Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-12-31 / 106. szám
2. oldal. «Komáromi Lapokf 1921. december 31. E cáfolathoz a krakkói »Cas« ezaket fűzi hozzá : — Hogy gróf Csekonicsot a magyar kormány Varsóból visszahivia, ez megfelel a valóságnak. A visszahívás miatt gróf Csekonics ki- ' lép a diplomáciai szolgálatból. Annyira angazsálta ugyanis magát a Jengyei-magyar közeledés politikájában, hogy e politika fiaskója után nem akar többé politikai szolgálatokat teljesíteni. = A magyar kormány memoranduma a jóvátóteli bizottsághoz. A jóvátétel! bizottság a magyar kormányt felszólította. hogy Magyarország erdőgazdaságáról, valamint mezőgazdasági állatállományáról pontos és kimerítő adatokat juttasson rendelkezésére, mert a magyar kiküldöttek által Parisban folytatott ta- j nácskozásokon ezekre az adatokra feltétlen j szükség van. A magyarországi erdőgazdaságra j vonatkozóan az igényeit adatok már megvan- j vak és a jelenlegi helyzetet memorandum for- i májában ismertetik. Az erdőgazdaság lielyze- i tének vázolásánál a legutolsó békeévi átlag ' kerül kimutatásra, amely szerint Magyarország I erdőállománya 7400000 hektár volt, tölgy-4 ; bükkfa és fenyöerdőben. A megállapítás sze- ! rint Magyarország 6231000 hektár erdőt ve- \ szitett el a trianoni béke következtében, úgy, ' hogy a megmaradt erdőség csak igen kevés- , sei haladja meg az egymillió hektárt. A mostani erdőállomány megoszlása is igen kedvezőtlen, tölgyerdő kb. 600000, bükk és egyéb erdő 500000, fenyőerdő 46000 hektár, úgy, hogy a megmaradt erdőterület a békebelinek 15'7 százaléka. Az erdő kitermelése a békeévekben tölgyfából kb. 950000 köbmétert, bükk és egyéb fából 625000 köbmétert, fenyőből 6 millió köbmétert, tűzifából pedig 10 millió köbmétert eredményezett. Nyilvánvaló tehát, hogy az erdötermókek kereskedelmi és ipari jelentősége jóformán teljesen megszűnt. A leváltott területekről Csehszlovákiára töigyerdöbő! 20 százalék, bükk és egyéb erdőből kb. 27 százalék, fenyőből 36 szazatok esik. Ugyancsak nagy megoszlási százaléka van Romániának és Jugoszláviának, amely százalékkal szemben Magyarországnak százalékaránya a lehető legkedvezőtlenebb, mevt tölgyerdőből 8 i százalék, bükk és egyéb erdőkből 6 százatok, fenyőből 0 7 százalék és tűzifából mindössze alig 7 százalék maradt. — Memorandum a Habsburgok érdekében. Hussarek, volt osztrák miniszterelnök több legitimista jogtudós közreműködésével memorandumot. készített, melyet a bécsi kormányának adtak át s melyben azokat a dolgokat sorolják fel, amelyek kétségtelenül a Habsburgház magánjavai voltak. Kimutatják, hogy csak az udvari kincstár tulajdonát képező mügynjtemények, szőnyegek, kastélyok még arany valutában is milliárd értéket képviselnek. Has• sarekék azt állítják, hogy Károly ezeket az értékeket nem akarja Ausztriából kiszállítani; az ingatlanokat hajlandó átengedni Ausztriának, ha ennek ellenében Ausztria megfolelő összegű apanázst biztosit Károlynak. A memorandumban kérik hatálytalanitását a Habsburgház tagjainak Ausztria területéről kitiltó törvénynek. = Amerika nem bízik Romániában. Amerika pénzügyi köreiben a románok minden kölcsönkérelmét ridegen elutasították. A számitó amerikaiak nyíltan bevallják, hogy a jelenlegi román helyzet,' a nemzetiségi vulkánon táncoló nagyhatalmi elbizakodottság csöppet sem kedvez egy hosszúlejáratú kölcsönnek. Határkőnél. A világesemények, a szemünk előtt elrebbenő történelmi mozzanatok egymásutánjában szinte nem is jelenthet megálló pontot szürke téli napoknak egyik évből a másikba fordulása. Jó béke idők eseménytelensége, mennyi uj eszmének, gondolatnak megszü'etését eredményezte ilyenkor újév napján, mikor az emberek szinteÄ gyermekes örömmel ragadják meg az alkalmat, hogy a régi évben való visszapillantás tükrében felfedezhessék a jövő kezdődő és ismeretlen arculatát. S a régi, jó békeévek kényelmes foteljében szinte szívesen is olvastuk eme eszmefuttatásokat, mert hisz a naptári, csillagaszati évforduló magában hordta mindig a nagy végtelenség egy kis misztikumát. De e régi idők ma már sziote express gyorsasággal távolodnak tőlünk s kezdjük őket történelmi távlatból megítélni tudni. Ránk szlovenszkói magyarokra nézve szürke varjú 1921 dec. 31 én éppen úgy, mint 1922 jan. 1. Három év óta élünk állam keretben, három éve szakíthattunk el édes anyánktól, Magyarországtól. A megpróbáltatások, martiromságok, üldöztetések tengeréből nehezen pillantja meg szemünk a naptári évnek most harmadszor újbóli beköszöntését. Napjaink sűrű ködben haladó tehervonat., melynek végállomását nem ismerjük. Határoztak rólunk, nélkülünk egy messze nagy városban s mi ezen határozat következtében nem tudjuk ma érezni az éltető nap melegét, nem tudunk gyönyörködni a hajnalpirban, nem élvezzük a szikrázó fehérségét a hónak s nem is üdít toj pázsitjaink viruló Ferencz József márványszobra a pozsonyi székesegyházban. a pozsonyi Petőfi és Mária Terézia szobrok, valamint Zrínyi Ilona Csáktornyái ágya. Romániától szintén sok követelni valója van Magyarországnak. így a Csenk tetején álló Milleniumi emléket, a máramarosszigeti Honvédszobrot, a kolozsvári Mátyás király szobrot, Purjesz professzor szobrát, valamint a „Kárpátok őre“ cimii emlékművet -akarja Magyarország hazahozatni. Azonkívül igényt tart a marosvásávhelyi Bocskay, Rákóczi, Kossuth, Bem és Petőfi emlékművekre, valamint a szatmári Kölcsey-szoborra, a karánsebesi királyné szoborra és a zilahi Wesselényi emlékműre. Jugoszláviától már kevesebb szobrot reklamál Magyarország. A kért emlékművek között van azonban Kiss Ernő negyvennyolcas vértanú nagybeeskereki szobra, Leiningen törökbecsei szobra, valamint a zitnonyi emlékmű. Ez a lista még korántsem telje*, mert a magyar kormány nemcsak szobrokat, hanem históriai jelentőségű múzeumi ereklyéket is követelni fog a Jóvátételi Bizottság utján az utódállamoktól. A békeszerződés erre Magyarországnak mindenesetre jogot ad és több precedens van már a békeszerződések ratifikálása óta. így, hogy csak a legismertebb esetet említsük, Olaszország temérdek olasz vonatkozású műkincset reklamált ki magának Ausztriától. = A S H. S. királyának címe. A szerbhorvát szlavón királyság uj minisztériuma elhatározta, hogy a király az I. Sándor nevet fogja viselni! Mint ismeretes, a vélemények megoszlottak airól, hogy a király I. vagy II. Sándor uevén fog e uralkodni, minthogy Sándor nevű szerb király az Obrenovics házból már uralkodott. = Mennyibe kerül Szlovonszkó közigazgatása. A Nár. Listy érdekes adatokat közöl: A költségvetés szerint a politikai hatóságok kiadásainak fedezésére 36 millió korona (a múlt évben 25 millió korona) és rendkívüli kiadásokra 44 millió korona (mait évben 26 millió korona lett előirányozva.) = Miért távozott Csekonics magyar követ Varsóból? A »Keléti sajtóügynökség« mértékadó helyről megcáfolja azt a hirt, hogy a budapesti lengyel követ állítólag leköszönt volna. Ez a hir szerinte tárgytalan. Csekonics gróf eddigi magyar követnek Varsóból való távozása arra vezetendő vissza, hogy Csekonics elhatározta a magyar diplomáciai szolgáltból való kilépését. A magyar vonat. Körül fekete-véres alkonyát. Vesztett síkok, mélységek felett rohan Bns, halálos rettenetben a vonat. Mély ásít, sikoltnak szörnyű kanyarok, Robajosan vétóznak végzet-sínek. Üres a mozdony, a vezér halott. Csak két szörnyű, véres szemmel világol — Benn fekete álomba hullt drága uép — És rohan iszonyúan ki a világból. Vészt zúgatni holt sípok nem eresztnek: Jaj, ki fog siklani élet-halálos Vártáján Parisnak vagy Bukarestnek! A nagy világon senki sem siratja . .. És rohan bus, üvöltő rettenetben A kétségbeeses sötét vonatja. Merényi Gyula. Irta: Szöllösy Zsigmond. Amint a kőrútról befordult a Bérkocsisutcába, a Latini feje valami furcsa, egészen kis eséssel lejebb omlott az alacsony, kékessárga kaucsukgailérba. Mintha azt a kevés kis nyakat is hirtelen kirántották volna alula. A kaucsokkrágli két feketére hervadt sarka az álla elé szökött és a Latini két apró szürke szeme félénk kutatással villant ki a kemény kalapja széles, zsírtól súlyos eresze alól. Ha senkise járt az utcán, akkor az arca megnyugodott. Ezt jobb szerette. Ilyenkor a kis köpcös ember legfölebb sóhajtott egyet és tempósan ballagott a régi, keskenykapus kétemeletes ház felé, amelyben több mint harminc esztendeje lakott. De ha látott valakit, akkor Latinin észrevehető szorongás vett erőt. A vállát úgy fölhúzta, hogy a kalapja karimája csaknem összecsókolózott a gallérja csücskeivel és a szeme rátapadt az utca kövére, hogy semmiféle tekintettel össze ne találkozhassék. Latini szégyelte magát az emberek, a jó Isten és főként az utcája előtt, amelyben ismerték és — szerénytelenség nélkül lehet mondani — valamikor tisztelték. Mert Latini közjótékonysággal foglalkozott a koldusok, a gyer; mekek és a kutyák irányában. A koldusoknak j három krajcárokat, a gyermekeknek krumpü- i cukrot, a kutyáknak csontot és kenyérdarabo| kát osztogatott. Nem hivatalból, hanem a szive ■ hajlandóságát követve, saját jólétéből kifolyó- i lag. Mert Latini Géza, ötvenegy éves, nőtlen ! segédhivatali főtisztviselő volt, aki minden elsején kétszáznegyvenhárom koronán fölül még bizonyos tetemes számú filléreket is kapott munkássága ellenértékéül. Szóval olyan összeget, amely szükségletei fedezésén túl módott adott neki arra is, hogy egyéni kedvteléseinek is áldozhasson. És a Latini egyéni kedvtelése az osztogatás volt. A fölöslegek hasznos és célirányos elhelyezése. Ha milliói lettek volna, bizonyára ismertté és emlegetetté tetté volna a nevét a világon gyönyörű és áldott intézményekkel. De csak garasai voltak és amit értük vehetett, legfölebb arra elegendő, hogy megvigasztalja magát azért, ami már nem állott módjában. Amikor mezítlábas kölykök a Bérkocsis-utcában hangos üvöltéssel rohantak elébe, volt olyan szemtelen is, aki mocskos kis kezével belevájkált a zsebébe, minden nap majd lehúzták az életük egyetlen édességéért: — a kapu alatti árus kutyája megérezte a jöttét, kiugrott a láda mögül és farkcsóválva, villogó szemmel várta a maradékot, amit az étkezdéből hozott szá-Raktáron tartok: saját gyártmányú, többféle méretű centien l-kutgyürüket, oement-csöveket, saines és egyszerűÁ «ement-lapokat. Ellí tOlIli (ElEÉliipÉ i Alapítva 1900-ban- Komárom, Gazda-utca 23. (Víztorony Elvállalok mindennemű épitési munkákat, u. m.: csatornázást, hídmunkáitokat, magas és mély építkezést, cement-jászol, fürdőszobák és konyhák padlóburkolását, beíor.irozást, terrazzo- és velencei mozaik-burkolást helyben és vidéken a legolcsóbb árak mellett. — Szives pártfogást kér Polvar János, beton-mester. Raktáron tartok: tetőfedő-c s e r e p e t, sírköveket, sikereteket, mükő-lépcsőket, valamint buíor. és kávéházi márvány-lapokat stb.
