Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-04 / 52-53. szám

2 oldal.

„Komáromi Lapok“

1922. május 4

zelet teljes erejéből támogat“. A határozat hozatala után az elnöki tanácsot egészítették ki, amelynek tagjai lettek: Lelley Jenő dr., Toszt Barna, Bittó Dénes, Jánoky Madocsány Gyula, Grosschmiedt Géza dr. a magyarok részéről, Petrásek Ágoston dr., Dobránsky Ján, Galló István dr., Hansely Ferenc dr. a szlovákok és Biliót Nándor, Taxhler és Schwarz dr. a németek részéről. Petrásek szlovák elnök indítványára kimondották, hogy a szlovenszkói elnyomott nemzetek sérelmeiről a génuai konferencia elé memorandumot terjesztenek.

— A szenátus egyenjogúságot követel. A

szenátus pénteken letárgyalta a képviselőház által elfogadott valamennyi törvényjavaslatot, s ezzel kimerítette a munkaprogrammját s várnia kell, mig a képviselőház nem juttat részére néhány javaslatot. Ez a mindinkább érezhető függő viszony nagy elégedetlenséget váltott ki még a kormánypárti szenátorok soraiban is s a „Vecer“ értesülése szerint igen erélyesen követelik, hogy nagyobb számú eredeti beadványt juttassanak a szenátusnak s követelik főkép, hogy a képviselőház által letárgyalt javaslatokat idejében terjesszék a szenátus elé, nem pedig az utolsó pillanatban, mint ahogy például a bérlők oltalmáról szóló javaslatnál történt. (EgO.)

= A kultúrharc első összecsapásai. A cseh nemzeti szocialisták, akik legélesebb képviselő a szekularizációs törekvéseknek, hétfői végrehajtóbizottsági ülésükön felhívták a kormányban iésztvevő tagjaikat, a képviselők és szenátorok klubját, valamint a koalíciós pártok végrehajtó bizottságában levő tagjaikat, hogy hassanak oda, hogy az állam és az egyház szétválasztását még ez évben keresztül vigyék.

A kisiskolatörvényt, bár kétségtelenül első lépést jelenti e téren, nem tekinthetik elégségesnek. Mindazonáltal követelik a törvényjavaslat tárgyalását, mert nem tűrhetik, hogy továbbra is elhalasztódjék az állam és egyház közötti visszony rendezése. Az államnak az egyháztól való elválasztása a cseh nemzeti szocialisták szerint ma már nemcsak a haladó pártok követelménye, hanem egyenesen állami szükséglet. A minisztertanács az egyházi ünnepek megszüntetésére nézve nem tudott még végleges megállapításra jutni. A kormány eredeti tervezete szerint, valamennyi egyházi ünnep karácsony első napjának és az országos védszent (Szlovenszkón Cyrill és Metód) ünnepének kivételével megszűnnék törvényes munkaszünet lenni. E helyett három polgári ünnepen (május 1. julius 6. október 28.) szünetelne a munka. A tervezetet úgy a radikálisok, mint a klerikálisok elfogadhatatlannak tartják. így a nemzeti szocialista Vrbensky miniszter ugyanis azt javasolta, hogy a vasárnap kivételével minden ünnepet megszüntessenek, viszont Srámek miniszter azt követelte, hogy minden vallásfelekezet szabadon ülhesse meg ünnepeit. Ugyancsak ellentétek merültek fel a julius 6-i Húsz ünneppel kapcsolatban is. A cseh néppárt ugyanis azt kívánja, hogy Morvaországban és Szlovenszkón megmaradjon Cyril és Metód ünnepe (julius 6.) és pedig annyival is inkább, mert csak ezzel az üneppel lehetne Szent-István király emlékét kiszorítani.

= Minisztériumok megszüntetése, újak felállítása. Az úgynevezett földmivelésügyi petka csütörtökön ülésezett a képviselőházban s foglalkozott a földbirtokreformot kiegészítő kártérítési törvénnyel. A kártérítés kérdésének elintézését elhalasztotta mindaddig, mig elvileg nem döntenek afölött, hogy a földbirtokhivatalt minisztériummá alakitják-e át. A „Cesky Dennik“ értesülése szerint a jövő hónapban törvényjavaslatot terjesztenek a képviselőház elé, amely szerint a kormány felhatalmazást nyerne arra, hogy a közélelmezési minisztériumot megszüntesse. A törvényjavaslat elfogadása biztosítva van, mivel csatolva van a petka ily irányú megállapodása. A közellátási minisztérium felszámolása junius 1-én venné kezdetét.

