Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-21 / 9. szám
2. oldal „Komáromi Lapok“ 1922. január 21. hosy 1925 március 6-1» beadványaikban ás a tárgy«iá-okon felszólalásaikban a m-tgyart haszoálhas-ák. Az igazságügytniaiszteriain a ffelii at O'feiatetében a megejteudö vizsgálat után ft»g határozni (ESŐ.)’ = Uj adó a megyékben. A képviselőház elé 1örvényj tvaslatot terjesztettek, mely szerint a szlovenszkói megyék az 1922. évben az eddigi 3 százalékos, illetve 2 százalékos pótadón kívül szükségleteik fedezésére további rendkivü'i 2 százak kos pótadót vethetnek ki az egyenes állami adók után. Ez a törvény állítólag már 1922. jáiupr i jg visszaható erővel fog bírni. = Csehszlovákia a génuai konferencián A L d vé Novini jelenti, nincs kizárva, hogy a konferencián a szakbizottságokon kívül Benes miniszterelnök is részt fog venni. — Erdélyi menekültek visszatelepítése. Hossz*s tárgyalás után megkezdődött azoknak az erdélyi menekülteknek repatriálása, a kik vissza akarnak térni szülőföld ükve. A román kouzidátus miaden hétfőn fogadónapot tart a vűszalöitözködni szándékozók számára. A románok nem gördítenek semmiféle akadályt a vis«z »költözködés elé, mindenki visszatérhet, aki visszatel^pedési szándékát kinyilvánítja, csupán azok nem térhetnek vissza, akiket exponált irredenta magatartásuk miatt utasítón ki a romá kormány. így Románia. De mikor fog Csehszlovákia erre az álláspontra helyezkedni ? = Közeledés a néppárt és a kér. szocialisták között? — A szlovák belpolitikában egyre tart az erjedés folyamata. Sió vau róla, hogy a centralista irányzattal szemben a szlovák néppárt szorosabb kapcsolatot teremt a nemz 'ti párttal, sőt újabban a néppárt és a ker?-z ényszocialista pirt szlovák frakciója között i> közeledésről beszélnek. A Srobár-párt lapja, a „Slovensky Dmnik“ a következőket írja a néppárt uj terveirő': A szlovák politika legutóbbi eseményeivel s a polgári pártok uj rétegeződésé'el kapcsolatban, a kombinációk, tervek és tétnek egész sorozata merü't föl. Figyelmet kelt Kmetykó püspök távozása a politikai életből, a „S < «ák“ tervezett kivonása Hlioka befolyása alól (Rózsahegyről Pozsonyba) s a szlovák nép párt egy része, a magyar kerisztényszoctlista párt .szlovák osztálya“ között va'ő közel dósnek bizonyos jelei. Kipattant végül az a kombináció is, hogy a „Siovák“ lesz a nemzeti párt orgánuma is. A néppárt s a szlovák kerosztény-szoci* Ady magyarsága. Irta: Borka Géza. (Folyt, és vége.) Magyarságának legfeltűnőbb jellemvonása a kultú-a sóvárgása. Nyugat kultúrájával telített lelke vergődve látj«-, hogy vaia í »paraszti átok“ ködük a Kárpátok alatt. A Bes senyéi és Széchenyi leikéből jutott neki egy d rab örőkségü . Neki is az a legégetőbb sebe, hogy faját nem látja napfényben, ahogy Széchenyi mondta : „Kózé.rtelmetlenség vagyon Hmniában.“ Tollára Széchenyi kifejezései tolulnak a magyar parlagról, a magyar ugarról, ahol a szépség idegen, egy élet nivóllan, ahol nyugat csodái helyett „ . . . géme kút, malomaija, fokos . . .“ van. »Lehajtok a szent turnusig : E szűzi földön valami rág. Hej égig nyúló giz-gazok Hát nincsen itt virág ?« Ez nem lenézés, nem gyalázkodás, hanem fájdalmas sikoltás annak felismerésekor, hogy a magyar élet minden vonatkozásában kisszerű, fejthetetlen; hogy knitura csak Pesten van, de az is idegen a nemzet leikétől s amúgy sincs nagy köszönet benne. Jól tudja, hogy a knlturátlanság nem faji velejárója a ■ n ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki ol-a ■ csőt vesz, az kétszer vesz. Kaktáron tartok B ■férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a ieg-JJ ■ jobb anyagból, lag és színes különlegességeket ■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilinder“ Singer-féle varrógép ELLA DÓ! alisták állítólagos közeledésével kapcsolatban h „R .ibotnicke Noviuy“ igen éles cikket ir. Többek közö.t azt mondja benne, hogy a néppártiak komoly veszedelemmé kezdenek válni a szlovák politikai életre s a csehek és szlovákok kölcsönös viszonyára nézve, nem annyira számbeli erejökke), mint inkább a sz'ovák lelkek megmergezésével. Ugyanabban az időben — írja, a cikk, — amikor hírek jelentek meg a néppárt pénzügyi és sajtó-expanziójáról, beszélni kezdtek a feeresztéuysz -ciálisták szlovák szkupinájának fúziójáról a. néppárttal. A Robotnicke Noviny szerint »nem másról van szó, mint a monarchizrous és az irredentizmus egyesüléséről s a szervezett harc megindításáról a köztársaság eilen.« L hetsegesnek mottója, hogy a morvaországi monarchista és kariista körök már a egközelebbi időben szoros kapcsolatot fognak létesíteni a szlovák autonomistákkal. Az erősen kompromittáló szándékkal megirt cikk végül erélyes föllépést sürget e frtkciók és törekvések ellen. A Robotnické Noviny éppen úgy, mint a Slovensky Dennik. a centralista politikát szolgálja s így értnető, hogy az ellenzéki erők tömörülésével szemben semmiféle f gyvertő! nem riad vissza. Hoay azonban konsteruálódása a néppárt s a keresztéuyszocialisták fúzióján tényleg indokolt-e, arról e kombinációkon kivü! semmi pozitív hírünk nincsen. = Lengyel kereskedelmi szerződés. A Lengyelországgal 1921. október 20-án Varsóban megkötött kereskedelmi szerződést szerdau tárgyalta a külügyi bizottság. A bizottság a szerződés ratifkáiasára vonatkozó határozatokat jó váhagyta. = Lapbetiltások, politikai fooiyok. Dr. Körmendy-Ékes Lajos kér. azoc. nemzetgyűlési képviselő a betiltott „E->ti Újság“ és „Lud“ tekintetében tárgyalást folytatott B nes rninisz terelnökkel. A miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a szlovenszkói teljhatalmú minisztertől haladéktalanul beszerzendő információk vétele után sürgősen intézkedni fog. Dr. Körmendy- Ekes képviselő egyúttal több politikai fogoly érdekében is közbenjárt a kormány fejénél. = Mibe került a mozgósítás? A »Pravo Lidii* egyik szamaban leierni, hogy a nemzetvédelmi minisztérium a nemzetgyű ésnek be fogja terjeszteni azokról a költségekről szoló jelentéséi, amelyek a mozgósitásoknál felmeritek. Az összkiadások a lap szerint 253 millió 400 ezer koronát teszaek ki. = Leszavazták a román kormányt. A ro mán kamara, keddi ülésén Tat« Jonest)u mi*niszterelnök az ü'és megnyitása mái kormánynyilatkozatot olvasott fői és kérte a parlament támogatását. Partközi megállapodás szerint Avaresku indítványt terjesztett elő, amely kimondja, hogy a kormánnyal szemben bizalmatlanok, mert. a parlamenti szokásoktól ellentétes módon alakult meg. Az indítvány mellett 190 e«, ellene 81-en szavaztak. A kormány a szavazás után elhagyta az üléstermet és beadta le mondását. == Vihar az osztrák képviselő házban. A régi, békebeli épületes jelenetek újultak föl az osztrák parlamentben a napokban. A január 18 án tartott ülésen Vanyek dr. nagy németpárti képviselő, aki Gärtler p.uzügymiuiszter kérlelhetetlen ellenfele s eddig erős és éleshangu hírlapi cikkekben harcolt ellene, — azzal vádolta meg a pénzügyminisztert, hogy egy színházi rendeletét magánerdeKből hozott. Beszédében utalt arra a körű ményre, hogy a péuzngi miniszter felesége színésznő. A rendkívül támadó hangon mondott beszéd az egész orszájigvülé-en zsjongó izgalmat kellett. Az elnök Vanyeket háromizbeti utasűotta reodre. A lárma azonban akkor érte el tetőpontját, araikor Vanyek dr. Gürtler válaszára vonatkozóan kije'entette, hogy a pénzügyminiszter már délután négy