Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-02-18 / 21. szám
1922. február 18. „Komáromi Lapok“ 3. oldal. vonatkozólag, hogy a francia pénzcsoport a szerződésben vállalt hatszáz millió korona hitelt folyósítja és hogy ennek ellenében a budapesti vámmentes kikötő építési céljaira folyósított és a kölcsön alapjául szolgáló kötvények annakidején Franciaországban nyernek majd elhelyezést. — A szerződés értelmében kötelezte magát a francia cég, hogy az építéshez a tavasz kezdetén hozzáfog és legkésőbb négy év alatt okvetenül be is fejezi azt. A megbeszélések során azonban úgy francia részről, mint pedig Zielinszky Szilírd dr. részéről is elhangzott az a vélemény, hogy a kikötő építését műszaki tervek alapján nem a megállapított 19íz6-ra, hanem-már egy évvel korábbi időpontra, vagyis 1925 re be lehet fejezni. A vámköteles Dunakikötőt a soroksári Dunaág zsilipjein, túl a szabad kikötőt pedig a zsilipen innen építik fel a franciák. Mielőtt azonban véglegesen rászánták volna magukat a magyar kormánnyal való tárgyalásokra, előbb végigjárták Ruszcsuktől egészen fel Bécsig a a Dunát és csak azután fordultak Budapestre, miután megállapították, hogy Budapest a legalkalmasabb hely végig az egész Középduna mentén, amelyen a legkihasználhatóbban és gazdaságilag a legmegfelelőbben lehet felépíteni azt. A szerződés aláírása után a franciák kijelentették, hogy az országos kikötő, amelyet tuiajdonképen a magyar állam épített francia tőkével és hozzájárulással, már 1922 őszén olyan előrehaladott stádiumba lesz, hogy az érkező hajókat befogadhatja majd. A francia érdekeltség nemcsak a kikötő megépítésére vállalt kötelezetséget, hanem az abban való érdekeltsége más nagyobbs-abásu tervek kibontakozását is maga után vonja. Ha felépül a nagy és hatalmas dunai kikötő, akkor a dunamenti államok egyetlen hajója sem ke rülheti majd azt el és a hajórakományok mind igénybe fogják venni a kikötőt és annak abszolút modern tárházait. A francia érdekeltség különben azzal a tervvel is foglalkozik, hogy a Duna szénforgalmát a budapesti kikötőbe, mint legmegfelelőbb helyre összpontosítja. Megfelelő vasúti összeköttetések létesítésével és segítségével a > tán ezt a szénmennyiséget a szélrózsa p nden irányába el lehet majd röpíteni. — Február hó 6-ától kezdődöleg A tej ára házhoz szállítva K 2.80. a nagyérdemű közönség szíves meg rendelését kéri Központi lejesarnok, Király püspök-utca 52. Gyűlés a hadikölcsön ügyében. j — Csak a teljes elismerés és teljes kamatoztatás vezethet célra. — A hadikölcsön védőe^yesület vasárnap Teplitz-Schönauban közgyűlést tartott az érdekeitek igen nagy részvételével. A Schmatz J. elnökhelyettes vezetésével megtartott közgyülé sen mint előadók dr. Grünfeld (Brüx) és dr. Slavitschek (Prága) szerepeltek s jelen volt dr. Lodgmann nemzetgyűlési képviselő is. Az elnökség újraválasztása után dr. Grünfeld ügyvéd előadó kimerítő jelentést tett a hadikölcsönvédőegylet tevékenységéről. Egyik főcél volt, hogy egy cseh hadikölcsönvédőegyesíilet is alakuljon, ami sikerült is. A különböző pénzügyminisztereknek javaslatairól tett szakszerű kritikája után az előadó hivatkozott Masaryk elnöknek e tárgyban tett nyilatkozatára, amelynek következményeként Novák pénzügyminiszter az ő lehetetlen novelláját visszavonta. A védőszövetség a hadikölcsönök teljes értékben való beváltása álláspontján van. Dr. Slawitschek a cseh védszövetségre való hivatkozással rámutatott arra, hogy nem lehet most már arról beszélni, hogy a mozgalom egyedül csak némei részről indult meg. A hadiköicsönkérdés ma már nem politikai, nem nemzetiségi, hanem gazdasági. Kétségtelen, hogy e kérdésben fontos események előtt állunk. Dr. Lodgmann képviselő kijelentette, hogy a német parlamenti szövetség szintén a teljes beváltás