Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-12-17 / 101. szám
1821, december 17. »Komáromi Lapok« 5. oldal. Komáromi Kacz Eudréné szül. Kiss Sarolta j menye. Dávidházy Jáno» veje. Nagy Nándor «■oka vöje. Kiss Kálmán sógora. Nagy Nándorné * szül. Dávidházy Hona, Dávidházy István, ifj. Bávidházy János, Dávidházy Bandika, Komáromi Kacs Rőzsika unokái. Nagy Antika déd unokája. Mm varmegye kszigazgalási bizottsága kedden tartotta rendes ülését, amelyet dr. Folkmann István zsupán-kormánybiztos nyitott meg, üdvözölvén a gyér számban megjelenteket. E közigazgatási ülés tulajdonképpen lélekharangja volt a leendő nagy halottnak: Komárom vármegyének és Komárom törvényhatósági városnak. Komárom vármegye, mint ilyen megszűnik és egy részét Pozsony, más részét Uyitra vármegyéhez, mint a tervezett nagymeyékhez csatolják. Komáromból pedig nagyezség lesz. Ez a szomorú, elkövetkezendő újítás már előre veti sötét árnyékát. A modern közigazgatási tudomány régen eldöntötte, hogy a decentralizálásé a jövő, a központosítás a távolabb •ső vidékek lakosaira ró rettenetes nagy hátrányokat. Tegyük fel, hogyha itt Komáromban, vagy a környékén valakinek a megye székhelyén lesz ezentúl dolga, mehet Pozsonyba, vagy Nyitrába. Ettől eltekintve, már most elszomorít bennünket az a tudat, hogy ezzel az újítással mennyi sok, sok tisztviselőt fognak majd meint elbocsátani, hány család jut megint a nélülözésbe, nyomorba. A zsupán-kormánybiztos jelezte, hogy a ■agymegyék tervét a jövő év első felében fogják végrehajtani. Jelenti, hogy ennek előhírnökeként már történt is egy intézkedés. A nemesócsai főszolgabírói székhelyet Komáromba helyezték l»e. Komárom ugyanis meg fog szűnni, mint megyei székhely, de járási központ fog lenni. Bár a nemesócsai főbírói hivatal behelyezése az uj megyei beosztásokkal előbb-utóbb megtörtént volna, de a járási központ most történt behelyezésének oka a nemesócsai nagy lakás hiány. A tisztviselők nem kaptak lakást, s úgy szólván úgy szökdöstek el. Ha valakit kineveztek Nemesócsára, amint megérkezett oda és látta, hogy nincs lakás, sarkon fordult és az feléje se nézett többet Nemesócsának. Jelenti továbbá a zsupánkormánybiztos, hogy a múlt hóban a főszolgabírói hivatalokban vizsgálatot tartott, mindenhol példás rend uralkodott, de különösen kiemeli a nemesócsai főbírói hivatalt, ahol a tisztviselői hiány dacára is példás a hivatal állapota. Jelenti továbbá, bogy a mozgósításkor Csányi ógyallai, Peller nemesócsai, Vecsey párkányi főszolgabirákat a felvidékre helyezték át. Majd a tárgysor előtt interpellációkra került a sor. Dr. Mohácsy János bizottsági tag terjesztett be hármat. Mint jelezte, ezek nem is annyira interpellációk, mind inkább kérelmek. Első kérelme az, hogy a járásban levő orvosokat szlovák nyelvű tanfolyamra ne egyszerre rendeljék be az egész járásból. Megtörténhetik így, hogy rögtöni segély szüksége esetén nincs egyetlen egy orvos se kéznél az egész járásban. Kéri, hogy a szlovák tanfolyam napján inspekeíós orvos legyen a járásban. A második kérése, hogy a beszolgáltatott fegyvereket sürgősen adják vissza a jogos tulajdonosaiknak. A vadászati idő hiába elmúlik, pedig a vadászterületek bérösszege igen magas. A harmadik kérése, hogy a gabonakontingens beszolgáltatás