Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-12-17 / 101. szám

6. old»?. „Komáromi Lapok 1921. december 17. Kazacsay Tibor neve inkább mint zene­szerzőé ismeretes, de mint zongoraművész is méltó az elismerésre. Szerzeményei eredeti­ségükkel, finom kidolgozásukkal tűnnek föl s igazi költői alkotások, melyek szerzőjük nevét széles körökben teszi ismertté. A minden ízében, a szó igazi értelmében vett művészi hangversenyt Pogány száma ve­zette be, elsőnek Henschel „Morgenhymne“-jét énekelte. Már az első számnál tisztában vol­tunk azzal, hogy egy nagy talentumu, kitűnő müvészegyéniséggel van dolgunk, ki előadásá­val leköti, megragadj'a a lelkeket s szinte meg­babonázza a hallgatóságot. Vagner „Walkür“ operájának Tavaszi dalát gyönyörűen énekelte, hasonló jót mondhatunk Schubert „Doppelgän­­ger“-jének előadásáról is. Lohengrin búcsajában Puccini „Toská“-ja nagy áriájában oly művé­szit adott, melyet méltán ujráztatott meg a szűnni nem akaró frenetikus tapsvihar. Szé­kácsnak „Szeretnék egyszer boldog lenni“ c. érzésteli dalát egyenesen a szivekbe lopta bele gyönyörű előadásival. Műsorának többi pont­jaiban (Wagner: Dai a Vénushoz a Tannhäuser operából; Verdi: Nagyária a „Troubadour“-ból; Schubert: Frühlingslied; Schumann: Die beiden Grenadiere stb.) szintén magas művészetet pro­dukált, gyönyörű orgánuma fényesen érvényesült a magas fekvésekben is. Kazacsaynak: „Egy halott emléke“ c. dalát közvetlen lágysággal és melegséggel énekelte s az ujrázó tapsokra a „Liliomszál“ c. érzésdus dallal ragadta el a közönséget. Zárószámul Kucsóh Pongrácz „Rá­kóczi“ cimü dalművének egyik rendkívül köz­vetlen hatású dalát énekelte el a közönség szűnni nem akaró tapsaitól kisérve, melyre meg kellett a dalt ismételnie. A művészt a hallga­tóság egész hangverseny alatt szeretettel és melegen tapsolta, valósággal ünnepelvén a kitűnő előadót. Pogány György énekszámait Kazacsay Tibor kisérte, ki ezenfelül öt szerzeményével szerepelt a műsoron. A szerzemények közül különösen az Alkonyóra és A bohém cimüek ragadták meg a hallgatóságot, mely elismerő, meleg tapsaival tüntette ki a talentumos zene­szerzőt. A Jókai Egyesület vezetőségét külön el­ismerés illeti meg azért a magas művészi élve­zetért, amelyet e feledhetetlen estéiy rendezé­sével szerzett s mellyel újra bebizonyította, hogy kulturhivatásának magaslatán áll. Pausa. Az uf postai díjszabás. — Érvényes 1922 január hó 1 étöl. — I. Belföldi pöstadijszabás: 1. Levelek : 20 grammig helyi forgalom­ban 60 fillér, távolabbi forgalomban 1 K, min­den további 20 grammig mindkét ecetben 30 fillér. 2. levelezőlapok : egyszerű 50 fillér, dupla 1 K. 3. Nyomtatványok: 50 grammunkká 20 fillér. 4. Üzleti levelek: 50 grammonkint 20 fillér, azonban legalább 1 K. 5. MiDtakülde­­móny: 50 grammonkint 20 fillér, azonban leg­alább 40 fillér. 6. Vegyeä küldemények: (nyom­tatványok, üzleti levelek vagy rnintaküldemények) 60 grammonkint 20 fillér, azonban legalább 40 fillér; ha inintaküldeményen és nyomtatványon kívül üzleti levelet is tartalmaz, legalább 1 K. 7. Ajánlott küldemények: a rendes dijakon kí­vül 2 K. 8. Értékküldemények: mint az aján­lottaknál és hozzá biztosítási összeg (minden 1000 K után 2 K). 9. Értékküldeményok nyitva feladva: a biztosítási összeg minden 1000 K ntáiu 5 K. 10. Csomagok érték megjelölése nél­kül : 1 kg.-ig közelebbi zóna 2 K, (távolabbi Hóna 2 K 50 fillér); 5 kg.-ig 4 K, (távolabbi zóna 5 K); 10 kg.-ig 8 K, (távolabbi zóna 10 K); 15 kg.-ig 16 K, (távolabbi zóna 20 K); 20 kg.-ig 20 K, (távolabbi zóna 25 K. 11. Cso­magok érték megjelölésével: mint 10. pontban, ehhez kézbesítési dij 2 K 50 fillér és biztosítási díj (minden 1000 K után 2 K). 12. Postautal­ványok: 100 K-ig 50 fillér; 200 K-ig 1 K; minden további 200 K után 50 fillér. 13. Távirati postautalványok: mint 12. pontban, ehhez táv­irati dijak és expresszdijak, illetve posta res­tante. 14. Utánvételezett levelek és értékpapírok: Rendes illetmények, ehhez utánvéteii dij 50 fillér és ezenkívül, (ha az utánvétet kifizetik) 50 fillér kifizetési dij, valamint a rendes illet­mény az utánvételezett összegnek az eredeti feladó részére való beküldésért. 15. Utánvétele­zett csomagok : Rendes illetékek, ehhez minden 100 K utánvét után 50 fillér. 16. Riste res­tante : minden postaküldeményért 50 fillér. II. Külföldi pöstadij szabás. 1. Levelek: 20 grammig 2 K 20 fillér, minden további 20 gramm 1 K. 25 fillér. 2. Levelezőlapok: egy-zirü 1 K 50 fiiér. 3. Nyom­tatványok: Míndsn 50 gr. után 50 fillér. 4. Üz­­letilevelek: Minden 50 gramm után 50 fillér, azonban legalább 2 K 50 fillér. 5. MiatakÜíde­­ffiények: Minden 50 gramm után 50 fillér, azonban legalább 1 K. 6. Vegyes küldeményekí Minden 50 gramm után 50 fillér, azonban le­galább 1 K. ha nyomtatványokon és mintakül­­deinény ekeit kívül ü sieti leveleket is tartalmaz, 2 K 50 fillér. 7. Ajánlott küldemények: A ren­des iietékekeu kivüi 2 K 50 fülér 8. Értékküt­­demények: mint az egyenlő részben levő aján­lott levelek után, minden 300 franc érték után 50 centime b z ositási összeg. 9 Értéke iorai­­gok: a) súly utáni illeték és pedig minden 50 gramm után 1 K, legalább azonban 5 K; b) ajánlva 2 K 50 fillér; biztosítás minden 300 franc utáu 50 centime. 10. Postacsomagok: a világegyezmény illető rendelkezései szerint vagy az idegen póstai'gazgatóságokkal kölött küiön megegyezés szerint. Súly utáni illeték és (ha érték megjelölve) szállításért 2 K 50 fillér és minden 300 franc után 50 centime biztosítási összeg. 11. Közönséges postautalványok: 50 K-ig 50 fillér: 100 K-ig 1 K és minden további 100 K után 50 fillér. 12. Távirati postautalványok: a) Illeték, mint all. pontban; b) távirati dij. 13 Után vételezett ajánlott levelek, értékkülde­mények és értékcsomagok: a hasonló rendes küldemények utáni illetéken kívül 50 fillér után­­véteii dij, ezenkívül (ha az utánvételt a külföld­ről a csehszlovák államban fizetik) 75 fillér illeték. 14. ü tán vételezett postacsomagok: A hasonló rendes küldemények utáni illetékeken kivüi az utánvéteii illeték és pedig 50 K ig 50 fillér, 100 ig 1 K és minden további 100 K után 1 K. V. ZSOLDOS TANINTÉZET BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 84. TELEFON; J—124—47. A legjobban készít elő ssaagánvlzsgálira. Vidékieknek levelező oktatás. Speciális, magánhasználatra irt tan­könyvek alapján. 369 Komápoosu levelei*. Kedves olvasóim! bizonnyára kiváncsiak arra, hogy a maguk mó­kázó, incselkedő, csipkelődő (itt a csipkedést átvitt értelemben tessék venni), gúnyolódó Faunjuk, mivel töltötte azt a hat hetet, amely idő alatt nem volt szabad a kezébe venni se az újságírói tollat, se a szerkesztői ollót. Hát bizony szomorú hat hót volt ez nemcsak nekem, hanem másoknak is. Például a komáromi lányok direkt azért nem mentek férjhez e hat hét alatt, mert úgyse lehetett volna megírni a Komáromi Lapokban, hogy városunk szépségét oltárhoz vezette X ur, aranyifjúságunk e közkedvelt tagja stb. Még a halálozási statisztika is elszomo­­ritóan kevés halálozást mutat fel e hat hát alatt, mert ugyan ki az ördögnek volt kedve meghalni, ha közkedvelt lapunkban nem írhat­tuk meg, hogy a pozsonyi kaputói a Vág­­duna-utcáig futótűzként terjedt el a hir, hogy X- Y. nincs többé. A komáromi koporsó csi­nálok már kezdtek cihelődni, hogy deputációba mennek, mert a halálozási kedv kétségbe­­ejtően csökkent napról napra a kőszűz váro­sában. Sőt nagy bajok voltak a születésekkel is e szomorú hat hét alatt. Az élet előtt álló megszületendő gyerekek sztrájkba léptek és azt mondták, hogy nem vagyunk bolondok, hogy addig megszülessünk, mig a Komáromi Lapok meg nem jelenhetik, hogy a szerkesztő bácsinak ne legyen módjában könnyekig meg­ható sorokban megszületésünkről megemlékezni, hogy édes anyánk milyen okos kis pnbikának vagy édes kis médikének adott életet, s úgy az újszülött, mint az édes anya a körülmények­hez képest jól érzik magukat. Nagy bajban volt a városi fogyasztási hivatal is, mert e hat hét alatt a disznóölések is szüneteltek és a közkedveltségnek örvendő husfogyaeztási adó a háznál leolt sertések után a minimumra szállt le. Ki bolond akkor disznóiért tartani, amikor a szerkesztőnek nincs lapja, amelyben megírhatja, hogy halat, vadat, s mi jó falat, szem szájnak ingere stb. Nyomasztólag hatolt közrendészetüukre, élet- és vagyou biztonságunkra is lapunk szü­netelése. A betörések kétségbeejtő an szünetei­tek. Talán boloDd betörést elkövetni egy in­telligensebb betörő, ha lapunkban nem Írhat­juk meg, hogy a rendőrség ilyen és ilyen irányban nyomoz, igy aztán jól értesült lapunk­ból tudja meg a betörő, hogy a szintén jól értesült rendőrségtől nyugodtan alíiatik-e, vagy sem ? Az öngyilkosságok is szüneteltek e gyá­­szo-s 6 hét alatt. Ugyan melyik cseléd leány ivott volna addig marólúgot, amíg lapunk szü­netel. hát ugyan hol és ki irta volna meg szomorú éjét históriáját az öngyilkos leánynak. Tüzeset se fordult elő az idő alatt váro­sunkban. Talán elment az esze annak a tűz­nek, hogy kigyulladjon, amig mi szünetelünk, hát kiírta voma meg, hogy a tűzoltóság daliás parancsnokuk vezetése alatt olyan gyorsan odaért, hogy akkor még ki se gyulladt a tűz. Az uzsorahivatal elszomoidtóan pangott, ugyan kinek voina eszében csalni, árdi'ágitani, ha »óm kerülhet bele lapunk bűnügyi rova­tába a b. neve. Komárom város 649 fűzfapoétája, 573 regény- és novellairója 131 nyílt és 96 titkos bohózat és drámairója 41 zeneszerzője 35 műfordítója szintéu tétlenségre volt kárhoztatva. Ugyan mi az ördögnek írtak volna, ha nincs lap, aki­nek szerkesztőjét ezzel akarják a sírna siet­tetni. Közismert doiog, hogy minden családnak van egy tagja, vagy rokona, aki a család kritikája szerint fenomenálisan énekel, zongo­rázik, ctmbairaoz, hegedül, gordonkái, cselló­zik, í'uvoláz, pikuláz, gitároz, szárny- vagy havasi kürtözik, oboáz, okarináz, doromboz, citeráz, tamburicáz, bő^ózik, brácsázik, sípol, mandulinoz, dobloi, verkliz, gramofonoz [fonog­­rafoz, fütyül vagy harangozik. E leknek, a család szerint menkő nagy tehetségeknek va­lamelyik tagja ilyenkor, hangverseny szezon alatt, megkörnyékezik az embert, mint szer­kesztőt, hogy favorizáljuk egy kicsit a véden­cét, hogy fölléphessen Komáromban is. — Nem azért mondom kérem — szavalja az elfogulatlan családtag, — hogy rokonom, de olyan hangot nem tetszett mostanában hal­lani. Szebben énekel, mint Jászai Maria, vagy Beregi. A mait héten a bogyaréti benszülött, ösíakó inteligencia által rendezett Zápkörü kívánatra elő mutatandó és másra át nem ruház­ható meghivóju táncmulatsággal egybekötött hangversenyen a „Heretyutyutyú“ dalmű belé­pőjével olyan „finoraenális“ sikert aratott, hogy Kuno3 ur, a bériő, aki egész családjával jelen volt, azt mondta, hogy ilyen gyönyörű hangot még a gútai koncert termekben sem hallott. így és ilyenformán protezsálja be ki—ki a maga védencet a kornyikáló szezon alatt. De lapunk szünetelése miatt még ezek a finom főnömének is hallgatásra voltak kár­hoztatva, még a protiktoraik is. Ugyan ki az ördög hízelegne akkor nekünk, ha már nincs j lapunk, ha nem vagyunk szerkesztők. A nők már nem mosolyogtak ránk, nem hízelegtek nekünk, nem kacérkodtak velünk, j nem kedveskedtek, nem szorították meg a l kezünket, nem hullattak morzsákat számunkra I a szerelem asztaláról, nem Ígértek, nem csalo­gattak, nem hitegettek. És igazuk van, hiszen nem volt hol írni a toalettjeikről, a mosolyuk­ról, a szépségükről. Mi, a sajtó, a hetedik nagyhatalom, sem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom