Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-21 / 9. szám
1022. ianuár 21. »Komáromi Lapok« 3. olßa-'. bír a két nralkodó-ház között létrejött családi kapcsolat. Úgy Játszik, hogy a belgrádi sajtó elég jól volt az uj helyzetről informálva, legalább ezt látszik igazolni az a híradás, mely a gráci Tagespostban jelent meg. A nevezett lap belgrádi levelezője közli, hogy olasz körökben elterjedt hírek szerint a román vezérkar küldöttsége a vezérkari főnök vezetésével a napokban Belgrádba érkezik, hogy a délszláv vezérkarral a délszláv—román katonai egyezményt megkösse. Ennek az egyezménynek alapelveit már Sándor királynak Romániában tett látoga tása alkalmával állapították meg. Ugyanakkor áiiitó'ag a görög—délszláv katonai egyezmény ügyében a tárgyalásokat megindították. A géausú ii£32*erencia. — Az olasz kormány széíküldte a meghívásokat. -— 25 állam vesz rajta részt. A konferencia alapelvei. — Célja, hogy az európai népek nehéz szenvedéseit megkönnyítsék. — Ha nem is volt a washingtoni és cunuesi konferenciának positiv eredménye, annyi sikere mégis volt, hogy a tanácskozásokon résztvett hatalmak végre rájöttek arra, hogy Európát gazdasági kritikus helyzetéből csak úgy mentbetik meg, ha az összes európai államokat meg hallgatják és valamennyit bevonják a tanácskozásba. A cannesi konferencián azután elhatározták, hogy március 8-án Genuában tartanak az az európai államok egy közös értekezletet, melyre nemcsak a szövetkezett hatalmakat, de a volt ellenséges államokat is meghívják. A sok sikertelenség között mégis eredmény az, hogy a világkatasztrófa után, ezúttal történik először, hogy a nemzetek mint egymással egyenjogúak összegyűlnek, hogy gazdasági kérdésekről tanácskozzanak. A tanácskozásra 25 európai államot hívtak meg, köztük Németországot, Magyországot és Oroszországot is, melyek természetesen valamennyien elküldik képvise őiket a konferenciára. A szétküldött meghívó a konferencia alapelveit is körvonalazza és a következőképen haDgzik: A szövetséges hatalmak azt tartják, hogy a nemzetközi kereskedelem felvétele Európában, valamint minden állam termelő forrásainak kifejlesztése szükségesek arra, hogy a termelő munkaalkalmak számátemeljék és az európai nyes tengerparton, vissz&vágyik a hepe hupás vén Szilágyba, a íankás kalotapartra. Mindenesetre többet és nagyobb szeretettel említi szülőföldjét, mint azok, akik a házafiatlanság vékája alá akarták dugni ujféDyü szép magyarságát ! Ady lírájával óriási gazdagodás érte hazafias költészetünket, melynek kliséi már nagyon is elhasználódtak. Az a frázis magyarkodás, amelynek ószinteségében már egyáltalán nem lehetett hinni, helyet ad egy átérzett, férfias magyarságnak, amely gyerekes illúziók helyett szembeszáll a hibákkal, amely nem képzelődik hunyott szemmel, hanem meglátja és kisikoltja a beteg faja testén a sebeket, de még igy is, bűneiben és fogyatkozásaiban is nagyon szereti. Ha szavai néha kíméletlenek is, biztosak lehetünk, hogy lelkének legbensőbb zugáig őszintén tiszta, fajához ragaszkodó magyar. Igen, „ős-napkelet ilyennek álmodta“ a kései kor magyarját, még ha „a ködevők, svábokból jött magyarok el is vitatják magyar voltát! Ady érzésvilága gyökeresen magyar, sorsa tipusa a magyar sorsnak, költészete uj fejezet a magyar szellem megnyilatkozásában. Még túlságosan közel állunk házzá, még túlságosan sok van benuüuk azokból, amit 5 ostorozott, nyelvi tulajdonságai miatt még túlságosan keveseknek való, de eljön az idő, mikor a magyarság egyetemesen is befogadja legnagyobbjai közé és megszereti őt, akinek bűne és tragédiája csak az volt, hogy messzelátott és mert, bogy máskép — szebben és igazabban — volt magyar, mint a többiek. népeknek nehéz szenvedéseit megkönnyítsék. Ezen igyekezetnek tehát arra kell irányulnia, hogy megszüntesse mindazon akadályokat, a melyek a kereskedelmet meggátolják, hogy a leggyöngébb államok számottevő hitelt nyerjenek és hogy minden állam közreműködjék a normális termelés helyreállításán. A konferencia pontozatai a következkők : 1. Az egyes államok nem követelhetik azt a jogot, hogy egymásnak kölcsönösen olyan elveket diktáljanak, amelyek szerint belső gazdaságukat és kormányzásukat irányítják. Minden államnak jogában áll saját magának azt a rendszert megválasztani, mely neki megfelel. 2. Azonban idegen főkót segítségül bármely állam csak abban az esetben nyerhet, ha az idegen tőkéseknek biztosságot nyújt vagyonukra és nyereségükre, valamint vállalkozásaikra nézve. 3 A bizottságnak ez az érzete csak abban az esetben állapítható meg, ha azok az államok, illetőleg azon államok kormányai, amelyek idegen kölcsönöket óhajtanak, szabad akaratukból kijelentik: a) ho°y mindazokat az adósságokat és nyílvánoo kötelezettségeket elismerik, amelyek kontraháka vannak vagy lesznek és akár az állam, akár a törvényhatóságok vagy más nyil vános hatóságok által garantáltattak. Kötelezettséget vállalnak mindazon veszteségeknek vagy károknak restituálására és restaurálására, vagy szükség esetén megtérítésére, melyek az idegen vagyonokat konfiskálás vagy szekvesztrálás folytán érték ; b) hogy oly jogi és törvényes szankciókat állítanak fel, amelyek biztosítják a kereskedelmi szerződések pártatlan keresztülvitelét. 4. A nemzeteknek rendelkezniük kell cse reüdetre szükséges eszközökkel és olyan megfelelő pénzügyi feltételeknek kell fennállaniók, melyek elegendő garanciát nyújtanak a kereskedelemnek. 5. Minden államnak biztosítékot kell nyuj tania arra nézve, hogy tartózkodni fog minden olyan felforgató propagandától, mely más államban fennálló szisztéma és rend ellen irányul. 6. Minden államnak közösen el kell vállalnia azt a kötelezettséget hogy a szomszédai elleni agresszivitástól tartózkodni fog. Ha az orosz kormány ama célból, hogy Oroszországban a kereskedelmet fellendítse, az orosz kormány hivatalos elismerését kérné, a Szövetséges Hatalmak csak abban az esetben tehetik meg ezt ha az orosz kormány a fent stipniált feltételeket elfogadja. Kisgazdák és kisigarosok Ma Lévén. (Második nap. — Mi is az a pártnap?) — Kiküldött tudósítónktól. — Lapunk előző számában megírtuk, hogy az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos párt Léván tartotta első pártnapját, amely január hó 17 én kezdődött és 18-án fejeződött be. Múlt számunkban már megírtuk az első nap élénk lefolyását. Most, mielőtt & második nap leírásába belekezdenék, feleljünk arra a kérdésre, hogy mi is az a pártnap? Miután politikai életünkben a „pártnap“ kifejezés nem volt használatos és igy kevéssé ismeretes, szükségesnek tartjuk a pártnap jelentőségét és értelmét röviden ismertetni. Mint ahogy a kereskedelmi és gazdasági életben évenként egyszer összegyűlnek az érdekeltek, hogy megszámoltassák a vezetőket, előző évi munkájukról tudomást szerezzenek és a következő esztendőre útmutatást adjanak, úgy szükséges az is, hogy a pártok tagjai a párt politikája és ügyvezetése, igazgatásáról tájékozódjanak, arról véleményt mondjanak és megszabják a jövendő irányt. Ez a pártnapok feladata. Ilyenformán az első teendő a párt politikai szóvivőinek és a törvényhozóknak (képviselők és szenátorok) meghallgatása és megszámoltatása, valamint ezzel kapcsolatosan a politikai irány megállapítása általánosságban. A második fontos hivatása a pártnapuak a pártprogramul megvitatása. Ennek precizirozása azért fontos, mert legtöbb lap a lévai kisgazda és kisiparos pártnapról mint gazdanapról, vagy nagygyűlésről emlékezik