Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-12-22 / 103. szám
2 Dldál. „Komáromi Lapok“ 1921. december 22. a különféle missziók szeratetadományán kívül mással nem igen pótoltatott, mert erre pénz kell. De hogy a „magyar éj zsidó“ nemzetiségű szlovenszkói orvosokra miért haragszik ön Collega Ur, nem tudjuk megérteni annál kevésbbé, mert hiszen nem járt itt közöttünk, nem győződhetett m9g az itteni egészségügyi viszonyokról, nem látta muukánkat és annak eredményét — azt kell tehát hinnünk, hogy „magyar“ mivoltuuk fáj Önnek. Hogy képet alkothasson róluuk és munkánkról, vegye figyeLmbj a következőket: Komárom vármegye területén 13 községi, illetve körorvos müköoik, még-mindig a régi 1600 korona évi törzsfizetéssel, várva Öntől az államosítást, mert ma már mindenkinek a fizetése rendezve vau és egy hivatalszolga, vagy állami utkaparó évi 24.000 korona járandóságot élvez. S midőn e mostoha elbánásért még nem nyitottuk pauaszra ajkainkat, családjainkkal és neveltetést igénylő gyermekeinkkel keményen viseljük a mai megélhetés nehézségeit, — csendben dolgozunk tovább, szolgáljuk közönségünket s mivel magyar orvosi továbbkópzésüuk biztosításáról Ön megfeledkezett — saját erőnkből igyekezünk továbbtanulni. Vártunk, — reméltük, hogy majd reánk is kerül a sor — köszönjük, hogy meggyőzött bennünket arról, hogy Öntől semmit sem várhattunk. Mi azért mégis csak tovább dolgozunk, mert szeretjük hivatásunkat és a reánk bízott nép bizalma, a mienk. A mi üzenetének legutolsó passusát illeti, hogy mi a legcsekélyebb érzékkel sem bírunk a nép szükségletei iránt, Ínségével szemben nem viseltetünk könyörüiettel, a népet nem tekintjük magunkkal egyenrangúnak, hanem mélyen a barom alá helyezzük és rendkívül cinikusan nézzük kedvezőtlen állapotát — ehhez kevés szavunk vau a fentiek után, ily gyalázatos rágalom nem férfiú jellemre, hanem dühtől elvakult fecsegőre vall. Cave collegam! Komárom vármegye és város orvosi kara. = Német pártok kongresszusa. A köztársaság német pártjai a múlt héten tartották országos gyűléseiket. A pártnapokat három német párt rendezte : a keresztényszociálista párt Mariaschönbergben, a demokrata párt Aussigban és a szociáldemokrata párt Teschenbeu tartotta meg idei kongresszusát. A legnagyobb érdeklődés az utóbbit előzte meg, nemcsak a párt számbeli erejénél fogva, de azért is, mert a pártnap előtt, úgy polgári, mint szocialista részről erős sajtó Campagne folyt le, amely a taktikailag is egységes német front létesítésére, illetőleg arra irányult, hogy a Verbandba, amely most az 5 polgári pártot fogja át, a szocialisták is belépjenek. A tescheai ülés e tekintetben csalódást okozott, mert Czechnek, a pártvezérnek beszéde, mint az elfogadott határozat az egységes nemzeti front helyett éppen a proletariátusnak az eddigi helyzetnél szorosabb egységét hangsúlyozta s a többi nemzet munkásságát felhívja, hogy valósítsa meg az egységes proletárfrontot. Ez a merev ragaszkodás az osztálybarc dogmájához a munkásság körében sem váltott ki osztatlan lelkesedést, mert annak körében még mindig nem mentek feledésbe azok a tradíciók, melyek Seliger idejében jellemezték a német szociáldemokrata párt működését. A szocialistákkal szemben a két polgári párt határozatai erősen hangsúlyozzák a Verbandban kifejezésre jutó egységes front szükségességét és a jelenlegi parlament összeülésekor valamennyi polgári párt részéről előterjesztett államjogi tiltakozáshoz való ragaszkodást. Azok a taktikai eltérések, amelyek a párt politikai iránynak sajátos szint adnak, természetesen kifejezésre jutnak az egyes határozatokban. így a demokraták taktikáját Kaffka beSzéde jellemzi, amely állást foglal az ir módszer alkalmazása ellen és a politikai aktivitást hangsúlyozza, mig a keresztényszociális párt kongresszusa Mayr Harting szenátor kezdeményezésére a németség nemzeti autonómiájának kiépítésére tűzte ki az első és iegfontosabb célüak. = Törvények és rendsietek kihirdetése. A szenátus héttői ülésén elfogadták a törvények és rendeletek kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Ez a törvény kimondja, hogy a törvények és rendeletek gyűjteményében a cseh és szlovák eredeti szöveg váltakozni fog aszerint, hogy milyen nyelvben egyezik meg a nemzetgyűlés, vagy hogy a kormány az áilami szerződéseket a központi és állami hatóság pedig rendeletéit milyen nyelven teszi közzé. A gyűjteményben egy hivatalos magyar és lengyel fordítás is megjelenik, esetL-g olyan is, amelyet Ruszinszkó választ. = Csehszlovákia uj külügyi politika előtt. A Banes miniszterelnökhöz közelálló C-eszko Szlovoban néhány sor foglaltatik, mely közelebbi vizsgálat mellett legnagyobb feltűnést kelthet. Ezeknek a soroknak tartalma az, hogy C-ehszlovákia az európai nemzetközi politikában uj állásfoglalást keres. Hogy ez ma még nem történhetett meg, annak oka Csehszlovákia gazdasági kötött helyzete a nagyaatanttal szemben. Ha ez a kötöttség megszűnnék, Csehszlovákia szabadon fog rendelkezni önmagával és — mint a lap Írja — ott fogja keresni a maga javát, ahol azt legjobbnak látja. A Cseszko Sílovo rámutat Csehszlovákia adósságaira, hogy az állam Itáliának 180 millió iirával tartozik, a Franciaországgal, Angliával, Amerikává! szemben fennálló adóssága még nem ismeretes. Ezután ezeket Írja : »Reméljük, hogy ezt az adósságot nemsokára ki fogjuk egyeuliteni. Politikai tekintetben ettől a tartozástól való megszabadulásnak nagy jelentősége lesz. Senki és semmi nem fog bennünket kötni. A legutóbbi magyar ügy némely,. számunkra nem kedvező kombinációt szült az európai politikában. A pénzügyi felszabadulás lehetőséget nyújtana nekünk arra, hogy előnyeinket ott keressük, ahol akarjuk és akaratunkat a magunk kedve szerint valósíthassuk meg.« » = Amnesztia Magyarországon. A magyar igazságügyminisztériumban tanácskozások folynak a karácsonyi ünnepekre tervezett amnesztia rendeletről. Az amnesztia igen széleskörű és liberális lesz. = Belpolitikai és a németekhez való közeledés. A múlt héten néhány cseh politikai párt ülést tartott. Az ezaken elhangzott beszédek közül élénken komentálják Stríbry, cseh nemzeti szocialistának azt a kijelentését, hogy a belpolitika szövevényéből csak egy ut vezethet ki és ez a németekhez való közeledés. = A Memoire II. Nagy föltünést keltett a „Bohemia“ egyik minapi száma, mely politikai körökben élénk pertraktálás tárgya. Nevezett lap megszerezte és leközölte a Benesféle II. emlékiratot, mely rávilágított azon módokra, melyek segítségével a békekonferencián Jugoszlávia és Csehszlovákia Nyugatmagyarország négy vármegyéjét (Mosod, Sopron, Vas és Zala) igyekezett egymás között felosztani. E felosztással a „korridor“ kérdése is megoldást nyert volna. = Surányi kommunista képviselő mandátuma. A teljhatalmú minisztérium megsemmisítette Surányi Lajos nemzetgyűlési képviselőnek Kassa városában szerzett községi illetőségét. Surányi ez ellen panasszal élt a közigazgatási bíróságnál, mely folyó hó 14-én tárgyalta az ügyet a panaszos és a panaszíott minisztérium képviselőjének jelenlétében és határozatában elutasította Surányi panaszát. Ezzel végleges megállapítást nyert, hogy Surányi Lajos magyar állampolgár, miért is a választási bíróság rövidesen dönteni fog Surányi mandátumának érvényessége, illetve érvénytelensége ügyében. = A bérlők oltalma. Igsu fogas kérdés a bérlők oltelmárói szóló törvény meghosszabbítása. A semzeti demokraták kezdettől fogva oda törekedtek, hogy a lakbérek emelését korlátozó intézkedéseket oldják fel. A házlulajdonosok részéről akció indult meg amelyet a parlamenti klubbokig terjesztettek ki és főként avval érveltek, begy a lakásépítkezés e nélkül nem fog megindulni. Az ellenkező irányban, fökép a nemzeti szocialisták kötötték meg magukat. Egy időben már úgy látszott, hogy a két ellentétes nézetet át lehet hidalni. Kész megegyezést is korpolláltak. Ez azonban nem jött étre. A petka még mindig tanácstalan, úgy, hogy — ha csak az ötös bizottság az utolsó pillanatban meg nem egyez — valószínűnek látszik az, hogy a kormány rendelettel fogja szabályozni e kérd st. ipari szakoktatás Szlovenszkón. — Mit mond a statisztika? — A szlovenszkói nemzeti kisebbségeknek az iskolaügy terén tapasztalt helyzetét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Kiindulva abból, hogy ezek a nemzeti ki-ebbségek az állam térheihez épp úgy hozzájárulnak, mint az állam más nemzete, kétségtelen, hogy az állam jótéteményeiben kultúrájuknak épp úgy részesülnie kell, mint más nemzetek kultúrájának. A statisztikai államhivatal egyik legújabb közleménye, atneiy az ipari és szakoktatásügyre vonatkozólag az 1920/21, iskolai évben előfordult adatokat foglalja össze, ismét e^ak azt bizonyítja, hogy a szlovenszkói magyar és német iskoiaügy legminimadsabb‘igényeit sem elégítik ki.gSziovenszkón három állami ipariskola van, ezek között csupán a kassaia folyik magyar tanítás. A szlovák iskolákon 21 osztály vau 625 tanu’óval, mig a magyar osztályok száma 5, ahol a numerus c'ausus dacára is 255 tanaió van. Egy magyar osztályra tellát 51 tanuló esik, mig a szlovák osztáryra átlagban csupán 29. Szlovenszkón vau egy szlovák textilipari iskola (Késmárk) 3 osztállyal, egy szlovák faipari (Igló)7 osz állyal, két szlovák faipari tanműhely (Homonna és Ótúr) 9 osztállyal, egy ' szlovák fémipari szakiskola (Besztercebánya) 6 osztálylyal, egy szlovák kosárfonó tanműhely (Alsókubin) 1 osztállyal, egy szlovák csipkeverő iskola (Körmöcbánya) 8 osztállyal. Mindezen típusokból sem magyar, sem német iskola nem létezik. Női szakiskola vau Sz'ovenszkón nyolc, ezek közül csupán a pozsonyi egy éves ház tartási iskolán folyik magyar, uéme', illetőleg magyar-német tanítás. Ezen iskolatípusnál 31 osztály van, melyek közül 5 németnyelvű, 4 magyar nyelvű és 1 magyar-németnyelvű tannyelvű tanfolyam van. Az eredmény azután az, hogy az ipari szakoktatás terén nincs egyetlen egy kizárólag magyar vagy német szakiskola. A szlovák osztályok száma 76, mig a magyar, német, illetőleg a magyar német nyelvű osztályok száma összesen csak 15. Sapienti sat! A bukaresti „Progress“ elitéli a Magyar Szövetség feloszlatását, — Nevetségesnek mondja az irredentizmus vádját. — „Ne űzzünk játékot a nemzetközi kötelezettségből,“ — Kolozsvárról jelentik : A Magyar Szövetség feloszlatása nemcsak a magyar, hanem a tárgyilagos román közvélemény körében Is kellemetlen visszhangot keltett. Énnek bizonysága, hogy a bukaresti sajtó egyik legtekintélyesebb orgánuma, a »Le Progres«, élesen elitéli azt a taktikát, amely a Magyar Szövetség feloszlatásához vezetett. Érdekes cikkében többek között a következőket írja : Elfogadtuk azokat a feltételeket, amelyek egy nemzetiségi államba bekebelezett kisebbségek nyilvános jogait megalapozzák. Romania — uj összetételében — több mint 3 millió Raktáron tartok: saját gyártmányú, többféle méretű centien t-kutgyürüket, cement-csöveket, színes és egyszerű i cement-lapokat. ISiáioiteslípÉi iái MIIÉI Alapítva 1990-ban- Komárom, Gazda-utca 23. (Víztorony mellett.) Alapítva 1900-ban. Elvállalok mindennemű építési munkákat, u. m.: csatornázást, hidmunkálatokat, magas és mély építkezést, cement-jászol, fürdőszobák és konyhák padlóburkolását, betonirozást, terrazzo- és velencei mozaik-burkolást helyben és vidéken a legolcsóbb árak mellett. -— Szives pártfogást kér Polvar János, beton-mester. Raktáron tartok: tetőfedő-cserepet, sírköveket, sirkereteket, mükő-lépcsőket, valamint buíor- és kávéházi márvány-lapokat stb.
