Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-26 / 11. szám
KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY Negyvenharmadik évfolyam« II. szén*. Csütörtök* 1922. január 26.---------..... _ ■■ i iirT-i—nn_ JP O I T I K I LAP. Eláfizetésl ár csefo-BKÍová.k értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: iféM évre 80 X, félévre 40 K, negyedévre 20 K. ; Egyes «iám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS Főszerkesztő: GAÁL GYOLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádar-u. 2t* hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, linin a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kUSden ő; Kéziratokat nein adunk vissza. Megjelenik Hint háromszor: kedden, csütörtököa és szombatoa. Mély- gyász borait a katolikus hívekre világszerte. XV. Benedek pápa vasárnap reggel meghalt. Véle az eddigi pápák egyik legkiválóbbja hunyta le örökre szemét, kinek apostoli működésére az uralkodása ideje alatt dühöngő világviharban nagyon sok feladat hárult. Már megválasztása abban az időben történt, amikor Európa népei a legádázabb harcot kezdték meg egymás ellen, de alig foglalta el a pápai trónt, ténykedése máris a béke visszaállítására irányult. Még az első háborús év őszén a világ j valamennyi katolikusaihoz szózatot intézett, j melyben felszólította a népek kormányzóit, j hogy szüntessék meg a viszálykodást és nyújtsanak egymásnak békejobbot. Több- i szőr megkísérelt békeakciója között különösen emlékezetes az a diplomáciai jegyzék, melyet 1917 augusztus hó 15-én intézett a hadakozó hatalmakhoz, amelyben részletesen kifejtette az általa melegen ajánlott békeszerződésnek föltételeit. Sajnos, a szentatya szava nem maradt más, mint »kiáltó szó a pusztában«, a nyugati hatalmak félretéve a katolikus egyház világi fejének embertestvéri szeretetből fakadó ajánlatát, tovább folytatták a háborút, amelynek befejezésekor olyan békét kötöttek, mely a nemzetek nagy részének minden emberies érzületet nélkülöző, rettenetes megaláztatást hozott s XV. Benedek pápa csalódottan szemlélhette legodaadóbb hívei nagy. részének szolgaságba való döntését. Az ő működéséhez fűződik az uj egyházjogi kódex elkészítése, melyet még elődje idejében vettek tervbe, de amelyet ő váltott testté. Az egyház újabb életre kelt, ha nem is érintette a kódex mindenben közvetlenül az egyház életét. El kell ismerni, hogy még életében megérte azt az időt, hogy az egyházjogi törvénykönyv az egész civilizált világ elismerését kivívta. Emlékét e fontos kódex közhírré tétele és életbeléptetése őrzi. Áldásos működést fejtett ki a különböző országokban sínylődő hadifoglyok sorsának enyhítése, valamint hazaszállítása körül, hálás sziveknek milliói foglalják: ezért imába nevét. Aminthogy halála igaz részvétet kelt a világ müveit népei körében, kik nemes cselekedetekre hivatott, az emberiség javáért és békés boldogságáért munkálkodó egyházfejedelmet veszítettek el benne. — Az állam és az egyház szétválasztása. Politikai körökben hire járt, hogy a képviselőház tavaszi ülésszakában tárgyalni fognak egyes az állam és egyház szétválasztásával összefüggő javaslatokat. Így sorra kerülnének az ünnepekre, az állami anyakonyvvezetésre és a templomok használatára vonatkozó javáslatok. Ezeket — amint annak idején jelentettük, — a cseh nemzeti szocialisták terjesztették elő. Az egész államban be akarnák hozni az állami anyakönyvvezetést. Az egyházi ünnepeket eltörölnék. Állami közegeknek egyházi szertartásokon hivatalos minőségükben nem volna szabad résztvenniök. Az „Obcanské Noviny“ szerint a cseh néppárt már eleve tiltakozik ez ellen és azt javasolja, hogy ezt a kérdést népszavazással döntsék el. A német kér. soc. sajtó ezt az eszmét rokonszenvvel fogadja és arra hivatkozik, hogy a szociáldemokrata munkások között is számosán vannak, akiknek az egyházi ünnepek eltérése ellen alapos kifogásuk volna. Néhány képviselő pedig- nem döntheti el helyettük ezt a kérdést. Tekintetbe kell venni persze azt, hogy az alkotmány a népszavazás intézményét nem ismeri, miért is egy népszavazás előfeltétele az alkotmány változtatás volna, amelyhez többséget ebben a parlamentben aligha lehetne kapni. (E. S. O ) = Benes a pozsonyi bíróságok nyelv használatáról. Ismeretes, hogy a 456/921 sz. rendelet 15 tiszta magyar községet 1922 feb ruár 1-én kezdődő hatállyal elszakított a pozsonyi járásbíróság területerői és azokat a galántai járásbírósághoz csatolta. Ezen rendelet tendenciája nagyon is átlátszó: miután a népszámlálás alkalmából elkövetett minden mesterkedő« dacai a sem sikerű t a magyar kisebbség számát 20 % alá szorítani, az 1921. népszám láiasnak eddig a nagy nyilvánosság által nem ismert eredményeit már előre is ki akarják javítani azáltal, hogy számos magyar embert más járásbirósághoz csatolnak. Ezen megoldás ellen, mely a magyar kisebbségi jogok elsikkasztását eredményezné, fontos igazságszo gáitatási és szociális érdekek is szólnak. A kisemberek elesnének annak a lehetőségétől is, hogy oly ügyekben is, melyekben a törvény alapján ügyvédi képviseletre nem szorulnak, miután anyanyel' vüket a bíróság előtt nem használhatj ík, kénytejnek volnának ügyvédet fogadni. Viszont azonban kézenfekvő az is, hogy a magyar ügyvédeket is mennyire sújtja ezen rendelkezés. Ezen panaszokat január 20-án terjesztette eiő Benes miniszterelnöknek egy pozsonyi kü döttsóg. amelyben az ipartestüieteket Raab Mihály, a Keresztény Iparosok Szövetségét Jarabek Rezső, az Országos Szlovenszkói Q-azdasági Egyesületet Vitéz Aladár, a pozsonyi ügyvédi kart pedig dr. Dezső Kálmán, dr. Bertha Géza, dr. [Pogány Géza és dr. S:pos Leo képviselték. A küldöttséget dr. Jabíoniczky János kér. szoc. hemzetgvülési képviselő mutatta be a kormány fejének és ugyancsak ő készítette e ő a küldöttség fogadását, mely alkalommal a miniszterelnök kijelentette, hogy ő a kisebbségi jogok tekintetében liberális felfogást vall: a viszonyokat felüt fogja vizsgáltatni és egé.-z bizonnyal igazságosan fog dönteni. (ESOj = Angol kölcsön a köztársaságnak A Tribuaa közlése szerint dr. Pospisi! a.pénzügyminisztérium megbízásából Angliába utazott, hogy a londoni tárgyalásokat a C eh Szlovákiának nyújtandó kölcsön ügye be a befejezze. — Amerika a génuai konferencián. Amerika hivatalosan is közölni fogja, hogy a következő feltété ek mellett résztvesz a génuai konferencián: l. A bankjegy kibocsátás mérséklése. 2. Az egyensúly helyreállítása az európai költségvetés előirányzatokban. 3. A német jóvátétel! kötelezettség szabályozása Németország fizetési képességeinek határain belül. 4. A szárazföldi fegyverkezés kiadásainak csökkentése, tehát, a fokozatos leszerelés. = Talán Szánt Ilona szigete ? Zita szombaton elutazott Zürichből gyermekével együtt, Olaszország, Anglia, berni diplomáciai képviselői megjelentek a politikai ügyosztályon s ott kijelentették kormányaik azon elhatározását, mely szerint Károly és Ztia értesittetik, hogy a monarchia visszaállítására iiáuyuló minden kísérletüknek az lesz a következménye, hogy Madeiránál távolabb fekvő szigetre fogják őket internálni. A portugál kormányt megkérték, hogy juttass« el a határozatot Károly királyhoz s ugyanilyen jegyzéket adjon át a politikai ügyosztály vezetője a királynénak is. A portugál kormány ezt megtette. = A ruszinszkói népszámlálás. A szlovenszkói ellenzéki pártok közös bizottságának elnöksége által az 1921 népszámlálás tárgyában a statisztikai államhivatalhoz intézett előterjesztését az államhivatal érdemleges tárgyalás alá vette. A statisztikai kivatal a pénzügyi nehézségekre való tekint' ttel egy uj népszámlálást megtarthatónak n«m talál. Hajlandó azonban a beérkezett konkrét eseteket vizsgálat tárgyává tenni és e célból több ügyben megkereste a belügyin niszteriumot. (ESŐ.) — A pápa válasz!ó konklavé. Mint Rómából a Havas ügynökség jelenti, a pápát választó konklavé február 2-an ü; össze tanácskozásra. A kánonjog szerint ugyanis a pápaválesztó bíborosok tanácsa csak a pápa halála után liz nappal tarthatja első ülését. Egy ils aulai veiny. (Mit mond Borah ameiikai szenátor a versailiesi békeszerződést öl ?) ; Az „Österreichische Rundschau“ cimü lapban Rosthorn volt osztrák követ Wiliiam Borah amerikai szená or működését ismerteti úgy a háború idejs alatt, mint után Szerinte Borah-1 az jellemzi legjobban, hogy nemcsak a Versailles! békének einem fogadása a szená« ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a • Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki ol- ■ ■ csót vesz, az kétszer vész. Raktáron tartok ■ 2 férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg-J ■ jpbb anyagból, lag ésszines különlegességeket ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a■■■■■■■■■■■■■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy ^cilinder“ Singer-féle varrógép ELADÓ! FISCHER JENŐ KOMÁRNO, mm bivatalial izeit Ü gy eljen a c r eíT! Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségleteit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú Berson gummi sarkot. •»" Cipők és csizmát« I H Ne mulassza el senki az alkalmát?
