Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-30 / 38. szám
38. szám. Negyvenharmadik évfolyam. Csütörtök) 1922. március 30U KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cceh-ulovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: S3**» évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Effyes szám ára t 80 fillér. a kivételes állapotok gyönyörteljes korszaka. Újsághírek szerint a kormány a tavaszi ülésszakon javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, melyben a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban érvényben levő kivételes intézkedéseket megszüntetni kívánja. Ez annyit jelent, hogy az ostromállapotot és az előzetes cenzúrát megszüntetik. A hirt a miniszterelnök is megerősítette a rutén nép képviselőivel folytatott tárgyalások során, kifejezetten is megígérvén, hogy április elején Ruszinszkóban mindkét statáriális intézményt megszünteti. Remélhetjük tehát, hogy Szlovenszkóban is vissza lesz állítva a szabad szónak, szabad sajtónak, e két legtermészetesebb szabadságjognak érvényesülését nem gátolják különös intézkedések. Szívesen üdvözölnők ezt a várva várt változást, ha egy másik hir le nem tompítaná reménységünk erejét azzal, hogy noha megszűnik is a cenzúra, ebben semmi öröm nem lesz sem a sajtónak, sem a lakosságnak. Mert a kormány egy olyan törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, amely az 187B. évi ismeretes osztrák törvénynek rendelkezéseit akarja az előzetes cenzúrára és a sajtótermékek elkobzására kiterjeszteni Szlovenszkóra és Ruszinszkóra is. Eddigelé az anyaországtól elszakított ezen területeken a magyar büntetőtörvény rendelkezései voltak irányadók, ezek azonban a kormány felfogása szerint szükséges esetben igen hosszadalmassá teszik a sajtó utján elkövetett kihágások miatt elkobzásra vonatkozó intézkedéseket, — mert a törvény szerint az elkobzás olyan későn volna foganatosítható, hogy teljesen eredménytelennek bizonyulna. Azért tehát a kormánynak sokkal kedvezőbb az osztrák törvény. Boldog állam, ahol válogatni lehet a különböző kódexekben és csak egy rendelet vagy egy határozat elégséges ahhoz, hogy aszerint és azt a törvényt alkalmazzák, amely szerint és a mely előnyösebbnek mutatkozik. Hogy ez a demokratikus elv szellemével ismét csak ellenkezik, semmit sem tesz, hiszen azért élünk a köztársaságban. A cenzúrát tehát eltörlik, de ebből a köznek vajmi kevés haszna lesz, mert az osztrák törvény drákói szigora lép helyette életbe, ami talán még sorvasztóbb, mint az előzetes cenzúra. LAP. POLITIKAI ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. A kivételes állapotok megszüntetése és a köztársaság többi részén uralkodó jogrendhez való átmenet teszi szükségessé a kormány indokai szerint ennek a törvénynek alkalmazását, amely azonban nem elégíthet ki senkit, mert liberális szellemre nézve jóval mögötte áll a magyar törvénynek. És nem egyeztethető semmiképen sem össze a köztársaság hangoztatott demokratikus elvével sem, mert a szabad szó és szabad sajtó nemcsak hogy bilincseitől nem szabadul meg, de sok tekintetben szigorúbb felügyelet alá kerül. Ez pedig nem sajtószabadság ! = Az utódállamok gazdasági közeledése A bécsi Mittagszeitung közlése szerint Benes miniszterelnök közös gozdasági programmot dolgozott ki az utódállamok szamára. Ez a terv, — mely állítólag az Egyesült Államok felhívására készült, az utódállamok gazdasági közeledésének alapgondolatán épült föl, amely ezután lehetővé tenné Középeurópa lábraálliiását. Lehet, hogy ezt a gondolatot az Atlanti -óceán túlsó felén szépnek találják, ámde elfelejtik, hogy megvalósítására megfelelő atmoszférát kellett volna már eddig is teremteni. = Pötrogalli Oszkár az autonómiáról. A szövetkezett ellenzéki pártok losonci központi igazgatója: Petrogalli Oszkár nagyszabású tanulmányt irt a „Bohemiá“-ban az autonómiáról. Figyelmet keltő cikkében többek között azt Írja, hogy tévedés azt hinni, hogy az autonómiáért megindult mozgalom mögött csupán a Hlinkapárt és mint Írni szokták, kimondottan magyarán vagy magyar pártok állanak, mert ezek a szlovenszkói pártok magukban foglalják az egész Szíovenszkó intelligenciáját. A Srobár-párt csak kevés emberből áll, akiket elsősorban az nyugtalanít, hogy vezetőik gombamódragyarapszanak. A szociáldemokrata párt elvesztette a talajt és a többség azóta a kommunista pártban van. Nincs egyetlen komoly párt, amely a jelenlegi állapotokat elviselhetőnek találná. A régi magyar kormányzat ipart akart teremteni a mai Szlovenszkó területén, nagy állami szubvenciókkal és