órakor nem józan és vaiaszat azért nem fogadja el. E kijelenté-re tombolo vihar támadt, amelynek elmúltával a Vanyek—Gürtier-ügy megvizsgálására bizottságot küldöttek ki. — Ausztria Németországhoz csatlakozása kérdésében ugylátszik, az antant körök engedtek a nagyon hangoztatott merevségüktől és a jövőben elfoglalandó álláspontjuk ez ügyben valószínűleg rá fog cáfolni az eddig elfoglalt merevségükre. Erre vad az allábbi két híradás. A „Matiu“ zerint az angol-traDcia szövetséget, olasz francia szövetséggel egészítik ki, amely alakulást kapna az esetben, ha Németország auuektálná N metausztriát és íny közvetlen szomszédja lenne Olaszországnak. — Antant körök úgy tudják, hogy a legközelebbi értekezleten Ausztriának Németországhoz csatlakozása újból szóba kerül. Franciaország azon esetbeD, ha Angliával létrejön a kiztonsági szerződés, hajlandónak nyilatkozott a csatlakozáshoz hozzájárulni. = Román—délszláv katonai egyezség Mikor Sándor Király eljegyezte a roman kiraty leányát, a belgrádi délszláv lapok előre is jelezték, hogy politikailag is nagy fontossággal magyarnak, nem faji bűn, hanem ezeréves sorsunk gyászos eredménye, A török tatár hordák országutjáu, a kétfejű sas karmai közt a szláv harapófogóban istencsodája, hogy egyáltalán megmaradtunk. Eobőí a népből bármely más tájau a világnak lett volna valami több, de itt földrajzi és lőrténelmi adottságainak megkötőt,lék a nyugaii kultúra lendületét. Ezt a fájdalmas vergődést érezzük ki tehát, ha Adynái ilyen szavakat találunk: „halálszagu bús magyar róna. Hdáltó, a lelkek temetője, sivatag.“ Ady saját magán érezte a magyar világnak egy kegyetlen törvényét, amelynek bizonyítéka az egész magyar história. Sajátságos dolog, hogy tz a nép. amely annyira tudja tisztelni hőseit, élőnagyságot nem ismer el. A zseninek előbb meg nem éríve, kinevetve meghasonlásbán el kell pusztulnia, akkor aztán megnyeri a halhatatlanságot. Csak halotti koszorúkat ismerünk; éló magyar fejen ri ka a koszorú. E ég Bolyaira, Katonára, S'éebenyire, MadáchTM, Petőfire, Gőrgeire, Tiszára rámHtatni, hogy ezt a magyar törvényt bebizonyítva lássak. A közértelmetlenséggel vívott küzdelemben őrlődtek meg a múlt század legjobbjai. Prohászka püspöktől hallottam egyszer, hogy „a magyar föld ni-m birja el a zseu.t. „Nagyjainak ez a meg nem ismerése ' még tán szomorúbb sajátsága a uias.yrt.riii»«., mint a pártoskodás! Erre megdöbbentően igaz sorokat találunk Ady költeményeiben. (Éuek a porban, Lslkek a ponyván, Lelnek temetője.) Miudauuyi íelcsukió zokogás a magyar tóid hálátlansága miatt. Vétek és értelmetlenség vo na ezért Adyt bántam, mert, ha valakin, hát őrajta is megvette vámját ez a gyászos magyar törvény. Most még minden kommentár nélkül lássuuk néhány strófáját: »Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra hazajön fiad. Messze tornyokat látogat sorba Szédül, elbúsong s lehull a porba melyből vétetett. Tied vagyok én nagy haragomban Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban szomorúan magyar. És jaj, hiába, minden, ha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék százszor is, végül is.« íme, így ir n magyar földről az, akit hazájától elmgaszkodottaak hirdettek, s aki bizony sokszor „nem jelé honját a hazában“ ! Ez a szomorú magyar, akit a magyarság kivetett magából, olthiitatlan szeretettel öleli a magyar földet. Ha Parisban jár, ha a napfé-FISCHER JENÜ KOMARNö, Bogii imái mim. ... ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle- ■ J| leit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ a Bermon g umini sarkot. ■ ■ ■ ■■■■■■■■■■■■■■■□■■■■■■■■■■■■■■■■■ft» Cipők és csiznur! -m Ne mulassza ei senki az alkalmat!
