Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-29 / 103. szám

2. oldal. »Komáromi Lapok« 1922. augusztus 29. zászlón a következő felírása szalagot helyezte el: A gazda legszebb jutalma az érett kalász. Ezután Fussy Kálmán nemzetgyűlési kép­viselő tartalmas, nagy figyelemmel hallgatott beszédben a zászló hivatására és eszméjére emlékeztette az ősszegy Hiteket. A most kibon­tott zászlót nem szabad elhagyni se jóban, se roszban. Alája kell tömörülnie minden igaz jó magyarnak. A zászló zöld színe jelképezi azt, hogy az ezer éves édes anyánk szétszakításá­val ide csatolt másfélmillió magyarság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik és verejték teljes munkájával az elemekkel és a gazda száz és száz ellenségével folytatott élethalál harcával szerzi meg ennek a köztársaságnak, minden lakosának az élrlmet, a kenyeret, a betevő falatot. Mindezek dacára jogainkat nemhogy elismernék, hanem azokat mindjob­ban megnyirbálják, megszorítják. Ez a zöld szin figyelmeztessen mindnyájunkat arra, hogy a mezőgazdaság adja az életet, a megélhetést a kenyeret az emberiségnek és hogy ezál­tal mi, a mezőgazdaság napbarnított kérges tenyerű munkásai, nemcsak küzdői és har- ; cosai vagyunk, de az állam fenntartói is. Pillére és erős oszlopa, minket tehát nemcsak kötelességek terhelnek, hanem jogok is meg­illetnek. Ez a zöld szin a reménység sziue, mely arra biztat bennünket, hogy a magyarság tartson össze és ha egymást megérti és kikü­szöböli a civakodást, a turáni átkot, a közös váliyetett munkában, az alkotásban, az építés ben egymásra fog találni a magyarság. S ak­kor a magyarság sírásóinak nem sikerül elte­metni bennünket, hanem élni fogunk az idők végtelenségéig. A magyar történelemből vett gyönyörű példázatokkal Szilágyi Erzsébet kö­vetésére buzdítja a magyar anyákat. Neveljen minden magyar anya gyermekéből a faját, nem­zetiségét szerető és veszedelmekben, megpró­báltatásokban is büszkén magyarnak valló fiukat és leányokat. Bölcsőtől a koporsóig minden gondolata, minden érzése az legyen a magyar anyának, hogy gyermekei tántoríthat­ja magyarok legyenek és maradjanak. Majd a népszerű szónok a bandériumban résztvevő deli magyar legényekhez szólott, buzditá a népet törhetetlen fajszeretetre és kitartásra a felszentelt zászló mellett. A szűnni nem akaró éljenzéssel többször megszakított és fogadott beszéd után a szónok átadta a zászlót Kürthy Benőnek, a Kisgazda és Kisiparos párt alsó- és felsőgelléri szervezete fáradhatatlan, lelkes és népszerű elnökének. Kürthy Benő, a helyi szervezet elnöke átveszi a zászlót, rövid tartalmas beszédben kijelenti, hogy azt mindennel szemben meg­védi, annak az eszmének, melyet a zászló ki­fejez, mint eddig, továbbra is tántoríthatatlan harcosa, a magyar egység és összetartásnak, csüggedést nem ismerő küzdője lesz. Felszó­lítja a magyar népet, hogy tömörüljenek a zöld zászló alá, mert csak az egység adhat erőt és csak erős akarattal és kitartással lehet egy eszmét diadalra juttatni. Kürthy Benő beszéde után Végh Gusztáv „A mi zászlónk“ c. alkalmi költeményt szavalta nagy átérzéssel és lendülettel, majd Lukovics Ferenc lépett a szónoki emelvényre és gyújtó hatású beszédben lelkesítette a megjelenteket a zászlóhoz való hűségre, a magyarság egy­ségére irányuló munkára. A nagy hatást keltő beszéd? után egy bájos magyar ruhás kis lány egy kedves alkalmi költeményt szavalt Ez a mi zászlónk címmel. A kedves szavaiét szép előadásáért zajosan megtapsolták. Majd ifj. Kocsor Gyula a Kisgazda és Kisiparos párt komáromi körzetének agilis ügy­vezető elnöke mondotta el a sziveket, lelkeket megrázó, felvillanyozó beszédét, a mely mély­séges benyomást tett a több mint 4000 ezer embert számláló hallgatóság lelkében. A gon­dolatokban gazdag beszéd alatt sűrűén felhang­zott az éljenzés, a helyeslés és tetszés nyil­vánítás. Koczor Gyulának beszéde után az ének­kar hatalmas hangjain szállt az ének az egek urához, hogy a magyar népnek adjon erőt, összetartást és megél tést létéért folytatott nagy küzdelmében, majd Bazsó Kornél titkár rövid, lelkes szavakkal szólalt fel. Ezután a zászlószögek beverése, majd az e célra hatalmas élógaly sövénnyel bekerített térségen Isten szabad ege alatt az „Igazgató ur“ cimü színdarab előadása következett, mely után az ifjú Kürthy vezetése mellett, lobogóval az élén 50 tagn csikós bandérium indalt el, me­lyet a magyar ruhás lányokkal és az ünneplőkkel zsúfolt több mint 100 kocsi követett a három testvérközségben, Felső Alsó Gelléren és Bo­­gyán keresztül megtett kőrútjukon. A hatalmas, impozáns menet megragadó volt. Majd több száz terítékű társas vacsora következett, amelyen szebbnél-szebb lelkes fel­köszöntök hangzottak el. Vacsora után pompá­san sikerült táncmulatság következett. A fia­talság két helyen mulatott világos reggelig a legjobb hangulatban. Meg kell még említeni, hogy az alsó és felső gelléri és bogyai helyi szervezetek el­nökei és vezetői fáradhatatlanul munkálkodtak közre a magyarság e szép ünnepélyén a fényes siker érdekében. Itt említjük meg, hogy a fényesen sike­rült magyar ünnepély szebb jeleneteiről, szídos magyar ruhás csoportjairól, a bandérium föl­vonulásáról és a kocsikorzóról Wojtovieh Richárd jónevü komáromi fényképész szebbnél szebb fölvételeket készített. Az érem másik oldala. Éjjel-nappal utcán csavargó gyermekek. — Hol késik a helyi erkölcsrendészet? A múlt hétnek nagy szenzációja minden­esetre komolyan gondolkozóba ejt bennünket a felől, hogy az erkölcsi métely elharapózását a törvény szigorával kell megakadályozni és lehetetlenné tenni. A felizgatott társadalom öszvéleménye szinte egyértelműen hördült fel a felett, hogy ártatlan gyermekek estek áldo­zatul homályos ösztönösnek és ötlét rázva pereát-ot harsogott. Most, hogy némileg lecsi­tult a felháborodás első moraja és az igazság szolgáltatás előtt nem oly kétségtelenül egy­szerű bünügy fekszik, mint azt az első hallo­más után a közönség megítélte, körülnézünk és sok szigorúan jellemző dolgot állapíthatunk meg Komárom erkölcseiről. Hangsúlyoznunk kell a felháborodott köz­vélemény megnyugtatására, ljogy ezek az er­kölcsök semmivel sem rosszabbak a város átla­gos erkölcsi színvonalánál, de erkölcsrendésze­tünk nem teljesiti hivatását abban a mértékben, mint kellene. A társadalmi bűnöknek két eredője van: a nyomor és a gonoszság. A nyomor az élet­viszonyoktól függ, főoka a munkanélküliség, az állandó kereset hiánya; a gonoszság rugója a munkátlanság, a könnyű életmódnak meg­kedvelése és hajszolása. A dolgozni akaró munkást, akinek nincsenek munkaalkalmai, mindnyájan megbecsüljük és tiszteljük, vela együtt érzünk és helyzetén szívesen segítenénk, ha munkánk és erre hatalmunk volna. A no­tórius munkakerülők azonban ezeket csak utá­nozzák, ott vannak a piacon, de a munkától félnek, mert a természetük ezt nem veszi be. Az ilyen aztán a családjával nem törődik, azokat koldulni küldi, vagy a jótékony intéz­ményeknek van terhére. Télen át sajnálkoztunk az utcákat végig kolduló gyermekeken, pedig ezek egy részét nem a nyomor kergette az ut­cára, hanem a szülők lelketlensége. Most nincsen tél, hanem kánikula és aki késő este az utcákon járkál vagy a sétatéren, elszomorító dolgokat tapasztalhat. Tiz éven aluli leányok kóborolnak magukban az utcán és a parkban, akiket anyjuk egyenesen azzal küld el hazulról, hogy pénzt hozzanak haza neki. Mi keresete van a gyereknek az utcán este és éjjel, azt mi, normális észjárású nyárs­polgárok nem tudjuk megérteni. A rendőrség­nek tudomása van ezekről a lelkiismeretlen anyákról, akik ezt elnézik, sót akik ezt ipar­­szerüleg űzetik a gyermekeikkel. Sőt olyan anyáról is tud a rendőrség, aki