Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-07-19 / 59. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 59. szám. Keddj 1921. Julius 19. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY ■ Előfizetés! ár cseh-szlovák értékben : Helyben és vidékre posta! szétküldéssel: Sgésc évre 80 F, félévre 40 F, negyedévre 20 F. Egyes szám árai 80 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYOLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. _ ____ _ ■ • Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádur-u. 2a., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkiot háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Pofon csattant el a prágai parlament folyosóján, melyet egy csehszlovák szocialista képviselő adott egyik német nemzetiségi képviselő társának. Ezzel az erős argumentummal nyiivánitotla véleményét a kissé temperamentumos honatya, a ki képviselőtársának a pénzügyi bizottságra telt megjegyzése felett tettlegességre ragadtatta magát. A pofon tehát, mint a parlamenti érvek ha nem is éppen döntő, de érezhető súllyal biró argumentuma, a csehszlovák nemzetgyűlés tagjai között is megjelent. Igaz, hogy a képviselőház elnöke ' még aznap a teljes ülésben legmélyebb sajnálatát fejezte ki az esemény felett, de az elnöki kijelentés nem alkalmas arra, hogy a neínzetgyüli s kissé vérmes tagjainak dühös nekilendülését jővátegye, de arra sem, hogy az inzultált képviselőnek elégtételt szolgáltasson. Olvasva az esetről, lehetetlen, hogy eszünkbe ne jussanak azok az idillikus állapotok, melyek nem is olyan régen a bécsi Reichsrathban uralkodtak s nem kell megerőltetni emlékezetünket, hogy a világ legutolsó parlamentje botrányainak hőseit magunk elé idézzük. Ezeket a világ minden részében csak lenézés és megvetés érzésével találkozó jeleneteket Ausztria nemzetiségei rendezték, kiknek első soraiban olt volt ifjú köztársaságunk honalapítóinak egy része is. Ha az egykori bécsi parlament verekedéseire gondolunk, talán nem is kellene csodálkoznunk a prágai pofon miatt, melyhez sok hasonló csattant el annak idején Bécsben is. Igaz, hogy a köztársaság úgy hibrid összetételére, mint politikai nívójára nézve nem igen áll felette letűnt alteregojának, azonban ez még sem lehet ok arra, hogy a prágai parlamentekben is ugyanazok az erkölcsök és ugyanazon szokások uralkodjanak és semmiképen sem ok arra, hogy egyes hevesebb vérmérsékletű képviselő utszéli tettei egész világ elölt kompromittálják. Mert az eset csak azt igazolja, hogy a nemzetgyűlés tagjai között olyan egyén is helyet foglal, a ki viselkedésével nem hogy politikai érettségének, de még a társaságbeli érintkezés ismereteinek sincs birtokába. Bármilyen túlfűtött legyen is a hangulat, bármilyen feszült az atmoszféra, mely a parlament levegőjét forróvá teszi, művelt embernek számolni kell a helyzettel és azzal a pozícióval, melyet elfoglal. Mert talán mégsem vagyunk anynyira demokratikus államban, hogy a korcsmái szokásokat elfogadhatóknak tartanok a milliók sorsát intéző törvényhozó testület tagjainak viselkedésében, akiknek egytől-egyig tudniok kell, hogy a tudás és meggyőzés érveit sohasem helyettesítheti az ököl, mely talán terrorisztikus eszközül használható ugyan, de az észt meg nem győzi soha. Dr. Szőke Kázmér plébános, iskolás alesperes, a Komárom katolikus esperességben, ebben a hivatalában, melyet — tegyünk hozzá — évek sora óta példás lelkiismerettel tölt be, most a hatalommal szemben is merészkedett magyarnak mutatkozni és ezt nyíltan is* hirdetni. Természetesen megmozdult ellene a hatalom egész apparátusa, a kis Medveczky A. Károlytól a katolikus javak mohó lefoglalójától és jövedelmük késedelmes elszámolójátó.l kezdve, a komáromi tanfelügyelőn keresztül a falusi csendőrőrsig mindenki. Nagyképti adatokat gyűjtenek ellene sötéiben ólálkodó sunyi alakok, akik a nyílt színen nem látszanak sehol és ime, a főtisztelendő alesperes nem is tagad semmit, sőt a magyar ember bátorságával ismer be mindent. Egyházmegyei felettes hatóságának is nyílt levélben adja meg a választ a magyar hymnusz ügyében, nem köntörfalaz, elismeri a vádakat, elvállalja értük a felelősséget magyar férfias - séggal, nyíltan, becsületesen, mely oly különleges vonása a magyar fajlának. Oh ez a Hymnusz, mely felzokog időnként templomok áhitatosgyülekezeteiben.balsors tépett népnek vigaszául, megpróbált, agyon gyötört lelkek reményéül, micsoda félelmes erő lehet ennek akkordjaiban, hogy tilalmazzák és üldözik érte a magyart! Magyarok százezreinek imádsága ez, főiiszteleudő érseki helyettes ur, melyet ifjabb éveiben Ön is sokszor énekelt, ne féljen tőle. Imádkoznunk még ugyebár talán csak szabad, e boldog republikában a magyaroknak is ? Dr. Szőke Kázmér se tagadta meg a hymnuszt s vele együtt magyarságát és jól esik látnunk ezt a gerinces magyar embert, aki kiállt a fórumra: itt vagyok, felelek. Ez a típus az, melyet úgy jel emez a klassikus: vir integer scelerisque purus, egész ember és* bűntől illetetlen. Férfi, mert igaz, bátor és jeilemszilárd, aki megvetéssel masilja vissza az olyan alantas vádat, mely esetleges szökéséről szól. Az ilyen ember, tisztelt Főegyházmegye, nem szökik, a Szőke Kázmérok nem ebből a silány anyagból vannak gyuiva. Ha nlenniök kell és már maradniok nem lehet, távoznak ők emelt fővel és homlokkal, tisztán, gáncs és félelem nélkül. A Szőke Kázmérok fajtáját nagyon meg kell becsülnünk, mint a magyar jellemnek fényesen világitó példaképét. A városi rendőrség ügye — Hozzászólás. — A városi közgyűlés legutóbbi, a város költségvetésével kapcsolatban hozott határozatai nagy emóciót keltettek és főképpen a közvetlenül érdekelt városi rendőrség körében keltettek izgalmat. Ebben az ügyben a rendőrség legénysége testületileg kereste fel dr. Szijj Ferenc polgármestert, aki mint értesülünk, megnyugtatta őket az iránt, hogy az elbocsátásokat máról holnapra keresztülvinni teljes .lehetetlenség és az általános létszám csökkenésnek fokozatosan kell megtörténnie. Hogy ezt az adózó, valamint a nem adózó közönség is egyaránt megértse, szükségesnek találom a költségvetés néhány adatát megvilágiíani. A város háztartásának összes szükséglete kitesz 4149537 K, ebből személyi kiadások: a) a közigazgatásnál . 823862 K b) rendőrségnél 61Í300 K c) közegészségügynél 45212 K d) gazdaságnál 253540 K e) javadalmaknál 53440 K f) vallás és közoktatás 347578 K g) nyugdijak és kegydijak 154231 K Összesen 2292163 K Százalékosan kifejezve a személyi kiadások a háztartási kiadásokban 55% tesznek ki, tehát az összes kiadások több mint fele részét. Az üzemeknél személyi kiadások: a) vízműnél 92635 K b) gázműnél 189581 K c) csatornáknál 53321 K Összesen 235537 K A város összes személyi kiadásai 2527700 K-t lesznek ki, ebből a 17717 lakosra egyenként jutna 146 K 64 f, ha a csecsemők, gyermekek, háztartásbeli nők, cselédek, munkások,, katonák, állami hivatalnokok is fizetnének községi adót. Községi adót azonban csak a ház- és földtulajdonosok, a kereseli adót fizető kereskedők, iparosok, a szabad pályákon foglalkozók (orvosok, ügyvédek stb.) és a tőkések fizetnek, akik állami adókkal vannak megróva. Ezek száma 2707. Tulajdonképpen a város összes közterheinek viselése ezek vállain nyugszik, mert 15000 a községi adóteherhez nem járul semmivel. Nyilvánvaló, hogy a jó kereseti viszo- . nyok, a bő munkaalkalmak idején, mikor az ipar, kereskedelem virágzott, a munkás kereshetett, a forgalom teljes volt, az adózás lehetőségei nagyobb akadályba nem ütköztek. A vesztett háború után kitört zavarok a kereseti lehetőségeket is csökkentették, a hid lezárása pedig a forgalmat egy csapásra megszüntette. A lőszergyárnak 4000 helyi munkása maradt kereset nélkül. Mindez a város gazdasági helyzetére is súlyosan hatott vissza. A helyi közteherviselő, társadalmi osztályok tulajdonképpen harmadik éve érzik ezt a gazdasági krízist, amit előidézett a forgalom teljes visszafejlődése mellett az uj állami adók életbelépése éar uj városi közterhek jelentkezése is. A város kénytelen volt alkalmazottainak MttllS lános 'uhafes‘“1és^regytisztitó avmamm Komarom, Nador-utca 3. es 48. szám. 1 Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ■■■ ■
