Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-02-14 / 19. szám

NegyvenluiPmaáik évfolyam. 19. uám. Kedd, 1922. február 14. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ir caeh-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ■gés* érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egye» szám ára: 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL "AULA dr. Szerkesztő: BARANYA’ JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m'u a hirdetések., előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendő: Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A bányászsztrájk — az elmúlt hét egyik legfontosabb politikai eseménye — mindenkinek tekintetét az állam válságos gazdasági és pénzügyi helyzetére irá­nyította. Formailag ugyan a munkaadók és a munkások harcának látszott a sztrájk, valójában azonban nem annyira a munkaadók, mint inkább a kormány ellen irányult, melynek gaz­dasági és pénzügyi politikája az ipart a külföldi piacon versenyképtelenné teszi. A munkásvezé­rek, minden antikapitalisztikus szólamuk dacára is jól tudják azt, hogy a baj igazi gyökere a kőszénadó óriási magassága, amelyből — a forgalmi adóval együtt az államháztartás bevé­teli része főként táplálkozik. Az állami bevé­telek 217%-a a kőszénadóra esik. A kormáuy éppen úgy, mint decemberben, most sem volt hajlandó a kérdésben engedni, mert jól tudta, hogy ezzel egész adórendszere felborulna és Tucny közmunkaügyi miniszter nem riadt visz­­sza attól sem, hogy a nyers erőszakot helyezze kilátásba. A komprornissum, amely a hét végére formálisan is létrejött, kisebb kivételektől elte­kintve, egy fél esztendőre a régi állapotot tartja fenn és ezzel a valóságot — éppúgy, mint a decemberi egyezség — nem oldotta meg, ha­nem csak kitolta oly időre, midőn a sociáüs kérdések egész gyúlékony komplexuma tárgya­lás alá fog kerülni. A bányászsztrájk volt a szenátus múlt heti ülésezésének legfontosabb tárgya, amely sokkal inkább vonta magára a közérdeklődést, mint az állami pótköltségvetés vitája. A képvi­selőház csöndjét is csak e miatt zavarták meg azok a pártok, amelyek e kérdésben klubérte­kezletre ültek össze. A kommunisták és a né­met nemzeti szocialisták a képviselőház azonnali összehívását követelték és a képviselőház elnök­ségében dr. Czech, a német szociáldemokraták képviselője, szintén támogatta ezen kívánságot. A különben természetes óhajt a ház elnöksége visszautasitotta azzal a furcsa ürüggyel, hogy technikai okokbol (a képviselőház épületét ugyanis tatarozzák) a ház összehívása lehetet­len. Így tehát a képviselőház nem foglalhatott állást ezen nagyfontosságu esemény tárgyában. A szenátus e héten fogja befejezni a pót- í költségvetés felett indított vitát és ezután szin­tén szabadságra megy. Azt a tervet, hogy az őszi ülésszakot elnöki kézirattal már most be­rekesszék éppúgy elejtették, mint azt a mási­kat, hogy a házszabályok értelmében a mosta­náig elintézetlen interpellációkat és javaslatokat vegyék le a parlamenti tárgyalás rendjéről. Már­ciusig kell majd várnunk, amig a szomorú em­lékű őszi ülésszakot formálisan is bezárják. A Benes kormány egyelőre megúszta a válságot, amely hetek óta kisértett. A legfon­tosabb oka ennek nyilvánvalóan az, hogy Benest párisi, londoni és genuai útja előtt nem akarták megbuktatni. A cseh sajtó sokat vár a párisi és londoni úttól és maga a hivatalos kommü­niké csak információk beszerzéséről beszél. Ezen szigorúan nagypolitikai kérdések meglehetősen elterelték a figyelmet a kisebb eseményekről. Benes és Srobár közbejöttével az 1920 decemberi tüntetések alkalmával le­foglalt prágai német színházat ismét visszaad­ják a német igazgatónak. (Ez precedensül szolgálhatna a magyar szinügy méltányos ren­dezésének is!) A községi választásokat, min­den előzetes beharangozas dacára a szudétatar­­tományokban ez évben nem fogják megejteni, bár a törvény szerint a választásnak okvetle­nül ez évben kellene bekövetkeznie. Az ellen­állást főként a szociáldemokraták vezetik, akik joggal félnek attól, hogy a választások alkal­mával sokat vesztenének a polgáriakkal szem­ben. A szociáldemokraták hajlandók törvény utján a mandátumokat egy évvel meghosszab­bítani. El kellene várnunk, hogy a csehországi, morvái és sziléziai választások elhalasztása nem fogja egyúttal az égetően sürgős szlovensz­­kói és ruszinszkói községi választások elodá­zását is jelenteni. A Baeran-eset még ma is állandó beszéd tárgyát képezi. Az a hir, hogy Tomásek elnök 50000 korona kártérítést fog kapni a kiállott lelki izgalmakért, a bűnvádi eljárás sürgetésé­vel együtt nevetségessé teszi a cseh pártok el­járását. Tény az, hogy ezen körülmények Bae­­ran mellett csináltak hangulatot. Ez látható ki­fejezést nyert abban, hogy Baeran pártja az el­lene indított bűnvádi eljárás tekintetében vele szolidaritást vállalt és azonkívül pedig a német nemzeti szocialisták is állást foglaltak a bün­­tető eljárás folytatása ellen._________(ESŐ ) — Szent-lvány József közbenjárása a politikai foglyok érdekében. A határkiigazitó bizottság működésével kapcsolatos letartózta­tások