Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-10-11 / 94-95. szám
1921. október 11. 3 oldal. »Komáromi bapok«. dot ad a szerződés 209 ik cikkelye, amely feljogosítja a magyar államot, hogy a tengeii hajózást életbe léptetheti és e célból az ország belterületén lajstromozási kikötőt jelölhet ki. Mintán a közelmúltban tárgyalások indultak meg egy magyar tengerhajózási vállalat létesítése iránt, aktuálissá vált az a kérdés, hogy m:íy intézkedésekre volna szükség annak biztosítása céljából, hogy magyar tengeri kereskedelmi hajózási vállalatok a trianoni béke által megjelölt alapon megalakulhassanak és működhessenek. Elsősorban szükséges annak megállapítása, hogy milyen legyen a magyar tengeri kereskedelmi hajókon használandó magyar nemzeti lobogó. A múltban a magyar tengeri kereskedelmi hajók az úgynevezett kö?ös lobogót használták, amely az osztrák és magyar lobogok összetételéből állott. A ' kormány e kérdéebtu akkép döntött, hogy a zászlókérdés végleges rendezéséig a magyar kereskedelmi bajók az eddigi közös lobogónak magyar részét, vagyis az 1848. évi idevonatkozó törvényben megállapított nemzeti lobogót használják. Erre vonalkozólag a kormány legközelebb rendeletét ad ki. A másik kérdés, amely rendezést igényel, a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozása. Enől az 1878-ik évi XVI.-ik törvénycikk rendelkezik. Ennek a törvénynek haíározmáuyai azonban ma már nem alkalmazhatók, hiszen Magyarországot, megfosztutták tengeri kikötőitől és igy a hajók jövendő lajstromozását törvényhozási utón kell rendezni. Miután azonban teljesen uj probléma előtt állanak, nem mutál kozik célszerűnek a kérdés részleteit is már ma törvényben megállapítani. Ezért felhatalmazást kell kérni a törvényhozástól arra hogy a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló 1879 ik évi XVI ik törvénycikk rendelkezéseivel sznobtn a viszonyoknak megfelelő uj szabályokat rendeleti utón léptessék életbe. Az erről szóló törvényjavaslatot azonnal befogják nyújtani, mihelyt a nemzetgyűlés összeül. Az uj )aj<tromozá-i szabályokat felölelő rendeltet, melynek eiőkészrön:u kálatai máris folyamatban vannak, a felhatalmazási törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése után azonnal ki fogják bocsátani (R. Magyar Hírlap) Itt egy cikkünket a cenzúra törölte. Beöthy Zsolt ünneplése. Beöthy Zsolt neve hatvan évvel ezelőtt jelent meg először az irodalomban. — A Kisfaludy- Társaság évadnyitó ülése. A Kisfaludy-Társaság a Dyári szünet at 'n ma dé'után tartotta első fölcivasó ülését az Akadémia ü'ésterméb;n. Az évadnyitó üésnek jelentőségét növelte a csöndben előkészített, de amtái melegebb ünneplés, amelyben a Társaság elnökét, Beöthy Zso'tot abból az alkalomból részesítette, hogy hatvan évvel ezelőtt jelent meg az első iroda roi dolgozata a Nefelejts cimü folyóiratban. Az ülést — amelyen nagy közönség jelent még — B.öíhy Zsolt Dmte-ra való viszzaemlé kezéssel nyitotta meg A hivatalos bejelentések után Szász Káro'y a következő szavakkal üdvözölte Beöthy Zsoltot: »Holnap lesz éppen hatvan esztendeje, hogy a Buhovszky Gyula szerkesztette Nefelejis cimü szépirodalmi hetilap ismeretes halványkék borítékján á többi között Révkomárom ból is egy rövid »vidéki levél« jelent meg — 1861 október 6-án — egy az irodalomban el addig egészen ismeretlen nevű »író* aláírásával. Az iró — a komáromi bencések aIgimnáziumá-Német testvéreink jártak nálunk vasárnap és kétszeres ünneppé avatták e látogatásukkal a mi ünnepnapunkat. A Csehszlovákiában é!