Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-10 / 69. szám
1922. junius 10. tKomáromi Lapok« 6. oldaL leányoknak. De hisz arra nincs is oly nagyon szükség. Ebben az államban a koedukáció elvét úgyis igyekeznek megvalósítani, miért ne adhatnánk közös lapot is a mindkét nembeli ifjúságnak. Aztán meg igen jól emlékszem hogy a Zászlónkat mennyire kedvelték a leányok is, sőt munkatársai között is szép számmal szerepeltek. Ezen a téren különben nem is botorkálunk már teljesen sötétben, mert van már ilyen folyóiratunk, a Losoncon megjelenő „A Mi Lapunk“. Csakhogy ez inkább a cserkészek számára készül. Ezt kellene egyetemesebb alapokra fektetni, írógárdáját jól megszervezni és a magyar ifjúság között széles rétegekben elterjeszteni. Szép feladata nyílnék e téren az Ált. Magyar Tanítói Egyesület közép- és polgári iskolai szakosztályának. Nekik kellene ezt a dolgot erélyesen kézbe venni és „A Mi Lapunkénak hóna alá nyúlni. Diákjaink olvasó éhségén is segítve lenne, föllelkesülnének irodalmi működésre is és anyagilag is fényesen menne a dolog. A jövő nemzedék és magyarságunk szempontjából is rendkívül fontos ennek a kérdésnek mentői előbbi megoldása. Ide tartozik még a gyermeklap ügye is. Itt is történtek már próbálkozások, de hitem szerint csak akkor nyer ez a kérdés végleges megoldást, ha maguk a gyermeki lélek ismerői és alakitói fognak hozzá, tehát a tanítóság. Mert leereszkedni a kisemberek lelki világához nem könnyű dolog és sikerülni csak azoknak fog, akik már tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren. És az sem közömbös dolog, hogy milyen szellemi táplálékkal látjuk el azt a nagyjában még érintetlen és nagyon is formálható gyermeki szellemet. És itt megint csak az Á. M. T. E.-re hárul a feladat, hogy életre hívjon egy a gyermeki lelkivilág minden ágát foglalkoztató, a gyermeki értelem színvonalán mozgó, a gyermek nyelvén megirt lapot. Ez szintén nem kívánna nagy anyagi áldozatot, mert a Tanitó Egyesület égisze alatt megfelelő szervezés és irányítás mellett önmaga fönntarthatná magát. Ha az egyesületnek minden tagja csak 4—5 előfizetőt szerezne is iskolájában a lap számára, már fényesen biztosítva lenne a fentmaradása és fejlődése. A legfontosabb teendőnek minden esetre a lap írói gárdájának megszervezését kellene tekinteni. Utoljára hagytam a lapok közül, de bizvnyára nem azért, mert talán a legkevésbbé fontosnak tartanám, egy a falusi nép számára szerkesztett hetilap megindítását. Szerintem ez ép oly égetően fontos kérdés, mint a legelőször tárgyalt napilapé. A falut is értesíteni kell a nagyvilágban történt eseményekről, neki is kell kultúrát juttatni. Azért egy ügyesen szerkesztett, az eseményekről rövid heti krónikát adó, a fontos politikai, gazdasági és más kérdéseket megbeszélő néplap életre hívása elsőrendű szükséglet lenne a falu számára. A pártpolitikai kérdéseket itt is ki kellene kapcsolni és az események az egész magyarság érdekei szempontjából lennének birálandók és tárgyalandók. És különösen az általános politikai, közgazdasági és jogi vonatkozásoknak kellene e lap hasábjain bő teret nyitani, hogy a falusi gazda mindenkor tájékozva legyen ezekről a reá nézve fontos kérdésekről. Ezenkívül helyet kaphatnának a néplapban általános kulturális és ntítveltségterjesztő cikkek is. A főelv ennek a lapnak az összeállításánál az lenne, hogy csak az kerüljön bele, de mindaz bele is kerüljön, ami a falusiak szempontjából fontos és ami érdekli őket. (Folytatjuk.) Gin. Grand Sanatorium és Vizgyógyintézet Bratislava (Pozsony) Mélyút. Elsőrangú egyetemes gyógyintézet. Sebészet. Szülészet. Nőgyógyászat. Urológia. Testegyenészet. Szemészet. Orr-, gége