagozták a megjelent egyesületek zászlóit, melyet a vendég egyesületek hasonló figyelemmnl viszonoztak. A zajos tapssai fogadott beszéd után az elnöklő dr. Gaál Gyula hálás szívvel köszönte meg a testvéregyesületek meleg üdvözletét, őszinte jó kívánságait, majd fölkérte Balogh Elemér ref. püspököt, ünnepi beszédének megtartására. Nagy figyelemmel, csendben hallgatta a zsúfolásig megtelt terem a tudós püspök gyönyörű példázatokon, az életből vett megható eseteken fölépített s a szivet, lelket és elmét egyaránt magával ragadó, a figyelmet lebilincselő költői gondolatokban gazdag szép beszédet. Azon kezdte, hogy Győrmegyében levő pusztai járásban a török hódoltság alatt elpusztult már minden. Leégett falvak, égnek meredt csonka tornyok mutatták a pusztulás nyomát. Az egyik toronyban még fönmaradt a harang. Az éjszaka titokban lehozták, hogy az ellenség észre ne vegye, egyik szőlőhegy csendes pincéjében rejtették el. És éjjel titokban az egyház elöljárói kisebb csoportokban, hogy feltűnő ne legyen kilopódzkodtak a féltve őrzött harangjukat őrző pincébe, ott egy szeggel megkongatták a harangot és boldogok voltak, hogy hallhatták a hangját. És az a hang tartotta bennük a hitet, a vallásosságot. E szép, megható történetből gyönyörű fordulatban áttért aztán arra, hogy ez az ünneplés, a testvéregyesületek zászlóinak a megszalagozása hasonló a pusztai járás harangjához, ez tartja fönn a hitet, a bizalmat, az összetartást. Majd a felebaráti szeretet, az önfeláldozás a mások boldogulásáért küzdő önzetlen emberek életéből mond el könnyékig megható epizódokat, buzdítván hasonló példákra mindenkit. Istenáldását kérve az egyesület további munkásságára, vezetőire, tagjaira és mindenkire akiket hasonló cél hevít és sarkal. A zajos tetszéssel fogadott hatalmas beszéd után dr. Gaál Gyula fölkérte Fülöp Zsigmond igazgatót egyesületi tb. jegyzőt, az egyesület aranytollú krónikását, aki az egyesület megalapításában soha el nem évülő érdemeket szerzett, hogy olvassa fölazegyesüléT25 éves történetét. 8. oldal. Alapos körültekintéssel, a legnagyobb tárgyszeretettel megirt történetet nagy figyelemmel hallgatta a közönség. Fülöp Zsigmond az ő kedves, vonzó stílusában színes képekben, mintegy gyorsan pergő kinemotográfban sorakoztatta föl előttünk a huszonöt év változatos történetét. A boldog emlékű Antal Gábor, Komárom nagynevű püspök-lelkésze emlékének megható szavakban áldozott, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az egyesület megalapítása körül. Majd a krónikairó hűségével felsorakoztatja előttünk azokat a derék férfiakat, akik e negyedszázad alatt vállvetett munkával erősítették, építették tovább az egyesületet, akik közül az újabb évtized alatt különösen Vargha Sándor komáromi lelkésznek vannak elvitázhatatlan érdemei és sikerei. A színesen, élénk tollal, könnyed stílusban megirt 25 éves történetet meleg tetszéssel fogadta a közönség, mely után a következő határozati javaslat elfogadását kérte. A Komáromi Református Ifjúsági Egyesület mélységes hálával eltelve az isteni Gondviselés iránt, mely a huszonöt évvel ezelőtt megalakított egyesületet negyedszázadon át megtartotta, érdemes alapítóinak nemes céljait megvalósítani engedte s jeles vezetőinek és derék tagjainak úgy az egyháztársadalom terén, valamint a magyar közmivelődés érdekében kifejtett buzgó munkálkodását áldásos eredménnyel koronázta, — mai napon egybegyült ünrrepi díszközgyűlésén meggyujtja az emlékezés fáklyáját és annak fényével bevilágítja a letűnt negyedszázad eseményeit, hogy példára serkentő szép cselekedetek felelevenítésével biztos irányt mutasson az egyesület további működésére. Az ünnepi jubileumot megjelenésükkel megtisztelő nagyrabecsült egyházi hatóságok, jóíékonycélu és kulturális egyesületek érdemes képviselőinek, egyesületünk tagjainak és az érdeklődő nagy közönség jelenlétében a becsületes igyekezettel elvégzett eredményes munka felemelő érzésének megnyugtató tudatában, fennállásának huszonötödik évfordulóját igaz örömmel örökíti meg a díszközgyűlés jegyzőkönyvében. És ez ünnepélyes alkalommal mélyen érzett őszinte hálával adózik mindazoknak, kik az egyesületet negyedszázaddal előbb létrehozták, egyenként és összevéve mindazoknak, kik az elmúlt évtizedek munkájában résztvettek, egyesületünket feladatának teljesítésében erkölcsi vagy anyagi erejökkel támogatták s akik az egyesület élén ügyeinek intézésében minden időben önzetlen adaadással fáradoztak és kitartó tevékenységükkel e mai jubileumi ünnep tiszta örömét megszerezték. A midenható jó Isten árassza el bőséges áldásával mindazokat, akik az egyesület megerősítésén és felvirágoztatásán példát mutató lelkesedéssel fáradoztak és fáradozni készek s az egyesüldti tagok által a fényes múlt szellemében, a vezetők bölcs útmutatása mellett kifejtendő nemes munka szolgáljon úgy egyházunk, mint társadalmunk és az ittélő magyarság javára! E határozati javaslatot egyhangúlag, nagy lelkesedéssel fogadta el az egyházközgyülés, valamint az elnök amaz indítványát is, hogy az egyesület kiváló krónikásának, Fülöp Zsigmondnak az egylet története megírásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazzanak és hogy az egyesület e történetét kinyomassák és a közönség között szétosszák. Most Konkoly Thege Béla az egyesület tiszt, elnöke szólalt föl és rámutatott az imént fölolvasott 25 éves történet ama hiányosságára, amelyet annak derék Írója, Fülöp Zsigmond ismert szerénységénél fogva azzal követett el, hogy az ő soha meg nem szűnő, eredménydus fáradságot nem ismerő és az egyesületnek annyi erkölcsi és anyagi sikert hozó munkásságáról nem emlékezett meg. Ezt a közgyűlésnek kötelessége pótolni és az egyesület 25 éves történetében Fülöp Zsigrnond hálával vett, soha el nem felejthető munkásságáról, agilitásáról megemlékezni. A közgyűlés Jiagy lelkesedéssel járult hozzá. Mkjd Kollár Lajos, az egyesület buzgó jegyzője kért szót és Fülöp Zsigmond által felolvasott 25 év történetében már méltatott Vargha Sándor lelkész érdemeit elismeréséhez fűzött sok sok meleg szívből jövő lelkes szavakat. Az egyesület tagjai hálájuk jeléül megfestették a szeretet és a munkálkodásért élő alelnökük arcképét az egyesület helyisége számára. A kö-