körüli bajokat sürgősen reparálják, mert maga a túlmagas kontingensen kívül a sok birság nagyon is súlyosan érinti a gazdákat. A zsupán-kormánybiztos megígéri, hogy a bajokat orvosolni fogja, de a gabonakontingens dolgában legfeljebb közbenjárhat, mert a gabonakontingens ügyekben kevés beleszólásuk van a zsupánoknak, még ellenőrzési joguk sincs. Majd a nemesócsai főszolgabírónak a fegyverek visszaszolgáltatása tárgyában történt fölszólalása után áttértek az előadói jelentésekre. A lévai tanfelügyelő jelentésére történt fölszólalás. Soós Károly búcsi ref. lelkész, iskolaszéki elnök visszautasitja a jelentésnek azt a részét, amely szerint a búcsi iskolaszék szembehelyezkednék a szlovák nyelv tanítása kérdésében a tanfelügyelőséggel. A Skolsky Referát engedelmével halasztotta el az iskolaszék a szlovák nyelv tanitását egy évre az 1—2. osztályban Nagy hibája a mai közoktatási rendszernek, hogy a tanfelügyelőség nem a tanitó felettes hatósága, az iskolaszék utján, hanem egyenesen a tanítóknak adja ki a rendeleteket, igy legtöbb rendeletről az iskolaszék nem is tud. Fölpanaszolja Soós Károly bizottsági tag, hogy a lévai tanfelügyelő eltiltotta a kántortanitókat, hogy az iskolai órák alatt kántori (templomi és temetési szertartásokat) funkciókat végezzenek. Pedig reggel 8 óra előtt sötét van a templomban, délután 4 óra után éppen a sötétség miatt temetni nem lehet. A lévai tanfelügyelő föntartja álláspontját, hogy 8 óra előtt el lehet végezni az istenitiszteletet ; ennek — úgymond — nem a sötétség az oka, hanem a lelkészek kényelemszeretete. Soós Károly ezt visszautasitja. Majd a tárgysorozat többi pontjaira kerül a sor. A szeszadóból Komárommegyének engedélyezett összeget olyképpen osztották föl, j hogy 500 ezer jutott a házipénztárnak, 30—30 ezer K a tiszti és a nyugdíjalapnak. A marhalevelek után szedett dijakból tisztán megmaradt 56 ezer K-t a tiszti és nyugdíjalap kapja. A vármegyei községi jegyzői egylet kéri a megyét, hogy a jegyzők, özvegyek és árvák nyugdijukat 1009/0-kaI emeljék. Mivel a nyugdíjasok ügye állami kezelésbe megy át, a kérvény tárgytalanná vált. Hont vármegye tiltakozó határozatot hozott a szlovenszkói megyék felosztása ellen. Hasonló határozat hozatalra hivja föl Komárom megyét is. Mener zsupáni tanácsos javaslata az, hogy mivel az ügy már törvényhozás utján is olyan előrehaladott állapotban van, hogy haszontalan minden fölirat, Hontvármegye megküldött határozata irattárba helyezendő. Dr. Mohácsy János fölszólalásában amellett érvel, hogyha még nem is volna praktikus eredménye a föliratnak, de Komárom vármegye fölosztása mellett nem mehetünk el szó nélkül, igenis csatlakozzunk Hontmegye indítványához és mi is hasonló feliratot intézzünk a kormányhoz. Zsupán-kormánybiztos szavazatra bocsátja a két indítványt, mind a két javaslatra egyenlő szavazat esett. Itt tehát az elnöklő zsupán-kormánybiztosnak kellett dönteni, aki dr. Mohácsy János, az ellenzék javaslata mellett döntött. Mire a gyűlés a kormánybiztost megéljenezte. Hasonlóan járt el az ülés Gömör-Kishont vármegyék hasonló javaslatával is. Majd a többi pontokat tárgyalták le gyors egymásutánban. Nézzünk csak korul, hogy mi is történik a magyar iskolákkal, a magyar közoktatással ? A pozsonyi magyar egyetemet megszüntették. Nincs magyar tanítóképző egész Szlovenszkóban. A magyar gazdasági akadémiát szintén beszüntették. A különböző vallásfelekezeteknek nincs Szlovenszkóban teológiájuk, papnöveldéjük, a magyar szakiskolákat egymásután beszüntették, ugyanez a sors ért sok j magyar középiskolát és hasonló sorsot szántak a még meglevő magyar főgimnáziumoknak is. Nagy üggyel-bajjal, rengeteg utánjárással sikerült Komáromban kereskedelmi tanfolyamot nyitni, ahoyá még vidékről is igen sokan jártak, hogy a kereskedelmi ismereteket elsajátítsák, mert magyar kereskedelmi iskolák és akadémia hiányában másutt azt nem tehették. A szépen megiudult munkát azonban megakasztotta a felsőbb rendelkezés és a komáromi kereskedelmi tanfolyam működését további intézkedésig beszüntetik alaki okok miatt. Azóta megint újabb sérelem érte a gyermeknevelést, a magyar óvodáktól megvonják az állam segélyt. Azok a magyar ifjak, a kik magyar egyetemre akarnak beiratkozni, nem kapnak útlevelet. Azt mondják nekik, menjenek Prágába, vagy Briinnbe, ott is van egyetem, tanuljanak ott. Természetesen, hogy az lehetetlenség, mert melyik magyar ifjú bírja annyira a cseh, vagy német Ínyelvet, hogy azzal boldogulni lehetne egyetemi tanulmányai alatt. Akik azonban ezt tervet kifőrték nagyonis elfeledték hogy ilyen eszközöket csak ideid óráig lehet elnyomni, az itt él# magyarság kulturális igényeit, mert az a sok ökölcsapás, ami az újabb időben a magyarságot érte megérlelte minden magyar emberben az életfentartás ösztönének segitségével, hogy összetartásban rejlik az erő és a magyar átkon, a széthúzáson győzedelmeskedni kell ez örök igazságnak. Minden sérelem, mellőztetés, ami a magyarságot éri, csak erősíti a magára hagyatott magyarságot az összetartásban és az összetartott magyarság tömör sorain hamárossan megfognak törni a magyarkuPúra elleni támadások. íi Joli Egyessiet liangversenye. — 1921. december 11. — Művészi esemény színhelye volt a Jókai Egyesület kulturházának előadó terme vasárnap, december 11-én. Ekkor zajlott le az egyesület idei szezonjának második hangversenye, melyen Pogány György a budapesti m. kir. Operaház művésze és Kazacsay Tibor zeneszerző és zongoraművész szerepeitek magas nívójú, rendkívül választékos műsorral. A hangversenyen szép közönség gyűlt egybe, noha nem térhetünk ki az elől, hogy meg ne jegyezzük, hogy a hangverseny telt házat érdemelt volna s valóban sajnálhatják, kik nem voltak ott, hogy ezt a kiváló tehetségű, nagy készültségü operaénekest nem hallották. Lehet, hogy ennek az az oka, hogy közönségünk nem volt eléggé tájékozva, noha az egyesületnek tagjaival külön meghivóban közölték a nagyszabású művészi programot. Pogány György, ki a berlini és párizsi operáknak volt tagja s jelenleg a budapesti Operaházhoz köti szerződése, — kiforrott énekművész, kinek széles hangskála áll rendelkezésére, melyen az érzések minden árnyalatát képes a legnagyobb precizitással és a legszebb hatással visszaadni. Iskolázottsága a legnehezebb feladatok megoldásán könnyedén vezeti keresztül, előadásának előkelő nemes tónusa a legnagyobb elismerést biztosítja számára. Akik hangversenyén ott voltak, feledhetetlen emlékekkel távoztak onnan. fest, tisztit, pliseeroz es ölliVlÓrOZ Komárom, Nádor-utca.
