Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-07-16 / 58. szám

Negyvenkettedik évfolyam« 58. szám. Szombati 1921. julius 16. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cseh-arlovók értékben : Heiyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám árat 80 fillér. 1 tanai itiila ellen intézett támadások egész sorozata indul meg, amelyekkel részletesen fogunk fog­lalkozni. Nemcsak itt, ezen a szinmagyar földön folyik az alattomos támadások egész rendszeres hadjárata, de minden vidékről erről értesülünk. Szemeink első sorban az itteni magyar iskolákra ta­padnak, melyek a magyar kultúrának az alapfalai. Mivel mi a kultúránkat nem a talpunkban hordjuk, ellentétben azokkal, akik tagadják a magyar kultúra létezését, igenis: a legelszántabb küzdelmet kell föl­vennünk a magyar iskola minden ellen­ségével szemben. Minden támadást, minden visszaélést és panaszt, mely ezen a téren fölmerül, közöljenek az érdekeltek — az adatok pontos ismertetésével — a magyar pártok képviselőivel, akik módját fogják ejteni, hogy ez a küzdelem hamarosan véget érjen és a kisebbségi jogok szabad rug­­dosása, a törvények kijátszása és félre­­lökése, apró kis tanfelügyelő és iskola­­igazgató, nacionalista ügynökök túlkapásai megszűnjenek. Mi előre bocsátjuk, hogy a törvényes alapokon kívánunk megmaradni akkor is, amikor azok, akik ezeket a támadásokat intézik ellenünk, arról régen lecsúsztak. A magyar iskolák ügye koránt sincsen befejezve azzal, hogy a tanítók illetmé­nyeit a kormány rendezte és egyidejűleg felállította fejük fölé Damoldes kardját a nyelvrendelettel és a gyakorlati vizsgával. A fizetés még nem minden és pénz­ért lelkeinket áruba bocsátani nem fogjuk. Ilyen alkut csak az ördög szokott kötni és annak szegény áldozatai erre mindig ráfizetnek. A magyar tisztesség és a ma­gyar becsület, mely soha nem bujkált és j az alattomosságot elutasította magától, j erre is meg fog felelni. Kifogja tanítani a támadókat arra, hogy a magyar jogokat respektálniok kell. Minden panasz, minden sérelem hire eljut a külföldi közvélemény elé, ezeket j a határokat elzárni nem lehet többé elő- j lünk és a külföld közvéleménye iy képet kezd alkotni magának arról, hogy a ma­gyar elnyomás tulajdonképpen most vi­rágzik legjobban. Ha a kormány nem akar Balkánt teremteni ezen a földön, mely a kultúra nagyszerű vetéseit ter- j melte eddig számunkra, számoljon ezzel j az állásponttal. Ez az álláspont sem meg -J nem hajlik, sem meg nem változik. ! Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF tír. Szerkesztőség és kiadóhivatal!- Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik helenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A város közgyűlése. — 1921 junius 13. — — Saját tudósitónktól. — Komárom város törvényhatósága szerdán délulán tartotta közigazgatási közgyűlését, melyen a zsupán helyeit, kinek „váratlanul el kellett utaznia“, Moravek Antal megyei tanácsos elnökölt, mint bejelentette, a koimány engedélye ■ alapján. ' A törvény szerint ugyanis törvényhatóságu városokban a főispánt akadályoztatása esetén a polgármester helyettesitette. Ez a (örvény nincs megváltoztatva, de a kormány úgy i magyarázza a törvényt, ahogy neki tetszik. Az interpellációk és a cseh nyelv. Az elnöklő megyei tanácsos az interpellációk j felolvasására tért át a megnyitó után, ezek közt j elsőnek dr. Alapi Gyula minden politikai szem­­pontot félretéve, tisztán vallási szempontból az urnapi körmenet botrányát tette szóvá, mely az 1895. XLIII. te. 1. §-ban 1 biztosított szabad vallásgyakorlati jogot sértette ; meg. Ez ellen, mint a tizezer lelket számláló ; római katolikus egyházközség elnöke is, kény­­j leien óvást emelni és ünnepélyesen tiltakozik az állami rendőrség felfogása ellen, melynek ; nem az a kötelessége, hogy politikai tüntetést | keressen évszázados urnapi körmenetünkben. >Ez az eljárás a legnagyobb felháborodást kel­­j tette a város egész lakosságában, mely ebben leg­­j szentebb érzésének, vallásának háboritását látja. Az elnöklő Moravek tanácsos a jelenlevő j cseh anyanyelvű biz. tagok részére való folmá­­í csolásra Mikász biz. tagot hívja fel. Dr. Szijj Ferenc polgármester kijelenti, ; hogy minden bizottsági tag felszólalhat anya­■ nyelvén, de tolmácsolni csak esküt tett hivatalos ! személyt tart jogosultnak. Dr. Alapi Gyula abban j megnyugszik,, ha az elnök vonja össze az elő­­' adás tartalmát és nem közömbös az előadott í ügyre, hogyan adják vissza. Már eleve tiltakozik, . hogy az előadott interpellációban bárki is poü­­! tikai tendeciát magyarázzon bele. Az elnök ezeknek és a közgyűlés több­sége akaratának ellenére Mikásznak adja a szót, aki cseh nyelven röviden tolmácsolt. A második interpelláló, Mórocz Lajos a megzavart bírói kilakoltatást hmliteite fel, ahol tudvalevőleg a zsupán a rendőri karhatalmat jogéi ős birói ítélet végre­hajtásától elvonta és ezzel a jogrendhez, a birói szuverénitásban, mint legfőbb alkotmánybizto­­sitékban vetett hitünket ingatta meg, detektívek jelentése alapján, kik ellen most bűnvádi eljárás folyik. Ünnepélyes csendben emelt szót a meg­sértett magyarság részéről Lukovich Ferenc biz. tag, aki önérzetes és higgadt szavakban teljes objektivitással, tartózkodva az ügy poliiikai ki­használásától a zsupánnak a szokolok fogadása alkalmával tartott beszédével foglalkozott, megállapítva az abban foglalt és az egész itt élő magyarságot egyetemesen érintő és a magyar kultúrát becsmérlő sértéseket, me­lyekért elégtételt követel. Végül Dosztál Jakab az államrendőrség két túlkapását tette bírálat tárgyává Boldoghy Gyula ipartestületi elnök fegyveres bekisérését, akit egy detektív, mikor a bécsi hajóval meg­érkezett, csak azért, mert a szlovák nyelvű­­kérdésre azt kívánta, hogy magyarul beszéljen vele, a megyei útlevél hivatalba bekisértetett, s így egy tekintélyes városi polgárt szabadsá­gától megfosztott. Továbbá kifogásolta azt, hogy az állami rendőrök politikai dolgokkal foglalkoznak valódi kötelességeik félreismerésével. Egy nádor-utcai kereskedő kirakatából olyan harisnyák eltávo­lítását követelték, melyen piros, zöld, fehér csí­kok váltakoztak. Felkiáltások: Prágából hozatta! és az üzlet bezárásával fenyegetőztek. Azt kérdi, hogy e túlkapások miatt megbüntették-e a rendőri közegeket ? Az utolsó interpellációra Nagy Jenő fő­kapitány válaszolt és bejelenti, hogy az ügye­ket ismeri, ezek vizsgálat tárgyát képezték. Bol­doghy Gyula áilitólag azt jelentette ki a de­­tektivnek, aki minden utast igazoltat, hogy „fanyelven nem ért“, ezt az ellenszegülésnek minősitetíe. A Politzer eset miatt az állami rendőrt túlkapásáért megbüntették. A többi interpellációt közük a zsupánnal, aki az elnöklő megyei tanácsos kijelentése szerint a legközelebbi közgyűlésen „személye­sen“ fog elnökölni és válaszolni. Érthető kí­váncsisággal várja a közgyűlés. A napirend. A napirend első ötven pontja lassan per­gett le, főképpen a tolmácsolás akadályai kö­zött. Az egyes szakelőadók jelentései után nagy érdeklődés fogadta az áliami kikötő építés ügyét, melyet Geöbel tanácsnok ismerteiéit. A város közönsége a telkekért 5.769,290 K-t kér a te­lekérték pontos felbecslése alapján és felolvassa az állammal kötendő szerződés tervezetét. Az állam még komolyan vehető pénzügyi ajánla­tott nem tett a városnak, mert a felajánlott két millió korona ezekért a város szivében fekvő legértékesebb, nagy jövedelmet biztositó ingat­lanokért, a part jogért nem fogadható el, Ebből a célból a tanács és három tagú bizottság (Ko­csis Lajos, Steiner Dénes, Mikász Ferenc) ki­küldését javasolja. Az előadó fontos elvi kijelentést szögez le a város részéről, melyet úgy állítottak be egyik oldalról, hogy akadályokat gördít az épí­tés elé. Ez nem csak, hogy nem igy áll, de kijelenti a tanács és a pénzügyi bizottság ne­vében, hogy a kikötő építkezése megkezdése elé semmi akadályt nem gördít és azt a szerződés megkötése előtt is megkezd­hetnek tartja a város, mefy felismeri és mél­tatja a munkálat nagy jelentőségét. (Az építési munkákra áriejtést hirdetett a helyi folyammérnöki hivatal. Szerk.) Majd az átmenetvámokról szóló szabály­rendeletet fogadta el a közgyűlés, de a bérko­csis ipar szabályrendelete ügyében a rendőr­­kapitányság javaslatát elutasította. Élénk vitát keltett a fakereskedelmi telepek bérbeadása, melyhez Dosztál Jakab, dr. Mihola Ferenc, Ko­nos Mindennemű ruhanemüeket, ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom