Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-02-18 / 21. szám

4 oldal. »Komáromi Jüanok 1922. február 18. tatta a megjelenteket a színház ügyéről. Nyo­mós érvekkel matatott rá arra a mostani kedvező alkalomra, mely a város közönségének az által kiuálkozik, hogy a város részére a minisztérium föltételesen megadta a kinő enge­délyt és ez a körülmény anyagilag is bizto sitja a vállalkozás realitását. Ha a város közönsége a szükséges, de a vállalkozás üzembehelyezésóvel bőségesen meg­térülő áldozatot kész meghozni, akkor a mozgó színház engedélyezési jog a város részére végérvényesen biztosítva lesz és nemcsak az ala­kítandó részvénytársaság részvényesei tesznek reális értékű befektetést, de jövedelmet bizto­sítanak a város részére is, melynek nehéz hely­zetén mindenképen segíteni kell. De ha nem mozdulunk, akkor nemcsak kockára tettük az egész ügyet, de elveszítjük az engedélyt hosszú időkre. A minisztérium a jog végleges megadá­sát feltételektől tette függővé. Nevezetesen azt a feltételt állította föl, hogy abban az esetben, ha a város biztosítékot nyújt aira nézve, hogy a házikezelésben üzembe tartott mozgószinház megfelelő helyiségének fölépítése az erre külön kikötött követelmények teljesi tése mellett garantáltatik, akkor a jog végle­gesen a városé lesz. Az épitendö színház ter­vezete a kívánt föltételeknek megfelel, csak még a pénzügyi részt kell biztosítani, amire a részvénytársaság lesz hivatva. A megjelentek teljesen át voltak hatva az intézmény kulturális és szociális jelentősé gétöl és kimondották, hogy a részvénytársaság megalakítását szükségesnek tartják és kiküld­ték a szervező-bizottságot is, mely az alapí­táshoz szükséges munkálatokat végzi. 7500 darab 200 koronás névértékű névre szóló részvényt bocsát ki a részvénytársaság, egy-egy részvény árát oly csekélyre szabva, hogy lehetővé tegyék a város minden rendű és rangú polgárának, hogy az igazán nagy cél érdekében a maga áldozatát minden nagyobb megterheltetés nélkül képes legyen meghozni. Most, a mikor a színház ügye immár a megvalósulás stádiumába kerül, bizalommal tekintünk -az előkészülő munkáját magukra vállaló bizottság működése elé és hisszük, hogy lalkozni. Ellenben olvasgatni kezdte a kalendá­­riombeli férfineveket, — mint akár azok a régi asszonyok, akik valaha e falak között laktak. Akiknek nem volt egyebük a férfiakból, mint a keresztnevük, amelyet kiejthettek, midőn annak napja elérkezett. Elgondolkoztak a Jánoson, mint valami kellemes izgatottságon. Talán szakálla van és mély hangja . . . Lerajzolták egymásnak a Pétert. Tán lóháton jön valahol, valamerről és az első kézfogás után kezével rejtek helyekhez nyúl, ahol a nők szivei dobognak.............Elábrándoztak a Mátyáson, a ki vadat hajt az erdőn és az alkonyi pirban sötétlő vár felé mered sötét vad sze­mével. Igen valahonnan néz a ház felé Má­tyás és a tekintete oly perzselő, hogy áthat a falakon. Ha madár verődött az ablakhoz, eszükbe jutott hirtelen Bálint, a ki odalent áll a vár alatt és azon töri a fejét, hogyan juthatna be a szelelőlyukon keresztöl a ház belsejébe. — Violka végiggondolta mindazokat a férfineve­ket, a melyek erőt, ábrándot, szerelmet jelente­nek, a mely neveket valaha itt a régi asszo­nyok epedve kimondogattak és aztán megölelték a sötétben az almáriom ajtaját. Fellegi Violka kinyitotta egy este az ab­lakot és hangosan sikoltotta a hóesésbe: — Vincze! Miután éppen az ő névnapja volt. Nedves hó fedte be az ablakpárkányt, Vi­olka hógolyót gyúrt és ledobta a mélybe. A golyó eltűnt a sötétben, hangja nem hallatszott. Violka