Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-07-16 / 58. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok“ 1921 jalius 16. csis Lajos, dr. Szijj Ferenc polgármester szóltak hozzá és a közgyűlés uj árverés tartását rendelte el. Majd a tisztviselők szabadságolása után több illetmény rendezési kérvény, nyugdíjazási ügy következett és a nyugdíjintézetbe való fölvétel, amelyeket a közgyűlés a méltányosság, de egyúttal a kötelező takarékosság jegyében intézett el. Kivételes eljárást alkalmazott Molnár József városi kiadóval szemben, akit 52 év után nyugalomba helyezett a közgyűlés és nyugdiját példaadó működésére való tekintettel kegydijjal egészítette ki. Érdemeit dr. Szijj Ferenc polgármester és Fried Jenő biz. tag méltatták lendületes szavakkal. Az iskolák költségvetései után, melyek világot vetnek e város kulturális terheire, ame . lyek méltánylásra csak igen kis mértékben találnak, a város fontos anyagi kérdéseinek tárgyalása került szőnyegre. Az üzemek A gáz és vízmű költségvetéseinek tárgyalása után Fried Jenő bizottsági tag mond bírálatot a bizottsági tárgyalás alapján az üzemekben foglalkoztatott műszaki személyzet felesleges nagy számáról, melyek az üzemeket és a város minden házilag kezelt vállalatát felesleges terhekkel improduktívvá teszik. Indítványozza a munkaviszonyok uj szabályozását a város minden vállalatánál és gazdaságában és a felesleges személyzet elbocsátását. Dosztál Jakab az üzemek bérbeadását ajánlja megfontolásra, egyebekben szintén osztja az előtte szóló nézeteit és az üzemek felülvizsgálására egy bizottság kiküldését javasolja. Élénkebb vitát keltett a gázdijak leszállítása. Ez az első fecske az árak hivatalos leszállítása terén és csak úgy lehetséges, hogy az 1919 és 1920. évben deficittel küzdő üzem mérlege az idén a mérsékeltebb szénárak és a keresztülvitt létszám esökkenés folytán aktiv lesz. A háztartás költségvetése. Szálai József főszámvevő ismertette általánosságban szakavatott előadásban az 1921 évről szóló háztartási költségvetést, annak milliós végeredményeit s a belőle leszűrt szomorú eredményeket, melyeknek pozitív megoldására a pótadó emelésénél egyéb kiutat nem tud. Bármilyen megoldási módot ajánlanak is a kiadások csökkentésére, számolni kell azzal, hogy az év felén túl vagyunk, a magasabb kiadások az év első felében már jelentkeztek és foganatosítva vannak, tehát zárószámadási effektiv eredményekké váltak. A többletkiadások fedezésére, amellett, hogy a tisztviselők szükséggyorssegélyét a pénzügyi bizottság elejtette, a múlt évi 200 százalék pótadón felül 60 százalék pótadóemelést s a telekértékadó 2 százalékra emelését ajánlja fedezetül, mely heves ellenmondásokat kelt a bizottsági tagok körében. Lukovich Ferenc a legelőbér felemelése ellen tiltakozik, mely a gazdákat érzékenyen sújtja és kormányrendeletbe is ütközik. Erre tesz indítványt. Utána Fried Jenő emelkedik szólásra és a költségvetés pótadótöbblete megszüntetésére konkrét indítványokat tesz, következő beszéd kapcsán. A városi háztartás, vagyis a tulajdonkénem administració amellett, hogy szomorú, nincs megelégedett tisztikarunk — oly horribilis számokat mutat, amely sajnos, eleve kizár nemcsak bármely címen jobb «dotációkat, hanem imperative követeli e téren is a személyi megszorítást, a takarékosabb gazdálkodást. A tisztviselőkön oly módon segíthetünk, hogy a 60 évet betöltött tisztviselőket fel