Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-02-11 / 18. szám
1822 február 11. „Komáromi Lapok* 8. oldal. gyak: oktatási nyelve, honi ismeretek, mennyiségtan, egy élőnyelv és fizika; első három egyformán kőtelező, a másik kettő közül abból vizsgázik & tanuló, melyből az utolsó két évben átlag jobb eredményt ért el. Egyforma osztályzat esetén az élőnyelv ejtendő el. Az élő nyelvek közül az a nyelv jelölendő ki vizsgatantárgynak, mely a köztársaság területén el van terjedvi (német-francia nyelvnél a német). Oly reáliskolában, hol két teljesen idegen élőnyelvet tanítanak (francia-angol) a vizsgálat abból kötelező, melynek heti óraszáma az illető intézetnél nagyobb. Leánylicenmok érettségi vizsgatantárgyai oktatási nyelv, honi ismeretek, mennyiségtan és egy idegen élőnyelv. A szlovenszkói magyar és német tannyelvű középiskolákon további intézkedésig a tanulók nem tesznek érettségi vizsgálatot a csehszlovák nyelvből, tekintettel arra, hogy ezen tantárgyakat még csak rövid idő óta tanítják. Ez az utóbbi intézkedés, amelyre bizonyára a tavalyi rimaszombati és érsekujvári esetek adták az impulzust, megfogja akadályozni, hogy idén is botrányba fúljanak egyes helyeken az érettségi vizsgák. Mii a hé apácát is nawacosilaiak. („A Slovensky Vychod" újabb rémlátomása.) Bármily hihetetlenül hangzik is, a cseh apácák magyarosítanak. Legalább is ezzel a nem mindennapi szenzációval lepi meg olvasóit a „Slovensky Vychod“ vasárnapi számának egyik hire. — Hozzá vagyunk szokva, hogy a kassai szlovák napisajtó e kormányorgáuuma abban találja hivatásának korszerű betöltését, ha a magyar intézményeken idönkint üt egy hatalmasat. Lassankint azonban fenti Jap kifogyott a magyar intézményekből s igy a „S V“-nak napról-napra nehezebb lesz ezt a feladatát megoldania. De úgy látszik a „S V“ ezen tradíciójával nem óhajt egy könnyen szakítani. Habár a hajánál fogva is, de elöráncigál egy olyan tényt, amellyel azt akarja nyilvánosan demonstrálni, hogy még mindig folyik az átkozott magyarosítás. Mosolyra derül az emberek arca. De ne mosolyogjunk, mert megkapjuk rá a feleletet. A titkos, de rendszeres magyaro sitás az eperjesi Sancta Mária leánynevelőintézetben folyik. Ennek a „S V“. szerint elegendő bizonyítéka, hogy a növendékek egynómeiyikének még mindig van magyarnyelvű imádságos könyve. Rettenetes és égbekiáltó államellenes bűn ez, igazán megérdemli, hogy államilag segélyezett napisajtó foglalkozzék vele. De a „S V“ tovább megy. Nyíltan megvádolja a Sancta Maria cseh apácáit, hogy ezen türelmükkel a magyrositás szolgálatába állottak. Azt ugyan beismeri a „S. V.“ hogy körülbelül egy évvel ezelőtt az intézet magyar egyházi személyzetét cseh és szlovák apácák kai váltottak fel, ezzel azonban — Írja — az intézet régi szellemében semmi változás sem történt. Polemizáljnnk-e a „S. V.* „magasszárnyalása“ okfejtésével ? Megállapítsuk-e, hogy örülünk rajta, ha a S. M. cseh apácái a türelem és szeretetnek oly szép tannjelét adják, hogy nem ütköznek meg rajta, ha valamelyik magyar növendékük magyarul, édes anyanyel vén rebegi el áhitatosan a gloria in excelsis deot? Vagy annyira jelentéktelennek tartsuk az esetet, hegy mellőzzük a polémiát? Mi igazán nem tartjuk a dolgot polemizálásra érdemesnek. De vájjon a skolsky referát a mi véleményünkön lesz e? Nem hisszük. A S. M. cseh tanerői pedig el lehetnek rá készülve, hogy ma holnap egy hivatalos vizsgálat fogja megál'&pitani, vájjon tényleg magyarosítanak-e? — Február hó 6-ától kezdődőleg A tej ára házhoz szállítva K. 2.80. a nagyérdemű közönség szives meg rendelését kéri Központi lejesamok, Királypüspök-utca 52. Egy kis figyelmet. Hogy a katonai automobilok házrongáló dübörgéséről egy idő óta hallgatunk, nem oka annak, hogy a katonaság egy újabb fuvarozási vállalata ellen tiltakozásunkat fel ne emeljük. Bizonyára nem kevés szemlélője és szaglálója akadt már hetek óta azoknak a kocsiknak, amelyek a legforgalmasabb délelőtti órák alatt hordják a városon keresztül a katonai kórház és kaszárnyák pöczegödreinek tartalmát. Azelőtt is volt Komáromban katonaság s talán több is, mint most, de annyi közegészségi érzék és tapintat mindig akadt az ily ügyeket intéző katonai közegben, hogy az egészségre, tisztaságra káros ürülékes kocsikat az esti, sőt éjjeli órákban szállították ki rendeltetési helyére. Végre is Komárom város közönsége annyi figyelmet elvárhat a katonaságtól is, hogy ezt az egész rendszeressé fejlesztett fuvarozási ágat kikapcsolják a nappali forgalomból és akkor végeztessék, amikor annak ideje van, este, vagy éjjel. Felhívjak egyúttal a városi tiszti főorvos ur figyelmét is e szállításokra és reméljük, hogy ismert erélyével a város lakossága egészségét veszélyeztető ürülék hordás beszüntetése ügyében hivatalosan is megkeresi a katonai hatóságot, mert a mi panaszainknak — sajnos megszoktuk már — csak olvasói, de orvoslói nem igen találtatnak. Ne felejtse el! (Az uj postatarifa. — Ezt vágja ki és őrizze meg!) Az uj levélpostai díjszabásra vonatkozó minden eddigi figyelmeztetés dacára észre lehet venni, hogy az elégtelenül bérmentesített és teljesen bérmentesitetlenül feladott levélpostai küldemények száma növekedik, ami a belföldi és külföldi forgalomban a feladott küldemények gyors továbbítását akadályozza. Hogy ezen akadálynak eleje vétessék a közönség figyelmét felhívják, ngy a belföldre, mint a külföldre feladott levelek díjszabásaira annál is inkább, mert az elégtelenül bérmentesített levélpostai küldemények, amennyiben a feladó neve megállapítható — vissza kézbesittetnek — ellenkező esetben pedig a felettes igazgatósághoz terjesztetnek fel. Természetes, hogy mindkét esetben a küldemény tetemes késést szenved. Levelek 20 gr. 1 K, helyben 60 fillér, minden további 20 gr.-ért 30 fill., külföldre 2 K 50 fill., minden további 20 gr-ért 1 K 25 f. Nyomtatványok: 50 gr-ig 20 fill., külföldre 50 fill., nyomtatványok vakok részére 100 gr-ig 5 fill., 500 gr-ig 10 fii., minden további 500 gr-ért 10 fill., külföldre 500 gr-ig 25 fillér. Levelező lapok: 50 fill., feladási ár 60 fill., külföldre 1 K 50 fillér. Üzleti papírok: 50 gr-int 20 fill, külföldre 50 fill., legkevesebb 1 korona. Külföldre 2 K 50 fillér. Áruminták: 50 gram 20 fill, legkevesebb 40 fill., külföldre 50 fill, legkevesebb 1 korona. Vegyes küldemények: (nyomtatványok, üzleti papírok, áruminták.) 50 gr-ért 20 fillér, legkevesebb 40 fillér, külföldi 50 fillér, legkevesebb 1 kor., üzleti papírok nélkül 40 fill., külf. 1 kor. üzleti papírokkal is 1 kor, külf. 2 kor. 50 fillér. Ajánlási díj: 2 E, külf. 2 K 50 fillér. Csekk befizetési lapok: hátlapjára irt küldemény dija 50 fill., hivatalos elismervényért adó és hasonló befizetésnél illetékes fr&nkódij levelezőlapért vagy levélért. Poste restante; ráfizetési illeték 50 fill. Utánvétele levélpostai küldemény: utánvételi illeték 50 fillér. Postai megbízások: lásd az ajánlott leveleket (ráfizetés 30 fillér.) Eltérés van a bérmentesítő díjnál a Csehszlovák köztársaságból Magyarországba, Németországba, Lengyelországba és Romániába szóló küldeményeknél levelekért 20 grm ig 2 K, levelezőlapokért 1 K 25 fillér. II map laplÉlok és nyid Wm\i A magyar njságkiadás és vele együtt a nyomdaipar karrierje a habom kitöré.