Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-25 / 49. szám

fttegyvenfiarmaiHfc évfolyam.------- ---------- - ~ 49. szám Kedd) IS22. április 25. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár coeüi-wElovAk értékben: Keiben és vidékre posta! szétküldéssel: &tráw évre 80 X, félévre 40 K, negyedévre 26 K. j Egye» szám ára $ S0 fillér« i ■■■■ n iTiiíiiiipriTi inT lm ii 3 Irat...: Azalatt, mig Benes táborkarával Ge- j nuában időzik, a prágai politikusok kő- j rében újból felütötte a fejét az intrika és * teljes erőve! megkezdődött a tülekedés a i bársonyszékek körül. A beavatott előtt j nem volt ismeretlen, hogy hónapok óta j kormányválság van és ezen lappangó j krizis már nem egyszer külsőleg is köny- • nyen felismerhető tünetekben nyilvánult meg. A húsvéti ünnepek után a cseh ! sajtó azonban a belpolitikai helyzetnek már oly képet festett, amely — ha csak­ugyan fedi a valóságot — a kabinet gyökeres újjáalakítása nélkül meg nem | oldhaló. Az első hírek szerint Benes a kormány éléről távoznék, utódja Englis, 1 Sárnál, Svehla, Bechyne, Prásek, vagy : Tusár lenne. Azután Srobár, Dérer, i Mieura, Tueny, Habrman, Dolensky, Cerny, j tehát a miniszterek egész sorozatának — j lemondását hiresztelték. i Egyes szenzációszomjas újságok ad­dig mentek, hogy Benest nemcsak bukott j miniszterelnöknek, de bukott külügymi­niszternek is mondották, sőt a londoni j vagy párisi követségen már megfelelő el- jj helyezést is találtak számára. Némelyek- * nek oly sürgősnek látszott a helyzet sza- j nálása, hogy egész pozitív formában je- ; lentették, miszerint a petka azonnal Ge- ■ nuába utazik, hogy Benessel értekezve, j mindjárt ott lebonyolítsa a kényes ügyet, j A hírek napokig tartották magukat, mig- j nem egymásután megjöttek a hatalmon le- : vők és kijelölt utódjaik cáfolatai. Azonban nem zörög a haraszt, ha j nem fuj a szél. A cseh lapok beállítása ; talán korai volt, a részletek közül, ame- j iyeket közöltek, valószínűleg nem oly merő j kombináció, miadazonáltal a kormány- \ válság maga cáfolatokkal el nem tüntet- j hető. Ezen válság oka a petka és a kor- í mány állandó súrlódásában keresendő, a \ petkát, amelyet ősz óta hivatalosan a j koalíciós pártok végrehajtó bizottságának \ neveznek a kormány háta mögött álló öt \ többségi párt vezetői alkotják. A nemzeti ; demokratákat Rasin, a nemzeti szociális- ■ tákat Stribrny, a cseh néppártot Srámek képviselő, mig a cseh szociáldemokraták részéről Bechyne, az agráriusok részéről Svehla foglal benne helyet. Ezen pártve­zérek közül csak Srámek ül a kormány­ban, mig négy társa ősszel, a parlamenti , kormány megalakításakor még nem látta j elérkezettnek a maga idejét. Azért is nem i lett Svehla az uj kormány feje és azért j került meglepetésszerüleg Benes a kor- I ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYÄY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u 28. I hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. ; Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. mány élére. Az öt pártvezér, mint a par­lamenti többség feltétlen ura, a kormány­zatra is uralkodó befolyást kivan gyako­rolni és nem elégszik meg a mellékkormány szerepével, hanem a valóságos, az igazi kormány akar lenni, amely mellett a formailag kinevezett kabinet csak árny­életet éljea. Ebből a helyzetből természet­szerűleg igen éles súrlódások keletkeztek egyfelől a kormány, másfelől az ötös bi­zottság között. Ezen súrlódások következ­tében Benes lemondása már nem egyszer küszöbön állott és csak egy-egy hirtelen kompromisszum, egy-egy, a két hatalmi tényező viszonyát némileg összhangba hozó formula tudta a felbomló helyzetet megmenteni. Bizonyos azonban az a tény, hogy a petka ezekben a kompromisszu­mokban a maga fölényét biztosítani tudta, úgy hogy a kormánynak minden neveze­tesebb elhatározáshoz az ő beleegyezésére van szüksége. Benes minden nimbusza dacára, amely őt mint külügyminisztert övezi, nem tudta a pártoknak a petka utján érvénye­sülő hatalmi törrekvéseit féken tartani. A belpolitikai intrikáknak nem tudott fölébe kerekedni. Ha talán be is látta, hogy a mostani konstelláció, csakúgy, mint az állam egész alkata parancsolólag köve­teli a kisebbségi nemzetekkel való meg­egyezést, ezen belátásnak gyakorlati követ­kezményeit