Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-02-25 / 24. szám

Negyvenharmadik évfolyam K Mi mumm KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: %éass évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fősaerkesjatő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m u a hirdetések,, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendő1: Kéziratokat nem adunk vissz*. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. munkatársa előtt tett azon kijelentésére, hogy az alkotmány decentralista revíziójával még egy utolsó kísérletet kell tenni a horvátok megbékitésére, s ha ez nem sikerülne, akkor a délszláv államnak egy fájdalmas amputációra kell elszánnia magát és a szerbeknek és hor­­vátoknak külön utakon kellene boldogulásukat keresniük. Az amputációnak a horvátországi szerbek, élükön Pribicsevics Szvetozárral, a leghevesebb ellenzői Ha a közvélemény egy esztendő óta, ily változáson ment keresztül, ez Radics István érdeme. Az alkotmányrevizió már megkésett. Radics nem elégszik meg uj délszláv alkotmánuya), neki uj délszláv állam kell, mely elismerje a horvátok önrendelkezési jogát, az önnálló horvát köztársaságot, az 1300 esztendős horvát jogfolytonosságot és a Horvát­országban, Boszniában és Dalmáciában élő horvát nemzet egységét. Egy ilyen délszláv állam a Karagyorgyevicsek uralma alatt el­képzelhetetlen. Cikkíró szerint az amputáció befog következni és Magyarországra nézve, egy ellenséges, de Szerbiától elszakadó Hor­vátország előnyösebb alakulat, mint egy a ma­gyar nemzet, iránt barátságos, de egységes Ju­goszlávia. Battorych figyelmezteti a magyar közvéleményt arra, hogy csak álmodók és in­­trikusok hihetik, mintha Horvátországban ma­gyarbarát hangulat volna és a horvátok visfza akarnának csatlakozni Magyarországhoz. A vak megyargyülölet megszűnt, de magyarbarátság­ról nincsen szó. Radics ma Horvátország és Radics sohasem volt magyarbarát. A magya­­rónság személyes érzelem, amelyre politikát építeni nem lehet. Horvátországban számosán vannak legtimisták. Radics a horvát köztársa­ság elnöke akar lenni és ma mögéje sorakozik minden horvát hazafi, legyen az monarchista vagy republikánus, legitimista vagy antikar ista. = Magánalkalmazottak javadalma kato­nai szolgálat alatt. Az 1922. évi január hó 31-én kelt 34. számú törvény értelmében az alábbi felsorolt azon szlovenszkói és ruszinsz­­kói magánalkalmazottaknak, akik a védtörvény­­ben előirt tényleges katonai kötelezettségüknek eleget tettek s legalább egy év óta vannak megszakítás nélkül alkalmazva, arra az esetre, ha újabb katonai szolgálattételre kell bevonul­tok, jogigényük van 4 heti javadalmazásukra. Ezeket a magánalkalmazottakat a törvény ta­xatíve sorolja fel. Ilyenek: I. A kereskedelmi alkalmazottak. 2. Oly vállalat alkalmazottai, amelyre az ipartörvény kiterjed. 3. A pénzinté­zeti alkalmazottak, betegsegéiyzőpénztárak, bejegyzett segéiypénztárak s mindennemű biz­tositó intézet alka mazottai tekintet nélkül arra, hogy ez intézetek magán, vagy közbiztositási célt szolgálnak-e 4. Valamely időszaki lap szerkesztőségében adminisztrációjában, kiadó­­hivatalában alkalmazottak 5 Az ügyvédi iro­dai alkalmazottak, a jegyzők s a feltalálók képviselőinek irodai alkalmazottai. 6 A magán­mérnököknél, építészeknél alkalmazóiak. 7. A dohányárudákban s a sorsjáték gyűjtőknél al­kalmazottak. 8. A kereskedelmi alkuszoknál, ügynököknél, bizományosoknál alkalmazottak, az információs irodákban alkalmazottak. Abban az esetben, ha 3 nap alatt megjelölt vállalatot valamely nyilvános alapítvány, tartomány, me-Telepítések. A csehszlovák céltudatos vármegyénkben egy újabb állomáshoz érkezett, amikor Komárom megyét kiszemelte telepítések színhelyéül. A szláv terjeszkedés a Duna irányába nyílt célkitűzése a mai politikának s ennek szolgálatába van állítva telepesek meghonosítása a szinmagyar vármegyében. De tekintet nélkül a cél és a cél magyarázta indo­kolásra — mely köré sorolhatjuk még a szláv gyűrű létesítését az országhatár mentén, — maga a puszta tény, telepítés: annyira ellenkezik a mai kor humanis­tának, demokratának tartott eszmekörével, hogy vétót kell ellene kiáltanunk. Vétót kell ellene kiáltanunk az ittlakó magyarság nevében, legyen az akár a teljesítés következtében anyagilag sújtott földbirtokos, akár a földreform törvény értelmében nem mellőzhető, de mégis mellőzött magyar földmives. A földreform »nemzeti feladat“ —, mondja még a köztársaságnak higgadt gondolkozásu elnöke is ; másszóval nem­zeti feladat oly értelemben — miként a végrehajtás módozatai napnál fényesebben igazolják, — hogy egy tulajdonos cseré­nek kell bekövetkeznie a szláv nép javára s földbirtokok szerzése révén kell meg­erősíteni — különösen Szlovenszkóban — a szlávság gazdasági erejét. A mód, mely erre kínálkozik, le van fektetve a forra­dalmi nemzetgyűlés által törvényerőre emelt földbirtokreformban ; A felső vidéken számos eklatáns példája van már annak, miként, kerültek hihetetlen zakla­tás, kellemetlenkedés és zárgondnokság stb. utján nagybirtokok nem a szegény tót földmivesnép kezére, hanem csehszlovák bankok financirozta idegen vállalatok kezére. A mód egyelőre először bérlet, a második lépés a birtok elárasztása cseh alkalmazottakkal, a kö­vetkező lépések minden fantázia-megeről­tetés nélkül előre jósolhatók. Mindez nem kikopott példákkal, hanem egyszerűen az egész rendszer által bizonyithatő. Vármegyénkben egyelőre a néhány százalék tót elemmel vegyes lakosságú északi községekben kisért a telepítés be­következő akciója. A cél kristálytisztán kivehető, először a tót néppel vegyes községek Mintha a sötétnek nevezett közép­korban lennénk, mikor uralkodók pillanatnyi kegye és önkénye adott és fosztott meg ] embereket birtokaiktól. A mód ma is j ugyanaz, csak a hosszú kötetekre menő magyarázat demokratikus lében — hiány­zott akkor. Hogy melyik metódus erköl­csösebb, tisztább? Azt hiszem, a régi sokkal inkább az volt. Határok eltolása nem jár az egyeuek hazaváltóztatásával; évszáza­dok óta hazának, otthonnak tartott fészek­ből valakit kilökni s helyébe idegent ül­tetni a népvándorlás küzdelmeire emlé­keztet. Kérdezhetnék erre, miért ne lehetne ma is népvándorlás ? De akkor mirevaló műveltség, intelligencia, évezredek tanul­­, sága és kifejlődött emberiessége; dobjuk ■ e szavakat félre Akkor legalább nemcsak az ; egyik fél ökle fog ütésre emelkedni s a 1 másik sorsába beletörődve nem fog meg­­; hunyászkodni, hanem egyenlő feltételek ; mellett küzdhetnek. A kisalföld s környéke magyar lakta I terület, ahonnan a magyarságot kiszori- I tani nem lehet s nem szabad, mert a s nyomában birtokba lépőnek az egész világ ■ itélőszéke előtt számolni kell. Ezt üzeni j Szlovenszkó magyar népe a csehszlovák . kormánynak és ünnepélyesen vétót kiált. Fokos. = Készülő törvényjavaslatok. A képvi­selőház tavaszi ülésszakában az igazságügy­­minisztérium a végrehajtási jogra vonatkozó uj törvényjavaslatot szándékozik terjeszteni, amely az osztrák és magyar jog egységesítésének je­gyében készül. Az uj ügyvédi rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat, valamint a magánjogi kódex tervezete csak az őszi ülésszak alkal­mából kerül a ház asztalára. Az utóbbin kiváló jogászokból álló szakbizottságok dolgoznak, nincs azonban tudomásunk arról, hogy a ma­gyar jog alapos ismerői is helyt kaptak volna ezen bizottságokban, holott a magánjog terén éppen különösen nehéz akadályokba ütköző unifikáció a Szlovenszkóban uralkodó sajátos magánjogi intézmények kellő figyelembe vétele nélkül megnyugtató eredményekre nem vezethet. (ESŐ.) = Magyarok és horvátok. A Magyaror­szágban Battorych Kornél ezen a címen vézéreikket ir, amely a Radicspártnak a ge­­nuai konferenciához intézett memoranduma foly­tán igen aktuális- A cikkíró hivatkozik Protics Sztoján volt szerb miniszterelnöknek a Temps Milne: Vávinc ruhafestő és vegytisztító 17II1U3 JCUIIIS Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. ■■ Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. —--------

Next

/
Oldalképek
Tartalom