-ével kezdődött, amikor az emberekben oly mohó olvasnivágyás érzése jelentkezett, mint addig még soha sem. A habom eseményei izgatták a publikumot és a lapok olvasottsága hallatlanul emelkedett. Uj lapok alakultak, amelyek nj nyomdákat foglalkoztattak és sok lap meghaladta a napi 80—100 000 példány megjelenési számát. A nyomdák a konjunktúra hatása alatt nagy beruházásokat eszközöltek, üzemüket kibővítették és nagyobb kapacitásukat később, a forradalom után is eléggé jól tudták használni, a kommün azonban teljesen megszüntette a nyomdaüzemet és a lapkiadást is. Midőn a román megszállás ideje alatt lehetségessé vált a lapkiadás, egy-két lapot kivéve az összes lapok megindultak, sőt néhány uj lap is indult, melyek közül a legtöbb csak rövid életű volt. A nemsokára bekövetkezett nagy koDj'uukturát a lapok csak kevéssé élvezkették ki, mert a nyomdaárak folytonosan emelkedtek, de még inkább a papírárak, úgy, hogy kénytelenek voltak folytonos áremeléseket elhatározni. A tnlajdonképeni kiindulópont az áremelkedéseknél azonban mindig a nyomdászok bérmozgalma volt. Az elmúlt év tavaszán megállapodás történt, hogy a nyomdászok bérét a Pester Lioyd drágaság indexszáma szerint fogjak megállapítani. Ennek alapjan háromszor emelték a nyomdászok munkabérét az elmúlt évben, de ettől eltekintve, a nyomdák a villany és gázdijak felemelése ciméu i3 emelték az árakat. A legutolsó nyomdai áremelésnél a napilapok, mint ismeretes, három koronára emel!ék fel egy egy lap eladási árát. Ekkor derű t ki, hogy a közönség teherbírását nem lehet a végletekig kihasználni és ekkor derült ki az is, hogy nincs igazak azoknak, akik azt mondják, hogy az újságolvasásról éppen úgy nem lehet leszokni, mint a dohányzásról. Bizony, már az ntolsó áremelésnél is erősen visszaesés mutatkozott a példányszámonkénti eladásnál, sokan, akik eddig három-négy újságot vettek, most legfeljebb egy-kót lapot vásárolnák. A legutolsó áremelés óta azonban njabb drágulási hullám csapott végig a nyomdákon és a rotáció-papir ára is oly szokatlan arányban emelkedett, hogy kü ö tösen a gyengébben fundált lapvállalatok nehéz helyzetbe kei ültek. Egyik-másik már a várható nyomdai áremelés elölt megszűnt vagy szünetel, több lap gazdát cserél és a megjelenő apók azon tanakodnak, miképen lehetne megoldani a helyzetet, mert maguk is látják, hogy egy további áremelés az olvasóközönség njabb megcsappanást eredményezné. Már pedig a lapok szempontjából sem lehet egészen közönyös a példaszám visszaesése. Ha az áremelés réven a kiadási költségek meg is térülnek, mégis az olvasóközönség gyérülése sokkal aggasztóbb jelenség egy lap szempontjából, mert a lapárak esetleges későbbi leszállításánál az elvesztett közönséget csak egy drága és költséges propagandával lehet visszaszerezni, de lehet az is, hogy ez a közönség mar elszokik a lapolvasástól. Ennél fogva érthető, hogy vaonak olyan lapok, amelyek a mostani drátiasági fo lyamát dacára, nem akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy a lapok árát a mostani három koronáról öt koronára emeljék fel. A napilapok, amelyek a papír drágulását legjobban érzik, már hetek óta tanácskoznak ebben az ügyben és már valamennyi lap hozzájárulása biztosítva volt az áremeléshez, a mely febrnár elsején következett volna be. Szó volt egy pillanatig négy koronás árakról is, de a többség ötkoronás ár mellett foglalt állást inkvbb, azonban ebből sem lesz semmi, mert »A Nap* és a »Magyar Hírlap« ellene foglaltak állast, amit követett »Az Est« lapjainak hasonló értelmű állásfoglalása is Hogy a lapok miképen bírják ki a mostani helyzetet, az nagy kérdés. Épp a legutolsó napokban értesítették a német, ausztriai papírgyárak magyar vevőiket arró| hogy a rotációs papír árát kilogrammonként 50q koronára emelték fel. Ha ehhez hozzászámítjuk Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-ffóle Használ ita valódi áldás gyomorbajosoknak és székszonulásban szenvedőknek. 632—11 az egyedüli természetes keserüviz, melynek sótartalma a cim kén olvasható vegyelemzésnek mi dig megfelel.