gyermekét áruba bocsátja és egész nyíltan űzi alávaló özeiméit. Azt mondják erre a progresszív társada­lomtudósok, összeráncolt homlokkal csóválva fejeiket: a társadalom az oka, amely elhagyja őket merülni az iszapban és nem siet segítsé­gükre. Hát ez egyszerűen nem igaz. A társa­dalom azokat segíti, akik önhibájukon kívül jutottak nyomorúságba, betegség, szerencsét­lenség folytán, de a parazitákat, a heréket, akik ki akarják magukat tartatni, azoknak a segítése teljesen meddő és hálátlan valami. Sőt egyenesen káros és oktalan dolog. Tessék megfigyelni a jótékony akciókat: az első sorban ezek a notórius munkakerülők ostromolják a hivatalok ajtait a leghangosab­ban hivatkozva a nyomorra, amelyben élnek, amelynek ők persze sohasem okai, hanem a „társadalom“. Ezt a szót azonban ők meg­rövidítik és úgy fejezik ki, hogy az „urak“. A jó bolond urak — értsük ezeken általában a jószivü embereket — adakoznak jótékony célokra jóhiszeműen és szívvel, nem is sejtve, milyen kritikában részesülnek a lelkileg telje­sen lezüllött emberek részéröl. Feltétlen hívei vagyunk a tervszerű jó­tékonysági akcióknak, ezért örültünk annak, hogy a Népjóléti Központ megalakult és az a, rendőrhatósággal karöltve együtt működik. Igen helyesen a helyi jótékonyság szerveivel, a jótékony egyletekkel karöltve kel! ezt a munkát végezni és a jótékonyságot központilag irányítani, hogy azt egyformán gyakorolják és egyesek mások rovására jogtalan előnyökben ne részesüljenek. Az elkészített szegény ka­taszter világos képet nyújt a segítés feladataira nézve, de e mellett el kell készítenie a rend­őrségnek a közveszélyes, munkától irtózó, er­kölcsiig megbizhatlan egyének nyilvántartását is és ezeket minden segélyezésből ki kell zárni. Az igazi szegénységnek ezek a legnagyobb ellenségei. Ezek kiverekszik ma is a maguk ré­szére a segítséget, bár arra tel­jesen érdemetlenek. Csodálkoznak, hogy Komáromban, ahol majdnem száz rendőr és rendőri alkalmazott van, megtörténhetik és állandóan napirenden van a gyerekek éjjeli csavargása, amit min­den eszközzel megkelleue akadályozni. A rendőrségnek, ha az erkölcsi rendészet teljesítésére súlyt helyez, felelősségre kell von­nia azokat a szülőket, akik gyermekeiket, kü­lönösen leány gyermekeiket este és éjjel külde­nek koldulni. Ezt nem volna szabad eliűrni. Azt sem, hogy a mozgószinházak környékén a gyerekek egész csapatokban táborozzanak esténként. A mozi látogatásáról is szabályrendeletet keli alkotni és a gyerekeket onnét kitiltani, ha ilyen szabályrendelet van, azt lelkiismeretesen végrehajtani. Úgy hisszük, ezért van a moz­gókban mindenkor állandó rendőri ügyeletes szolgálat, amiért külön jelenléti dijakat is szed a mozivállalatoktól a rendőrség. Arra is van mód, hogy az ilyen lezüllött családok, — íbiszen nem lehet sokról, csak néhányról szó, — fokozottabb rendőrhatósági felügyelet alá kerüljenek. Szerezzen ezeknek munkát a hatóság és ha a családi állás ellen követnek el bűntettet ezeket a szülőket is állítsák a bíróság elé, mert gyermekeik megrontásának ők a közvetlen okozói. Az iskola salakjai ezek az állandóan mulasztó és iskolakerülő gyerekek és az isko­lák tanítói sok és értékes információval segí­tenék a rendőrséget erkölesrendészeti munká­jában. Itt az iskolai év eleje, ezt a kapcsola­tot meg kell teremteni az iskola és a rendőr­ségi szolgálat közölt. A bűnözésnek egyik előfeltétele az alka­lom. Ennek megszüntetése a preventív erkölcs­rendészet feladata. Ez pedig módjában áll és egyenes kötelessége. I Utleuél uisumot minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Didéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megg köldőnc Prágába eljárási díj 35 korona, cím: hászló Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-u- 12. sz. I ■ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom