Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-29 / 103. szám
2. oldal. »Komáromi Lapok« 1922. augusztus 29. zászlón a következő felírása szalagot helyezte el: A gazda legszebb jutalma az érett kalász. Ezután Fussy Kálmán nemzetgyűlési képviselő tartalmas, nagy figyelemmel hallgatott beszédben a zászló hivatására és eszméjére emlékeztette az ősszegy Hiteket. A most kibontott zászlót nem szabad elhagyni se jóban, se roszban. Alája kell tömörülnie minden igaz jó magyarnak. A zászló zöld színe jelképezi azt, hogy az ezer éves édes anyánk szétszakításával ide csatolt másfélmillió magyarság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik és verejték teljes munkájával az elemekkel és a gazda száz és száz ellenségével folytatott élethalál harcával szerzi meg ennek a köztársaságnak, minden lakosának az élrlmet, a kenyeret, a betevő falatot. Mindezek dacára jogainkat nemhogy elismernék, hanem azokat mindjobban megnyirbálják, megszorítják. Ez a zöld szin figyelmeztessen mindnyájunkat arra, hogy a mezőgazdaság adja az életet, a megélhetést a kenyeret az emberiségnek és hogy ezáltal mi, a mezőgazdaság napbarnított kérges tenyerű munkásai, nemcsak küzdői és har- ; cosai vagyunk, de az állam fenntartói is. Pillére és erős oszlopa, minket tehát nemcsak kötelességek terhelnek, hanem jogok is megilletnek. Ez a zöld szin a reménység sziue, mely arra biztat bennünket, hogy a magyarság tartson össze és ha egymást megérti és kiküszöböli a civakodást, a turáni átkot, a közös váliyetett munkában, az alkotásban, az építés ben egymásra fog találni a magyarság. S akkor a magyarság sírásóinak nem sikerül eltemetni bennünket, hanem élni fogunk az idők végtelenségéig. A magyar történelemből vett gyönyörű példázatokkal Szilágyi Erzsébet követésére buzdítja a magyar anyákat. Neveljen minden magyar anya gyermekéből a faját, nemzetiségét szerető és veszedelmekben, megpróbáltatásokban is büszkén magyarnak valló fiukat és leányokat. Bölcsőtől a koporsóig minden gondolata, minden érzése az legyen a magyar anyának, hogy gyermekei tántoríthatja magyarok legyenek és maradjanak. Majd a népszerű szónok a bandériumban résztvevő deli magyar legényekhez szólott, buzditá a népet törhetetlen fajszeretetre és kitartásra a felszentelt zászló mellett. A szűnni nem akaró éljenzéssel többször megszakított és fogadott beszéd után a szónok átadta a zászlót Kürthy Benőnek, a Kisgazda és Kisiparos párt alsó- és felsőgelléri szervezete fáradhatatlan, lelkes és népszerű elnökének. Kürthy Benő, a helyi szervezet elnöke átveszi a zászlót, rövid tartalmas beszédben kijelenti, hogy azt mindennel szemben megvédi, annak az eszmének, melyet a zászló kifejez, mint eddig, továbbra is tántoríthatatlan harcosa, a magyar egység és összetartásnak, csüggedést nem ismerő küzdője lesz. Felszólítja a magyar népet, hogy tömörüljenek a zöld zászló alá, mert csak az egység adhat erőt és csak erős akarattal és kitartással lehet egy eszmét diadalra juttatni. Kürthy Benő beszéde után Végh Gusztáv „A mi zászlónk“ c. alkalmi költeményt szavalta nagy átérzéssel és lendülettel, majd Lukovics Ferenc lépett a szónoki emelvényre és gyújtó hatású beszédben lelkesítette a megjelenteket a zászlóhoz való hűségre, a magyarság egységére irányuló munkára. A nagy hatást keltő beszéd? után egy bájos magyar ruhás kis lány egy kedves alkalmi költeményt szavalt Ez a mi zászlónk címmel. A kedves szavaiét szép előadásáért zajosan megtapsolták. Majd ifj. Kocsor Gyula a Kisgazda és Kisiparos párt komáromi körzetének agilis ügyvezető elnöke mondotta el a sziveket, lelkeket megrázó, felvillanyozó beszédét, a mely mélységes benyomást tett a több mint 4000 ezer embert számláló hallgatóság lelkében. A gondolatokban gazdag beszéd alatt sűrűén felhangzott az éljenzés, a helyeslés és tetszés nyilvánítás. Koczor Gyulának beszéde után az énekkar hatalmas hangjain szállt az ének az egek urához, hogy a magyar népnek adjon erőt, összetartást és megél tést létéért folytatott nagy küzdelmében, majd Bazsó Kornél titkár rövid, lelkes szavakkal szólalt fel. Ezután a zászlószögek beverése, majd az e célra hatalmas élógaly sövénnyel bekerített térségen Isten szabad ege alatt az „Igazgató ur“ cimü színdarab előadása következett, mely után az ifjú Kürthy vezetése mellett, lobogóval az élén 50 tagn csikós bandérium indalt el, melyet a magyar ruhás lányokkal és az ünneplőkkel zsúfolt több mint 100 kocsi követett a három testvérközségben, Felső Alsó Gelléren és Bogyán keresztül megtett kőrútjukon. A hatalmas, impozáns menet megragadó volt. Majd több száz terítékű társas vacsora következett, amelyen szebbnél-szebb lelkes felköszöntök hangzottak el. Vacsora után pompásan sikerült táncmulatság következett. A fiatalság két helyen mulatott világos reggelig a legjobb hangulatban. Meg kell még említeni, hogy az alsó és felső gelléri és bogyai helyi szervezetek elnökei és vezetői fáradhatatlanul munkálkodtak közre a magyarság e szép ünnepélyén a fényes siker érdekében. Itt említjük meg, hogy a fényesen sikerült magyar ünnepély szebb jeleneteiről, szídos magyar ruhás csoportjairól, a bandérium fölvonulásáról és a kocsikorzóról Wojtovieh Richárd jónevü komáromi fényképész szebbnél szebb fölvételeket készített. Az érem másik oldala. Éjjel-nappal utcán csavargó gyermekek. — Hol késik a helyi erkölcsrendészet? A múlt hétnek nagy szenzációja mindenesetre komolyan gondolkozóba ejt bennünket a felől, hogy az erkölcsi métely elharapózását a törvény szigorával kell megakadályozni és lehetetlenné tenni. A felizgatott társadalom öszvéleménye szinte egyértelműen hördült fel a felett, hogy ártatlan gyermekek estek áldozatul homályos ösztönösnek és ötlét rázva pereát-ot harsogott. Most, hogy némileg lecsitult a felháborodás első moraja és az igazság szolgáltatás előtt nem oly kétségtelenül egyszerű bünügy fekszik, mint azt az első hallomás után a közönség megítélte, körülnézünk és sok szigorúan jellemző dolgot állapíthatunk meg Komárom erkölcseiről. Hangsúlyoznunk kell a felháborodott közvélemény megnyugtatására, ljogy ezek az erkölcsök semmivel sem rosszabbak a város átlagos erkölcsi színvonalánál, de erkölcsrendészetünk nem teljesiti hivatását abban a mértékben, mint kellene. A társadalmi bűnöknek két eredője van: a nyomor és a gonoszság. A nyomor az életviszonyoktól függ, főoka a munkanélküliség, az állandó kereset hiánya; a gonoszság rugója a munkátlanság, a könnyű életmódnak megkedvelése és hajszolása. A dolgozni akaró munkást, akinek nincsenek munkaalkalmai, mindnyájan megbecsüljük és tiszteljük, vela együtt érzünk és helyzetén szívesen segítenénk, ha munkánk és erre hatalmunk volna. A notórius munkakerülők azonban ezeket csak utánozzák, ott vannak a piacon, de a munkától félnek, mert a természetük ezt nem veszi be. Az ilyen aztán a családjával nem törődik, azokat koldulni küldi, vagy a jótékony intézményeknek van terhére. Télen át sajnálkoztunk az utcákat végig kolduló gyermekeken, pedig ezek egy részét nem a nyomor kergette az utcára, hanem a szülők lelketlensége. Most nincsen tél, hanem kánikula és aki késő este az utcákon járkál vagy a sétatéren, elszomorító dolgokat tapasztalhat. Tiz éven aluli leányok kóborolnak magukban az utcán és a parkban, akiket anyjuk egyenesen azzal küld el hazulról, hogy pénzt hozzanak haza neki. Mi keresete van a gyereknek az utcán este és éjjel, azt mi, normális észjárású nyárspolgárok nem tudjuk megérteni. A rendőrségnek tudomása van ezekről a lelkiismeretlen anyákról, akik ezt elnézik, sót akik ezt iparszerüleg űzetik a gyermekeikkel. Sőt