kell szólítanunk, hogy kérjék nyugdíjazásukat. Ezeket egyenként kellelbirálni s a legméltányosabb rendezéssel nyugdíjazni. Ezek helyébe előlépnek s így jobb javadalmazásba kerülnek a régen váró fiatalabb tisztviselők, akiknek azonban az eddiginél többet kell dolgozniok, mert ezek helyét nem szabad betöltenünk s így megtakarítást érünk el. Ez indítványom első része. A polgármester ur a mérnöki hivatal kiegészitésekép építőmesteri állást hirdet. Indítványom második része, hogy ez állás ne töltessék be, sőt az ideiglenesen betöltött állás is haladéktalanul szüntettessék meg. Felesleges ez most, mikor 6 év óta e hivatal absolute nem produkál semmit. Amit a város épített, azt a volt építőmester, akit most kamarásnak nevezünk, az csinálta. Ehelyütt adok kifejezést a mérnöki hivatallal szemben teljes elégedetlenségemnek, mert sem okos kezdeményezést, sem szakdolgokban jó tanácsot, útbaigazítást nem ad a város vezetőségének, s ha a városnak valami mérnöki munkája akad, azt mindenki végzi, csak a mérnöki hivatal nem. A város szabályozást Janosits csinálta, a belejtmérezést Leisz ezredes mérnök, a kisérit a kultúrmérnök, a gépüzemek főfelügyeletét megint más, ez persze mindig külön kiadással, külön pénzzel jár. Gondolkozzék a polgármester ur és a tanács ezen a szomorú tényen és ne várja, amig kívülről vehemens támadás fogja érni. Indítványom harmadik részére térve tényként méltóztassék megállapítva látni, hogy felsőbb rendelkezésre itt úgy tudom 40 államrendőr van. A viszonyoknál fokva szükségesnek tartom ugyan egyenlőre a városi rendőrség fenntartását is, de nem 25-ös létszámmal; 10 városi rendőr teljesen elég, meghagynám tehát a régebbi, nyugdíjjogosult idevaló rendőrt, de a határozottan fölös számút, cca. 15 embert, az előirt rendelkezések betartásával elbocsájtani javaslom. 15 rendőr fizetése, illetménye 200,000 koronát tesz ki. Ez maga 35% pótadó csökkenést jelent. Személy- és vagyonbiztonságunk azért teljes mértékben kell, hogy megvédett legyen. Azt kérdem továbbá tisztelettel, minek és kinek kell Komáromban a lakáshivatal. Nem is érintve azt, hogy a rekvirálási jog junfus 30-án megszűnt, ez itt felesleges, nincs rá szükség. Tudom, hogy az állam ezt előírja, s azt is, hogy a hivatal elnökét az állam fizeti. Igen ám de van ott a város terhére egy előadó, egy írnok, egy rendőr, ami megint legalább 30,000 koronát tesz ki a dologi kiadással együtt. Nincs erőnk a felesleges hivatalt tartani, nincs is rá szükség és igy indítványozom, hogy addig is, mig az államnak megmagyarázhatjuk, hogy itt lakáshivatal nem kell, a polgárság egyeteme annak fenntartását nem kívánja, azonnal vegyük el a lakáshivataltó! az előadót és rendőrt, meghagyni ott legfeljebb egy írnokot, aki az amúgy is igen rövid utón hozott ítéleteket leírja, iktat, kiad s a semmire zsugorodott munkát kényelmesen napi 8 óra alatt elvégzi. A szemét, az u. n. házi szemét kihordását a költségvetés, ha jól tudom, 200,000 koronán felül hozza kiadási tételbe. Uraim! Hogyha 1 pár ló 280 munkanapon át nem tesz egyebet, mint háziszemetet hord, akkor minden utca, minden ház előtt hetenkint legalább kétszer megfordulhat, a legnagyobb rendben fogja az u. n. házi szemetet kihordani. Ez belekerülhelhet 1 pár ló, 2 ember egy esztendőben vastagon számítva 45,000 koronába, adja bérbe ezt a jogát a város vállalkozónak, fizesse a lakó, házi ur a szemét kihordását a városnak s ebből kell, hogy jövedelme legyen, de nem V« millió korona kiadás nyomja a polgárságot. Ezt is konkrét inditványkép adom elő. A fogyasztási adóhivatal tételénél, nem érintve a személyi kiadásokat, a dologi kiadás feltétlenül csökkenthető. Nem kell azt külön bérfizetés mellett a városházán kívül tartani, külön fűteni és világítani. — Itt is érhető el megtakarítás — A város bevételeit fokozhatja az egyes dolgok fogyasztóival. Például: 1 ló után javasol legelőbért a pénzügyi bizoltság 60 koronát. Hisz ez 100 kgr. széna ára, amit egy ló 10 nap alatt eszik meg Nyugodtan felemelhetjük a legelődijakat a javaslatban foglalt dijak kétszeresére, mert még mindig olcsóbban tartja el igy a barmát az, aki legelőre hajtja, mint aki istállóban etet. Nem állít be a számvevőség jövedelmet a strandfürdőből, pedig ott is lesz szerintem jövedelem. Ez nem szerepelhet még a költségvetésben. A városnak jogos, természetes járandósága a mozijog. Ezt nem lehet senkinek másnak odaítélni. Ez a legnagyobb igazságtalanság volna. A kormánybiztos ur s mindenki, akinek ehhez hozzászólása van, tudni fogja, hogy a város e jövedelemre rá van utalva. Szóval, összefoglalva gondolkozásom az, hogy semilyen cimen uj adót behozni, régit emelni nem lehet, nem szabad, mert „non possumus“, de nem is lesz rá szükség, ha takarékos lesz a gazdálkodás, mint ahogy ezideig ismert okoknál fogva más, mint pazarló, nem is lehetett. Kérem, hogy minden egyes javaslatomat megfontolni és azt elfogadni szíveskedjenek. A számvevőséget pedig tessék legszigorúbban utasítani, hogy a háztartási évek költségvetéseit ne az év harmadik negyedében adja be, hanem legkésőbb decemberben terjessze a jövő év előirányzatát a közgyűlés elé. így, mint most történt, csak akkor látjuk, hogy bajban vagyunk, mikor úgyszólván már a folyó évre nem lehet segíteni. A gaz-, vizmü- és csatorna-szivattyutelepek üzemei részletes költségvetésének tárgyalásában résztvettem, alapos megfigyelésem után oda csúcsosodik ki a véleményem, hogy ezen üzemek, melyek hivatva volnának eredményt, nyereséget produkálni, veszteséggel, hiánnyal zárulnak. Az oka ezen ténynek egyéb, nehezebben elhárítható okokon kívül nézetem szerint azon megállapodásban rejlik, amelyet a közelmúlt évek alatt egy politikai árnyalattal összeállított, egyoldalú szempontból irányított gazdálkodási rendszer okozott, továbbá az üzemekben elhelyezett aránytalanul sok alkalmazott. Az albizottságban megállapították, hogy melyek a fölösleges állások. Például a vizmü telepénél elég 1 gépész, 2 gépápoló, 2 fütő, a többi fölösleges. A szivattyúimnál elégséges egy jól betanult gépkezelő, a többi fölösleges. A vízműnél nem kell vizmüvezető, ezen üzemre úgyis felügyel az u. n. üzemi igazgató, van neki ügyes csőmestere, szerelője. Az a javaslatom, hogy ezen fölöslegesnek megállapított állások azonnal beszüntettessenek. A munkás- és technikai alkalmazottakkal úgy e három üzemnél, valamint minden más városi alkalmazásban levőnél, a ránk erőszakolt szerződés haladéktalanul megszüntettessék. Hoffmann Simon gépáruháza! Komárom, Kossuth-tér 3 szám. Raktárról szállítok: Benzin-motor és járgányos cséplő-garnitúrákat. Gépolaj, gép-zsír, gép-szíj és zsákok nagy __ raktára. Vétel előtt kéijen árajánlatot! _ ~ T elefonszám: 184. Kerékpárok nagy választékban« Ipari és családi varrógépek 2 évi jótállás mellett. Mindennemű gummik és [éprészek kaphatók. Pontos hi«»olgálá»l