nem tudta a cseh nacionalista törekvésekkel szemben levonni. És viszont a cseh nacionalisták a szemére vetik, hogy nem volt elég erős a németekkel szemben. Benes két malomkő közé került, cselek­vési lehetőségei csekélyek, miért is a halogatás taktikáját kénytelen követni. Ez a válságnak igazi tartalma. Ma még korai volna a baglyok huhogó karával Benes bukását befejezett ténynek tekinteni. Bizo­nyos azonban az, hogy a prágai cselek­mények befolyásolják a Génuában lévő Benes hangulatát is, mint ahogy a minisz­terelnöki székben szerzett nem éppen kellemes tapasztalatok már eddig is nem egyszer bénitólag hatottak vissza külügy­miniszteri működésére. Senki sem lehet egyszerre két ur szolgája. A szokásos ünnepi szélcsendet hama­rosan felváltotta a bizonytalanság hangu­lata. A belpolitikai élet — könnyen lehet­séges — fontosabb események előtt áll. Több parlamenti klub értekezlete és a szenátusi bizottságok ülései az átmenetet képezték az ünneplésből az események lármás hétköznapiságába. Hangjegyek nagy választékban kap­hatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében, Ára 5 70 Ke. = A nemzatpyül es munkarendje. A sze nátus szünet utáni első ülését április 24 én hétfőn, este 6 őrskor tartotta meg. Az első ülés formális jellegű volt és csupán arra szorítko­zott, hogy a kivételes állapotokra és a lak­bérlők oltalmára vonatkozó kormányjavaslat sürgősségét kimondja és az őszi ülésszakról visszamaradt javaslatok egy kis részének (az államfő és miniszterek büntetőjogi felelősségé­ről, találmányok oltalmáról, a dohányjövedéki kihágásokról, kiadói sz rzödésekről és árva­­pénztárakról szóió javaslatok) további tárgya­lását megszavazza.Napirendeo szer-pelt a váltó­érmek további vezetésére vonatkozó javaslat is. A teljes ülést megelőzőleg eluökségi, majd klubelnöki értekezlet volt. Hétfőn a szenátus szociálpolitikai, kedden pedig annak külügyi bizottsága tart ülést. á. képvisblöház első ülése május 3 án lesz (ESŐ ) = Az 1923 évi állami költségvetés. A központi kormauyhaióságok megkezdték az 1923. évi állami költségvetés elősészitésót. A pénzügyminisztérium összehívta az egyes mi­nisztériumok költségvetési referenseinek érte­kezletét,, ahol a budget összeállításának irány­vonalait fogják tanácskozás tárgyává tenni A következő év költségvetésében azt az njitást fogják bevezetni, hogy az állami kiadásokat személyi és tárgyi kiadások szerint fogják kü­lön kimutatni, mivel az eddigi költségvetési viták során gyakran felmerült az a jogosult kifogás, hogy a költségvetésből nem tűnik ki, mennyit tesz ki a tisztviselők személyi szük­séglete és mennyit az államháztartás kiadása. Az 1923. évi költrégvetés ki fogja mutatni a tisztvbe ői illetmények t pedig külön rova­tokban a fizetéseket, segélyeket, pótlékokat, napidijakat stb. Ugyancsak ily módon fogja részletezni az állami vállalatokban alkalmazott munkások munkabéreit is. (ESŐ) = A cseh néppárt a kisiskolatörvény el­len. A cseh néppárt április 18 an tartott vég­­j rebajtó-bizottsági ülése löbbek között a kis- Í8kolatörvéuy javaslatéval is foglalkozott s megállapította, bogy a javaslat veszélyezteti a gyermek vallásos nevelését s ezért utasította a cseh néppárti képviselőket, bogy a javaslat ’ idevonatkozó része ellen foglaljanak állást. Egy érdekes nyilatkozat. („Mi már kifizettük a háborús számlát; mi már többet fizetni nem tudunk “) A K. N. budapesti ludositója előtt mon­dotta az alabbi erdekes nyilatkozatot Gratz Gusztáv volt külügyminiszter, aki tudvalevőleg hosszabb időn át a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének igazgatója volt és a magyarországi közgazdasági kérdéseknek legalaposabb ismerője, a szövetkezett nagyhatalmak által Magyaror­szággal szemben felállított jóvatételi követelé­séről : — A területének egyharmadára összezsu­gorodott Magyarország képtelen elvállalni azo­kat a súlyos terheket, amelyek most jóvátétel formájában készülnek rázuhanni. Magyarország megmaradt csekély erejét a belső gazdasági rend megszilárdítására kell fölhasználni s ha ebben a munkájában megakadd yozzák, legföl­­lebb azt érik el vele, hogy a koldus országok számát még eggyei szaporítják. Ha a reparációs követelés nyomasztó jármát nem veszik le ró­lunk, Magyarország Ausztria sorsára fog jutn

Next

/
Oldalképek
Tartalom