olyan anyáról is tud a rendőrség, aki gyermekét áruba bocsátja és egész nyíltan űzi alávaló özeiméit. Azt mondják erre a progresszív társadalomtudósok, összeráncolt homlokkal csóválva fejeiket: a társadalom az oka, amely elhagyja őket merülni az iszapban és nem siet segítségükre. Hát ez egyszerűen nem igaz. A társadalom azokat segíti, akik önhibájukon kívül jutottak nyomorúságba, betegség, szerencsétlenség folytán, de a parazitákat, a heréket, akik ki akarják magukat tartatni, azoknak a segítése teljesen meddő és hálátlan valami. Sőt egyenesen káros és oktalan dolog. Tessék megfigyelni a jótékony akciókat: az első sorban ezek a notórius munkakerülők ostromolják a hivatalok ajtait a leghangosabban hivatkozva a nyomorra, amelyben élnek, amelynek ők persze sohasem okai, hanem a „társadalom“. Ezt a szót azonban ők megrövidítik és úgy fejezik ki, hogy az „urak“. A jó bolond urak — értsük ezeken általában a jószivü embereket — adakoznak jótékony célokra jóhiszeműen és szívvel, nem is sejtve, milyen kritikában részesülnek a lelkileg teljesen lezüllött emberek részéröl. Feltétlen hívei vagyunk a tervszerű jótékonysági akcióknak, ezért örültünk annak, hogy a Népjóléti Központ megalakult és az a, rendőrhatósággal karöltve együtt működik. Igen helyesen a helyi jótékonyság szerveivel, a jótékony egyletekkel karöltve kel! ezt a munkát végezni és a jótékonyságot központilag irányítani, hogy azt egyformán gyakorolják és egyesek mások rovására jogtalan előnyökben ne részesüljenek. Az elkészített szegény kataszter világos képet nyújt a segítés feladataira nézve, de e mellett el kell készítenie a rendőrségnek a közveszélyes, munkától irtózó, erkölcsiig megbizhatlan egyének nyilvántartását is és ezeket minden segélyezésből ki kell zárni. Az igazi szegénységnek ezek a legnagyobb ellenségei. Ezek kiverekszik ma is a maguk részére a segítséget, bár arra teljesen érdemetlenek. Csodálkoznak, hogy Komáromban, ahol majdnem száz rendőr és rendőri alkalmazott van, megtörténhetik és állandóan napirenden van a gyerekek éjjeli csavargása, amit minden eszközzel megkelleue akadályozni. A rendőrségnek, ha az erkölcsi rendészet teljesítésére súlyt helyez, felelősségre kell vonnia azokat a szülőket, akik gyermekeiket, különösen leány gyermekeiket este és éjjel küldenek koldulni. Ezt nem volna szabad eliűrni. Azt sem, hogy a mozgószinházak környékén a gyerekek egész csapatokban táborozzanak esténként. A mozi látogatásáról is szabályrendeletet keli alkotni és a gyerekeket onnét kitiltani, ha ilyen szabályrendelet van, azt lelkiismeretesen végrehajtani. Úgy hisszük, ezért van a mozgókban mindenkor állandó rendőri ügyeletes szolgálat, amiért külön jelenléti dijakat is szed a mozivállalatoktól a rendőrség. Arra is van mód, hogy az ilyen lezüllött családok, — íbiszen nem lehet sokról, csak néhányról szó, — fokozottabb rendőrhatósági felügyelet alá kerüljenek. Szerezzen ezeknek munkát a hatóság és ha a családi állás ellen követnek el bűntettet ezeket a szülőket is állítsák a bíróság elé, mert gyermekeik megrontásának ők a közvetlen okozói. Az iskola salakjai ezek az állandóan mulasztó és iskolakerülő gyerekek és az iskolák tanítói sok és értékes információval segítenék a rendőrséget erkölesrendészeti munkájában. Itt az iskolai év eleje, ezt a kapcsolatot meg kell teremteni az iskola és a rendőrségi szolgálat közölt. A bűnözésnek egyik előfeltétele az alkalom. Ennek megszüntetése a preventív erkölcsrendészet feladata. Ez pedig módjában áll és egyenes kötelessége. I Utleuél uisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Didéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megg köldőnc Prágába eljárási díj 35 korona, cím: hászló Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-u- 12. sz. I ■ I