ügyében Szent-lvány József képviselő közbenjárt dr. Dolansky igazságügyi minisz­ternél, kérve, hogy az újonnan letartóztatottak vizsgálatát gyorsan lefolytassák és hogy a kassai hadosztálybiróság fogházában levő foglyoknak adassák meg mind az a kedvezmény, ami a politikai vizsgálati foglyokat megilleti, mivel egyes foglyok, mint pl. Berchthold Kázmér, aki előrehaladott korú beteges ember, a puszta földön kénytelenek hálni s nincs megengedve nekik, hogy önköltségükön élelmezzék magukat. Dr. Dolansky miniszter érdemben nem intéz­kedhetett, mivel katonai foglyokról van szó, megígérte azonban a hadügyminisztériumnál való közbenjárását. Minthogy Udrzal nemzet­­védelmi miniszter betegsége miatt nem fogad látogatásokat, a keresztényszociális és magyar kisgazdapárti képviselők k ubjának titkársága ■megkereste Weinerek ezredest, a hadügyminisz­térium elnöki ügyosztályának főnőkét, megis­mételte Szent-lvány képviselőnek az igazságügy­miniszterhez intézett kérését. Weinerek ezredes érintkezésbe lépve a jpgi ügyosztály főnökével Kunz tábornokkal és Wlach ezredessel, kijelen­tette, hogy azonnal táviratilag utasítást ad a kassai hadosztáiybiróságnak, hogy a politikai foglyoknak minden megengedd tő kényelmet megadjon s az előrehaladott korú vizsgálati foglyok ügyét a leggyorsabban intézze (ESŐ.) = A Srámek-párt s a szlovák autonómia. A cseh néppárt lapja, a „Den“ a kivetkező megjegyzéseket fűzi Hlinkának autonómia ja­vaslatához. Aki azt a javaslatot figyelemmel elolvassa, csodálkozni fog, hogy szlovák test­véreink erre a lépésre határozták el magukat. Meg vagyunk róla győződve, hogy be fogják látni, hogy ezzel csak politikai tapasztalatlansá­gukról tettek tanúbizonyságot s rövidesen meg­fogják bánni ezt az elhirtelenkedést. Nem von­juk kétségbe a szlovákok azon jogát, hogy köve­telhetik az autonómiát, hogy követelhessék a nemzetgyűlés, a központi hatóságok hatásköré­nek megszorítását a közigazgatás s a törvény­­hozás decentralizációját, de az, hogy külön ál­lamot akarnak az államban külön minisztérium­mal és parlamenttel ez nemcsak merész és érthetetlen gondolat, hanem ezzel csak a né­metségnek s a magyarságnak s a köztársaság összes ellenségeinek malmára hajtják a vizet (ESŐ.) = Slovenszkó iparválsága. A „Tribuna“ amely tudvalevőleg közei áll a cseh nagytőké­hez, rámutat arra, hogy a magyer uralom alatt a szlovenszkói ipar nagy kedvezményekben ré­szesült, alacsonyabb bérek mellett nagy piacra talált az agrár vidéken. Mióta Szlovenszkó Cseh­szlovákiához került, megszűntek a subventiók, a kedvezmények és adómentességek, úgy, hogy a szlovenszkói ipar tanácstalanul áll. A drágá­ban fizetett munkabérek dacára rosszabb mi­nőségű és kevesebb mennyiségű árut termel­nek, a nyers anyag árak magasra szállottak, a ma­gyarországi piac elveszett anélkül, hogy kül­földre lehetne szállítani. (ESŐ.) = A szlovák kérdés és a magyar agi­­tációk cim alatt a „Lidové Listy“ a követke­zőket irja: A szlovák kérdéssel a külföld kez­dettől fogva többet foglalkozott, mint talán maga a szlovákság, különösen a francia körök, nevezetesen a francia katholikusok kisérték ál­landó rokonszenvvel a szlovákság életét s nem egyszer rosszalták a cseh kormánynak maga­tartását Szlovenszkóval szemben. Miután azon­ban Franciaországnak érdeke, hogy a cseh­szlovák köztársaság szilárd, egységes maradjon, minden szimpátia ellenére is eme francia kö­röket nagyon kellemetlenül érintette a néppár­tiak azon eljárása, hogy kiléptek a cseh klub­ból. A külföldi katholikusság továbbra is in­kább bizalommal lesz Srámek békés és minta­szerű politikája, mint a szlovák képviselők iránt. Ezt a kellemetlenséget még inkább növeli az, hogy a néppárt ezen különválása éppen abban az időben történt, amikor a magyar agitációk Franciaországban és Svájcban megkétszereződ­tek. Dvorcsákék még nyomatékosabban hang­súlyozzák, hogy .revízió alá kell venni a tria­noni békeszerződést. A „L. L.“ mindezekre vájó tekintettel sürgős cselekvést kíván,de .nagy óvatosan nem jelöli meg az utat, amely a hely­zet szanálását előidézné. == Szlovák lengyel barátság. A j,Robot­­nik Slovenski“ jelenti, hogy a lengyel lapokban a közeli napokban egy nyílt level fog megje­lenni Hiinkához, mint a szlovákok szellemi ve­zéréhez. A nyilt levél Hlinkának a „Slqvák“­­ban legutóbb megjelent cikkéhez fog kapcso- Jódni, amelyben Hli.nka a lengyelek segítségét ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert ^kl ol- ■ ■ csőt vesz, az kétszer vesz. Raktárin tartok ■ ■férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg- ■ ■ jobb anyagból, lag és színes különlegességeket ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Ugyanott egy „balkaros“ és egy „ciíín­­der“ Singer-féle varrógép ELADÓ! Ügyeljen a cégre T T ? .................. ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle- ■ ■ tejt, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ S Berson gnmmi sarkot ■-íj •> ‘ . .................................. áar Cipők és csizmák I “tÉ Ne mulassza el senki az alkalmat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom