Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-02-14 / 19. szám
NegyvenluiPmaáik évfolyam. 19. uám. Kedd, 1922. február 14. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ir caeh-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ■gés* érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egye» szám ára: 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL "AULA dr. Szerkesztő: BARANYA’ JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m'u a hirdetések., előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendő: Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A bányászsztrájk — az elmúlt hét egyik legfontosabb politikai eseménye — mindenkinek tekintetét az állam válságos gazdasági és pénzügyi helyzetére irányította. Formailag ugyan a munkaadók és a munkások harcának látszott a sztrájk, valójában azonban nem annyira a munkaadók, mint inkább a kormány ellen irányult, melynek gazdasági és pénzügyi politikája az ipart a külföldi piacon versenyképtelenné teszi. A munkásvezérek, minden antikapitalisztikus szólamuk dacára is jól tudják azt, hogy a baj igazi gyökere a kőszénadó óriási magassága, amelyből — a forgalmi adóval együtt az államháztartás bevételi része főként táplálkozik. Az állami bevételek 217%-a a kőszénadóra esik. A kormáuy éppen úgy, mint decemberben, most sem volt hajlandó a kérdésben engedni, mert jól tudta, hogy ezzel egész adórendszere felborulna és Tucny közmunkaügyi miniszter nem riadt viszsza attól sem, hogy a nyers erőszakot helyezze kilátásba. A komprornissum, amely a hét végére formálisan is létrejött, kisebb kivételektől eltekintve, egy fél esztendőre a régi állapotot tartja fenn és ezzel a valóságot — éppúgy, mint a decemberi egyezség — nem oldotta meg, hanem csak kitolta oly időre, midőn a sociáüs kérdések egész gyúlékony komplexuma tárgyalás alá fog kerülni. A bányászsztrájk volt a szenátus múlt heti ülésezésének legfontosabb tárgya, amely sokkal inkább vonta magára a közérdeklődést, mint az állami pótköltségvetés vitája. A képviselőház csöndjét is csak e miatt zavarták meg azok a pártok, amelyek e kérdésben klubértekezletre ültek össze. A kommunisták és a német nemzeti szocialisták a képviselőház azonnali összehívását követelték és a képviselőház elnökségében dr. Czech, a német szociáldemokraták képviselője, szintén támogatta ezen kívánságot. A különben természetes óhajt a ház elnöksége visszautasitotta azzal a furcsa ürüggyel, hogy technikai okokbol (a képviselőház épületét ugyanis tatarozzák) a ház összehívása lehetetlen. Így tehát a képviselőház nem foglalhatott állást ezen nagyfontosságu esemény tárgyában. A szenátus e héten fogja befejezni a pót- í költségvetés felett indított vitát és ezután szintén szabadságra megy. Azt a tervet, hogy az őszi ülésszakot elnöki kézirattal már most berekesszék éppúgy elejtették, mint azt a másikat, hogy a házszabályok értelmében a mostanáig elintézetlen interpellációkat és javaslatokat vegyék le a parlamenti tárgyalás rendjéről. Márciusig kell majd várnunk, amig a szomorú emlékű őszi ülésszakot formálisan is bezárják. A Benes kormány egyelőre megúszta a válságot, amely hetek óta kisértett. A legfontosabb oka ennek nyilvánvalóan az, hogy Benest párisi, londoni és genuai útja előtt nem akarták megbuktatni. A cseh sajtó sokat vár a párisi és londoni úttól és maga a hivatalos kommüniké csak információk beszerzéséről beszél. Ezen szigorúan nagypolitikai kérdések meglehetősen elterelték a figyelmet a kisebb eseményekről. Benes és Srobár közbejöttével az 1920 decemberi tüntetések alkalmával lefoglalt prágai német színházat ismét visszaadják a német igazgatónak. (Ez precedensül szolgálhatna a magyar szinügy méltányos rendezésének is!) A községi választásokat, minden előzetes beharangozas dacára a szudétatartományokban ez évben nem fogják megejteni, bár a törvény szerint a választásnak okvetlenül ez évben kellene bekövetkeznie. Az ellenállást főként a szociáldemokraták vezetik, akik joggal félnek attól, hogy a választások alkalmával sokat vesztenének a polgáriakkal szemben. A szociáldemokraták hajlandók törvény utján a mandátumokat egy évvel meghosszabbítani. El kellene várnunk, hogy a csehországi, morvái és sziléziai választások elhalasztása nem fogja egyúttal az égetően sürgős szlovenszkói és ruszinszkói községi választások elodázását is jelenteni. A Baeran-eset még ma is állandó beszéd tárgyát képezi. Az a hir, hogy Tomásek elnök 50000 korona kártérítést fog kapni a kiállott lelki izgalmakért, a bűnvádi eljárás sürgetésével együtt nevetségessé teszi a cseh pártok eljárását. Tény az, hogy ezen körülmények Baeran mellett csináltak hangulatot. Ez látható kifejezést nyert abban, hogy Baeran pártja az ellene indított bűnvádi eljárás tekintetében vele szolidaritást vállalt és azonkívül pedig a német nemzeti szocialisták is állást foglaltak a büntető eljárás folytatása ellen._________(ESŐ ) — Szent-lvány József közbenjárása a politikai foglyok érdekében. A határkiigazitó bizottság