Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-12-22 / 103. szám
Üeggrv©sste®fc4©ifils éwfngyam. 80S. «zánii Csütörtöki 8921. desembsr 22 KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cs.h-wclovák értékbe«: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgéss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ár* i 80 fillér. ALÄFITÖTTA: TUBA JÄNQS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 2ö,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mii t a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik helenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatén. uem már az Öné is, igen tisztelt Col kinek része Tolt ama kormánymunkában, m nek- feladata lett volna a népegészségügy a’ . jait úgy lefektetni, mint ahogy építkezni szokás: szilárd alapozással. A népegészségügyet egy apásra jóvá tenni nem lehet, de hiába igyeke % komoly eredményt nem érhetünk el addig, g a népet hygienés gondolkodásra nem neveljük E téren csak az iskola és az oda tanítóként bevonult orvos segíthet. Ha meg fogja tanulni a gyermek, hogy mi az egészséges lakás, mi célja van a szellőztetésnek, hogy mi a fertőző betegség, hogyan kell az ellen védekeznünk, hogyan kell a csecsemővel bánni, hogy a különböző táplálkozási ártalmaknak áldozatul ne essék, miért pusztít a tuberculo- * sis, sz alkohol, a nemibategségek stb. — és az iskolában igy megtanult fontos közegészségügyi vonatkozások vérévé válnak a felnőtt embernek: a jó egészség törvényeinek alkalmazását a nép saját lelki szükségleteként fogja keresztülvinni és nem fog reá nyomasztó teherként hatni, mint ma, a közegészségügyi hatóság intézkedése. Ezzel fog sok minden ma tervezett és irtózatos költségeket emésztő intézmény feleslegessé válni. Megmondtuk mi ezeket már sok kormánynak Collega Ur, meg is bocsátottuk nekik, hogy nem valósították meg, mert nem volt szakember kezében az egészségügy; — de Önnek, kinek módjában állott az nj állam alapvető munkálataiban résztvenni és ott szakférfiúi mivoltának érvényt szerezni, nem tudjuk megbocsátani mulasztását, mert előre látjuk, hogy bármi történjék is a közegészségügy előmozdítására, nem fog eredményre vezetni és csak látszólagos sikert ad, ha nem az iskolánál kezdődik a reform. Ma az iskoiák uj és nagyon megsulyosbitott tanterv szerint dolgoznak — és mondja meg kedves Coliaga ur, hol maradt a közegészségtan tanítása, az iskolaorvosi intézmény nemcsak a középiskolákból, de az elemiből is? Addig, amig a mai iskolai tantervben sok, az életre teljesen felesleges megmarad, addig amig készítik eiő az iskolapadtól vérszegóuynyé. csenevésszó vált ifjúságot — és nem az életre, annak szükségleteire nevelik, — ne várjanak javulást a közegészségügy terén, mert nem péuz, hatalmi szó, vagy könnyelmű rágalom javíthat a helyzeten, hanem a hygiene szellemében vezetett nevelés. S midőn Ön borzalmakat lát Trencsén megyében és egyebütt a közegészségügy terén — be kell ismernie súlyos mulasztását és azt, hogy tapasztalatok nélkül íróasztal mellett csinált egészségügyi politikát. Igaza van igen tisztelt Colléga ur, az összes kórházakat rendes állapotba kell hozni, —■ mi is történt velük? Berendezésüket egyrészt felélte a hosszú háború hatalmas arányú üzeme, másrészt a megmaradt berendezések a forradalomnak a mindenrendü felelőtlen elemek kifosztásának estek áldozatni és a hiány Az orvosok tiltakozása. (Nyílt levél a volt közegészségügyi miniszterhez, aki egy nyilatkozatban az orvosi kart vérig sértette. Elkeseredett hangulat az egész vonalon.) Proházka dr. volt egészségügyi miniszterrel beszélgetést folytatott a „Slov. Dannik“ szerkesztője a Szlovenszkóban és Euszinszkóban uralkodó egészségi viszonyokról. Prohazka dr. nyilatkozatából a következő részeket ragadjuk ki. A cseh-szlovák államban és a többi eu rópai államban uralkodó egészségi viszonyokat összehasonlítva, azt mondja Prohazka dr., hogy nyugatról keletfelé az orosz viszonyokhoz való fokozatos átmenetet lehet megállapítani, Oroszországban pedig egyáltalában nem kedvezők az egészségi viszonyok. Cseh- és Morvaországban 1000 lakosra 15—17 haláleset esik, ez a szám pedig a morva határtól kelet felé 30 — 3S-re növekszik. Hasonlóan a gyermekhalanlandóság is nagyobb Szlovenszkóban, mint az állam nyugati részeiben. Mig Cseh- és Morvaországban az egy éven aluli gyermekek 12— 18% a hal meg, addig Szlovenszkóban ez a szám 30%-ra, sőt Trencsén vármegyében 70 százalékra emelkedik. De még az u. n. szociális betegségek, mint pld. a tüdövész, hastífusz, trachoma, kiütéses tífusz és az alkoholizmus is sokkal jobban elvannak terjedve, mint Cseh- és Morvaországban. Ezeket az állapotokat orvoslandó, a volt miniszter véleménye szerint az állam segítségének első sorban arra kell irányulni, hogy orvosok, valamint kórházak és gyógyintézetek legyenek. Föakad.üyként, amellyel Szlovenszkóban a közegészségügyi reformok találkoznak, Prohazka dr. a népnek az egészségügyi intézkedések iránt tanúsított bizalmatlanságát jelöli meg, ami sok esetben a bizonyos körök által űzött csehellenes agitáeióval függ össze. A nép eme együgyü bizalmatlansága azocban, amennyiben ezt a jegyzők, papok, sőt a szolgabirák a jövőben nem fogják szítani, majdnem teljesen megszünik majd, mert a lakósság az ezeréves elnyomás után a kezdetben megmagyarázható bizalmatlanság után rendkívül hálás és 'ragaszkodó, mihelyt meggyőződött róla, hogy jószándékkal vannak iránta. A ruszinszkéi viszonyo • kát illetőleg azt mondta a volt miniszter, hogy ezek még sokkal rosszabbak, mint Szlov.nszkóban. Végül még egy passzust kell kiemelnünk Proházka dr. volt miniszter nyilatkozatából, amellyel a Szlovenszkóban működő magyar és zsidó orvosokat akarja jellemezni és amely olyan általános vádat tartalmaz, amelyet még alig emelt miniszter egy egész kar ellen. „Az összes kórházakat — mondja a miniszter — rendes állapotba kell hozni és mielőbb szlovák és cseh orvosokkal ellátni, mert szilárd meggyőződésem, hogy a magyar és zsidó orvosokkal Szlovenszkóban nem lehet dolgozni, nem talán nemzeti okok miatt, hanem főképen azért, mert az a mód, ahogy a népet és az orvosi működést nézik, részünkről teljesen elfogadhatatlan. A legcsekélyebb érzékkel sem bírnak a nép szükségletei iránt, Ínségével szemben nem viseltetnek könyörülettel, a népet nem tekintik magukkal egyenrangúnak, hanem mélyen a barom alá helyezik és rendkívül cinikusan nézik kedvezőtlen egészségi állapotát.“ Erre az alábbi nyilt levelet intézték alulírottak a miniszterhez: Nyiit levél dr. ProházkAhoz, a cs. köztársaság volt közegészség- és tesínejelísílgyl miniszteréhez« Köszönjük igen tisztelt Collega ur a Slov. Denuik szerkesztőjének rólunk adott felvilágosító nyilatkozatát, mely a sajtó utján köztudomásúvá vált, — de engedje meg, hogy annak úgy tartalmát, mint a benne kiirt és sorok között elhallgatott insinuatiőt a leghatározottabban visszautasítsuk é3 Out, mint orvost, felszólítsuk, hogy vádjait okokkal támogatva tárja a közvélemény elé. Előre bocsátjuk, hogy mi soha, sem a múltban, sem a jelenben nem politizáltunk, hanem egyedül orvosi hivatásunk magasztos voltának éltünk, mindig igyekezve segíteni ott, ahoL segítségünkre rászorultak és oly mértékben, amennyire azt véges emberi erőink engedték. Ez a becsületes igyekezet szülte azt az eredményt, hogy Komárom megyének és városnak o!v orvosi kara van, mely hivatása teljes magaslatán áll, mríy ellen panasz a nép között élő alsó- és középfokú hatóság részéről sem a múltban, som a jelenben nem fordult elő. Mi emelt fővel, a becsületesen végzett munka tudatában megnyugodott ielkiismerettel térnénk napirendre az Ön sújtani igyekvő vádjai felett, — de a közvélemény előtt mégis nyíltan fel kell tárnunk a helyzetet, mert hallgatásunk ferde színben tüntethetne fel bennünket. De nemcsak magunkért emelünk itt szót, hanem Szlovenszkó egész magyar orvosi karáért és legtöbb szlovák kartájunkért. Mindnyájunkat az a régi magyar Alma Mater készített elő és küldött ki az életre, melynek kebelén nemcsak a rideg tudást, de az önfeláldozó emberszeretetet, a tántoríthatatlan tisztességet és kötelességtudást is megtanulja az orvos. Ezen erényekből fakadt a múltban a komárommegyei és városi Szacatoriumegylet munkája, mely egy kiforrott érzékű vezetőtényezó acélakaratával állami és társadalmi támogatás mellett a vármegye tuberculosis statisztikáját annyira megjavította, hogy a történelmi Magyarország vármegyéi között az első helyre jutottunk; ez eredményezte a komáromi Népjóléti Központ kebelén belül működő Anya- és csecsemővédő intézet azon fényes sikerű munkáját, mely a csecsemőhalálozást ad minimum redukálta; innen van, hogy a közegészségügyre igazán komoly, közelmúlt években a spanyoljárványt leszámítva, komolyabb járványunk nem volt, az orvos és a közigazgatás vállvetett együttműködése a heveny fertőző bajok leküzdésében célravezetőt}. Nem vágynak azonban vádolhatók oly dolgokért, melyeknek elhárítása emberi véges erőinken túlesik. Hogy a halandóság, különösen a csecse; mőhalandóság Szlovenszkóban és Ruszinszkó* ban elrettentőén nagy, nem a mi hibánk, ha-Milus János »af II» Mindennemű ruhanemüeket, ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ======