Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-20 / 46-47. szám

negyvenharmadik évfolyam. 46—47. szám.

ii ' T 1 —7— ■" 1 ------------t -i-------ír-----------' »"í i mar

Csütörtök» 1922. ápp^|| 20.

HUMUM LAPOK

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

Előfizetési ir cseh-»zIovák értékben:

Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ist«, évre 80 E, félévre 40 E, negyedévre 20 E. Egyes szám ára < 80 fillér.

Amitől tartottunk, amire félve, aggódva gondoltunk, beteljesedett. Beöthy Zsolt nincs többé.

Az ő halála az egész magyar kulturális világot súlyos mély gyászba borította, de nekünk, komáromiaknak kétszeres a gyászunk. Ha nem is Komáromban ringott a bölcsője, de korán, gyermek évei elején idekerült hozzánk s Beöthy Zsolt, a magyar irók Nesztora Komáromot tartotta szülőföldjének és mi mindig úgy tekintettünk rá, mint Komárom nagy fiára, aki szelíd szei etettel viszonozta a mi ragaszkodásunkat, rajta csüngésünket. A komáromi Erzsébet szigeten a Beöthy kert mellett, ha elhaladtunk, úgy éreztük, hogy ott a magyar Géniusz megszentelt nyomai avatták volna föl azt a kertet Magyar Helikonná.

ügy éreztük, hogy első sorban a mienk volt, mienk komáromiaké, akiknek körében mindig olyan szívesen időzött. Az ő kedvenc komáromi szigeti nyaralását nem cserélte volna el a legelső világfürdőjével sem.

A mi gyászunk tehát nehezebb, mint a mások gyásza, mi nemcsak a magyar irók Nesztorát, a nagy tudóst veszítettük el benne, hanem a szivünkhöz nőtt kedves, mosolygós szemű jó öreg urat, aki derűt, fényt és melegséget árasztott szét itt léte alatt az ő áldott jó szivéből.

Úgy érezzük, hogy a haláláról szóló hir, csak egy rossz álom, de a rideg valóság fölráz ebből az ábrándozásból. A hir a legszomorubb valóság, ami a magyar tudományos világot csak érheti.

Halnak, halnak, egyre halnak, szinelángja a magyarnak. Itt is egy név, ott is egy név, hányat elvisz minden egy év. Ezek Arany János zengzetes szavai Beöthy Zsolttal, aki hétfőn hunyta le örökre szemét, ismét kidőlt egy erős oszlopa annak a régi generációnak, amely erős volt tehetségben, tudásban s erkölcsi javakban, a nemzet fenkölt hagyományaihoz való ragaszkodásban egyaránt. A Beöthy Zsolt generációja látta Magyarországot oly virulónak és olyan nagynak, amilyen Nagy Lajos és Mátyás király óta nem Volt, de hajh, látta e nagyság szomorú összeomlását is. Mély fájdalommal, összeszorult szívvel állunk Beöthy Zsolt holtteteme előtt. Mikor születik ismét olyan izmos géííeráciő, mint az övé volt, aitíely képes lesz a magyart ismét felemelni arra a

POLITIKAI LAP.

ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.____

magaslatra, amelyen ők látták ragyogni, ;

a letűnő generáció szellemi nagyjai?!

*

A múlt év decemberében betegedett meg * Beöthy Zsolt. Háziorvosa Susny dr. könnyű influenzát állapított meg nála és mivel a beteg \ tudós állapota egyelőre nem adott aggodalomra , okot, odahaza, lakásán ápolták. Januárban azonban súlyosbodni kezdett a kór. A beteg állandóan nagy lázban feküdt ugyannyira, hogy kezelőorvosainak tanácsára Balatonfüredre kellett szállítani. Közel két hónapot töltött a fürdőhelyen és eleinte úgy látszott, mintha a balatoni jó levegő javulást hozott volna Beöthy Zsolt állapotára. Alig két héttel ezelőtt Budapestre hozták és ekkor hirtelen rosszabbodás következett el. Az influenza Beöthy Zsolt tüdejét támadta meg és állapota csakhamar reménytelenre fordult. Szervezete a láztól és a csekély táplálkozástól teljesen elgyengült, úgyszólván szakadatlanul aludt az utóbbi napokban, bár az orvosok mindent elkövettek, hogy ellentálló erejét valamilyen módon növeljék. Azonban minden fáradozás hiábavalónak bizonyult, Beöthy Zsolt elerőtlenedett teste nem bírta tovább a gyilkos kórral való küzdelmet és — mint lapunk zártakor vesszük a lesújtó hirt — kedden este félnyolc órakor csendesen jobblétre szenderült. Halálos ágyánál egész családja jelen volt.

Beöthy Zsolt Budán született 1848. szeptember 4-én. Gyermekkorának nagy részét Komaromban töltölte, ott is kezdette meg tanulmányait. Később Pestre jött, az egyetem jogi fakultására iratkozott be s annak egyik leg- i szoigalmasabb hallgatója lett. 1871-ben segéd- I fogalmazóvá nevezték ki a pémügyminisztéri: umba, azonban négy évvel később otthagyta a j jogi pályát és mivel szive, lelke mindig a tudomány, a tanítás felé vonzotta, a pesti állami reáliskolában vállalt tanári állást. 1877-ben a bölcsészettudományok doktorává avatták s egy évre rá a magyar irodalomtöriénet egyetemi magántanára lett. Greguss Ágost haiala után Beöthy Zsolt lépett örökébe az esztétikai tanszéken, amelynek 1886-ban nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Az évek hosszú során, mondhatni mindhaláláig szellemi erejének teljes frisseségében töltötte be az esztétikai tanszéket, a mely mellett irodalomtörténeti előadásokat is tartott. Sokszor volt a bölcsészeti kar dékánja. 1890 óta elnöke volt az Országos Tanárvizsgáló Bizottságnak, tagja az Országos Közoktatási Tanácsnak, a melynek tiz esztendőn át alelnöke is volt. 1895-ben megszervezte a Nőképző Egyesület leánygimnáziumát, — e nemben az első intézményt Magyarországon — a melynek hosszú időn át kurátora és egy ideig tanára volt.

Az irodalomtörténet kiváló búvárának és az esztétika nagy tudósának csillogó kvalitásait egymásután ismerték el irodalmi és tudományos társaságaink. Huszonnyolcéves korában már a Kisfaludy-Társaság tagja volt, három éyvel később annak első titkára és 1900-ban Gyulay Pál utódává őt válaszlótták' meg az elnöki székbe.' A Magyar Tudományos Akadémiának már J877’-ben levelezőtiagja lett és 1910-ben a másodetnöki . székbe, emelték. A millénium évében — mink egyetemi tanár legelőször — miniszteri tanácsosi címet kapott s 1'899-ben a pro litteris et artibus díszjelvényt nyerte. Egy eVvel utóbb pedig a főrendiház tagjává nevezte ki a király. Tiszteletű tagja volt, Betőfi*Társa-SzerkesztSsétí é* kiadóhivatal: Nádor-u. 29.,

hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldéndők.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton.

' • ■'- -•

Ságnak és több mint tizenöt esztendeig elnöke az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek.

A kitüntetések és elismerések babérja övezte Beöthy Zsoltot egész életén keresztül. Alig tizenhat éves korában kezdte meg írói pályáját, először elbeszéléseket irt, 1875-ben pedig Kálozdy Béla citnü kétkötetes regénye jelent meg és kitűnő Rajzai Mikszáth Kálmánra is nagy hatással voltak. Közben állandóan szépirodalmi és kritikai lapokat szerkesztett, tanulmányokat irt és 1878 ban már közrebocsátotta irodalomtörténeti kézikönyvét, A magyar irodalomtörténet ismertetését, amely azóta irodalomtörténeti tanításunk egyik legfontosabb segítőeszköze. A szépprózai elbeszélés a Magyar irodalomban cimü monográfiája a Kisfaludy-Társaság százaranyas jutalmát nyerte el 1870 ben. Röviddel utóbb Ráskay Lea cimü verses elbe-zélésével aratott újabb sikert. Páratlan soko'daluságát bizonyítják kiváló és mélyenszántó szinibirálatai, amelyeket Szinmüirók és színészek, továbbá Színházi esték cimmel összegyűjtve is kiadott.

E közben fáradhatalanul folytatta esztétikai munkásságát. A tragikumról szóló művét az Akadémia a kétszáz aranyas Karácsonyi-díjjal jutalmazta. A Kisfaludy-Társaság Évlapjait tizenhárom éven keresztül szerkesztette. 1896rl?an ugyancsak szerkesztésében jelent meg A magyar irodalom története cimü képes díszmunka két nagy kötetben, a jelenkor irodalomtörténetirók legkiválóbbjainak közreműködésévé1. Ugyanekkor Beöthy Zsolt megírta A magyar irodalom kis lükre című könyvét, amely mindmáig e nemben a legkitűnőbb irodalmunkat ismertető munka. Ő szerkesztette A művészetek története cimü vállalatot is és ugyanakkor résztvett a Budapesti Szemle szerkesztésében is. Közben egymásután jelentek meg művészeti és oktatásügyi tanulmányai, essayi és mint irodalmi szónok, számos alkalommal szerepelt gyönyörű, gondolatokban csodálatosan gazdag beszédeivel. Tanulmányokat irt Munkácsi Krisztusáról, Vőrösmarlhy Mihályról, Wesselényi Miklós báróról, Jókairól, Széchenyiről, a poétika útjairól és céljairól, a képegységről, Mikoltról és egymásután jelentek meg Árpád a magyar költészetben, A kuruevilág költészete, Mikes leveleskönyve irodalmunkban cimü dolgozatai.

Az egyetemen az esztétika tudományát a régi szemlélődő iránytól a modern lélektani alapra vezette át. Az irodalomtőrténetirás terén fáradhatatlan kutató, mélyen analizáló munkát végzett és könyveinek stílusában a legeredetibben, a legzamatosabban, a legtömörebben magyar. 1908. őszén tanítványai és tisztelői a hatvanadik évének betöltése alkalmából rendezett ünnepen nagy Beöthy emíékalbumot adtak ki irodalomtörténeti esztétikai és bölcseleti táfgyu dolgozatokkal. ' " .>

Azóta is szakadatlanul dolgozott az egyetemi katedrán ép úgy, mint a Kisfaludy-Társaságban. Mindenütt, ahol. hallani kivápták .ajtA lelkes tanítását, megjelent, előadást tartott és olvasta föl szebbnél-szebb essayit.

A Kisfaludy-Társaság elnökségéről az elmúlt évben, korára való tekintette^ le akart mondani, de a, minden, oldalról „megpyjlvánult szeretet és bizalom mégis maradásra és további lelkes és buzgó munkára késztette. Amíg. ióBetegség meg ne törte, megjelent a kisfáiiifdy- Társaság mindegyik Ülésén és élnöki megnyitói mindig eseményszámba mentek. 1

A Kisfaludy-Társaság október 5-én tar-Beöthy Zsolt