felkapaszkodott az ablakra, keresztet ve­tett és fejjel előre kiugrott az estébe, miután ebben az időben már nem volt divat vasrácsot rakni a női szobák ablakára. , az elökészitő-bizottságot tevékenységében a j város egész polgársága a legnagyobb kész­séggel támogatni fogja. Minden az ah hoz szükséges erőnsk össze kell fogni a városi szitáz létesítése érdekében, mert a most kínálkozó kedvező alkalom elsza lasztása hosszú időkre jóvá nem tehető mu­lasztás lenne. Farkas Márta. Arra az alkalomra, hogy Farkas Márta, a mi neves hegedűművészünk a jövő hónapban önálló hangver­senyt fog tartani Komárom­ban, a kultúrpalotában, egyik kiváló muzsikus kol­légája Simor Jenő föl­­dink tollából közöljük le az alábbi kedves sorokat: Komáromban mindenki ismeri. Neki egy­általán nincs szüksége arra, hogy a hangver­senye előtt hangzatos reklámmal kelljen beha rangozni. Ha most írok ró a, a kolléga iránt érzett igaz megbecsülésem adja a kezembe a tollat. Úgyszólván gyermekkora óta ismerem, de mint igazi gyermekkel, sohasem találkoztam Farkas Mártával. Valami megdöbbentő komoly­ság ült az arcán mindig, ha láttam és még mielőtt valaha is hallottam a hegedűjét, tud­tam, hogy az akkor még kibontott hajjal járó szőke leánykában mély érzés lakozik. Tulaj­­donkép sohasem hallottam nyilvános hangver­senyen hegedülni, de annál közelebbről volt alkalmam beletekinteni a műhelyébe. Farkas Márta örökké dolgozó és a tiszta művészetért harcoló lélek, akinek ez a soha ki nem alvó belső égés ad igazi értéket. Sohasem a fürgén szaladó ujjait csodáltam, — hiszen ez többé-kevésbé nagy szorgalommal is elérhető, — hanem a tónusának az ízléssel párosult finomságát Ma már úgy játszik, ahogyan csak ő játszik. És éppen ez az egyéni kvalitása teszi igazi művésznővé. Nem akar birkózni a férfi­hegedűs erejével soha, de mindig lenyűgöz a nemesen érző leányszivből feltörő zokogásával. Ámde a hegedűjének ez a panaszos énekee so­hasem fáj, ha sírunk is vle: mert megvan az a művészi gyönyörűségük, amit csak kiválasz­tottak nyújthatnak. Simor Jenő. Kilencven magyar gyermeket rekeszt ki az iskolából az a rende­­j let, mely a nógrádi tanf-lügyelö elöterjeszté- I sere a nógrádi zsupáni hivatal adott ki a lo­­! sonei ref. iskola lezárására vonatkozólag. Lo­soncon te náfc ismét kultúrbotráuy v n, melynek főszereplője Bodiczky Dániel nógrádi tanfelü­gyelő, aki hírlapi nyiit levelekkel dolgozik és a neki nem tetsző iskolaszéki elnök eltávolí­tására hívja fel a szülőket. A tanfelügyelőnek tisztán személyes okokból történt ezen minden kritikát jogosan kihívó eljárása felett nem lehet egyszerűen napirendre térni, annyival is inkább, mert nem­­j csak a losonci református iskolá'. és az azt ; ■ fantartó egyházat érte sérelem, de a magyar­­j ság elleni provokáció is, melyért elégtételt 1 kell kapniok mindazoknak, kik a jogkörét túl­lépő tanfelügyelőnek séreimes eljárása folytán szenvedtek. Az iskola bezárásáról tudósítónk a kő­vetkezőket Írja. Bodiczky Dániel nógrádi tanfelügyelő a Népakarat című kommuuisia lapban, kérőbb a többi helyi lapban is, nyílt lehelet intézett a losonci, református iskolát látogató gyermekek szüleihez. Felszólítj-» őket, hogy három napon távolítsák el Sörös B la ref. lelkészt az iskola­széki elnöki állásból s válasszanak más iskola­széki elnököt, mert külömben a következmé­nyekért a felelőséget a szülőkre hárítja. A szokatlan hmgu és tartalma nyiltlevél j nagy megütközést keltett ez egész városban, mert még nem volt rá példa, hogy egy állami tisztviselő társadalmi utón igyekezett volna pressziót gyakorolni egy felekezeti iskola ve­zetőségére. A tanfelügyelőnek ugyanis törvény­ben lefektetett jogai vannak s hasonlóképpen törvényes intézkedések Írják körül az iskola­széki elnök jogkörét is. Ha tehát Sörös ref. lelkész iskolaszéki elnök működését a tanfelü gyelő törvényellenesnek találta, van rá módja, hogy érvényt szerezzen a törvény tiszteletben tartásának s nincs szükség arra, hogy a szü­lők segítségéhez folyamodjon. Ezt annál ke­vésbé is teheti, mert az egyház alkotmánya és autonómiája értelmében az iskolaszéki el­nök a parochus lelkész személyével azonos, ezt tehát sem a tanfelügyelő, sem a szülök nem változtathatják meg A felhívás azonban teljesen sikertelen maradt, a szülök közül egy sem akadt, aki az iskolaszéki elnök ellen fordult volna. A tan­felügyelő érezte, hogy tekintélyén csorba eset­és úgy keresett magának elégtételt, hogy elő­terjesztést tett a zsupánnak a református iskola bezátására. A zsupáni hivatal el is rendelte a református iskola bezárását, amelyet a na­pokban mar foganatosítottak is és ennek követ­keztében február 14 tői kilencven magyar ta­nuló iskola nélkül marad. Az egész város lakossága nagy megütkö­zéssel és érthető elkeseredéssel tárgyalja ezt a legújabb kultur botrányt és különösen nagy az elkeseredés a tanfelügyelő ellen, aki tisz­tán személyi okokból kilencven magyar gyer­meket kirekeszt az iskolából. Hogyan viselkedjünk a nátha-láz esetében. A népegészségügyi minisztérium egy csomó jótauácsot adott ki a nyilvánosság szá­mára, amik a mai nátha láz idején igen is megszívlelendők. A legelső tanács, hogy orvost kell hívni, mert a veszélyesebb lázesetek is hasonló szimptomákkal kezdődnek, mint a könnyebb megbetegedések. A betegnek ágyba kell feküdni, jő levegős szobában, amely megfelelő és szellőztetendő. A család tagjainak elválasztása a betegtől az első teendők közé tartozik. Csakis az orvos ál­tal előirt orvosságok használandók s óvakodni kell aspirint adni a betegnek. A legújabb ta­pasztalat ugyan is azt mutatja, hogy az as­pirin, különösen agynátbáláznál igen veszélyes lehet, ugyancsak helytelen a mértékes nem ism rő alkohólfogyasztás is. Csakis orvosi ta­nácsra használja a beteg az alkoholt mint véde­kező szert. Mig az orvos a beteget meg nem látogatta, a betegnek hideg mellborogatást adui ajánlatos, fejfájás esetén elégséges egy hideg borogatás a halántékon, fején és nyak­­szirten. Ami az eledelt illeti, ajánlatos, hogy a beteg lehetőleg folyékony eledelt vegyen ma­gához főleg tejet és tejesételeket. Láz esetén a húsétel teljesen mellőzendő. Mint ital a hideg viz, esetleg málnaszörp, avagy citrom-lémonádé. A beteg gyakrau igyék, de ne hosszú kortyokat. Szájöblitéshez hasz­náljon hársfa-, eibisch-, vagy kamillateát. Az ajkak vazelinnal vagy zsírral megkeahetők. Hogy a környezet a betegség ellen megóvas­­sék, legjobb, ha a beteg egy desinüciált folya­dékkal ellátott köpőcsészét használ. A beteg fehérneműi mielőtt mosásba kerülnek karbolos­­vizzel desinücialandók. Köhögésnél tartson a beteg szája elé zsebkendőt. A tisztaságra lég­ii éuyesebtten ügyelni kell. A betegszobában ál­landóan készen álljon mosdóviz, hogy az ápoló családtag a beteg minden érintése után a ke­zeit alaposan megmoshassa. A szoba seprés előtt felnedvesitendő. Nem tartottuk érdektelennek a fenti jó­tanácsokat leközölni, mert tudjuk, alig van ház, amelyben beteg ne lenne valaki. Még csak az a megnyugtató, hogy a betegség lefolyása enyhe. Saját érdeke mindenkinek, hogy Marth György fodrásztermét felkeresse, hol (higénikns) gyors és pontos kiszolgálásban részesül. {=r:2:ZT=j

Next

/
Oldalképek
Tartalom