Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-17 / 72. szám
Negyvenharmadik évfolyam. 72. azám. Szombat« 1922. junius 17. KOMABOH KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY El&fizetésl ár caeh-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Szén évre 80 X, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára < 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton ötül ti iiandi Mimiiig folydogál az első nemzetgyűlésben, melynek feloszlatásához nines bátorsága sem a kormánynak, sem a mellékminiszteri„uinnak, a petkának; húszféle parlamenti jártból összetákolt igen vékony, agyaglábakon álló többség áll a kormány mögött, amely most állítólag, elhatározta ma- 1 gát arra, hogy Kárpátoroszországnak meg- j tartja a választásokat. A ruszin autonómiához szükséges úgynevezett szojm, amely az önkormányzatot gyakorolhatná, természetesen nem lesz még megválasztva, úgy- j szintén még mindig akadálya van a községi választásoknak is egész Szlovákia területén. Majd az ősszel, hangzik a jóslás; de sok szép ősz elmúlt már és sok falevél lehullott, községi választások mégse voltak, j Pedig ez a foltozásokkal való kor- ’ mányzás állandó jellegű nem lehet. Ha a j Benes-vágású politikusokat is megőrlik a ! politikának malomkövei, a többi sem számíthat más sorsra. A kormányzat stabilitása a parlamentekben van, a parlamentek pedig a népből merítik erejüket ott, ahol a népképviselet igazi és demokratikus. A választási törvényt azonban nacionalista szellem lengi át, a cseheknek kedvez és \ a kisebbségeket háttérbe szorítja. Mig j Csehországban 24000 választó küld kép- j viselőt, addig Szlovákországban 130 — 32000, j tehát az arányszám húsz százalékkal ked- j vezőtlenebb az itteni lakosság kárára. Egyedül és kizárólag a választások I elrendelése oldhatja meg a parlamenti krízist, a pártok egészségesebb kialakulása. A mai helyzet és atmoszféra azonban a kormányra éppen nem volna kedvező egy választásnál, mely mai kis többségét is kétségtelenül elsöpörné. Kísérletezik tehát tovább a petkával addig, ameddig tud. A főbenjáróbb ügyeket elhalasztja, eltolja vagy pihenteti, amelyhez tudniillik a szükséges parlamenti többséget nem tudja biztosítani. Ezért meddő a parlament munkája, j egészséges, az egész állam javát szolgáló , törvényjavaslat alig kerül ki onnét, ami- j nek egy klasszikus példájára, a hadiköl- j csőn ügyére, elég hivatkoznunk. A hadi- j kölcsön elismerése egy ilyen konszolidáltnak hirdetett magasan nyargaló valutájú ; országban csak természetes és várható 1 volna és mind ez ideig nem tudták ezt j megoldani ezzel a parlamenttel azért, mert j a hadikölcsön oroszlánrésze Csehországon kívül várja a boldogabb jövendő reá való felvirradását. A suum cuique jogelve hiányzik a mai kormányzatból és parlamentből, mely nacionalista szempontból hajtja végre a törvényeket és alkotja azokat. = A közigazgatás reformja. A megyerendezésre, valamint a városi es községi közigazgatás rendezésére vonatkozó tervezetet már az ötös tanács letárgyalta. A Slovensky Deuník értesülése szerint a városi közigazgatás újabb rendezését, t. i. hogy a törvényhatóságok eltöröltessenek és a városi közigazgatás Pozsonyban és Kassán, mint egyedül leendő két rendezett tanácsú városban újból szerveztessék, — Szlovenszkóban sürgősen végre kell hajtani, hogy már ősszel meg lehessen formálisan aiakitani a nagy megyéket. A nagy megyék kialakulása most mar gyors ütemben fog haladni s már a folyó év októberében megjelenik a megyetörvény végrehajtási rendelete, amely a nagymegyéket megalakitottnak mondja ki. Tehát a ledegradálás nemsokára bekövetkezik a haladás elvének legnagyobb dicsőségére. = Akit nem eresztenek el. Micsura Márton teljhatalmú miniszter — mint említettük — ismét beadta lemondását. A minisztertanács azonban a lemondást nem vette tudomásul, minek következtében a szlovenszkói teljhatalmú miniszteri szék betöltésére vonatkozó kombinációk is tárgytalanok lettek. A kormány újjáalakításával még nem foglalkoznak s csak augusztus második felében kerül erre a sor. = A hadikölcsönkérdós újabb megoldása. A „Prager Tagbiatt“ szerint a h*dikölcsön beváltásának kérdése a következő Stádiumban van: A pénzügyminiszter egy törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyet a minisztertanács több ülésen tárgyalt és végre is jóváhagyott. A kormáDy most a koalíciós pártokkal tárgyal, amelyek közül egyesek a kérdés megoldása u-ódjához még nem járultak hozzá. A kormány a kérdés elintézését még ebben az ülésszakban kívánja. A javaslatot szigorúan bizalmasan tárgyalják, de ami abból mégis nyilvánosságra került, a nem kifejezetten vagyontalanokra nézve semmi különösebb reménnyel sem kecsegtet. = Benes és a nemzeti kisebbségek. A népszövetségi ligák uniójának konferenciájáról Benes dr. miniszterelnök nyilatkozott nem régiben: „A nemzeti kisebbégek kérdésében meg van a magunk állaspontja, amelytől minket semmiféle kísérlet el nem téríthet és amelynek megvédésére és fentartására elég eszköz és ut áll rendelkezésünkre. Politikánk a nemzeti kisebbségekkel szemben ismeretes és semmi okunk nincs ezen politikán változtatni.“ == A cenzúra és a cseh szocialisták plakátja. Érdekes eset történt nemrégiben. Tudvalevő dolog, hogy a köztársaság szlovenszkói területén még mindig buzgón működik a cenzúra, mig a cseh és morva területeken már régen felmentették az arra kirendelt tisztviselőket a felesleges és nem valami élvezetes munka alól. A cseh nemzeti szocialisták plakátot ragasztottak ki Szlovenszkóban és a szigorú cenzúra eikobozt&tta a falragaszt, mely a párt jubileumát hirdette. A cseh nemzeti szocialisták azonban nem hagyják annyiban a dolgot. Hrnsovszky Igor képviselő erre vonatkozólag interpellálni fog a nemzetgyűlésen és kérdőre vonja ezért a belügyminisztert és a teljhatalmú minisztert, = A trianoni béke védelme. A „Times“ bécsi tudósítója beszélgetést folytatott Benessel, BeJgrádból való visszatérése közben, ki a kővetkezőkben nyilatkozott: Pasics miniszterelnökkel és Nincsics külügyminiterrel megállapodtunk abban, hogy az uj szerződést szilárd alapokon fogjuk megkötni, hogy Közép Európa déli részének politikai rendszerét továbbra is föutartsuk. Ez az uj szerződés voltaképen csak a trianoni szerződés védelmére alakuló szövetséget jelent. Uj alakjában általános jelleget fog ölteni és minden irányban biztositani fogja a három állam kölcsönös támogatását külpolitikai viszonylatban. Ily módon a szerződésnek az az előnye is meg lesz, hogy nem irányul kifejezetten egy állam ell-n. A Romániával való szerződés megújítása csak a jövö évben kerül napirendre, ezt a szerződést is kétségkívül ugyanezekre az alapokra fogják fektetni. = Ausztria pénzügyi csőrije és Csehszlovákia. A lapok egy része Ausztria gazdasági összeomlásával kapcsolatban olyan híreket közölt, melyek szerint az ántánt olyanképpen hajlandó az osztrák válság megoldására, hogy a kisáníáut egy vagy két hatalmának megbízást ad az osztrák viszonyok rendezésére. Egyes lapok már azt is Írták, hogy e végből Csehszlovákia megszállja Ausztria területének egyrészét, mig másik részét Jugoszlávia okkupálná. Ezzel szemben prágai kormánykörökben egy nemzetközi bizottság kiküldését sürgetnék, mely minél előbb átvenué az állam közigazgatását. A bizottság meghívásává az elsó lépést a bécsi kormány tenné meg, a cseh-szlovák kormány valószínűleg hajlandó lesz a bécsi kormányt ez ügyben támogatni. Csehszlovákia azonban nem kivan beleavatkozni ebbe a válságba. Ha az osztrák kormány óhajtaná, a prágai kormány is küldene képviselőt a bizottságba, de a kővetkező feltételek mellett: 1. A fizetési eszközök uj rendezése. 2 A tisztviselők létszámcsökkentése. A fizetési eszközök rendezése csak devalváció utján lehetséges. E két feltételen kivül külföldi kölcsönre is szükség lenne. Egyébként a költségvetési bizottságban Benes miniszterelnök és Novak pénzügyminiszter jelentésében elfogadták az Ausztriának adandó 500 milliós kölcsönről szóló kormányjavaslatot. A vita folyamán kitűnt, hogy a bizottság túlnyomó többsége azon a nézeten volt, hogy az egyes államok erkölcsi és emberi kötelessége, hogy a gazdaságilag gyöngébb államoknak segítségére legyenek. Benes miniszterelnök kijelentette, hogy a kölcsönt az állam csak részletekben folyósíthatja és véleménye szerint külföldi kölcsönnel állandóan nem lehet fenntartani egy államot. Kicsinyes dolog arról beszélni, hogy Csehszlovákia a kölcsönnyújtással meg akarja akadályozni Ausztriának Németországhoz való csatlakozását.
