Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-10 / 69. szám

4 oldai. »Komaromi Liapok« 1922. junius 10. egy tömegben élő magyarok számát más nem­zetiségekkel szemben ellensúlyozza és kima­tassa, hogy azon a vidéken 20 százaléknyi magyar sincs. Pld. Pozsony-Bratislavában, mely most Szlovenszkó fővárosa, sehogysem mutat­ható ki a tót többség, mert Pozsony lakossá­gának 8 tizedrésze német és magyar, ezért a pozsonymenti szlovák községeket közigazgatá­silag és biróilag Pozsonyhoz csatolták s ezzel elérték, hogy Pozsonyban húsz százaléknyi magyar már nem matatható ki. Ugyanez a mentalitás indokolt más téren is s ez eredmé­nyezte, hogy az iskoláknál és más kultúrintéz­ményeknél a magyar kisebbségi jogokat el­tiporták. A politikai jogok tekintetében nem akar­tam idegen államban előhozni sérelmeket, de itt megtehetem. A Cseh-szlovák köztársaság magát demokratikus intézménynek mondja, amely azonban a gyakorlatban ezt a mértéket nem üti meg, mert a államban egy privi­legizált faj és egy privilegizált osztály van, ez pedig a demokrácia kardinális lényegét, az egyenlőséget megsemmisíti. A privilegizált faj a cseh, a privilegizált osztály a légionárius. A állam vezetőségét a légionáriu­sokkal szemben a hála vezeti, amit minden objektiv gondolkodó ember méltat, de ennek nem szabad oly módon érvényesülnie, hogy másokkal szemben méltatlansággá váljék. A légionáriusoknak földet akarnak adni, ez helyes, de ne úgy adjanak, hogy jogtalanul elvegyék a másét. Adjon az állam a rendelkezésére álló területekből, de ne birtoktalanitsa azokat, akik arra nem szolgáltak rá. A kisajátításokkal és konfiskálásokkal pedig az állam ezt teszi. Ez zel pedig megsérti a békeszerződés 7. szakaszát Az természetes, hogy az uj állam a saját centripetális erejét 8karja érvényesíteni és az állam fővárosából akarja irányítani az állam közgazdasági életét De mert. a békeszerződést nem azért kötötte meg az ántánt, hogy fajok elnyomassanak, de hogy fajok felszabaduljanak, azért kérem újból, hogy a már Münchenben előadott egyházi és kultu­rális sérelmek tekintetében történjenek meg azok a lépések, amelyek szükségesek, hogy a — No most ne csapjon át azért a maga szokott túlzásaiba! — Ezek nem túlzások. Szegény kedvesem. Maga nem boldog. Én nem tudom magát bol­doggá tenni. Én elrontom a maga életét Maga ide­ges, én nem vagyok az. Maga nyugodt és követke­zetes, én nyugtalan és szeszélyes. Maga nem alszik jól, én úgy alszom, mint a medve. Maga csak a könnyű ételeket szereti, én a nehezeket. Maga vacsora után fáradt, én vacsora után bo­londul friss vagyok. Én megcsókolom magát, mikor magának egészen más dolgok jár­nak a fejében! S ez akkor magát hide­gen hagyja s ezen én felháborodom. Egyszó­val mi nem vagyunk egymáshoz valók. Ezt már két éve látjuk. Tudja mit ? Mondok valami nagyon okos dolgot. Váljunk el egymástól. — Maga őrült, mint rendesen. — Nem a! Váljunk el egymástól. De előbb keressünk magának egy kis jó feleséget. Igazi feleséget, a maga mintája szerint valót. Majd körülnézek a leányismerőseim között, hátha akad valaki. Higyje el, akad. És akkor.. . — No menjen, most már menjen I Ezt már nem bírom 1 Ez már sok! — Hát nem akarja ? Hát mit akar akkor ? — Hogy maga legyen olyan, amilyennek lennie kell. Maga változzon megl — Én? — Maga változzon meg 1 — Az örök elbizakodottság! Ha én kel­lek, tessék engem úgy szeretni, amilyen vagyok, a rendetlenül heverő papucsaimmal együtt. Ne legyen önző. Én, én maradjak, de vegyem ma­gamra egy kis polgárnő minden jó tulajdon­ságát ? Ezek túlzások, kedvesem ! — Túlzások, ha azt kívánom, hogy ne felejtse el, mikorra van beírva a nagymosás napja! — Ördöd vigye a nagymosást! Én eze­ket a dolgokat sohasem tudom elég fontosak­állam kebelén belül mi magyarok egyenlő faji elbánás alapján, ugyanazon alapon birál­­tassunk el, mint más nemzetiségbeliek s hogy a nemzetközi békeszerződés igy végrehajtássék. Cseh-szlovákiában vannak Írott törvények, de van egy nem Írott szellem, mely ott lebeg minden fölött. Vannak hatóságok, de velük együtt vannak társadalmi szervezetek, (pld. a légionáriusok) amelyeknek akciói az állam és a hatóságok részéről vagy néma passzivi- I fással, vagy akaratlanul is támogatással talál­koznak. Ez a kétféle elbánás teszi lehetetlenné a kisebbségi jogvk betartását és a kisebbségek helyzetét. I Utleuél uisumot minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Didéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába Eljárási díj 35 korona, cim: László Zsigmond Bratislaoa (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. I I um Bratislai I Városi közgyűlés. — Harmadik nap.— 1922 jun. 7. A közgyűlés harmadik napján, szerdán dél­után folytatta és végezte be tanácskozását a városi közigazgatási bizottság. Napirend előtt dr. Alapi Gyula biz. tag szólalt fel a Slovensky Dennik közlése alapján, mely szerint a komáromi törvényszék áthelyezése Érsekújvárra befejezett tény és a rendelkezés ebben az irányban pár nap alatt megtörténik A felszólaló osztatlan helyeslés mellet fejtegeti ennek a városra nézve bekövetkező kiszámithatatlaD erkölcsi és anyagi hátrányait valamint a kérdésnek kisebbségi jogok szem­pontjából való horderejét. Majd inditványt ter­nak találni. Pedig maga szerint ezek a házas­ság a jó házasság, a lapja. — És maga szerint? — Nem tudom. Őszintén szólva, nem gondolkozom soha ezeken a dolgokon. — Hisz ez az épen. Hogy nem gondol­kozik rajtuk. — Mind a ketten ezeken gondolkozzunk ? Nem elég, ha csak maga? Az életben egyéb dolgok is vannak még. — S maga mindég csak az egyebekre gondol. Ezért mondom, hogy nem feleség. A feleség csak ezekre gondol és egyebekre nem. — Hát váljunk el. Ne szeressen engem. Váljunk el. Egy kicsit lehajolt az ura fejéhez és meg­kereste száját a bajusza alatt és elárasztotta sok apró csókkal. A férj, a csókok közt a kis szünetekben csak nehezen jutva lélekzethez: — Ezt tudja. Enyelegni mint a tigris, azt tud. — Hát nekem is csak kell valamit tud­nom. Úgy is elválunk! Legalább addig . . . — Magának ez is csak játék. A szerelem is csak játék. Minden. — Minden — mondta az asszony komolyan. — Én is. — Maga is. De most már elég ebből is. Dolgoznia kell. Menjen e szobájába. Vége a csókolozásnak. Dolgozni, dolgozni .. . A férfi menetközben, miután a csókokat kissé kirázta a fejéből: — Beszélhetek neki az Ítéletnapig. Nem ért meg semmit. Nem feleség! Az éjjel, ha egy bútor megreccsen, megint csak föl fog kelteni. Az assznny, mialatt az ura után néz: — Azért mégis nagyon kedves fiú ! Csak ne ismételne az unalomig bizonyos dolgokat! esztett elő, amely szerint a közgyü!ós a kor­mányhoz memorandumot intéz és ezt küldöttség utján juttatja el a miniszterhez. Majd a közgyűlés gyorsabb tempóban, mint az előző napi ikon, felebbezéseket intézett el és utalványozásokat hagyott jóvá. Az iskolaszéki tagsági helyeket a legköze­lebbi rendes közgyűlés tölti be. Vita csak Nagy Gyula üzemi igazgató tisz­teletdija körül fejlődött ki, de azt is jóváhagyta a közgyűlés é3 a tanácsnak a feimentvényt megadta. Majd nyugdíjazási ügyek kerültek napi­rendre köztük Rózsa István városi főszámvevő­­helyettes is, akii 45 évi szolgálat után 15728 K val nyugdíjazott julius 1-től kezdve a köz­gyűlés. A tárgysor további pontjait gyógydijügyek és községi kötelékbe való felvételi ügyek alkot­ták, amelyek azuián gyorsabb menetben nyer­tek elintézést és a harmadik nap közgyűlése este 8 óra előtt véget ért. Temzeii inai kulimlia. ii. Eddig egy szükséges nagy napilapról szóltunk, amely az egész magyarság közt elterjedve annak irányításában vezető szerepet játszik. Az eddigiek után Ítélve a Prágai Magyar Hírlapban valószínűen megkaptuk ezt a lapot, amely fürgeségével, sokoldalúságával, jól érte­­sültségével, szellemével teljesen kielégíti majd igényeinket. De itt még nem szabad megáilnunk. Mert ez csak a műveltebb körök napi olvasó szükségletének kielégítésére szolgál. Ezenkívül szükség van még egy hetenkint megjelenő, szintén magyar géniusz és az esz­tétikum által vezérelt szépirodalmi folyóiratra is, melyet minden vasárnap odatehessünk az intelligensebb magyar családok asztalára. Itt különösen a női olvasóközönségre kell tekintettel lenni, amely szintén olvasni akar. De őket a politika csak ritkán érdekli, a napilapokból is inkább csak a szépirodalmi részt, tárcát, regényt olvassák. Ez azonban vajmi kevés a lelki szük­ségletek kielégítésére. Ezért tartom fontosnak egy a nemes irodalmi élvezetekre vágyó lelkek igényeinek kielégítésére szolgáló képes folyóirat megindítását. Azt talán nem kell hangsu yoznom, hogy az ilyen folyóiratnak nemes neve lő hatása is megbecsülhetetlen. Egész kis irói, költői gárdát nevelhetne fel és a mostani toliforgatókat is fokozottabb munkásságra serkentené. Az eddigi próbálkozások sikertelensége miatt pedig nem kell visszariadni az ilyen vállalkozástól. Mert ezek vagy anyagi vagy szellemi erők hiánya miatt buknak meg.- Nem voltak az egész magyarságra vonatkozóan eléggé megszervezve, inkább csak helyi jellegű kísér­letek voltak. És bármennyire megbecsüljük is a kezdeményezők nemes szándékát, mégis fiaskóval kellett vállalkozásuknak végződni épen az elszigeteltség miatt. Mert egy város és kör­nyéke sem elég irót, sem elég olvasót nem bir szolgáltatni ilyen vállalkozáshoz. Az egész itten élő magya Ságban azonban kell lenni annyi érdeklődésnek, annyi szellemi és anyagi erőnek, hogy egy nivós heti folyóiratot fenn tud tartani. Szomorú lenne, ha nem igy lenne. Emellett szükség van egy magasabb, tu­dományos színvonalú irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratra is. Ennek a létrehozására egyesüljön valamennyi irodalmi társaságunk, közművelődési egyesületünk. Hadd közöljék itten Íróink tudományos és másfajta búvárkodásaik eredményét. Egy ilyen folyóirat szellemi veze­­tőinkat csak fokozottabb munkásságra serken­tené, azonkívül a szellemi összetartozás érzését is jobban kiváltaná Íróinkban És ennek a lap­nak is bizonyára szép számmal akadnának olvasói. Az előfizetés kérdését különben úgy is meglehetne oldani, hogy a fentebb emlitett egyesületek, mint hivatalos lapjukat tagilletmény gyanánt adnák tagjaik kezébe. Ez természetesen a tagdijak megfelelő szabályozását is feltételezné. Hasonlóképen égetően fontos egy nivós diáklap megalkotása is. Ifjúságunk már évek óta szellemi táplálék nélkül van, nélkülöznie kell azelőtt megszokott diákujságját. Pedig, hogy az öntevékenység szempontjából is mennyire fontos egy ilyen lap létezése, azt mindenki látja, aki az ifjúsággal foglalkozik. Arra termé­szetesen egyelőre nem is gondolhatunk, hogy külön lapot szerkesszünk a fiuknak és külön a

Next

/
Oldalképek
Tartalom