és fülgyógyászat. Belgyógyászat. Ideggyógyászat. — Napi pausál-ár 83 Kc-tól. Szabad orvosválasztás. — Vizkűrák, nap* és légfürdők bejáróknak is. 139 1.800,000 korona vagyis szóval egymillió nyolcszázezer korona oirságot vetett ki az Országos Gazdasági Hivatal egy magyar bérlőre, aki az 1921. évi termés után reá kivetett gabona kontingensre képtelen volt. Azt kérdezzük: hogy lehetséges ez, nem álmodunk talán valami nehezet megterhelt gyomorral, avagy valaki farsangi tréfát akar velünk űzni? Nem bizony. Erről hivatalos irás szól, csehszlovák nyelven, fizetni ellenben térmészetesen a magyar embernek kellene, ha tudna. Vizsgáljuk meg az ügyet emóciók nélkül, híg gadtan és lehetőleg tárgyilagosan. Komárommegye közigazgatási bizottsága elvégezte ennek a jogi részét, megállapítván, hogy a gabonarekvirálás ténye nőm alapul törvényen, tehát a kormányrendelet törvényellenes. De törvény télén azért is, mert jogorvoslatot nem ismer, a kiyetés ellen felebbezni nőm lehetett, amit a pozsonyi Gazdasági Hivatal kivetett, azt be kellett volna hajtani. Ez a hivatal papíron kiszámította a termes eredményét tudatlan forrásokból eredő jelentések alapján és e szerint fantasztikus mennyiségű gabonát vetett ki a termelőkre, amit azok beszolgáltatni képtelenek voltak akkor, amikor vagyonváltságot, több száz százalékkal felemelt adókat, holdanként 15 K műlrágyaadót és nem tudjuk még miféle terheket kellett viselniük. Most már kétségtelen. az, hogy ha ezeket a bírságokat behajtják, az itteni íöldbiitokosföldbérlő osztály pakkolhat és agy kis kézi táskává) kezéoen távozkatik ősei földjéről itt hagyva munkájának uiiuden eredményét. Lehet-e, szaoad-e egy termelő osztályt az államnak a tönk széiére juttatnia ? A birtokosok, bérlők itt magyarok. Ezeket a bírságolásokat itt kezdik el Csallóközben, szinmagyar területen. Nekünk a békeszerződés úgynevezett kisebbségi jogokat biztositott, egyenlő elbánást, egyenlő polgári és politikai jogokat. Mi kérdeztük most már, hogy ezek a gabonabirságok ki vannak-e adva például Trencséu vagy Zólyommegyében és behajtatták-e azokat ? Avagy az egymillió nyolcszázezer korona csak azért sürgős, mert azt magyar zsebből kell kiszorítani. (Feltéve, hogy csakugyan benne is volna abban a zsebben.) Nem jó urak. Ez nem komoly dolog, ezek az intézkedések egyszerűen a komikum hatán-.it súrolják. Nem vehető komolyan ilyen intézkedés, amely végre nem hajtható. Hacsak az állam nem árvereztet, el minden magyar birtokot, amivel pedig gazdasági munkások tízezreit eresztené a szélnek. Ez ellen a komolyság nélkül való intézkedés ellen tehát a leghatározottabban óvást kell emelnünk. Lehetséges volna erkölcsi szempontokból az ilyen rendelet-bombaszt végrehajtása? Nem hbszük. Az állam megcáfolhatlanul téves ala pokon iniézte el az érdekeltek meghallgatása nélkül a kivetéseket. Ez a politika a legnagyobb mértékben osztájyellenes. Mi tiszteljük a szocialistákat, da azt sem Marxból sem másból nekünk be nem bizonyítják, hogy egy termelő osztályt tönkretenni szabad és okos dolog volna, komikusán lehetetlen terhek reáoktrojálásával. Engedje meg a tiszte lt Hoszpodárszki Urad, hogy ezt az intézkedést egy fiatal és zsenge intézmény gyors galoppjának tartsuk és feltétlenül megvagyunk győződve arról, hogy elgaloppozta magát. Mi lenne akkor, ha például egy vasgyárra, amely évente ötvenezer vagon vasárut termel, húszezer vagon beszolgáltatását vetnék ki, avagy egy százezer pár cipőt termelő cipőgyárra negyvenezer bakancs ingyenes kiállítását róná ki egy másik hosz podárazki valami. Ugy-e, hogy közröhelybe fulladna bele az egész. Hogyan jut az a gazda, az a földbirto kos, hogy állami adóján kívül, a hatalmasan megnövekedett termelési költségeken felül még féláru, tehát mélyen a termelési áron alul adjon közellátási célra gabonát ? Hogyan jut ahhoz, hogy rét, kaszáló, kapásnövényekkel beültetett területek után is gabonát követeljenek? Ezen oly hihetetlenül hangzó kormányzati tévedések, melyek megingatják bennünk a hitet az iránt, hogy ezt szakemberek intézik. Komoly országban ilyesminek nem volna szabad előfordulnia. Ha egy állam adórendszere o'yan, hogy polgárait és adózó alanyait fejőstehenek gyanáat kezeli, azt láttuk már és sajnosán látjuk is, ez bizonyára megboszuija magát keserűen és súlyosan. Dj olyan államot nem tudunk elképzelni, amely a fejőstehenet enyszerre fejje és ugyanabban az időben meg is nyúzza. Ezt semmiféle tehén nem bírja ki. Hölgyeknek ajánljuk az évtizedek óta elismert és kedvelt Kriegs er-féle szépitőszereket: Kriegner a kácia - krém 2—3 nap alatt fehérít, simít fiatalít szépít. — Teljesen ártalmatlan. Kriegner akáciaszappan kellemes, tartós és üditő. Kriegner akácia-puder védi a bőrt a nap és szél befolyása ellen. Kapható mindenütt. Egyedüli készítő Kriegner gyógyszertár 297 Budapest, Kálvin-tér. Közönség köréből. Vettük az alábbi sorokat, amelyet azzal a cégjegyzéssel adunk közre, hogy ezzel befejeztük ezt a vitatkozást, nekünk sem terünk, sem kedvünk nincs arra, hogy egy másik lap tárcáit birálgassuk, ezt az illető lap olvasóinak a jóizlósére bízzuk. Tekintetetes Szerkesztő Ur ! Bocsásson meg, hogy ismét alkalmatlankodom soraimmal, de bizonyára tetszik tudni, hogy nekem nincs „Asszonyom“, kinek biedermayeres erkélyü lelke volna, s igy az sincs, akihez levelemet címezhetném. Ezzel nem azt mondom ám, hogy — mert Szerkesztő úrhoz írok — önt tartanám olyan erkélyes lelkűnek — óh távol legyen tőlem —, hanem azon reményemnek adok kifejezést, hogy, ha más nem is, de Szerkesztő ur okvetlen megérti a múltkori meggyőződésemmel ellenkezőnek látszó, most közö ni szándékolt meggyőződésemet. Rövid leszek ... Nem akarok türelmével visszaélni, kevés szóval elmondom: Darvas urat, aki művész és isteni szikrát lehel műveibe, bámulom. • Furcsának találja Tek. Szerkesztő ur a „Magasan repül a daru szépen szól“ utáD, ámde akkor még sok mindent nem tudtam, amit ma már tudok. A „Reggel“ 125 ik számában (péntek, junius 2.) Darvas Henri ur megtanított arra, hogy bármely »műről* adandó véleménytől két fontos dolog kívántatik meg : a megbírált mű művészi vonásainak kidomboritása és a benne levő isteni szikrának meglátása. Ezek szerint pedig, amikor Darvas ur önmagáról azt állítja, hogy művész s hogy isteni szikrát lehel müveibe, — a múltkor, én nagy mulasztást követtem el — mert Darvas urnák, — mint azt vélemény változtatásom megokolásáért bizonyitaüi szeretném, — állításában igaza lehet. Michel Angelorol azt beszélik, hogy egyszer, midőn Flórenz utcáin sétált, egy udvarban valami poros márváuykövet pillantott meg, amit mások figyelembe sem vettek. A hires szobrász azonban nemcsak meglátta, hanem hozzá is sietett, nem törődve a szennyel és piszokkal sem, kiemelte azt a szemétből. Mikor pedig társai kérdőre vonták, miért akarja még a port is letörölni a kődarabról, igy szólt: mert angyal van benne, amit majd meg is fogok mutatni. Azután műtermébe vitte a márvány-tömböt és az alaktalan kőből rövidesen egy művészi remekségü angyal szobrot formált. íme Michel Angeló kiemel egy követ a porból. Darvas urban is megvan a rokon vonás; ő is kiemel „valamit“ a hétköznapiság szürkeségéből. Igaz ugyan, hogy némi kis különbség vau közte és a másik művész között az ered-