különböző kedvezéssel gyárak épültek s támogatták a kézműipart és a háziipart. A forradalom után a magasabb fejlettségű cseh ipar kíméletlenül rávetette magát erre a területre és elnyomta az egész országrész iparát. Az elégedetlenség másik oka a cseh hivatalnokok és egyéb csehek inváziója. Ezek nemcsak úgyszólván minden jobbfajta hivatali állásba beültek, hanem elvették mindama vállalatokat is, amelyek az államtól függnek. Mint értesülünk, Petrogalli tanulmányát a Bohémia sorozatos cikkekben fogja tovább közölni. = Népszavazás Szatmár környékén. A francia kormány félhivatalos lapja a „Temps“ közli, hogy Erdélyből érkezett hírek szerint a Nagyváradon székelő határkiigazitó- bizottság elhatározta, sogy Szatmár város környékén népszavazást készít elő. A népszavazásra az összes előkészítő munkálatok megtörténtek. = A „Slováknak" nem tetszik Benes. A „SlQvák azt Írja, hogy a horvát nemzet és a horvát sajtó nem rokonszenvez Benes miniszterelnökkel, mert elzárta az útját, hogy horvát probléma a genuai konferencián nyerjen megoldást. Ezzel kapcsolatban a „Slovák“ azt veti a mi-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m a a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeni'ők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik ketenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. niszterelnök szemére, hogy beleavatkozott a horvát testvérnemzet belső ügyeibe és ezt csak abból az okból tette, hogy a horvátok fején át a szlovák fejet találja, hogy a szlovákoknak valahogy eszebe ne jusson, hogy a nemzeti jogokat valamilyen idegen fórum előtt érvényesítsék. Mig azonban az ő lapjai otthon a nyilvánosságot a magyar vesszéllyel izgatják, addig a „Slovak“ szerint Benes külpolitikája szlovák területek rovására egyezkedik ki a magyarokkal, mint azt a lap a budapesti újságok cikkeiből következteti, melyek azt Írják, hogy Benes Szlovenszkó nagyobb területeit szándékozik Magyarországnak átadni. Rekompenzációképena magyar kormánytól nem követelne« egyebet, mint azt az ígéretet, hogy az irredentát megfékezi. = Értekezlet a dunai hajózásról. A dunai hajózás különböző kérdéseinek szabályozására Budapesten, április elsején nemzetközi értekezlet lesz. Az értekezleten résztvesznek Angolország, Franciaország, Olaszország, Németország, Csehszlovákia, Magyarország, Ausztria, Románia, Jugoszlávia és Bulgária képviselői. Magyarország ua jósaiéi Határozat. A nagyhatalmak pénzügyminiszterei 6 milliárd arany márkában állapították meg azt a minimumot, melyet Ausztriának és Magyarországnak jóvátétel cimén fizetnie kell. Ebből a horribilis összegből Magyarországra 574 milliárd papirkorona jut, melyet ha elosztanak a lakosság között, fejenkint (a csecsemőket is beleszámitva) 82000 papirkorona tartozás esik minden Iélekre. Ennek a minden emberiességet nélkülöző kegyetlen és végpusztulást előidéző határozatnak konsternáló hatása volt Magyarországon, ami természetesen a valuta hanyatlását idézte elő. Az első hirre a züriki tőzsdén 6 54-re esett a magyar korona s bár nem vigasztaló, — de vele együtt esett a német márka is. Magyar politikai körökben a tervbevett jóvátételt olyan csapásnak tartják, mely a területének kétharmad részétől megfosztott kis országot végpusztulással fenyegeti. Bethlen István gróf miniszterelnök Hódmezővásárhelyt tartott beszédében a reparációra nézve a következőket mondotta: — Pénzügyi helyzetünk előfeltétele a reparációs politika megszüntetése. Mi elkövethetünk mindent, mi kitűzhetjük magunk elé a legszebb programot, dolgozhatunk és igyekezhetünk a legszebb terveket megvalósítani, azonban ezeket végrehajtani nincs módunkban, ha velünk szemben a békeszerződés értelmében reparációt követelnek. Hiszen költségvetési tervet sem lehet addig összeállítani, mert a fluktuáló valuta mellett nem tudjuk, hogy a különböző szükségletek fedezésére mekkora összegre lesz szükségünk. Bevételeinket sem tudjuk ehhez alkalmazni, mert a bevételeket a szükséglet irányítja. Nem vagyunk képesek rendes adópolitikát csinálni, avagy még csak tervet sem építhetünk addig, a mig a reparáció, mint Damoklész kardja fejünk fölött lebeg. A reparációs politika nemcsak gazdasági téren, hanem más téren is lehetetlenné teszi az ország konszolidációját. A fokozatos drágulás révén a középosztálynak, a tisztviselői karnak és a szegényebb néprétegeknek a nyomora el nem kerülhető addig, amig Európa velünk szemben reparációt követel. Addig tehát a szociális béke ebben az országban nem biztosítható, mert a munkásosztállyal szemben az a folytonos izgalom, a melyet a