meg, holott egyik kifejezés se felel meg a valóságnak. Most pedig számoljunk be a pártnap további lefolyásáról. A második pártnapon az elnöki tisztet Szent iványi József nemzetgy. képviselő foglalta el. Az első előadó Kovács Kálmán párttitkár, aki a kormány sérelmes adópolitikájáról tart tapasztalatokon és statisztikai alapokon nyugvó komoly bírálatot. Rámutatott arra, hogy a csehszlovák állam mai adórendszere ha ugyan rendszernek nevezhető, az adók össze- visszasága, nincs tekintettel a gazdasági élet követelményeire. Sem a gazdasági élettel, sem az adórendszerrel szerves összefüggésben nem álló adókkal fedeztetnek az állami szükségletek. A mai adótörvényuozzás a pártpolitika szolgalatában áll, m lynek éle a mezőgazdaság és kisipar ellen irányul. Követeli a gazdaságilag helyes és igazságos adórendszer megteremtését. A vagyon és vagyocnövekedési dézsmát tárgyalva rámutat a kivetés folyamán az adóalap elértéktelenedése folytán előálló igazságtalanságokra és kívánja az értékelés revíziójának szügségességét. A forgalmi adó, melynek káros hatása erkölcstelen és szociális tekintekkel is ellenkező, eltörlését követeli. Az adókkal való túlterheltséggel szemben pontos könyvezetést ajáulja. A h dikölcsönkérdés tárgyalásánál, megállapítja, hogy minden jelenség arra mutat hogy a kényszer ráviszi a kormányt arra, hogy ezt a kérdést az igazságnak és méltányosságnak megfelöen megoldja. Sokat válhatunk az előkészületben lévő uj törvénytől. Az adópolitikai kérdésnél felszólalt Pit* tioger német gazdapárti képviselő is. Az adómorál ahpja — mondja — a polgár és az állam viszonyaiból származik. Ha az állam követelése aránytalan azzal az eredménnyel szemben, melyet üzemünk felmutat, akkor az adóalany ellenállása természetes és indokolt. A mai adórendszer valóságos káosz, egy rejtvény, mely előtt tanácstalanul áll a polgár. Ma az adózás egyenlő az elkobozással. Azelőtt szokása volt a gazdának, hogy a vásárból először az adófillért tette félre, mert tudta, hogy mit kell űzetnie. Ma nem igy van. Senkisem tudja, mi a kötelezettsége, és ezért zavarban jön a gazdálkodásában is. így vész el a polgár bizalma az áliam iránt. A kormány rá fog térni az adókönyvek rendszerére, melyben alfabetikusán lesznek felsorolva a különféle adók sorai, melyekhez azonban talán az ábc betűi sem lesznek elegendők. Ehhez jönnek az illetékes tarifák, szóval a közvetlen adók. Amidőn még érzéke volt az államnak, az adózó polgár érdeke iránt, talán nem volt szükség az ellenállásra, ma azonban amidőn elfogult soviniszta álláspont érvényesül, amidőn a politika diktál, semmi gondja többé a polgárok érdekeire. Derűre borúra dobálja, pocsékolja a pénzt, azért szükség van az önvédelemre. Tői vényes jogunk a jövedelem bevallása, melyet a hatóság számításainak alapjául vesz. Ha a hatóság a számítás hibás voltát nem tudja kimutatni, az adóvallomás az irányadó, azonban a hatóságok ezen vallomásokat nem veszik figyelembe. Csodát lehetne felmutatni, ha valamennyi gazda nemzeti különbség nélkül összefogna. Ha a gazda a gyermekei művelésére és iskolázására több gondot fordítana. Ha magasabb értelmi képzettségre tenne szert, akkor az állam nem lenne érzéktelen ama társadalom iránt, amely a nemzet alapját képezi. Igen nagy ártalmára van az adózóknak, az úgynevezett spiclirendszer. Vannak kémek, akik az egyik gazdát kikérdezik a másik viszonyairól, aki jóhiszemüleg meggondolatlanul kibeszél mindent. Pedig összehasonlítva az övével, tulajdonképen ezen alapon állapítják Reggelizés elölt fél pohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak és székszsrulásban . szenvedőknek. * az egyedüli természetes keserüviz, melynek sótartalma a cím kén olvasható vegyelemzésnek mindig megfelel.