= Kissé sok a jóból. Közszájon forog, hogy a jóvátétel céljából Magyarországon elhelyezett külföldi missziók egy-egy hadnagyának többet fizet Magyarország, mint magának az ország kormányzójának. Ezek a missziók Magyarországra rémséges terhet róttak, mert egy nap ilyen misszióbeli tag az egész rokonságát magával hozta. Ezt különben az angol lordok házában többször szóvá tették s végre lett is foganatja. A legfelső katonai tanács parancsára a katonai ellenőrző bizottságok személyzetének a számát lényegesen csökkentik, a missziók tagjai közül igen sokan máris elhagyták Magyarországot, április 15-éig pedig J még további, jelentős létszámcsökkentést hajtottak végre, egész sereg angol, francia és olasz tiszt távozik el Budapestről.

= A jugoszláviai magyarság mozgalma.

A jugoszláviai magyar pártok vezetői tisztelegtek Pasics miniszterelnöknél. Dr. Sántha György a magyar pártok elnöke intézett beszédet Pasicshoz, kijelentette, hogy a párt a trianoni békeszerződés alapján áll s szervezkedésük célja a magyarság kulturális, politikai és gazdasági egyenjogúságának biztosítása. Pasics válaszában megköszönte, hogy hívására eljöttek. Legyenek meggyőződve — mondotta — arról, hogy Jugoszláviában a nemzeti kisebbségek azon teljes egyenjogúságot és azon jogokat, amelyeket az alkotmány és a nemzetközi szerződések nekik biztosítanak, a valóságban is élvezni' fogják. Mondják meg küldőiknek, hogy összes alkotmányos jogaik élvezete tekintetében őket senkisem fogja háborgatni. Végül felszólította a küldöttséget, hogy sérelmeiket memorandumban terjesszék a kormány elé.

= A szénadó beszáliitása. A „Lidové Noviny* szerint a szociáldemokrata szenátorok pénteki klubülésükön, amelyen Habrmann miniszter is részt vett, az ipari helyzetről tanácskoztak és elhatározták, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be a széngazdálkodásra vonatkozó törvény újabb módosítására vonatkozólag. A javaslatban követelni fogják a koksz feldolgozására szükséges szén adómentességét s a többi szénnel pedig az adónak egyes bányák szükségletének megfelelő leszállítását, hogy a termelt szénen túladhassanak.

= Humor a diplomáciában. Nagyon ritka eset, ha a komoly, állig begombolKozott diplomaták ajka a zöld asztalnál mosolyra derül. Ezt a ritka alkalmat a kis San-Marinó köztársaság szerezte meg a genuai konferenciának, amint azt Az Estben olvassuk a következőképen: Hát ez az, amit sok-sok bajunk mellett nem is tudtunk. Most tudjuk meg egy genuai híradásból, amelyet azzal vezet be a tudósító, hogy tagadhatatlan derült-éget keltett a konferencia bizonyos köreiben az az ok, amely miatt San Marino köztársaság nem képviseltetheti magát Genuában. San Marino annak ellenére, hogy soha egy percig sem vett részt a a háborúban, annak idején kötelességének tartotta, hogy hadat üzenjen az osztrák-magyar monarchiának. A hadüzenetről nem feledkezett meg, ámde megfeledkezett a békekötésről és igy még ma is hadi állapotban van az azóta felbomlott monarchia részeivel. A többi utód állam szempontjából nem vették szigorúan a dolgot, de Ausztriára és Magyarországra vonatkozóan, úgy látszik, nem értették a tréfát a konferencia vezető körei és igy San Marinó kérését, hogy delegátussal képviseltethesse magát a konferencián, visszautasították azzal a megokolással, hogy a pici köztársaság hadiállapotban van a konferencián résztvevő Ausztriával és Magyarországgal. San Marino tehát nincs jelen a konferencián.

A szlovák történet és irodalom, Írták: dr. Osusky és Buppeldt M., magyar és szlovák nyelven megjelent. Beszerezhető a Spitzer féle könyvesboltban Komáromban.

A m\úim\jog biztosítása Szlovenszkúi.

Szlovenszkó teljhatalmú minisztere f. évi április hó 6-án kelt 10346—22-D. prés. adm. számú rendeletével megszüntette Szlovenszkó egész területén a statáriumot. E rendelet életbelépésével egy időben megszűntek a statáriummal kapcsolatos s a gyülekezési jogot korlátozó rendelkezések is és ismét életbelépett a teljhatalmú miniszternek a gyülekezési jog biztosításáról 1920. junius 6-án kelt 4916. prés. számú rendelete. Miután a pártszervezetek és egyesületek, valamint a közigazgatási hatóságok részéről legtöbb helyen még bizonytalanság észlelhető különösen az iránt, hogy szabad-e nyilvános népgyüléseket rendezni, a 4916. prés. számú teljh. miniszteri rendelet lényegesebb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük meg:

1. A népgyülések az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságoknál (rendőrség, illetve szolgabiróhivatal) jelentendők be.

2. A bejelentés Írásban legalább 24 órával előbb adandó be. (8 napos bejelentési határidő tehát többé nem létezik!) A hatóság a bejelentést a hivatalos órákon kívül elfogadni nem köteles. Ha a bejelentés postán küldetett, úgy a 24 órás határidő megtartásának megítélésénél az az óra mérvadó, melyben a postaküldemény a hivatalnak kézbesittetett.

3. A bejelentés beadására a köztársaság minden teljeskoru polgára jogosult, ki politikai jogaitól megfosztva nincs.

4. Az 1. pont szerint beadott bejelentésnek tartalmaznia kell a népgyülés helyét, napját, óráját és napirendjét. Egy bejelentésben több népgyülést is be lehet jelenteni.

5. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a népgyülés bejelentését, ha az a jelen rendelet előírásainak megfelel, köteles tudomásul venni, — kivévén azt az esetet, ha ugyanarra a helyre, ugyanarra a napra és időre népgyülést előbb már más polgár jelentett be. Ebben az esetben az előbb bejelentett népgyülés engedélyezendő. Ugyanazon időnek tekintetik itt azon óra előtti és utáni háromói ás időtartam, mely óra a bejelentésben a gyűlés kezdeteként meg van jelölve. Ha a bejelentés az utóbbi okból tudomásul nem vehető, a bejelentőnek joga van azonnal az eredeti bejelentésben megváltoztatni a népgyülés helyét, óráját vagy napját s az igy megváltoztatott bejelentést a hatóság természetesen tudomásul tartozik venni.

6. Ha a bejelentés személyesen adatott be, a hatóság arról a benyújtónak elismervényt adni köteles. Ennek tartalmaznia kell a bejelentés beadásának napját és óráját, az iktatószámot, nemkülönben azt is. hogy a bejelentés tudomásul vétetett.

7. Ha a bejelentés postán történt, az elsőfokú közigazgatási hatóság azonnal a bejelentés kézhezvétele után a bejelentőt értesíti arról, vájjon a bejelentést tudomásul vette-e.

8. Hasonló módon értesíti az elsőfokú közigazgatási hatóság a tudomásulvett népgyülésről azon község elöljáróságát, melybe a gyűlés egybehivatott, nemkülönben az illetékes csendőrparancsnokságot. Ha addig az óráig, melyben a bejelentett gyűlés megnyitandó, a községi elöljáróság az elsőfokú közigazgatási hatóságtól ezen gyűlés tekintetében semmiféle értesítést nem kapott, úgy ez annak tekintendő, hogy a bejelentés tudomásul vétetett.

9. A politikai pártok végrehajtó bizottságainak (pártvezetőségeinek) tanácskozásai, valamint bizalmas értekezletei, amennyiben mint

; olyanok hivatnak egybe és zárt helyiségekben folynak le, nem tekintetnek nyilvános gyűlésnek. Az ilyen tanácskozások előzetesen egyáltalán nem jelentendők be. A rendelet legnevezej tesebb intézkedése tehát az, hogy nyilvános j népgyülések (politikai népgyülések is) szabadon I rendezhetők. (ESŐ.)

6 lai Egyesi! igyise.

— Beöthy Zsolt emlékezete. —

Kulturális életünk hivatott zászlóvivője, a Jókai Közmívelődési és Muzeum Egyesület, vasárnap, április 30-án, délelőtt fél 11 órakor tartotta XII. évi rendes közgyűlését a kulturház nagytermében. A közgyűlés nemcsak a vezetőségnek volt beszámolója az 1921. évi tevékenységéről, de egyszersmind keretül szolgált annak a kegyeletes ünnepélynek is, melyen az egyesület, nagynevű tiszteleti elnöke, Beöthy Zsolt dr. felejthetetlen emlékének áldozott a fájdalom mélységes érzésével.

A közgyűlés termében az elnöki emelvényen gyászfátyollal átszőtt babérkoszorúval övezve állott Beöthy Zsoltnak Stróbl Alajos akadémiai tanár által mintázott sikerült relifje. A nagy halottnak emlékét pedig dr. Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár, az egyesület illusztris társelnöke méltatta gyönyörű előadásában.

Az egyesület tagjai nagy számban jelentek meg a közgyűlésen, melyet Szijj Ferenc dr. polgármester, az egyesület érdemes ügyvezető elnöke nyitott meg tartalmas és lendületes beszéddel. Üdvözölte a megjelenteket, köztük Erdélyi Pál dr. társelnököt és megállapítván a közgyűlés szabályszerű egybehívását, valamint határozatképességét, a jegyzőkönyv vezetésére Fülöp Zsigmond főjegyzőt és Biró Gyula jegyzőt kérte föl.

Elnöki megnyitójában részvétteljes szavak-