Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-10-01 / 91. szám
HegyvQnkotteslik évfolyam* 91« szám. Szombati 1921. október I POLITIKAI LAP.- "fii -‘"y* “J"r" ;■■■■"" — ESöSzeUs! ár cs®K-*aiovák eltekben ; Helyben és vidékre pasta! szétküldéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára i 80 fillér. Az űj kormány ki van nevezve és elfoglalta helyét. Parlamentáris kormánynak Ígérkezik, ha a politikai kuruzsióknak sikerülni íog kormánytöbbséget alakítani. Az alkotmányosság szempontjából ez haladást jelent. Ez a haladás azonban kevés gyakorlati jelentőségű reánk nézve, ha a kormány összetételét vizsgáljuk meg, mely a merész imperializmus, nagyratörő nemzetiségi vágyak és a nemzetiségi elnyomás programmjával kezdi meg működését és a meglevő nemzetiségi államot nemzeti állammá kivánja átgyurni. A kormány programmját Benes képviseli, aki a minisztérium premierje, de emellett a külügyi tárcát is megtartja. E köztársaság imperialista politikáját eddig ő iráDyitotta igen sok szerencsével és tagadhatlan sikerekkel. Ha azonban e sikereket elemeire bontani igyekezünk, kiviláglik azok sekély es eredménye, a meg kötött szövetségekből hiányzó lelki közösség és a népek megegyező pszihéje. Heterogén népek szövetségét csakis nagy célok és érdekek tehetik erőssé és mélyíthetik ki. Ezek a nagynak hirdetett célok összezsugorodlak a kis Magyarország elleni véd és dac szövetséggé, melynek romjain/ épüit fel az u. n. utódállamok nagysága. Imperialista 'célzattal kormányzott demokrata köztársaság, mely hozzá még poliglott népeket foglal magába, ’nem képes elérni a végcélt, az állam nyugodt és békés fejlődését. A négy és fél millió cseh és a két és fél millió szlovák hegemóniát alkot a három millió német és a milliót tetemesen meghaladó magyarral szemben. Nagyobb és fejlettebb kultúrájú népek kerülnek igy alárendelt helyzetbe minden garanciája nélkül meglévő kultúrájuk továbbépithetésének, sőt e kultúra léptennyomon való megszorítása kétségtelen és nem titkolt szándékával és eredményeivel állanak szemben és küzdenek meg. A kabinet közoktatásügyi minisztere, Srobár doktor, régi ismerősünk. Teljhatalmának súlyát szenvedi ma is az egész magyar kuliura, amely semmi jót sem remélhet az ő elfogultságától. A belügyminiszter, Cserny, működése ismeretes a német nemzetiséggel való zavarok miként való elintézéséből. Ez a politikus sem biztat sok reménnyel bennünket és mi magyarok e két legfontosabb tárca körébe tartozó ügyekben, közALAPITOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYÜLA dr. Szerkesztő: BARÄNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nador-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint báromszor: kedden, csütörtökön és szambáién. szabadságaink, közigazgatásunk terén javulást nem várhatunk és iskoláink ügyét sem fogjuk ez éra alatt előbbre vinni. Hátra van még a mi saját külön tartományi helytartónk, vagy amint a csehszlovák terminológia és közjog nevezi, a »teljhatalmú miniszter«, aki a régi maradt. Micsura Márton iránt semmi okunk sincsen a bizalomra. Kormányzati működéséhez a magyarságnak óriási sérelmei fűződnek és nem mutatott soha hajlandóságot ezek szanálására. A magyar kisebbség politikai, kulturális és gazdasági elnyomatása tehát előreláthatólag tovább fog tartani mindaddig, míg ezek a sebek fel nem fakadnak és a kormány kénytelen-kelletlen belátni kényszerül azt, hogy ezeken az állapotokon nem egyedül a statáriummal lehet és kell segíteni. A magyarság ezek után további passzivitását el nem hagyhatja és abból ki nem léphet. Csak a kisebbségi jogoknak becsületes és minden hátsó gondolattól mentes végrehajtása, politikai, kulturális és gazdasági szabadság, ezek az előfeltételek, amelyek a megértés útját egyengethetnék. Mig ezek a feltételek be nem állanak, addig a kormánnyal szemben bizalmatlan álláspontunkat el nem hagyhatjuk és azon változtatni módunkban nem áll. A kormányvállozásban figyelemreméltó dolog egyedül az, hogy a sziovák néppárt, mint Szlovákia legnagyobb pártja nincs benne képviselve, csak a szlovák nemzeti párt és a szocialista pártok. Az, hogy a németek é3 a magyarok nem vettek részt a kormány támogatásában, az előrebocsátottakból mindenki megértheti. A szlovák néppárt mellőzése azonban nagy jelentőségű a kormány jövőjére vonatkozólag is, melynek hosszú élettartamot a parlament összetételénél és pártviszonyainál fogva nem jósolhatunk. köztársaság területén át (transito) szintén külföldre kiszállíthassák, vagy behozhassák. A szabaddá tett áruk a következők: 1. Gyarmatáruk; 2. Fü-zerek: 3. Déli gyümölcsök; 4. Gyúlékony anyagok; (Részletes jegyzékük a kiviteli árujegyzék 16-ik pontja alatt találhatók meg.) i Gyógyszerészeti cikkek; 6. Gyapjú és egyéb szöveláruk; 7. Len, kender; 8. S lyem és setyempapir; 9. Selyemből készült áruk, selyemszövetek is ; 10. Konfekciós áruk; 11. Bőripari készítmények, úgymint erszények, táskák stb ; 12. Fésűk ; 13 Szalmaáruk ; 14. Papír és p piráruk; 15. Kaucouk és kaucsukáruk; 16. Viaszkos vászon; 17. Kikészített bőrök, cipőbörök. szijbőrök stb ; 18. Konfekciós bőráruk ; 19. Üvegáruk, csekély kivétellel ; 20. Faipari termékek, tüzüa ; 21. Porcellántermékek (suk kivétellel); 22. Vasáruk (uyersvas kivételével); 23. Agyagipari készítmények; 24. Kőfaragó és szobrászati készítmények ; 25. Főidből készüt anyagok, agyagkészitméujek, kivéve a cementet. 26. Nem különösen értékes műkövek, t-hát ékszerek kivételével a dísztárgyak készítéséhez alkalmas anyagok ; 27. Gépek, kivéve a textilipari gépeket; 28. Elektrotechnikai cik. kék ; 29. Vasúti kocsik ; 30. Jármüvek ; 31. Mellék kocsik, gépalkatrészek ; 32. Ghémiai szerek, megfe elő kivételekkel ; 33. Gyertyák, szappanok (kivételekkel); 34. Könyvek és irodalmi müvek, megfelelő kivételekkel. A külkereskedelmi hivatal engedélyt ad arra, hogy a fennt fölsorolt áiúkat minden kiviteli engpdély s eddig fennállott kiviteli illetékek megfizetése nélkül hozhassák be a köztársaság területére. Az exportálók kötelesek bejelenteni a kiszállított áruk mennyiségét és az áruk értékét a külkereskedelmi hivatalnak. A rendelet 1921 október 1-én lép életbe. A többi áruk kivitele természetesen ezután is megfelelő engedélyhez vau kötve és azokat csak az eddigi utón lehet megszerezni. Megjegyzi a külkereskedelmi hivatal, ho^y ezek az intézkedések ideiglenesek s csak addig maradnak érvényben, • amig be nem bizonyosodik, hogy az áruk szabad kivitele nem okoz hiányt a bedö dön, a kivitel nyomába nem lép az áruk és iparcikkek megdrágulása és a szabad kivilel nem iesz káros hatassal a csehszlovák valutára. Hogy is leszünk? Milmm szabad az hmm. — A külkereskedelmi hivatal legújabb rendelete.— A kereskedelmi hivatal ez 1920. évi 442. sz. kormányrendelet III. § ának 1. pontja értelmében és az 1921. évi augusztus 26 iki rendelet alapján megengedte, hogy az alabb felsorolt termékeket (árukat) — addig, amíg az állam lakosságának szükséglete biztosítva van — a vámhivatalok megfelelő ellenőrzése mellett bárki szabadon kiszállíthassa. A kü ügyi külkereskedelmi hivatal arra is engedélyt ad, hogy a fölsorolt árukat a megfelelő illetékek megfizetése esetén, külföldről a csehszlovák Még pár derűs, mosolygó őszi nap, azután ránk teríti zuztnarás, hideg köntösét az idő a elkövetkezik az annyira félt, annyira nem óhajtott idő: a tél. Mi lesz télen ? Ez a kérdés cirkál agyunkban, ez a kérdés, mint egy rossz sejtelem, vagy mint egy gpnosz szellem árnyéka állandóan követ, üldöz beonüuk s nem hagyja nyugton amúgy is felizgatott idegzetünket. És méltán. Csak egy pillantás éléskamráinkba, az ürességtől kongó lisztes ládákra, az üres zsíros döbönyre : félelmünk a téltől ■ nem hiába van. Tudnunk és el kel! ismernünk, hogy min« den állam — még a boldog győztesek is — csak kinlódaak, vergődnek. Gazdaságilag betegek s betegségük nem hogy javulna, szűnne, de állandóan súlyosbodik ; a halállal vívódik. Min-Milus J ónAc ruhafestő és vegytisztító ClAlUkj Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
