Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-01 / 39. szám
2. o d-Komáromi Lapon: “ 1922 április 1 gelőt, melyre a község nagykiterjedésü állatállományának fenntartása céljából okvetlen szüksége van. Az ungvári föidbirtokhivatal az 1922-re szóló bérleti szerződés jóváhagyását megtagadta, ellenben mintegy 60 holdnyi legelőt juttatott oly beregujfalusi lakosoknak, kiknek állatállományuk egyáltalán nincsen s akik a legelőt kaszálónak felhasználva, a szénatevmést eladják, vagyis a földbirtokhivatal különös jóvoltából nekik juttatott területet üzleti célra használják fel. Beregujfalu község kisgazdáinak nevében dr. Bakó Gábor, a ruszinszkói magyar kisgazdapárt beregszászi kerületének elnöke tiltakozott ezen eljárás ellen a prágai földbirtokhivatalnál, ahol megígérték, hogy az ungvári földbirtokhivatal méltánytalan intézkedését két héten belül orvosolni fogják. (ESŐ.) = A franciák tájékozottsága. A R. M. H.ban olvassuk az alábbi sorokat, amelyekből tisztán látható, hogy a világ uj rendjét létrehozó jó urak mennyire vannak tájékozva a tények felől. íme: Charles Gide párisi egyetemi tanár a „Figaro“ apró hírei között előadást hirdetett, melyen a népszavazás történetéről és annak a világháború utáni alkalmazásáról mondott el igen érdekes részleteket. Megállapította, hogy a népszavazás francia találmány. Az elsó plebiscitum a XVI. században II. Henrik alatt volt. Azután kitért a tervezett középeurópai népszavazásokra, melyek csak azért nem valósultak meg mindenütt, mert Franciaország a megtartottak nyomán igen kellemetlen tapasztalatokat szerzett. Levelezőnk az egyetemi tanár előadását végighallgatta s végül beszélgetés közben felhívta figyelmét arra, hogy előadásában, bár minden területre kitért, Ruszinszkóról és a ruszinszkói népszavazás problémájáról nem emlékezett msg. Gide professzor erre a következő igen jellemző és érdekes feleletet adta: „Erről a kérdésről azért nem emlékeztem meg, mivel hivatalos prágai információk szerint a ruthén föld népe szabad akaratából csatlakozott Csehszlovákiához és Podkarpatska Rusnak már teljesen kiépített autonómiája van. (! ?)“ Levelezőnk erre a legnagyobb csodálkozással válaszolt és felvilágositoita a professzort azokról a tényleges állapotokról, amelyek Ruszinszkóban vannak, mire az egyetemi tanár még nagyobb csodálkozást és meglepetést árult el és kijelentette, hogy ha ez igaz, akkor a ruszin kérdést alaposan fogja tanulmányozni és tanulmányozásának eredményéről külön előadásban fog beszámolni a párisi hivatalos köröknek és a közönségnek. W. Ak. Hednyktfrés. Hajlékot álmodtam magamnak, Combok közé bujt régi házat, Hol szenoedélyek nem suhannak és nem lobognak régi lázak. Hol a csendnek árnyán Álmok útját járnám, Gondolatom sem libegne Csak galambok szárnyán. fl régi hajlék régen ott oan, Clőtte kert ezer oirággal: Tiéd lehet, ha nagy titokban megérinted egy rázsaággal. Ajtaja kitárul, Ha rózsa szirma ráhull. Te mögötted a múlt kapuja mindörökre zárul! feléd nyújtom a rózsaágat, Tekints rá ismerős szemekkel, A szirmát mindegyik oirágnak Harmatként öntöztem neneddel. Ha akarod: oedd el, Ha akarod: ne Dedd el, Ha akarod: az emlékemnek emlékét feledd el . . . Száuay Zoltán. II kivételes intézkedések nsiilá Az osztrák bűnvádi perrendtartás kiterjesztése. — 1930. dec. 31-ig marad érvényben. A kormány egy javaslatot terjesztett a képviselóház elé, amely a háború esetére szóló kivételes intézkedése vonatkozó 1912. Lili. t.