Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-01 / 39. szám

2. o d-Komáromi Lapon: “ 1922 április 1 gelőt, melyre a község nagykiterjedésü állatállo­mányának fenntartása céljából okvetlen szük­sége van. Az ungvári föidbirtokhivatal az 1922-re szóló bérleti szerződés jóváhagyását megtagadta, ellenben mintegy 60 holdnyi lege­lőt juttatott oly beregujfalusi lakosoknak, kik­nek állatállományuk egyáltalán nincsen s akik a legelőt kaszálónak felhasználva, a szénatev­­mést eladják, vagyis a földbirtokhivatal különös jóvoltából nekik juttatott területet üzleti célra használják fel. Beregujfalu község kisgazdáinak nevében dr. Bakó Gábor, a ruszinszkói magyar kisgazdapárt beregszászi kerületének elnöke tiltakozott ezen eljárás ellen a prágai földbir­tokhivatalnál, ahol megígérték, hogy az ungvári földbirtokhivatal méltánytalan intézkedését két héten belül orvosolni fogják. (ESŐ.) = A franciák tájékozottsága. A R. M. H.­­ban olvassuk az alábbi sorokat, amelyekből tisztán látható, hogy a világ uj rendjét létre­hozó jó urak mennyire vannak tájékozva a tények felől. íme: Charles Gide párisi egye­temi tanár a „Figaro“ apró hírei között elő­adást hirdetett, melyen a népszavazás törté­netéről és annak a világháború utáni alkalma­zásáról mondott el igen érdekes részleteket. Megállapította, hogy a népszavazás francia ta­lálmány. Az elsó plebiscitum a XVI. század­ban II. Henrik alatt volt. Azután kitért a ter­vezett középeurópai népszavazásokra, melyek csak azért nem valósultak meg mindenütt, mert Franciaország a megtartottak nyomán igen kellemetlen tapasztalatokat szerzett. Le­velezőnk az egyetemi tanár előadását végig­hallgatta s végül beszélgetés közben felhívta figyelmét arra, hogy előadásában, bár minden területre kitért, Ruszinszkóról és a ruszinszkói népszavazás problémájáról nem emlékezett msg. Gide professzor erre a következő igen jellemző és érdekes feleletet adta: „Erről a kérdésről azért nem emlékeztem meg, mivel hivatalos prágai információk szerint a ruthén föld népe szabad akaratából csatlakozott Csehszlovákiá­hoz és Podkarpatska Rusnak már teljesen ki­épített autonómiája van. (! ?)“ Levelezőnk erre a legnagyobb csodálkozással válaszolt és felvilágositoita a professzort azokról a tény­leges állapotokról, amelyek Ruszinszkóban van­nak, mire az egyetemi tanár még nagyobb csodálkozást és meglepetést árult el és kije­lentette, hogy ha ez igaz, akkor a ruszin kér­dést alaposan fogja tanulmányozni és tanulmá­nyozásának eredményéről külön előadásban fog beszámolni a párisi hivatalos köröknek és a közönségnek. W. Ak. Hednyktfrés. Hajlékot álmodtam magamnak, Combok közé bujt régi házat, Hol szenoedélyek nem suhannak és nem lobognak régi lázak. Hol a csendnek árnyán Álmok útját járnám, Gondolatom sem libegne Csak galambok szárnyán. fl régi hajlék régen ott oan, Clőtte kert ezer oirággal: Tiéd lehet, ha nagy titokban megérinted egy rázsaággal. Ajtaja kitárul, Ha rózsa szirma ráhull. Te mögötted a múlt kapuja mindörökre zárul! feléd nyújtom a rózsaágat, Tekints rá ismerős szemekkel, A szirmát mindegyik oirágnak Harmatként öntöztem neneddel. Ha akarod: oedd el, Ha akarod: ne Dedd el, Ha akarod: az emlékemnek emlékét feledd el . . . Száuay Zoltán. II kivételes intézkedések nsiilá Az osztrák bűnvádi perrendtartás kiterjesztése. — 1930. dec. 31-ig marad érvényben. A kormány egy javaslatot terjesztett a képviselóház elé, amely a háború esetére szóló kivételes intézkedése vonatkozó 1912. Lili. t.-c. részbeni megszüntetését indítványozza. Az indokolás arra hivatkozik, hogy a ezlovenszkói és ruszinszkói közállapotok már annyira konszolidálódtak, hogy a rendkívüli háborús intézkedések fenntartása szükségtelen. Ha pedig a jövőben kellene rendkívüli intéz­kedéseket foganatosítani, erre módot nyújt a csehszlovák törvénytár, amelyben az 1920. évi 300 sz. törvény a kormánynak a szükséges felhatalmazásokat megadja. A javaslat azonban ezen megállapításának következményeit nem vonja le. Félve ugyanis attól, hogy ismét a magyar sajtótörvény és a bűnvádi perrendtar­tásnak intézkedései lépnének Szlovenszkóu és Ruszinszkón életbe, melyek kétségtelenül libe­­ralisabbak mint az osztrák jognak idevonatkozó rendelkezései, az osztrák bűnvádi perrendtar­tásnak 8. szakaszát kiterjeszteni akarja Szlo venszkóra és Ruszinszkóra is. Az osztrák büuvádi perrendtartás ezen szakasza értelmében az I. fokú rendői,haló''ág vagy maga, vagy az államügyészség megkere­sésére elkobozhatja azt a sajtóterméket, amely­nek kiadása vagy terjesztése a sajtótörvénybe ütközik, vagy pedig ami-lynek tartalma miatt a bűnvádi eljárás megindítása közérdekből szükséges. Minden más esetben csak a bíróság rendelheti el a sajtótermék elkobzását és pe dig a magánvád indítványára. A sajtótermék ideiglenes elkobzása ellen nincsen felfolyamo dásnak helye. A rendőrhatóság az elkobzást a sajtótermék egy példányának beküldésével 24 órán belül köteles az államügyészségnek be­jelenteni. Ha az elkobzást az államügyészség foganatosítja, három napon belül megkeresi a törvényszéket, hogy az elkobzást jóváhagyja. A törvényszék az elkobzást 3 nap lefolyása alatt va*y jóváhagyja, vagy hatályon kivül helyezi. Az elkobzás hatályát veszti, ha azt a bíróság a foganatosítástól számított 8 napon belül nem hagyja jóvá s az államügyészség nem él ez elleu felfolyamodással. Ha az állam ügyészség az elkobzás foganatosításától számí­tott 8 nap alatt nem javasol vizsgálatot s nem ad be vádiratot, az elkobzás hatályát veszti s a fél kívánságára megszüntetendő. A félnek az elkobzás folytán szenv> dett károsodásért, kár­térítésre van igénye, köteles azonban azt 14 Deus ex machina. Irta: Zsoldos László. A mama odakint sürgölődött kövér testével a konyhában, mert a cseléd (nyoicszáz koro­náért) még egy pecsenyét sem tudott megsütni, nemhogy fánkot s a csintalan Margitnak és Pali gyanús házitanitójának őrzésére ezidő alatt a második gimnazista fiú, már mint Pali rendel­tetett ki erénycsősznek a szobában. Gombodyéknál ugyanis e nyájas vasárnap estén jelentős családi vacsorára készültek, a melynek az leit volna a rendeltetése, hogy asz­talbontás után, poharazás közt, vagy talán Margit zongorakiséretes énekétől nekibuzditva a vacsorára hivatalos, jól táplált és jól konjunk­túráit Forgács Gerő urból kiugrassanak a ház csintalan és immár nagy mértékben eladó kisasszonya számára valami vallomást. Meggon­doltál, vagy meggondolatlant, mindegy. Fő, hogy Forgácsot „lestoppolják“, mint Margitnak a kérőjét. A papa még nem jött haza a kaszinói tarokkpartiról, Béni bácsiékat és a szomszédban lakó fiatal pénzügyi titkárt feleségestül csak vacsora utánra hiviák, maga a kiszemelt áldo­zat, aki mellesleg szólván, teljesen tudatában volta mai est jelentőségének, amelynek ünnepies mivoltára tőle telhetőén iparkodott is fölkészülni, nap alatt bejelenteni. A kártérítési igény fölött a bíróság dönt az államügyészség meghallga­tásával. A határozat ellen 8 napon belül fel­folyamodással lehet élűi. Az elkobzás fogana­tosításának oka mindig megjelölendő. A sajtó­termék elválasztható részeire (ujságmellékletek) ha nem tartalmaznak semmi büntetendő cse­lekményt, az elkobzás nem terjed ki, A bíró­ság az esetbeD is, ha a vizsgálatot megszün­teti, vagy a vádlottat felmenti a vád alól, el­rendelheti a sajtó termék egészbeni vagy rész­beni megsemmisitését s megtilthatja a további terjesztést, ha arról szerez meggyőződést, hogy a sajtótermék tartalmával bűncselekményt kö­vettek el. Az államügyészség, ha nem is vádol meg határozott személyeket, közérdekből kérheti a bíróságnál aunak a megállapítását, vájjon nem forog e fenn sajtó utján elkövetett bűn­cselekmény s ha igen, hogy a lap további terjesztését betiltsa. Ezen határozat ellen, amely a hivatalos lapban is közzéteendő 8 nap alatt van felfolyamodásnak h< lye. Az 1912. évi magyar törvénynek a statáriumra vonatkozó rendelkezéseit a javaslat bizonyos módosítá­sokkal kiterjeszti az egész köztársaság terüle­tére. Ezen módosítások a kővetkezők: Statá­riumot csak az összkormány rendelhet el, kivéve Szlovenszkót és Ruszinszkói, ahol egyet­értőig az ítélőtábla elnökével és a főállam­­ütyéss'.el kivételesen Szlovenszkó teljhatalmú minisztere, illetőleg a ruszinszkói kotmányzó is elrendelheti azt. Rendkívüli szükség esetén ha nem tudná erről a szükségről a minisztert, vagy a kormányzót értesíteni, a zsupán is elrendelheti a statáriumot. A kormány köteles a statárium elrendelését a nemzetgyűlésnek, vagy ha az nincs együtt, az állandó bizott­ságnak bejelenteni s köteles azt megszüntetni, ha a képvi>előház, szenátus, avagy pedig az állandó bizottság követeli. A statáriális eljárás kiterjed : a lázadásra, hatóság elleni erős ,akra, ismételten előforduló gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, gyújtogatás, vaspályák, hajók, távírdák megrongálása és egyéb közveszélyü bűncselekmény s a közegészségelleni bűntet­tekre. A körülményekhez képest ez az eljárás azon személyekre korlátozható, akik külön határozottan megjelölt módon követték el azokat. A törvény 1930 dec. 31-ig maradna érvényben. A kormány a javaslatot gyorsított eljárásban kívánja tárgyaltatni. Hangjegyek nagy választékban kap­hatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Ára 510 Ke. alkalmasint készakarva szintén késeit s igy a résztvevők közül egyelőre csak a legkevesbbé „kívánatos elem“ volt jelen, vagyis Pusinszki házitanitó, az ábrándos tanárjelölt, akit azonban semmiképp sem lehetett lávoltartani ettől a bizalmas családi vacsorától, egyszerűen abból az okból, mert házitanitói szerződésének egyik fontos pontja határozottan biztosította neki minden napra a vacsorát a jómódú menekült család asztalánál. Még vasárnapra is, mint a milyen a mai nap, amikor egyálialában nem volt mit repetálni az ő léhtítő Pali tanítványával. Igaz, hogy Mari mama, akinek sastekin­tete már régebben észrevett bizonyos szemjá­tékot a csintalan Margit és Pusinszki között, szombat este egyenes célzást tett a tanárjelölt előtt arra nézve, hogy vasárnap ... izé ... ők színházba szeretnének menni és hát izé ... — de a ravasz házitanitó rögtön élét vette minden csalafintaságnak, mondván: — Óh, nagyságos asszony, csak méltóz­­tassék! Melyik színházba? Én nagyon szívesen haza kisérem magukat az előadásról. Mit volt mit tenni: a papa és a mama összenézett és hamarosan kész volt az újabb kijelentés. — Vagy talán mégis inkább máskor me­gyünk, Pusinszki. Tudja, tálajdonképen a ven­dégek elől akarlunk színházba menekülni, mert Saját érdeke mindenkinek, hogy Martit György fodrásztermét felkeresse, hol (higénikus) gyors és pontos kiszolgálásban részesül. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom