Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-08-06 / 67. szám

4. oldal. „Komáromi iiapok* 1 $21..-augusztus.. Öntudatlanul a terv érdekében dolgoznak, akkor nálunk a hatalmi politikának egészen uj kurzusa keletkezik. Prága Sz. ba nem csehekét, de németeket fog küllem. És ezek a csehországi németek igen könnyen megfogják érteni a mi nemzctjeiuket, magyarjainkat. A hivatalokba a közélet és állami élet minden ágába egészen uj elemek* kerülnek. Gondoljátok néppárti urak, hogy ezek az ele­mek rátok és a szlovák nemzetre nézve elő­nyösebb lesznek? Hiszitek, hogy ezek az ele­mek a szlovák önállóságért, és lüggetlenségért fognak küzdeni ? A szlovák nemzet önálló életének 3 ik évében rendkivkli haladást tett minden téren. De mégsem annyit, hogy el lehetne mondani, hogy Sz. szlovák. A szlovák kultúra eddig még csak felületesen érintette a városi lakos­ságot. És a lakosság nekünk még idegen, lel kében és nyelvében. Még évtizedekre való munkára vau itt szükség. A mi ellenségeink jól érzik azt, hogy a mi harcunk harc a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához való joguk, a magyar pökheudiség és vakmerőség ellen. Abban áz arányban, amint hatalomhoz juttok, veritek meg a hatalmat is azon elemek felett a városokban és azok kör­nyékén. Ha semmi mást, azt bizonyára eléritek ezzel a testvéri villongással, hogy a mi ellen­ségeinket még vakmerőbbekké teszitek, a sg/ovű&'kultui'munkát pedig évekre megakaszt­játok. Az intézményes törvények ellen való ezen harcotokból meritik az erőt Sz. összes nyugtalan elemei. Felidézitek a szellemet, ame­lyet nekünk még az összes szlovákoknak sem sikerül majd leküzdeni. Emlékezzetek : — — szlovák anyák fiai vagytok ! A szlovák nemzetuek uiucsen földje. Itt van a mi autonomiáuk: adj miudeu szlovák családnak annyi termőföldet és legelőt, hogy megélhessen. Szegény nemzet szabadságát és függetlenségét nem tudjuk megvédeni. Mindig ki van szolgáltatva annak : aki neki kenye­ret ad. A szlovák föld, a szlovák otthonért való harcra készüljetek. Ez azonban kemény munka. Nem ünneplés, nem lárma. A vezetőktől a sze­gény szlovák nép iránti szeretetet és önfelál­dozást követel. Tudtok-e csinálni ilyen politikát? A szlovák családok százezreinek nincs miből gyermekeiket iskoláztatni, mert nyotno rult szegények, alig tudnak -annyit termelni, hogy családjuknak a megélhetést, a ruházatot biztosítsák. Kik számára akartok ma hivata­lokat felállítani? és kiket akartok oda beül­tetni a cseh testvérek helyett ? Adjatok tehát a nemzetnek először földet, hogy jól megélhessen és hogy legyen miből gyermekeit kitaniitatni és csak aztán gondos­kodjunk arról, hogy hová tegyük a gyermeke­ket. Ma még nincs szlovák intelligenciátok oly számban, hogy idegenek kedvéért felforditsátok a viszonyokat Sz.-ban. A Siovenszky Dennik és az elbo­csátott magyar tisztviselők. A magyar tisztviselőknek a köztársaság szolgálatába való átvétele még mindig kisért közéletünkben. Nem tudjuk eléggé figyelmez­tetni a nagy nyilvánosságot e mozgalom je­lentőségére. Nagy figyelemre van szükségünk. Hiszen kiáltó példáink vannak, hogy p. o. Érsekújvárt 2 légionáriust bocsájtottak el vasúti .szolgálatból, olyanokat kik a szabad­ságért vívott harcokban kitüntették magukat, azért, hogy helyükben magyarokat hagyjanak meg. Nincs kizárva, hogy ily elbocsájtásokkal a politikailag megbízható elérnek helyet esi nálnak a megbízhatatlanoknak. Még az állami hivataloknál sem vagyunk egészen bizonyosak, hogy politikai megbízhatósággal mindenütt tőrődtek-e? Van még állami hivatalainkban tulon túl sok megbízhatatlan elem ; uera akar­juk, hogy az egész állami apparátust ellensé­ges kezekbe adják, akik csak a jelre várnak a határok mögül, hogy az államot elárulják. Ne áltassuk magunkat a humanizmusról és demokráciáról szóló- frázisokkal. A humánus és demokrata Amerika minden választás után kicseréli tisztviselőit és senki sem tesz ezért szemrehányást/ Legalább valami részben kövessük mi is az amerikai példát, különben a nehezen meg­szerzett szabadság kicsúszik a kezeinkből. nap Imii Mr lisütíi (Szept. 4 én nagy napja lesz Komáromnak. — Régi magyar táncok. — Toronyzené. — Táro­­gatóyerseny. — Tűzijáték. — Cigányzenekarok versenye. — Nyílt színpadok. — Dalárdák ver­senye. — Előadások. — Szépségverseny. — Tánc. stbj A komáromi egyesületek közül a Dal­egyesület, a Legényegylet, az Ifjúsági Egylet, a Football Club vezetősége elhatározta, hogy szeptember hó 4 én a komáromi football téren olyau nagyszabású kerti ünnepélyt rendez, gazdag változatos műsorral, amely u megszo­kott komáromi kereteket messze túllépi és messze vidékről fognak városunkba sietni e nagyszabású ünnepélyre. A napokban alakultak meg a rendező bizottságoknak különböző osztályai, amelyek önmagukat kiegészítve serényen dolgoznak a gazdag program kidolgozásán és az egész ünnepély előkészítésén. Eddig a vigalmi, a propaganda és a gaz­dasági bizottság alakult meg és naponta ülé­sezik, hogy a legapróbb részletekig kidolgozza az előkészítést. Mivel az előjelekből ítélve, lidosra ve­hető, hogy igen n.-.gy idegen forgalom lesz e napon városunkban, ezért még kü’.öu elszállá­soló bizottság is fog még alakulni, amely hi vatva lesz a vidékről jött vendégeket fogadni és szállásukról gondoskodni, ámbár ez az el­szállásolás csak iiluzórius l.sz, mert az ünne­pély, a mulatság délutántól másnap reggelig tart és olyan lebilincselő programmal, hogy senkinek se jut majd eszébe a szállására menni és lefeküdni. A vigalmi bizottság a gazdag programúi összeállításán most dolgozik, legközelebb a részleteket is megírhatjuk, de mái most le­szögezzük, hogy a műsornak olyan kimagasló pontjai lesznek, amely örökre az emlékünkben fog -maradni. Ilyen lesz a régi magyar táncok bemutatása magyar ruhás táncosok által, akik már serényen tanulják Győri és Garni tánc­mesterek tánciskolájában ezeket a gyönyörű, régi magyar táncokat, amelyeket kiilüa-külön 24—24 pár fog táncolni, egyes táncokat pedig több, mint száz pár. Nagyanyáink levendulás idejét fogjuk visszatérni látni, amikor Komárom szépei és deli legényei gyönyörű együttesben, mint a karikacsapás fogják eltáucolni a palotást, a toborzót, a hajdutáncot, a diszpalotást, a csat­lós táncot, az nndalgót, társalgót, a régi ma­gyar lassú és friss csárdást. Színes pártás leányok, aranyfőkötís me­nyecskék, magyar ruhás táncosokkal pudig a nagyobb tömegeket igénylő táucokat fogják bemutatni. Már ezért a végi, feledésbe ment klasszi­kus magyar táncokért is elfognak Komáromba jönni messze idegenből, mert soha szebb, lélek­emelőbb látványban nem volt senkinek se része. Gyönyörű száma lesz a programúinak a toronyzene. A víztorony ormáról fölfognak hangzani a legszebb magyar régi nóták : Bi­hari kesergője, Lavotta szerelme és Csermák bús magyar nótái. Minden magyar szem könybe fog lábadni, amikor utána megszóllal a toronyhói a tárogató szivet összefacsaro hangja és amig busán vé­gig harsognak a tárogató bús kurucnótái az esti homályban a toronyból, mintegy rácáfolni véljük annak a gyönyörű bus nótának e két. sorára, bogy A toronyból késő este Tárogató nein szól messze. Majd a szlovenszkói cigányzenekarok hangversenye következik. Egy, előre meghatá­rozott magyar nótát és a cigánybanda által szabadon választott két-két inagyar nótát fog eljátszani mindegyik cígáűybanda. Amelyik banda a bíráló bizottság által odaítélt első dijat elnyeri, annak a prímásnak egy évig joga vau a szlovenszkói magyar cigánykirály címet viselni és bandáját az első­nek fogják tekinteni egész Szlovenszkói an. Lesz még ezenkívül több díj, érem és elismerd oklevél is kiosztva. Ez is felejthetetlen pontja lesz a műsor­nak, mert Szlovenszkó híres bandái ugyancsak ki fognak tenni magukért és gyönyőiüeu fog­nak játszani. A helybeli és vidéki dalárdák, műkedvelő gárdák számai szintén fénypontjai lesznek az ünnepélynek. Természetesen: szépségverseny, magyar lakodalom, magyar bucsn, csárdajelenet, szer­pentin és virágcsata, konfetti, vílagposta, sors­játék, tréfás árverések, szerencsehalászok,, laci­konyhák, cigánypecsenyé, borkóstolás, mókás versenyek, leány vásár, legény fogás, gyorsított válópörök, legényavatás, kártya vet és, jósnő-át­­rak, jövendömomlók, fényes tűzijáték, nőválasz stb. sth. fogja az ünnepélyt tarkítani reggelig tartó tánccal. Jöjjön el mindenki! A dologra még többször visszatérünk. háíogaíás Dilmos excsászárnál. (Hogyan él II. Vilmos? — Ebed a császárnál. — A kastély. — A sok rózsa — „Szeretem a magyarokat1“ — Emléktárgyak) Egyik magyar újságíró a múlt hetekben meglátogatta a németek volt császárát Dánban, a császár mostani száműzetés! helyén, ahol az az ixe sászár a legnagyobb szívélyességgel fo­gad, a a magyar újság rőt, aki az alábbiakban számol be az excsászaruál telt é deses látoga­tásáról : D >rn, juiius 17. Az utolsó vasútállomás Arnheim és Uitrecht között Maarn, — kis bájos holland he y jég — amelynek azonban nagy vasúi forgalmi yqt>. Innen az ut Lhrnig. a császár mostani szám­űzetésének helyéig egy óráig tart. Vegesvégig az ut mindkét oldaton terebélyes lombos fák, u^v, hogy a széles útra tejesen árnyék ború', áz egész vonalon nagyban hódol a ltoilandi közön­ség a kerékpározás gyönyörűségeinek, amit itteni nyelven »fitzezésnek« neveznek. Gyönyörű feny­vesek b íÍrói is, jobbról is — s nagyterű gyan­táidat. Maga Dnrn előkelő holland viilatelep, a a gasdagabb rotterdami, hágó és amsterdami polgárok üdü ő helye. A császár lakóhelyén A c.ászár kezdetben tudvalevőleg Arne­­rungbau lakott, s csak később vette meg ezt a kastélyt egy holland bárónőtől. H ttalmas, gyö­nyörű park közepén van a császár lakóhelye, a parkot köröskörüt magas kerítés övezi. A kapu előtt holtai d silbak, — itt adom le látogató engedélyemet, amelyen a következő áll: »Toi in Kamer naart ds Wacht van Toe­­gang op den 16. juli 1921.« Balról az engedé­lyen pecsét a következő felírással : »H dmar­­schaliamt Seiner Majestaet des Kaisers und Königs Wilhelm II.« Belépek a kertbe. Idősebb katonás termetű ur fogad nagyon előzékenyen. Bemutatkozunk, — Graf von Mohke -=■ mondja. Ő most a császár szárny segédje. Elmondja, hogy őfelsége már vár rám. Fölmegjüuk a Hofinarschaliamtba. Villa;z *rü, kisebb épület — pazar berendezéssel. II. Vilmos előtt. He’yet foglalunk a szalonban, néhány perc múlva már jön a császár. Erélyesen katonásan

Next

/
Oldalképek
Tartalom