-c. részbeni megszüntetését indítványozza. Az indokolás arra hivatkozik, hogy a ezlovenszkói és ruszinszkói közállapotok már annyira konszolidálódtak, hogy a rendkívüli háborús intézkedések fenntartása szükségtelen. Ha pedig a jövőben kellene rendkívüli intézkedéseket foganatosítani, erre módot nyújt a csehszlovák törvénytár, amelyben az 1920. évi 300 sz. törvény a kormánynak a szükséges felhatalmazásokat megadja. A javaslat azonban ezen megállapításának következményeit nem vonja le. Félve ugyanis attól, hogy ismét a magyar sajtótörvény és a bűnvádi perrendtartásnak intézkedései lépnének Szlovenszkóu és Ruszinszkón életbe, melyek kétségtelenül liberalisabbak mint az osztrák jognak idevonatkozó rendelkezései, az osztrák bűnvádi perrendtartásnak 8. szakaszát kiterjeszteni akarja Szlo venszkóra és Ruszinszkóra is. Az osztrák büuvádi perrendtartás ezen szakasza értelmében az I. fokú rendői,haló''ág vagy maga, vagy az államügyészség megkeresésére elkobozhatja azt a sajtóterméket, amelynek kiadása vagy terjesztése a sajtótörvénybe ütközik, vagy pedig ami-lynek tartalma miatt a bűnvádi eljárás megindítása közérdekből szükséges. Minden más esetben csak a bíróság rendelheti el a sajtótermék elkobzását és pe dig a magánvád indítványára. A sajtótermék ideiglenes elkobzása ellen nincsen felfolyamo dásnak helye. A rendőrhatóság az elkobzást a sajtótermék egy példányának beküldésével 24 órán belül köteles az államügyészségnek bejelenteni. Ha az elkobzást az államügyészség foganatosítja, három napon belül megkeresi a törvényszéket, hogy az elkobzást jóváhagyja. A törvényszék az elkobzást 3 nap lefolyása alatt va*y jóváhagyja, vagy hatályon kivül helyezi. Az elkobzás hatályát veszti, ha azt a bíróság a foganatosítástól számított 8 napon belül nem hagyja jóvá s az államügyészség nem él ez elleu felfolyamodással. Ha az állam ügyészség az elkobzás foganatosításától számított 8 nap alatt nem javasol vizsgálatot s nem ad be vádiratot, az elkobzás hatályát veszti s a fél kívánságára megszüntetendő. A félnek az elkobzás folytán szenv> dett károsodásért, kártérítésre van igénye, köteles azonban azt 14 Deus ex machina. Irta: Zsoldos László. A mama odakint sürgölődött kövér testével a konyhában, mert a cseléd (nyoicszáz koronáért) még egy pecsenyét sem tudott megsütni, nemhogy fánkot s a csintalan Margitnak és Pali gyanús házitanitójának őrzésére ezidő alatt a második gimnazista fiú, már mint Pali rendeltetett ki erénycsősznek a szobában. Gombodyéknál ugyanis e nyájas vasárnap estén jelentős családi vacsorára készültek, a melynek az leit volna a rendeltetése, hogy asztalbontás után, poharazás közt, vagy talán Margit zongorakiséretes énekétől nekibuzditva a vacsorára hivatalos, jól táplált és jól konjunktúráit Forgács Gerő urból kiugrassanak a ház csintalan és immár nagy mértékben eladó kisasszonya számára valami vallomást. Meggondoltál, vagy meggondolatlant, mindegy. Fő, hogy Forgácsot „lestoppolják“, mint Margitnak a kérőjét. A papa még nem jött haza a kaszinói tarokkpartiról, Béni bácsiékat és a szomszédban lakó fiatal pénzügyi titkárt feleségestül csak vacsora utánra hiviák, maga a kiszemelt áldozat, aki mellesleg szólván, teljesen tudatában volta mai est jelentőségének, amelynek ünnepies mivoltára tőle telhetőén iparkodott is fölkészülni, nap alatt bejelenteni. A kártérítési igény fölött a bíróság dönt az államügyészség meghallgatásával. A határozat ellen 8 napon belül felfolyamodással lehet élűi. Az elkobzás foganatosításának oka mindig megjelölendő. A sajtótermék elválasztható