Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-07 / 28. szám
2. oktat. „Komaromi Lapos“ 1922. március 7 = Magyarország és Németország a nép* szövetségben. Géniből érkező hírek szerint a svéd kormány azt az indítványt terjesztette a május 20-án összeülő népszövetség elé, hogy a szövetségen kívül levő államokat, Németországot és Magyarországot vegyék föl a szövetségbe. = Benes és Poincare. Belgrádi politikai körök véleménye szerint Benes miniszterelnök párisi utazása előtt megnyerte Poincaré beleegyezését arra, hogy a franciák nem tűrnék el sem a Habsburg-dinasztia trónrajutását, sem egy Dunakonföderációnak létesítését. E szívesség viszonzásaképen Benes a génuai konferencián teljes erejével támogatni fogja a franciákat. = Miért halasztották el a génuai konferenciát? A Daily Herold legutolsó száma a római szovjetkövet nyilatkozatát közli, mely szerint a génuai konferencia elhalasztásának valódi oka az, hogy Szovjetoroszország ellen az allenforradalmárok offenzivát készítenek elő. Ezek harmincezren vannak, kik Belgrád környékén állnak készenlétben. Wrangel is ott tartózkodik. Hir szerint ezen ellenforradalmi mozgalmat Franciaország titokban támogatja, hogy ezáltal az oroszok helyzetét a konferencián megnehezítse. A francia kormány ezt a hirt megcáfolta. = Lengyelország és a kis antant. Azokkal a hírekkel szemben, amelyek arról szóltak, hogy Lengyelország belépett a kisantantba, újabb jelentések úgy állítják be a dolgot, hogy Lengyelország ezt a lépést mégsem fogja megtenni. A gazdasági konferencián, mely Belgrádban március 5-én kezdődött, Lengyelország kiküldöttei nem vesznek részt. Az is bizonyos, hogy a gazdasági tárgyalásokat követő politikai konferencián Skirmunt lengyel külügyminiszter nem fog résztvenni. A bukaresti lengyel követ a román fővárosban tartott megbeszélés alkalmával kijelentette ugyan, hogy Lengyelország hajlandó bizonyos dolgokban a kis antanttal együtt haladni, de a kis antantba való formális belépést Lengyelországnak vissza kell utasítania, mert érdekei nem fedik teljesen egymást a kis antant államéival. Lengyelország az orosz kérdésben szabad kezet kíván magának biztosítani, amely körül különben még a kis antant államaiban sincs meg az egyetértés. = A belgrádi előórtakezlet. A Belgrádban tartandó kisantanti előértekezletre a csehszlovák köztársaság delegációja elutazott Belgrádba. A delegáció élén Kabina belgrádi követ áll. = A génuai konferenciát újra — elhalasztották. A génuai konferencia határnapját nagyon nehezen tudják megállapítani. Most arról érkezett hir, hogy a konferenciát április 25-éré halasztották. Az elhalasztás politikai okairól nem tesznek említést és azzal magyarázzák, hogy az olasz lakosság vallásos érzését sértené, ha a konferencia a nagy héten ülne össze. = Határkiigazitás Nyugatmagyarországon? Egyik bécsi kőnyomatos jelenti, hogy Nyugatmagyarországon március 6-án nemzetközi bizottság jelent meg abban a harminc községben, ahol a lakosság a Magyarországhoz való viszszacsatolását követeli. Steckenpferd 435 liliomtejszappan régi békeminőségben megint kaphatő. Egyedüli gyárosok: Bergmann & Co, Tetschen a/E. ^p-atAk: Spitzer Sándor köny- és’papirkereskedésében. tájékoztató a jöuedeiem adóról. Amit általában az egész adó rendszer terén, ép úgy a jövedelem adóban is állandó változások, a fejlődés közepette vagyunk, amely változásokról azonban általában véve a nagy közönség, sőt még a jogász körök sincsenek eléggé tájékoztatva s azért alkalomszerűnek találom, hogy most a jövedelem adó megindításakor, az ezen adónemre vonatkozó főbb kérdéseket kissé megvilágítsam. A módosítások sorozatát az 1920 évi 198 számú (tv. és rendeletek tára) törvény nyitja meg, az adózó közönségre nézve föltétlenül előnyösebb eljárási folyamatot biztosítva már az által is, hogy az eddigi egy fokú jogorvoslati eljárással szemben két jogorvoslati fórumot létesít. Az első a Pozsonyban székelő és legalább felerészben adózókból alakított jövedelem adó felszólamlási bizottság, melyhez a felebbezések 30 nap alatt nyújtandók be (az előbbi 15 nappal szemben) a pénzügyigazgatóság utján (12 §) s ennek határozata ellen az adóköteles fél újabb jogorvoslattal élhet 60 nap alatt a Prágában székelő legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. Ez esetben azonban a panasz ügyvédi ellenjegyzéssel közvetlenül Prágába nyújtandó be. Ez annyiban fontos, hogy amennyiben a fél bár egy közbeeső hivatal hibája folytán mulasztja el a felebbezésre záros határidőt, azon felebbezés dacára annak, hogy ügykésés valamely hivatalban fekvés eredménye, késedelmes beadás folytán érdemleges elbírálás nélkül vissza utasittatik (közigazgatási bíróságról szóló tv.) A felebbezéseknek halasztó hatályuk nincs. A fent emlitetett 198 sz. tv. az adót első fokon megállapító bizottságot jövedelem adó becslő bizottságnak nevezi el s a felszólamlási bizottságot kizárólag felebbezések elbírálására mint II. fokút állapítja meg Pozsony székhellyel. A felebbezési eljárással a már említett 11 § on kívül a 12 § és a további §§ foglalkoznak. A 12 § értelmében minden telebbezés véleményezés esetleg érdembeni döntés végett előbb ugyanazon jövedelem adó becslő bizottság elé kerül, amely az adót I. fokon megállapította. Amennyiben e megfelebbezett jövedelem (a javaslatban) 20000 K-t megnem haladja s a felebbezést úgy a bizottság elnöke, valamint annak előadója és a bizottság maga egyhangúlag teljes egészében helyt állónak találja, abban újólag érdemileg dönt, más szóval a felebbezésnek 20000 K-ig — de csak teljes egészében — helyt adhat. Ellenkező esetben véleményes jelentéssel a felszólamlási bizottság elé terjeszti. Pusztán a számadás helytelensegéből származó hibákban p. ü igazgatóság saját hatáskörében intézkedik. A felszólamlási bizottság a jövedelem mérvének helyes megállapítására nézve ugyanazon jogokkal bír, mint maga a becslő bizottság. Az alaposan előkészített ügyben a bizottság szótöbbségileg dönt, amely bizottságnak az előadója csak abban az esetben bir szavazati joggal, ha egyszersmind tagja is a bizottságnak (a bizottság fele állami tisztviselő is lehet). Ennek határozata ellen a már említett további jogorvoslati eljárásnak van helye. Sokkal mélyebbre hatók az 1921. évi 294. n-u. tv. rendelkezései, amennyiben annak 1. cikke hatálytalanítván az 1909. évi X. t.-c., az 1916. évi XXVI. t e., az 1812. évi Lili. t-c. és az 1918 évi IX. t-c.-nek az adóalap határt megállapító intézkedéseit, a 10 000 K-ás határt 6 000 K jövedelemre szállítja le, ami által a mai munkabérviszonyok mellett úgyszólván mindenkit adóalanyai sorába iktat. Az 1. § hatálytalanítja az 1918. évi XXVI. t-c. 14. §-át, amennyiben a magánalkalmazottak és az országos munkás-betegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alkalmazottai mentesítésére vonatkozik. A 2. § módosítja az alaptv. (1909: X.) 3. § 3. pontjának b) bekezdését, valamint a 4. pontot, amennyiben mentesiti a feleség vagy más családtag azon jövedelmét, amely nem az adóköteles gazdaságából származik s a család összes jövedelme a 15.000 Kc.-t meg nem haladja, azon kötelemtől, hogy a családfő jövedelméhez kelljen hozzászámítani, vagyis az említett esetben a családtag jövedelmét nem> kell a családfő jövedelméhez számitani. Ez által természetesen a progreszivitás folytán előálló magasabb adóztatás menti meg; ez esetben ugyanis a családtag jövedelme külön adózván — amennyiben az adóköteles határt eléri — a gyöngébb jövedelmű, szűkösebb, hevéssé teherbíró családot tetemes adótehertől menti meg. Amennyiben pedig ezen 15 000 K-nyi jövedelem a családfő (mondjuk család), gazda gazdasági vagy kereseti vállalatából (gazdaságából, üzletéből), a háztartás fejének és feleségének illetve gyermekeinek szabályszerű és állandó együttműködéséből származik, ezen jövedelem aként osztandó meg, hogy a családfőre ezen jövedelem 2/3 része, a közösen működő többi tagokra pedig Vs rész essék, amely Va rész adómentes marad s csak a családfőre eső 2/s rész adózik, amely esetben azonban az alaptv. 25. §-ában adófokozat leszállításnak helye nincs. Nyugdíj fejében illetőleg életbiztosítási járulékként 1200 illetőleg családtagok esetén 2400 Ke. hozható levonásba. Az alaptv. 12 íjához egy U-ik pont csatoltatik, amelynek intézkedései szerint a betegsegélyző pénztári, baleset, aggkor stb. intézetek járulékai, amennyiben ezeket az adózó kimutathatólag fizeti magáért vagy hozzátartozó családtagjaiért, v3gy hivatalnokai, alkalmazottal, munkássága vagy szolgáiért levonásba helyezhetők. A szolgálati viszonyból származó jövedelemnél pedig teherként annyit hozhat levonásba a munkával összefüggő szerszám, ruha stb., pénz, városba be s kiutazás fejében kifizetett útiköltség, továbbá szakszervezeti segélypénztári járulék címén amennyit igazolni tud, de — 24000 K-ig terjedő jöv.-ig legkevesebb 15 %-oi. Olyan adózónál, akinek gondozásában ellátatlan családtagok vannak, adómérséklésnek van helye, és pedig a) 26000 Ke ig terjedő jövedelemnél 2 ily családtag esetén egy fok, 5-ig bezárólag 3 fok, s minden további családtagért 3 fokozat; b) ha az összes jövedelem 25000 és 50000 Ke közt áll 3—4 és 5 ily családtag esetén 1 fok és minden további ily tag esetén 2 fokozat mérséklésnek van helye. A 18000 Kc-n felüli jövedelemmel bírók, amennyiben gondozásuk illetőleg ellátásuk alatt családtagok nincsenek, vagy csak egy van: 15, illetve 10°/o-os adópótlékot fizetnek a hadipótlékkal megnagyobbodott adóösszeg után kisebb megterheltség címén. Ha azonban ezen adózó 2 vagy több gyermeket nevelt fel s jövedelme a 24 000 Kc-t meg nem haladja, ezen pótlék nem Írandó elő. Ezen felül a bizottság belátása szerint szabadon mérsékelheti ezen pótlékot oly személyeknél is, kiknek jövedelmük legföljebb 52000 Ke és betegségük folytán idegen személyek gondozására vannak bízva, hasonlóképen azoknál is, kiknek jövedelmük 24—50000 Ke között van s kettő vagy több gyermeket neveltek fel, habár maguk betegség folytán nincsenek is idegen személyek gondozására utalva. A törvény II. része a munkaadók kötelességévé teszi, hogy a pénzügyigazgatóság felhívására az alkalmazottak kifizetése esetén havi részletekben levonja az illető alkalmazottra kivetett adót s azt */* évenként az illetékes adóhivatalnak beszolgáltassa, amely levonások azonban egy év folyamán nem haladhatják meg azon összeget, mint amenyi az 11/2 évi adó előírás. Ebbéli mulasztásokért a munkaadó vagyonilag szavatol. A munkaadó azonban nemcsak szavatol ezen adó szabályszerű beszállításáért, hanem adatszolgáltatási kötelezettséggel is tartozik, amennyiben a vallomások beadására meghatározott idő alait C betűvel jelzett nyomtatványon névjegyzéket és F betűvel jelzetten pedig illetményjegyzéket tartozik azon alkalmazottjairól kiállítani, akiknek évi összjövedelmük 6000 Kc-t meghaladja. Az illetményjegyzékből minden személyre nézve külön-külön állítandó ki egyegy példány, amelyben feltüntetendő, mint adóköteles jövedelem, minden néven nevezendő szolgálati illetmény (fizetés, bér, munkabér, zsold, dij, állandó napidij, tiszteletdij, lakáspénz, személyi, működési és egyéb pótlékok stb.); a névjegyzékből annyi készítendő, ahány helyen (községben) az alkalmazottak állandóan
