Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-19 / 112. szám
112. «zárai üegfvsnharmadih éwf«ssijfsam. Kedd} 1222. szeptember 19, KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. HlófzetásS ér cse.fe-saíovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ®$éen évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Sgye® stttám ára i 88 fillér* II Érési Be, melyet Törökországra kényszeritettek a győztes nagyhatalmak, összetörve, romokban hever; a központi hatalmak leggyöngébbike, a régi diplomácia »beteg embere«, Törökország, az erkölcsi bátorságnak nem közönséges mértékével mérlegelte : mi jobb, elfogadni e a békekötést és kinyújtani végtagjait a gúzs számára, vagy az erőszakos amputációra, avagy fegyvert ragadni és a kérdést megoldani életre halálra. Mert a szép halál a keleti ' világnézet szerint mindig jobb a becstelen j életnél, a megaláztatások beláthatlan kál- ! vária állomásainál. Valóban nem minden komikum nélkül való a helyzet, ami Görögország és az antant-hatalmak között történt az utolsó hetekben. Görögország bejelenti a világnak, hogy mozgósít és elfoglalja Konstan- : tinápolyt, a semleges Dardanellákat, Bősz- J pórust, Kisázsiát. . . És a hatalmas antant • kérleli a görög kormányt, a hadsereget, ) hogy türtőztesse magát, ne rontsa el a helyzetet, ne menjen Konstantinápolynak. j Kemal basa és az anatóliai kormány nem beszélt semmit, ellenben szétszórta i a görög sereget, elfogta vezérkarát, bevonult Szmirnába és föltétien megadásról tárgyal a görögökkel, közben pedig vonul i Konstantinápoly ellen. Az antant ellenáll, j már csak a presztízs végett is, de a tö- ; rökök nem tágítanak, ezek a törökök nem I írták alá a sévresi békét. ügy látszik egy újabb balkán háború ! lehetősége lóg a levegőben. A bolgároknak \ szintén van némi elintézni valójuk a gö j rögökkel szemben, akik a nagy háborúban , a keselyük módjára jelentek a nagy harctéren és annak egy részét birtokba vették. Csakhogy nem számolnak eléggé az élőkkel. A bolgár és a török nem szeret hitelezni sokáig, egy kis parázs leszámolásra mindenkor hajlandó. Nagyszerű téma ez a békeszerződések változhatatlansága és örök érvénye szempontjából. A béke, mely a háború után újabb szenvedéseket zúdított a népek nyakába, nem engedi meg, hogy az alkotó munka elkezdődjék. A háború magva van • a békeszerződésekben elvetve és elég gyor- ; san kelt ki, mint látjuk. A nagyántánt í uszálya és engedelmes szolgája, a jő ét- j vágyu Görögország és vele a kisántánt, ] amelynek szintén függeléke a Balkánnak j ez a tűzfészke, nagyon nehéz dilemmába j jutott. Olaszország a görög—török kér- j désben homlokegyenest ellenkező politikára j van uralva, mint Anglia és a békegyár ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BAFhWAY JÓZSEF dr. tulajdonosa Franciaország. Viszont Szerbia és Románia sem szívesen keveredik háborúba Bulgáriával könnyen érthető okok- j bői, mert ez egy európai konflagrácipnak j jelentené véres nyitányát, melyet minden j áron el kell kerülni. A sévresi békemű tehát hasonlít : Sévres többi gyártmányához, a porcellán- I hoz, mely szépnek szép, de egy kicsit törékeny, amint ezt a görögök is tanúsíthatják, akik most már nem akarnak Konstantinápoly ellen vonulni, hanem az antant hátamögé, ismét kivárni a kínálkozó jó szerencsét. = A dunai konföderáció és Nitti. Francesko Nitti, Olaszország volt többszörös miniszterelnöke rendkívül érdekes cikket irt az „II Piccolo-“ban. Nitti e cikkében kifejti, hogy Középeurópi mai lehetetlen állapota két okból ered. Az egyik az, hogy a legyőzött államokra oly terheket róttak, amiket azok elviselni kép* telenek. A második az, hogy megbontották azt a nagy egységet, amelyet az osztrák-magyar ] monarchia* reprezentált. A nagy egység helyébe | egy csomó kis állam lépett, amelyek várnso- ! rompókkal zárják el magukat egymástól. Ennek következménye, hogy Jugoszlávia és Lengyelország nem tudja kellően értékesíteni a maga gazdasági produktumait, Ausztria és Csehszlovákia a maga ipari termékeit, Magyarország agonizál a sok sorompó közepette és Románia sem boldogul a maga gazdag földjével, így aztán kitűnik, hogy az agrárállamokban a szeren esetlen vámrendszer folytán nagyobb az állatállomány, mint amennyire szüksége van az országnak, ellenben az ipari államokban egyik gyárat és műhelyt a másik után zárják be, miközben a munkásság éhezik, a középosztály pedig tönkre megy. Nil ti üdvözli a kisántánt azon törekvéseit, hogy újból fel akarja épiteni a szétrombolt gazdasági egységet (Nitti üdvözlete helyén volna, ha a kisántánt tényleg ezt akarja. A szerk.) Az eddigi portorosei, gráci és római konferenciák előkészítői voltak annak, hogyan lehet összehozni a győzteseket és legyőzőiteket és leküzdeni azt a krízist, amelyet a volt monarchia összeomlása magával hozott. Ha nem sikerül összehozni az utódállamok között a nagy vámszövetséget, melyről szó van, Nitti szerint Ausztria, Magyarország és Lengyelország nem tarthatják fenn magukat, Románia teljesen el fog szegényedni s a volt monarchia két jelentős kikötője: Trieszt és Fiume a hinterlanddal tönkre fog menni. Ezt megakadályozandó, a dunai államoknak Lengyelországgal és Olaszországgal egyetemben nagy vámközösségben kellene egyesülniük, ilyen módon ledöntvén a kereskedelmi sorompókat és előmozdítván a gazdasági termelést és az áruforgalmat. Nitti szermt csak igy sikerülhet megteremteni az igazi béke első feltételét: a gazdasági békés rekonstrukciót. = A dunamenti államok szövetsége — Magyarország nélkül. Hogy az a tajtékzó magyargyülölet, amely a prágai politikai körök jó nagyrészét áthatja, milyen elvakult, mutatja az az újabb terv is, amely a duns.menti államok gazdasági szövetségét akarja megcsinálni, de Magyarország nélkül. Szóval már a józan Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádar-u. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik heteÉiai háromszor: kedden, csütorískön és szombaton észt is sutbi dobták, ha Magyarország ellen tehetnek valamit. Különben itt adjuk az uj gazdasági block tervét. A marienbadi és prágai konferenciák & kisántánt, illetőleg Lengyelország csatlakozásával most már négyesszövetséggé kifejlesztett államok diplomáciai és katonai viszonyát szabályozták. A kisántánt vezetői, főként a prágai politikusok, akik az ipari Csehország részére uj piacokat akarnak biztosítani, ezt a politikai szövetséget mostan gazdasági blokká akarják kifejleszteni. Ennek a gazdasági blokknak Csehszlovákián, Jugoszlávián, Románián, Lengyelországon kivüi Görögország, Bulgária, Ausztria és később esetleg a balti államok is tagjai lennének, illetőleg a prágai politikusok és közgazdászok a kisantantou kívül álló említett országokat is meg akarják nyerői. A prágai koncepcióban Magyarország bevonásáról nincsen szó. A gazdasági blokk, esetleg konföderáció létrehozása tárgyában a kisántánt gazdasági miniszterei és közgazdasági vezetői rövid időn bellii Prágában konferenciát fognak tariaui. Ezen a konferencián első sorban tárgyalni fogják a kisántánt valutáinak stabilizálását, valamint elkészítik a gazdasági konföderáció olaborátumát. A kisántánt vezetői főként a gyengén álló román leit és a lengyel márkát szeretnék megjavítani. Az első konferenciát csakhamar egy második fogja kövétni, amelyen — terv szerint — a gazdasági blokk véglegesen megalakulna. Csehszlovák részről már nagyjában készen van a gazdasági konföderáció tervének előkészülete. A cseh pénzügyek tényleges diktátora, Rasin volt pénzügyminiszter terve szerint a cseh korona és a dinár árfolyamai között fennálló különbséget kellene előbb kiegyenliteiű és ez lenne az első lépés a Dnnameati államok megalakulásához. Mindaddig, amig a mai gazdasági anarchia fennáll, amig a valuták közötti árfolyamkülönbségek nincsenek kiegyenlítve, Rasin a gadasági blokk megalakulását lehetetlennek tartja, A blokk megalakulása természetesen az osztrák probléma megoldásától is függ. Ha az osztrák probléma Olaszország vagy Németország érdekei szerint nyer megoldást, úgy Ausztriára nem lehet számítani. A kisántánt Ausztriát csak úgy nyerheti meg, hogyha a nagyhatalmak továbbra is az eddigi halasztó politikát folytatják és Ausztriát tovább is sorsára bizzák. Ebben az esetben Csehszlovákia igen könnyen nyerheti meg Ausztriát. Miként említettük, Magyarországról a tervezetben nincsen szó, a kezdeményező csehszlovák politikusok a blokkba Magyarországot csak akkor vennék fel, ha Budapesten egy a „mai helyzettel és a status quo-val megbókülni akaró“ kormány alakulna. Kiutasítják a lelkészeket és tanítókat. Újabb sérelemről számolhatunk be, amely ismét csak azt bizonyítja, hogy a magyar ellenes körök mii Jent elkövettek, hogy az itt élő magyarság számát minden meg nem engedhető módon is csökkentsék. A tiszánioneni református egyházkerület legutóbbi közgyűlésén a református lelkészeknek és tanítóknak úgyszólván rendszerré (vált zaklatásával és üldöztetésével foglalkozott az egyházkerület vezetősége. Állandóan érkeznek panaszok az egyházkerület vezetőségéhez lelkészektől és