részeire (ujságmellékletek) ha nem tartalmaznak semmi büntetendő cselekményt, az elkobzás nem terjed ki, A bíróság az esetbeD is, ha a vizsgálatot megszünteti, vagy a vádlottat felmenti a vád alól, elrendelheti a sajtó termék egészbeni vagy részbeni megsemmisitését s megtilthatja a további terjesztést, ha arról szerez meggyőződést, hogy a sajtótermék tartalmával bűncselekményt követtek el. Az államügyészség, ha nem is vádol meg határozott személyeket, közérdekből kérheti a bíróságnál aunak a megállapítását, vájjon nem forog e fenn sajtó utján elkövetett bűncselekmény s ha igen, hogy a lap további terjesztését betiltsa. Ezen határozat ellen, amely a hivatalos lapban is közzéteendő 8 nap alatt van felfolyamodásnak h< lye. Az 1912. évi magyar törvénynek a statáriumra vonatkozó rendelkezéseit a javaslat bizonyos módosításokkal kiterjeszti az egész köztársaság területére. Ezen módosítások a kővetkezők: Statáriumot csak az összkormány rendelhet el, kivéve Szlovenszkót és Ruszinszkói, ahol egyetértőig az ítélőtábla elnökével és a főállamütyéss'.el kivételesen Szlovenszkó teljhatalmú minisztere, illetőleg a ruszinszkói kotmányzó is elrendelheti azt. Rendkívüli szükség esetén ha nem tudná erről a szükségről a minisztert, vagy a kormányzót értesíteni, a zsupán is elrendelheti a statáriumot. A kormány köteles a statárium elrendelését a nemzetgyűlésnek, vagy ha az nincs együtt, az állandó bizottságnak bejelenteni s köteles azt megszüntetni, ha a képvi>előház, szenátus, avagy pedig az állandó bizottság követeli. A statáriális eljárás kiterjed : a lázadásra, hatóság elleni erős ,akra, ismételten előforduló gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, gyújtogatás, vaspályák, hajók, távírdák megrongálása és egyéb közveszélyü bűncselekmény s a közegészségelleni bűntettekre. A körülményekhez képest ez az eljárás azon személyekre korlátozható, akik külön határozottan megjelölt módon követték el azokat. A törvény 1930 dec. 31-ig maradna érvényben. A kormány a javaslatot gyorsított eljárásban kívánja tárgyaltatni. Hangjegyek nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Ára 510 Ke. alkalmasint készakarva szintén késeit s igy a résztvevők közül egyelőre csak a legkevesbbé „kívánatos elem“ volt jelen, vagyis Pusinszki házitanitó, az ábrándos tanárjelölt, akit azonban semmiképp sem lehetett lávoltartani ettől a bizalmas családi vacsorától, egyszerűen abból az okból, mert házitanitói szerződésének egyik fontos pontja határozottan biztosította neki minden napra a vacsorát a jómódú menekült család asztalánál. Még vasárnapra is, mint a milyen a mai nap, amikor egyálialában nem volt mit repetálni az ő léhtítő Pali tanítványával. Igaz, hogy Mari mama, akinek sastekintete már régebben észrevett bizonyos szemjátékot a csintalan Margit és Pusinszki között, szombat este egyenes célzást tett a tanárjelölt előtt arra nézve, hogy vasárnap ... izé ... ők színházba szeretnének menni és hát izé ... — de a ravasz házitanitó rögtön élét vette minden csalafintaságnak, mondván: — Óh, nagyságos asszony, csak méltóztassék! Melyik színházba? Én nagyon szívesen haza kisérem magukat az előadásról. Mit volt mit tenni: a papa és a mama összenézett és hamarosan kész volt az újabb kijelentés. — Vagy talán mégis inkább máskor megyünk, Pusinszki. Tudja, tálajdonképen a vendégek elől akarlunk színházba menekülni, mert Saját érdeke mindenkinek, hogy Martit György fodrásztermét felkeresse, hol (higénikus) gyors és pontos kiszolgálásban részesül. (