Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-10-01 / 91. szám
„ Komáromi Lapok 1621 október 1 2. oKlai. —------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------tatni e súlyos élelmezési bajokért, de kötelcsséjüikoek tartjuk rámutatai arra, hogy helyesebb rolaa, ha e demokratikus kormányzat inkább polgárainak könnyebb megélhetését, az élelmiszerek olcsóbbá té elét sietne előmozdítani azokkal a nehéz milliókká1, m nyékét az irre dentizmust szolgáló detektívek és titkosrendőrök légiójának fizet ki; nem voína-e jobb a szegények élelmezésére fordítani a „propaganda kaucellariá':-nak titkos és nyilvános tisztviselőire pazarolt bankóh ílmazt. Simák. — Csehszlovákia kisebbségei és a népszövetség. Ismeretes, hogy a népszövetség közgyűlése aikaimáüói Omsky a esahsziováa. köztársaság párisi követe lord Róbert Cecil felszólítására kénytelen volt a kisebbségek helyzetéről előterjesztést teuui Omsky ez alkalommai hangoztatta azt, mint azt cseh részről gyakran akarnak eihaetui a külvilággal, hogy t. i. az állam sokkal többet nyújtott a kisebbségeknek, mint a mennyire a békeszerződések értelmében kötelezve lett volna. Ez alkalommal statisztikai anyagot is előterjesztett, mely veszélyesen emlékestet a Gazette de Prague tendenciózus cikkeiben megtalálható adatokra. Csak egy példát ragaduuk ki. Dr. Omsky szerint a köztársaság magyar és német lakóságának száma az öszlakósság 29 4/0-át teszi ki, holott a képvisaioíiázban a magyar és német képviselők 29.1°/o-át kép zik valamecynyi képviselő számának. I ne tehát itt a bizonyíték arra, hogy a kiseb í,ségnek miiy jól megy a dolguk Csohsziovák’ában. Nos ez a példa igen alkalmas arra, bogy a kormány mily eszközökkel igyekszik a külföldi közvélem myt megtéveszteni. A Bulle iái statistigue de la R-.publique Toecáco Siovaque 1920 évi január 1 és 3 füzete szerint a csehszlovák köztársaság 13,665.809 lakósa közül magyar vau 1,071.678 és német 3,828.974. A magyarok és németek száma ezen hivatalos közlés szerint is összesen 4,900 552, azaz az össriakóság 35 8%-a, több tehát, mint a lakoss ág Va_a- Az 1921 évi népszámlálás nemzetiségi statisztikai eredménye ma még nem ismeretes és 1923 január 1-e előtt nem is leszuek végérvényesen feldolgozva. Az utolsó közlés tehát egyáltalában nem igazolja O uszky állításait. * Criusky külömben a nemzeti kisebbségek védelméről külön egyéni elméletet alkotott magkas, melyet nemrég a „Slovenská Politikában“ fejtett ki imigyen. „Kisebbségi jogokat csak olyan más nemzetiségű állampolgárok igényelhetnek akik hü és jó polgárai azon államnak, amelyben élnsk, akik derekasan teljesítik polgári kötelességeiket. Ez az első feltétele a kisebbségi jogoknak. Ebből következik, hogy államnak olyan másnyelvü polgárainak, akik a köztársaság és annak törvényei ellen izgatnak, az államot s annak biztonságát aláássák, a rendet és a viszonyok kouszoüdációjának nyugodt menetét veszélyeztetik, abszolúte semmiféle igényük nincsan kisebbségi jogokra, mert erkölcsi s jogi alapja hiányzik. Mondanunk sem kel!, bogy ezen elméletnek semmi alapja nincsen, mert a békeszerződés minden nemzeti kisebbségnek biztosítja a kisebbségi jogokat. Ez nem is lehet másképpen, mert a kisebbségi jogok gyakorlása inar-ő illúzió volna, akkor, ha az államhatalom politikai belátá-áiól és mérlegelésétől függne azok gyakorolhatása. = Választások a fölszabadult baranyai területeken. A felszabadult területeken a pécsi első és második, a dárdai, mohácsi, villányi, a bácshodrogmegyei regöcai, torontáli, nagyszentmikiósi és töiökkánizsai választókerületedben október 30-ára tűzték ki a választásoka'. = A kiutasított Bsrzeviczy Albert nem hagyja annyiban a dolgot. Ifjú államunkban vezető fértük egymásután követik el a baklövéseket. Ilyen a sárosi zsupán esete is, aki egyszer gondolt merészet és nagyot és a varmegyéje területéről kiutasított minden magyar állampolgárt és psdig úgy, hogy 24 óra alatt kellett elhagyniok Csehszlovákiát. Ezzel a sárosi zsupán bizonyára egyengetni akarta a csehszlovák és magyar jó viszony tövises útjait, amelyeken Báuffy és Benes is csak nagy pihenőket tartva tudnak előre haladni. A célon túllövő zsupánnak azonban rémséges pechje volt. mert a zsnpáni kiutasító parancs folytán, — mely mint most már pozitív« megállapítható, egyedülálló volt az egész Sz ovenszkón — a magyar állampolgárok kiutasításának erélyes keresztülVez lése folyamán kiu1 ásították az ott tartózkodó Berzeviczy Albert voJt magyar képviselőházi elnököt is, aki Sárosmegyéban levő nagy kiterjedésű birtokán nyaralt, akinek meghurcoltatásáért az olasz diplomácia is elégtételt fog kérni, lóvén tudós Berzeviczynek egész Olaszország tisztelője és barátja. — Egészen megbízható helyről vett értesülés szerint, Bsrzeviczy — aki a budapesti csehszlovák konzulátus által szabályszerűen kiállított útlevéllel tartózkodott Sárosban — panasszal élt a csehszlovák konzulátusnál, amely táviratilag azonnal felelősségre vonta Brezoy zsupánt. A csskszlovák konzulátus Prágában is orvoslást, illetve elégtételt kért, ahol egyidejűleg Tahy magyar követ és a francia diplomácia csehszlovákiai képviselője is erélyes intervenció den állam nyakig adósággal, azt polgáraira igyekszik áthárítani s ezeket oly mérhetetlen adókkal terheli, hogy az eddigi boldog polgárok, most a teljes lerongyolódás stádiumába jutottak. Nem kü önb a munkás sors. Munka és kenyér nélkül — melyet az állam ily állapotában nem képes nekik adui — a legvadabb szocilizmu3 zá-zhja alá sorakoznak, onnan várva sorsuk jobbra fordultát, onnan várva a pillanatot, mikor rohanhassák meg s pusztíthassák el a még meglévő tőkét, hogy azután a legázolt polgárság romjain felépíthessék Marx iák a papiroson oly szépen festő, de a valóságban lehetetlen proletár társadalmat. Arról nem is beszé ünk, hogy tüzelő anyag is szükséges ahhoz, hogy a 3 4 hónapig tartó kémény télen valahogy átvergődjünk s fazó családunknak a meleg szobát biztosítsuk. De attól félünk, hogy nem le,z mit ennünk. Kilátásaink nagyon rosszak. Mindennek az ára, de kü öiiö sen a fontos élelmiszereknek árai emelkednek hihetetlenü. A liszt ára is. — ha csak a kormány közbe nem lép — állandóan emelkedik. Ezt pedig az okozza, hogy a belföldi termelés nem fedezi a lakosság egész évi szükségletét, az államnak külföldről kellene beszerezni a szükséges gabonát. De mit látunk? Az állam kasszája üres. Köic-ön után kapkod. Belföldi kölcsön nem igen kínálkozik; a kifosztott polgárságnak nincs. A iáncosok meg kiknek van bőven — nem adnak. A külföldi kölcsön ügye még rosszabbul áll. Onnan sem tudnak kipró selni pénzt. így az alíatn pénz nélkül, gabonát nem tudván szerezni, a spekulánsoknak ismét bő alkalom nyílik, hogy a mi bőrünkre a kezeik között levő gabona árát oly magasra csapják föl, amilyenre nekik tetszik. Ha az államnak pénze volna, most nagyon könnyen megvásárolhatná a magyar gabonát, annál is inkább, mivel közelsége és a. cseh valuta kedvező állása a magyarral szemben, ezt nagyban elősegítené és olcsóvá tenné. A zsir árát pedig az állatokat tápláló és hizlaló magvak ára irányítja, illetőleg szabja meg. Az árpa és tengeri ára pedig rendkívül magasra szökött, úgy annyira, hogy a házilag hizlalt sertések száma ennek következtében alaposan megfogyott s nagyon sok családnak nem lesz módjában az — miként annak előtte — hogy a tólen sertést vágjon. S még növeli félelmünket a téltől az a körülmény is, hogy az idei burgonyatermés rendkívül rossz volt. így a szegény emberek legfőbb táplálékukat kénytelenek nélkülözni, mely aránylag mindig a legolcsóbb élelmek egyikét képezte. Nem akarunk senkit okolni, vagy hibáz-Vezeklés. — Koszorú a Tuba János sírjára. — Irta: Lőrinczy György. Az a generáció, amelyik most, a szemünk láttára elmúlik, a magyarság fénykorának és életerejének gyönyörű fellobbanása : a dacos és hevülékeny, de minden becsületes hatásra hajló magyar szellem, melynek vezető egyénisége kétségkívül Tisza István volt. „Ennek igy kellett lenni 1“ sóhajtotta utolsó lélekzetével és elomlott az orgyilkosok golyója alatt. Nem láthatták gyöngének, de láthatták a méltóságba, a fenséges gőgjét, amivel aljasságukat megvetette. Romlott lelkiismeretűktől talán tudnának aludni, de a nagy mártír utolsó pillantása kiséri őket. Tisza István hívei nálánál kisebbek voltak, de nem méltatlanabbak. Thuróczy Vilmos azt mondta: ügy szeretnék meghalni, ahogy Mezey Gyula meghalt. Egy óra múlva úgy halt meg. Most Tuba János, a Tisza-gárda legrajongóbb közkatonája, azt mondta: ügy szeretnék meghalni, ahogy Kürthy Lajos meghalt. És úgy halt meg. Ezek az emberek nemcsak élni tudnak szépen, de meghalni is. Pálmák, akik kidőlnek a földből, mert elvágták a gyökereiket-Komáromnak, az ÖRinagyar duaameuti városnak három jellemző típusa volt: a halász, a super, meg a szekeres gazda. A szekeres gazda a polgárság arisztokráciája; a századokra visszatekintő patrícius. A komáromi határ és utcák büszke nagy ura, aki a tradíciókat őrzi: az ősi szokásokat és erkölcsöket, sőt a bevehetetlen kőszüzet is, aki fügét mutat az ostromlóknak : nec arte, noc marté! Ünneplő alkalmakkor ő a bandérium; a maga lovát üli, a város zászlaját lobogtatja és punyókára veti ezüst-pitykés sötétkék dolmányát Ő a köveíválasztások perdöntő kortese, aki egyformán érti a hordók, a dalok és a fokos nyelvét. Komáromnak a vasárnapi képe ma is a szekeres gazda. 6 még nem jutott a bölény kivesző fajtájának a sorsára, mint a super, a hajóács. Valaha, a rác kalugyerek korában, virágzó céhbeli mesterség volt a superé. Még Csokonai boldogtalan szerelmének, a bűbájos Lillának, akit polgári nevén Vajda Juliannának hívtak, a „földiekkel játszó égi tüneményének az első férje is super volt, hajóács- A tömérdek dunai malmot és dereglyét mind a super eszkábálta. De jön a gőzhajó és a gőzmalom, a vashid és a vasút és elsodorta a kompot, a dereglyét, a vizimalmot, sőt a supert is. Szerencsére a ma' kacs legendák legalább az emlékét megőrzik. A halász örökéletü. Őt ne csak keuyérkereső iparosnak képzeljük. Nem. A halász poéta is. Az é szaka álmodója. A locsogó vízben az eget látja és az égen a viz tükrét. Az éj rejtelmeit, szépségét, költészetét senki sem ismeri .és senki se szereti nálánál jobban. Ő a csend rajongója s a csend már maga is álom. De ezenkívül nemcsak maga szerkeszti és szövögeti a hálót, amivel ö<szefogja a halat, de ennek nagyszerű szakácsmüvésza is. A halételek százféle fajtája szerint én végig lakotnáztam a Tiszát, a Dunát, Bodrogot, Garamot, a Balatont és Quarnerót, ettem scambrit, osztrigát, tengeri rákot, pisztrángot, fogast de ahhoz fogható vizi gyönyörűségre, amilyen a komáromi halászié, seholsem találtam. Komáromnak két hírneves halász dinasztiája volt a Salamon és a Tuba család. Az előbbinek legutóbb Salamonná asszonyom volt a kiváló zsenije, ő mutogatta meg esztendőnként, szeptember 4-én, a Beöthy Zsolt születés napjára összesereglő irodalmi és közéleti potentátoknak az Erzsébet szigeti bájos vadonban, hogy mi az a halpaprikás. De már a háborús gyötrelmeket, főképpen, Komárom hihetetlen katasztrófáját nem bírta elviselni, nem régiben hátat fordított ennek az árny ék világnak. Tuba Jánosnak az apja volt hires halászmester, de János már tudományos emberré, Megérkeztek az őszi újdonságok férfi, női és gyermek Ugyanitt egy „balkaros“ és egy „cilin- nlniln deres“ Singer-féle varrógép GluliUa mm Nagy választékban kaphatók FISCHER JENŐ ciptfkereskedésében Komárom Megye-u. 16. (Zsupán! hivatallal szem bon)