álláspontján van. Végül a közgyűlés a következő határozatot hozta: „A csehországi hadikölcsön-védő szövetség 1922. február 12 én Teplitz-Schönauban megtartott közgyűlése mély sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy immár három év telt el anélkül, hogy a kormány ennek az államnak legsürgősebb pénzügyi kérdését, a hadikölcsön kérdést közelebb vitte volna a kielégítő megoldáshoz. Ez a sajnálkozás annál jogosultabb, mert a hadikölcsönnek minden tőke és kamatmegrövidités mellett va'ó teljes elismerése az eddigi egyáltalában ki nem elégítő megoldási kísérletekkel szemben csak évi 90 millió korona kiadást követel, úgy, hogy az államnak az évi 18.000 millió kiadása mellett elesett minden gazdasági akadálya annak, hogy a hadikölcsön kérdését a teljes elismerés elve alapján igazságosan rendezze. Csak a kérdés lényegének teljes félreismerése, — holott a kérdésben az összes népek egyenlően vannak érdekelve, — akadályozhatja ! meg az állami hitel visszaállítását és a hadikölcsönkérdésnek a teljes elismerés és a teljes kamatoztatás alapelvén nyugvó megoldását. A közgyűlés egyben kifejezi azt a meggyőződését, hogy az eddigi hadikölcsön-kártérítési tőrvény alapján teljes lehetetlen a hadikölcsönkérdés kedvező megoldása és azért felszólítja a kormányt, hogy tekintsen el ennék a teljes elszerencsétlenedett törvény novellálásának további megkísérlésétől, égési terjedelmében helyezze hatályon hívül a törvényt és az állam és nép érdekének helyes megóvásával a hadikölcsön teljes elismerése, a teljes kamatoztatása elvének alapján törvényes utón a lehető leggyorsabban rendezze a hadikölcsön kérdést.“ Városi színház. Múlt számunkban tömören jelentettük már, hogy a városi mozgószinház ügyében döntő fordulat állott be. Folyó hó 15-én, szerdán délután látogatott értekezlet folyt le a városháza nagytermében, melyen a jelen voltak elhatározták, hogy a városi színház épit -séhez szükséges költségek biztositása céljából részvénytársaságot alapítanak és ezzel lehetővé teszik a városnak, hogy a minisztériumtól nyert mozgószinház engedélyének végleges elnyerése biztosítva legyen. Hosszú évtizedek régi óhaja kerül igy a megvalósulás lehetőségének stádiumába s egy oly közszükségséglet nyer vele kielégítést, melyet a város lakosságának kulturális és szociális érdeke régóta hangos szóval követel. Nem akarjuk kárhoztatni a múltat, melyben Komárom város és polgársága másirányu közszükségletek kielégítésére erején felül és sok áldozatot hozott, de mindig szégyenkezve kellett hallgatnunk, ha városunk igazi kulturéletéről beszélve, még csak a magyar színészetnek sem tudtunk megfelelő hajlékot nyújtani. A szerdai értekezlet egyöntetű állásfoglalása azt a reményünket ébreszti föl, hogy a múltnak e hiányossága pótolva lesz is lelkes férfiak odaadó munkássága meg fogja teremteni a kívánt kulturhajlékot. Praktikus szempontból csak ,előnyére válik az ügynek, hogy az építendő színházépületben mozgósziuházat is fognak létesíteni, amely a vállalkozás gazdasági részét csak reálisabbá és biztos jövedelmezővé teszi. A mozgószinház ma már nemcsak látványos, de ismeretterjesztő kultúrintézmény, mely a népek közművelődésére nézve elismert és hathatós eszközzé vált. A szerdai ülésen dr. Szijj Ferenc polgármester, városunk mindeu kultúrintézményén k leglelkesebb zászlóvivője, kimerítően tájékozkedvesen hangzottak, de mégsem leltek meghallgatásra, — és álltak-e rózsaszínű gyermekek a szoba sarkában, akik elmulasztották a babonákat, amelyeket rosszindulattal küldött valaki valamerről, a gonosz álmokat, amelyek bizonyosan a szélzugásos szelelőlyukakon jöttének be, amig esti időben a vihar tombolt a vár körül és a várur és várurnő régi szokásként torkába dugva ujját könnyitette mafát a zsíros vacsorától, a halálfélelneket, amelyek a nevezetesebb évfordulókon együtt jönnek a házba a jókívánságokkal? Fellegi Violka élete csupa töprengés volt, mert a tisztviselő bálból, szegény, de vig családi körből, pesti ház gondterhes, de tréfálkozó családi lámpása alól került e régi várba, irigy barátnői szemek kisérték a vonatot, amely a pályaházból kirobogott, gyermekkori udvarlók sugdosták a fülébe, hogy majd eljönnek vigasztalására, ha majd megunja magát férje mellett, elrabolják őt szánkón pomádés gavallérok, akik a bál alatt kezét, derekát szorongatták, a mellékszobában megcsókolták, a bál végén olyasmit mondtak, hogy másnap nem tudott aludni az izgalomtól, most pedig, mikor minden távol lett, rózsaszínű ruha, családi lámpás, a tisztviselő-bál és a kacagás: Violka néha hétszámra se kelt .fel az ágyból, a kölcsönkönyvtár ‘regényeit forgatta, de még többet gondolkozott, félig behunyt szemmel elhagyottságáról és a körülötte lévő babonákról. Nem mert kimenni a szobából . . . Először is az emésztése romlott el, bár oly keveset evett, mint egy veréb. Éjjel arra ébredt, hogy valami kellemetlen szaga van a szájának, mintha azoknak a régi asszony-lakóknak a mosdatlan, fürdetlen szaga költözött volna belé, amely asszonyok itt hajdanában unatkozva nézegették az örökös hóesé t, álmodni is felejtve pörgették az orsót, takarékosan, de rendetlenül éltek, amikor már egyéb mulatságuk nem akadt, friss pletyka minden hóban érkezett és az egyforma mondanivalóktól avas lett a szájuk, mint az egérlyuk. Eltette az ágyát a rég’ helyéről, mert azt hitte, hogy azon a helyen száz vagy kétszáz esztendő előtt meghalt egy nő rut betegségben és a rossz illat innen ered. Majd arca kezdett valamely kísérteties, magábazárt szint ölteni, hogy a tükre ellensége lett. Azoknak a régi asszonyoknak lehetett ilyen arcszinük, akik hittek a dajkameséknek, a hóbortos álmoknak és órákig ültek a szelelőlyukon, hogy meghallják alantról az Ígért lovag fütyörészését. Az ablakhoz szaladtak, ha száncsörgés ment el a vár alatt; erőszakos, támadó férfiakat vártak felfelé a lépcsőn, akik elől gyönyör volna megvédelmezni erényességüket. De álmukban megöleltek minden medvetáncoltatót, girhes komédiást, sohasem látott idegen férfit, akit a cselédek az udvarról ebrudon kivetettek. Epedtek, epekedtek valamely uj szó, szokatlan kézfogás, álomban látott arc után és a hajszálaikat babonásan eresztgették el a szelelőlyukon felfújó szélben, hogy az majd valahol egy kóbor lovag nyakába akad és idáig vonja őt. Mindig azt remélték, hogy az öreg lelkiatya bortól, ételtől, gutától lefordul a gyóntatószékről és helyét egy sohasem látott férfi foglalja el. Vi<>lka arcpirosítót hozatott egy pesti kereskedőcégtől, amelynek hirdetését az újságban olvasta, de füstölthús színét arcának nem tudta végleg eltüntetni és mindennapi álmában már annyit látott a férfiakból, hogy azok magosak vagy alacsonytermetűek. Későbben már csak a kályháig ment az ágytól, hogy a tűzre felvesse azokat a fadarabokat, melyeket az udvarban örökké fűrészeltek sohasem látott férfiak és Violka valamikor úgy megvizsgálta e fahasábokat, mintha Írott üzenetet keresett volna rajtuk. De a fahasábokon semmi jelet se fedezett fel és a tüzbe dobta őket, mintha mindegyikkel valamely kedves gondolatát küldené a torony oldalán lengő füst-zászlóba, hátha valakinek megcsípi a szemét a füst az utcán vagy országúton, a kinek kedve volna egy elhagyott asszonyt vigasztalgatni. Abban hagyta a regény olvasmányokat is, mert az ottan szereplő férfiak mind más nőkbe voltak bolondulva, jegyesek lettek vagy meghaltak, tehát nem érdemes többé velük fog-Reggelizés e^ött fal pohár Schmidthauer-féle Használ ta v* lódi áldás gyomorbajosoknak és székszorulásban szenvedőknek. az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza 532—III