működésével kapcsolatos letartóztatások ügyében Szent-lvány József képviselő közbenjárt dr. Dolansky igazságügyi miniszternél, kérve, hogy az újonnan letartóztatottak vizsgálatát gyorsan lefolytassák és hogy a kassai hadosztálybiróság fogházában levő foglyoknak adassák meg mind az a kedvezmény, ami a politikai vizsgálati foglyokat megilleti, mivel egyes foglyok, mint pl. Berchthold Kázmér, aki előrehaladott korú beteges ember, a puszta földön kénytelenek hálni s nincs megengedve nekik, hogy önköltségükön élelmezzék magukat. Dr. Dolansky miniszter érdemben nem intézkedhetett, mivel katonai foglyokról van szó, megígérte azonban a hadügyminisztériumnál való közbenjárását. Minthogy Udrzal nemzetvédelmi miniszter betegsége miatt nem fogad látogatásokat, a keresztényszociális és magyar kisgazdapárti képviselők k ubjának titkársága ■megkereste Weinerek ezredest, a hadügyminisztérium elnöki ügyosztályának főnőkét, megismételte Szent-lvány képviselőnek az igazságügyminiszterhez intézett kérését. Weinerek ezredes érintkezésbe lépve a jpgi ügyosztály főnökével Kunz tábornokkal és Wlach ezredessel, kijelentette, hogy azonnal táviratilag utasítást ad a kassai hadosztáiybiróságnak, hogy a politikai foglyoknak minden megengedd tő kényelmet megadjon s az előrehaladott korú vizsgálati foglyok ügyét a leggyorsabban intézze (ESŐ.) = A Srámek-párt s a szlovák autonómia. A cseh néppárt lapja, a „Den“ a kivetkező megjegyzéseket fűzi Hlinkának autonómia javaslatához. Aki azt a javaslatot figyelemmel elolvassa, csodálkozni fog, hogy szlovák testvéreink erre a lépésre határozták el magukat. Meg vagyunk róla győződve, hogy be fogják látni, hogy ezzel csak politikai tapasztalatlanságukról tettek tanúbizonyságot s rövidesen megfogják bánni ezt az elhirtelenkedést. Nem vonjuk kétségbe a szlovákok azon jogát, hogy követelhetik az autonómiát, hogy követelhessék a nemzetgyűlés, a központi hatóságok hatáskörének megszorítását a közigazgatás s a törvényhozás decentralizációját, de az, hogy külön államot akarnak az államban külön minisztériummal és parlamenttel ez nemcsak merész és érthetetlen gondolat, hanem ezzel csak a németségnek s a magyarságnak s a köztársaság összes ellenségeinek malmára hajtják a vizet (ESŐ.) = Slovenszkó iparválsága. A „Tribuna“ amely tudvalevőleg közei áll a cseh nagytőkéhez, rámutat arra, hogy a magyer uralom alatt a szlovenszkói ipar nagy kedvezményekben részesült, alacsonyabb bérek mellett nagy piacra talált az agrár vidéken. Mióta Szlovenszkó Csehszlovákiához került, megszűntek a subventiók, a kedvezmények és adómentességek, úgy, hogy a szlovenszkói ipar tanácstalanul áll. A drágában fizetett munkabérek dacára rosszabb minőségű és kevesebb mennyiségű árut termelnek, a nyers anyag árak magasra szállottak, a magyarországi piac elveszett anélkül, hogy külföldre lehetne szállítani. (ESŐ.) = A szlovák kérdés és a magyar agitációk cim alatt a „Lidové Listy“ a következőket irja: A szlovák kérdéssel a külföld kezdettől fogva többet foglalkozott, mint talán maga a szlovákság, különösen a francia körök, nevezetesen a francia katholikusok kisérték állandó rokonszenvvel a szlovákság életét s nem egyszer rosszalták a cseh kormánynak magatartását Szlovenszkóval szemben. Miután azonban Franciaországnak érdeke, hogy a csehszlovák köztársaság szilárd, egységes maradjon, minden szimpátia ellenére is eme francia köröket nagyon kellemetlenül érintette a néppártiak azon eljárása, hogy kiléptek a cseh klubból. A külföldi katholikusság továbbra is inkább bizalommal lesz Srámek békés és mintaszerű politikája, mint a szlovák képviselők iránt. Ezt a kellemetlenséget még inkább növeli az, hogy a néppárt ezen különválása éppen abban az időben történt, amikor a magyar agitációk Franciaországban és Svájcban megkétszereződtek. Dvorcsákék még nyomatékosabban hangsúlyozzák, hogy .revízió alá kell venni a trianoni békeszerződést. A „L. L.“ mindezekre vájó tekintettel sürgős cselekvést kíván,de .nagy óvatosan nem jelöli meg az utat, amely a helyzet szanálását előidézné. == Szlovák lengyel barátság. A j,Robotnik Slovenski“ jelenti, hogy a lengyel lapokban a közeli napokban egy nyílt level fog megjelenni Hiinkához, mint a szlovákok szellemi vezéréhez. A nyilt levél Hlinkának a „Slqvák“ban legutóbb megjelent cikkéhez fog kapcso- Jódni, amelyben Hli.nka a lengyelek segítségét ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert ^kl ol- ■ ■ csőt vesz, az kétszer vesz. Raktárin tartok ■ ■férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg- ■ ■ jobb anyagból, lag és színes különlegességeket ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Ugyanott egy „balkaros“ és egy „ciíínder“ Singer-féle varrógép ELADÓ! Ügyeljen a cégre T T ? .................. ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle- ■ ■ tejt, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ S Berson gnmmi sarkot ■-íj •> ‘ . .................................. áar Cipők és csizmák I “tÉ Ne mulassza el senki az alkalmat!
