Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-20 / 46-47. szám

2. oldal. »Komáromi Lapok« 1922. április 20. tott nyílt ülésén szeretettel teljes, meleg ünnep­lésben részesítette abból az alkalomból, hogy hatvan évvel ezelőtt jelent meg első irodalmi dolgozata. Ugyanakkor elhatározta a társaság, hogy Beöthy Zsolt beszédeit és essayit kötetbe gyűjtve, kiadja. A politikai életet a legéberebb figyelem­mel kisérte, de a nyilvánosság előtt sohasem politizált. A főrendiházban is talán csak egyet­lenegyszer szólalt fel. De megvoltak a politikai elvei, melyekhez szilárdan ragaszkodott. Poli­tikai felfogása nemzeti szabadelvű volt, tagja is volt mindhalálig azoknak a pártoknak, ame­lyek ezt a politikát képviselték: igy a szabad­elvűpártnak, a nemzeti munkapártnak és az ennek nyomán alakult nemzeti középpártnak. Rendíthetetlen hive volt Tisza Kálmánnak s utóbb nemzetünk nagy vezérének Tisza István grófnak. A Tisza István emlékbizottság egyik gyászünnepén a nemzeti társaskörben mondott emlékbeszéde a világirodalom legszebb essayi közé tartozik. Politikai barátai is mindig a leg­nagyobb tisztelettel és a legmélyebb vonzalom­mal vették körül az ő nemesveretű, emelke­dett alakját. Beöthy Zsolt zajtalan életet élt s a tudo­mánynak, az irodalomnak s az örök szépség kultuszának áldozta fáradhatatlan tevékenységét. De nemcsak a katedrán, az irodalmi társasá­gokban és az akadémián hirdette eszméit, ha­nem a társadalomban is. Minden érdekes moz­galomból kivette a maga részét s gondolat­­ébresztő és gondolat-sugalló volt minden körben, a hol megjelent. Ha valahol jelen volt Beöthy Zsolt, magában az ő jelenléte is szellemi tar­talmat és magasabb színvonalat adott a társa­ságnak. Agya sziporkázott az elmésségtől s előadása, bármiről szólt is, oly plasztikus és oly élvezetes, hogy lelki öröm volt hallgatni őt. Ha pedig felszólalt, szónoklatában a magyar nyelv csodás szabatossággal, ritmikus, fülbe­mászó zene gyanánt ömlött szózatos ajkairól. Utoljára nemrég a Lipótvárosi Kaszinóban ra­gadta el hallgatóit, ahol egy nagyszerű előadás­sal bevezette a Petőfi Sándor születésének száza­dik évfordulójára rendezendő emlékünnepet. Benes íáuolléíében a kormány sajtó egy része treuga Deit hir­det, hogy a nagy konferencián résztvevő' miniszterelnök munkáját a belföldi párt­harcok meg ne nehezítsék. Ámbár egyné­hány szélsőséges egyéniség — Mares sze­nátor köréből — ezen figyelmeztetést nem veszi a legkomolyabban, mégis a kormány­koalíció berkeiben általában szélcsend ural­kodik. A belpolitika meglehetős eseményte­len. A cseh nemzeti szocialisták táborában ismét egy kis botrány támadt, ami kü­lönben majdnem minden héten meg szo­kott történni. Most Pelikán képviselőt fogja e párt kizárni egy affér miatt, amely merő ellentétben áll a pártnak a fórumon han­goztatott purifikáló törekvéseivel. A cseh szociáldemokraták és a kommunisták kö­zötti szakadék — ha egyáltalában lehet­séges — még mélyebbé vált. A cseh szociáldemokraták a három internacionále berlini határozata dacára május 1-ét nem akarják a kommunistákkal és a német szociáldemokratákkal együttesen megünne­pelni és ezen álláspontjuknak egy szokat­lanul éles nyilatkozatban adtak kifejezést. Másfelől a cseh szociáldemokraták a vá­lasztási biróságnál ki akarják eszközölni azt, hogy valamennyi kommunistát meg­fosszanak a mandátumtól. Ezen célra a jogcímet abban vélik feltalálni, hogy a kommunisták hűtlenekké váltak ahhoz a tisztához, amelyen őket eredetileg meg­választották: a csehszlovák szociáldemok­rata párt lisztájához. Alig hihető ugyan, hogy ezen törekvést siker koronázná, mind­azonáltal élénk fényt vet a két szocialista frakció kirívóan éles ellentétére, úgyhogy az „egységes proletárfront“, — amelyet főként a kommunisták leszerelésének re­ményében kormánykörökben is szívesen látnának — teljesen kiesik a politikai számítások köréből. A parlament bizottságai csak itt-ott tartanak ülést. A takarékossági bizottság e heti ülését különösen azért kell felem­ii teniink, mert itt különösen a német Taub részéről igen éles bírálat hangzott el az unifikációs minisztérium létjogosultsága felett. A Baeran ellen indított hajsza egye­lőre nyugvóponthoz érkezett. Baerant szer­dán szabadlábra helyezték. A boszu szel­leme azonban, amely olyannyira jellemezte az egész esetet, nem nyugszik. A kormány szükségesnek tartotta, hogy az erdészt, aki annak idején Baerant a határon átse­gítette, kíméletlenül elfogassa. A Toblerféle mandátum sorsa ideig­lenes megoldáshoz jutott. A választási bíróság Dexer Henrik német állampolgár­sága miatt neheztel, de Palkovich Viktor gútai plébános képviselőségét iga­zolta. Remélhető, hogy a szlovenszkói ellenzéki képviselők csoportjában a hatodik hely hosszú megüresedés után végre ismét birtokoshoz jut. Ezek az apró események természet­szerűleg nem tudják elvonni a figyelmet a politikai érdeklődés középpontjától Ge­­nuától. Benes szereplése felett a prágai nemzetgyűlés, amelynek a parlamentariz­mus nagyobb dicsőségére nem nyílt al­kalma arra, hogy a kormányfőnek irányí­tásokat adjon, csak májusban fog kritikát gyakorolni. A részletek főként az albizott­ságok munkálatai tekintetében, ma még nem elég ismeretesek, hogy a cseh-szlovák delegáció, a kisantant és a tartalékát ké­pező balti szövetség szereplése világosan álljon előttünk. Benes interjúkban kije­lentette, hogy a konferencia célját tisztán világgazdaságinak tartja, a kisententenak a többi hatalomcsoporttal való együttmű­ködése tekintetében pedig a szabadkéz politikáját követi. Működésének irányvo­nala ez volna. Ámde régóta nyilvánvaló, hogy Benes minden követ megmozgatott, hogy a nagyantant előértekezletére a kis­­antantot is meghívják. Ez a törekvés meghiúsult. A meglepetés erejével hatha­tott rá a magyar miniszterelnök nyilat­kozata, amelyben az kijelentette, hogy valódi béke a nemzeti kisebbségek tűrhető sorsának biztosítása nélkül elképzelhetet­len. A kisebbségvédelmi albizottság fel­állítása mindenesetre a magyar álláspont méltánylásának jele. Ezen albizottságnak működése igen fontos ránk, a Csehszlovákiában élő nem­zeti kisebbségekre nézve, talán a legfon­tosabb fejezete a konferencia munkájának, miért is élénk figyelemmel kell kisérnünk minden mozzanatát. A prágai kormány­sajtót láthatólag idegesítette. Az ideges­ségét még fokozza az a jelentés, amely szerint a magyar kormány adott alkalom­mal az utódállamokban a kisebbségek terhére elkövetett magántulajdonsértéseket, lefoglalásokat, valamint a földbirtokpoliti­kát akarja szóbahozni s e tárgyban me­morandumot is nyújtott be a konferenciá­hoz. Ezzel van összefüggésben Benesnek Bethlennel folytatott tárgyalása is. Ebben a vonatkozásban meg kell em­líteni az április 19-én a nemzeti kisebb­ségek helyzetének tanulmányozására a népszövetségi ligák uniója által összehívott ankétot is, amelyre az itteni német poli­tikai körök is erősen készülődnek. A német törvényhozók közül dr. Medinger Vilmos képviselő és dr. Spiegel Lajos szenátor utaznak Münchenbe. Remélhető, hogy ők és a csehszlovák köztársasági magyar liga kiküldöttei szép eredményekkel fognak ha­zatérni. (ESŐ.) megtekinthető és kipróbálható SPITZER SÁNDOR könyv-, papír- és irószerkereskedésében Komáromban. = A parlament tavaszi ülésszakának tartama. A „Národni Listy" jelenti, hogy a parlament tavaszi ülésszakának második része kb. nyolc hétig tehát junius végéig fog tartani. = A cseh propaganda Genuában. A „Bo­hemia“ jelentette: „A csehszlovákok a konfe­rencia számára néhány emlékiratot dolgoztak ki, amelyek bizalmas jelleggel bírnak“. Ezen jelentés élénken visszaemlékeztet a versaillesi békekonferencián előterjesztett memoireokra, amelyekben a csehszlovák kiküldöttek területi igényeiket bizalmas és igy kevésbbé ellenőriz­hető adatokkal igyekeztek indokolni. (ESŐ.) = A cseh-lengye! delegáció. A cseh delegáció mely április 3-tól Varsóban a lengyel delegációval a tescheni, szepesi és árvái kérdé­sekről folytatott tanácskozásokat, visszatért Prágába. A delegáció elnökének kijelentései szerint a további tárgyalások május első nap­jaiban Troppauban lesznek megtartva. = Baeran elleni vadirat. Az államügyész­ség Baeran képviselő ellen az osztrák büntető­törvénykönyv 76 és 87 szakaszába ütköző bűn­cselekmények (a törvényhozói tevékenység meg­sértése s rosszakaratú hatóság elleni erőszak) miatt emel vádat. Ennek folytán a Baeran ügy tárgyalása az esküdtbiróság elé kerül. (ESŐ.) — Szén és autóhasználat. A képviselőház takarékossági bizottsága április 12-iki ülésén az unifikációs minisztérium, a közmunkaügyi minisztérium szénosztályának redukálásával s az egyes minisztériumok autóhasználatával fog­lalkozott. A bizottságban igen éles bírálat hangzott el az unifikációs minisztérium lét­­jogosultsága ellen. A jövő hét keddjén a sze­nátus költségvetési és külügyi bizottsága, szer­dán pedig az alkotmányügyi bizottság ülésezik. — Orosz jogi fakultás Pozsonyban. A „Prager Presse“ jelenti: Április 24-én Prágában orosz jogi fakultást állítanak fel, mely való­színűleg ősszel Pozsonyba fog átköltözni. Pozsony tehát magyar egyetem helyett tetemes állami segítséggel felállított orosz jogi kart kap, valószínűleg azért, mert az orosz emigránsok tanulmányait az államnak inkább elő kell moz­dítani, mint az adófizető magyar állampolgáraiét. Az ipolysági véres népgyűlés hullámai, — amelyről lapunk egyik előző számában beszá­moltunk, — csak nem akarnak elsimulni és a küzdelem tovább tart pró és kontra. A szlovák centralisták az ipolysági eset után egyre intézik attakjaikat a honti közigaz­gatás ellen. Ravasz Viktor zsupánt már sikerült megbuktatniok, de még más fejeket is követel­nek, sorban minden tisztviselőét, aki közeláll Hlinkáékhoz. Erre természetesen legalkalma­sabbak a „magyarón“ és kisebbfajta „haza­­árulási vádak.“ A Robotnické Noviny egész csokorra va­lót köt most belőlük. Jellemzéséül az eszkö­zöknek, amelyekkel a centralisták harcolni sze­retnek, ismertetjük ezeket a tendenciózusan be­állított ellenséges vádakat. Forgách főszolgabíró a mozgósítás idején, egy határmenti községben vizsgálatot tartott a jegyzői hivatalban s ott a jegyző előtt a követ­kezőképen nyilatkozott: — Az egész nem maradhat igy. A cseh-

Next

/
Oldalképek
Tartalom