ö magyarság és németség testvéri ölelkezése volt ez a látogatás. Az idejött német szenátorok és képviselők maguk, kai hozták a németek szeretetét, testvéri üdvözletét, meleg kézszoritását és magukkal hozták a német erőt, gerincességet, nyíltságot és bátor föllépést. Az ö ittlétük uj erőt, uj hitet és uj reménységet öntött a magyarság csüggedő leikébe, és megadja nekünk is azt, amihez a törvények és békeszerződések alapján joguuk van. Német testvéreinknek itt elhangzott gyújtó és tüzes, bátor, férfias, nyilt harcot hirdető beszédei galvanáramszerüleg hatottak ránk és szégyenkezve kellett bevallanunk önmagunknak, hogy milyen messze estünk mi magyarok a csehországi német testvéreink gerincességétől és hogy mennyit kell még tanulnunk tőlük, hogy csak meg is közelíthessük német testvéreinket. De ez az egy látogatás is sokat jelent a magyarság lelki világában. Beláttuk, hogy a gerinctelenség, a l&ssankint megörli a magyarság erejét. Mi még azokat a jogainkat, amelyeket a békeszerződés olyan szűkén és mostohán mért, még azt se merjük bátrau, erélyesen követelni Mondotta is az egyik német szónok, hogy a törvényes jogokból sose szabad engedni, tanuljunk tőlük megalkuvást nem ismerő gerincességet, trélyes fellépést. Az itt töltött órák nemcsak nekünk magyaroknak, de német vendégeinknek is ölökre ft-lejth tetetlen lesz. A megérkezésük pillana! tától kezdve lehetett rajtuk látni, hogy mi- I lyen jól érzik magukat hasonló soiv-ban elő : magyar testvéreik meleg szeretetétől körül véve. Ez a meleg hangulat percről percre fokozódott és a bucsuzáskor már olyan lelkes volt a német-magyar testvéri ölelkezés, barátkozó,«, -hogy annak hűséges leírásához gyenge a mi toliunk. Lapunk előző számaibau már többször megi miit ettük, hogy milyen nagy megtiszteltetés vár Komáromra, a csehországi német nemzetgyűlési képviselők és szenátorok közül számosán szlovén zkói tanulmányútra indulnak és e tanulmányutjukat Komáromban kezdik nak 13 esztendős fiatal diákja volt, neve: Beöthy Zsolt. Hogy az irodalmi közélet terén és a társadalmi tényezők körében milyen visszhangja lesz ennek az én itteni egyszerű bej elén lésemnek — nem tudom. Eugen most legelső sorban az a meggyőződés vezet, h gy e mellett a ritka jubiláris mérfö'dkő me! e'.t mi, Kisfaludy-Társaság, nem mehetünk el szó nélkül. Az az érzésem, hogy — hu a mi kedves e’nökünk a mi hozzá való ő z.nte, meleg szeretetünket naprólnapra, minden dolgainkban és forgatásainkban érezheti is. ha annak je eivel iroda mi és társada'mi érintk« zéseink során minduntalan találkozik is, — ezt a kedves alkalmat fel kell használnunk arra, hogy ennek a nagy szeretetnek itt a Tmaság körében legalább néhány rövid szóval kifejezést is adjunk. Mikor a Kisfaludy-Tarsaság 21 esztendővel ezelőtt — 1900 baD — Gyulai Pá! visszavonu’ása ú án, Beöthy Zsoltot egy szavazat híján az összes többi szavazattal elnö-évé választotta, — ő nyoaiban elmondott köszönő beszédében különösen hangsúlyozta, hogy mindent megtesz arra, hogy a barátsáv, amely a Társaság lakjai között fennáll, a Társa.-ág munkásságának sikeres ösztönévé, — a közös célra való munkálkodás pedig minél szilárdabb baráti kötelékké erősödjék. Most, bensőséges, mondhatnám c-aládi meg. Az Orsz. Magyar Kisgazda és Kisiparos párt agilis vezetősége, élén Füssy Kálmán képviselővel és Lukovics Ferenc igazgatóval mindent elkövetett, hogy a fogadtatás minél fényesebb legyen. Ez a törekvésünk egészben sikerült is volna, ha egy z-upáni letiltás nem jön, mert a komáromi ország-világ előtt hires lovasbandérium Sebestyén Ferenc délceg kapitány vezetése alatt s a komáromi csikósok szép szál vezetőjük, Vargha Imre vezetésével kivonultak volna, ügy a bandérium, mint a csikósok, már a komáromi magyar búcsú alkalmával is olyan nagy népszerűségnek örvendettek, most is nagyban emelték volna a menet magyaros motívumait. Az állomáson a fogadtatáson magyar ruhás leányok virággal kedveskedtek volna mindm érkező képviselőnek és szenátornak. A fogadtatásnak ez a része általános sajnálkozásra elmaradt. Erről lapunk más helyén számolunk be Amennyire a megkötött kezű rendezőség tehette, miudent elkövetett, hogy a német vendégek olyan jól érezzék magukat, mint otthon és olyan kellemes emlékekkel távozzanak el, amelyek még éltük alkonyán is fölkeresse őket, és elmerjük mondani, hogy ez a vendéglátó Kisgazda és Kisiparospártnak teljesen sikerüli is. Vasárnap reggel 9 óra előtt a párt elnöksége és más vezető férfiak, a sajtó számos képviselője, a gazdák, iparosok es a polgárság többi része nagyszámban gyűltek össze a pályaudvaron, ahol a rendőrség és a katonaság szokatlan nagy számban őrküdött azon, hogy a letiltott gazda és csikós bandérium é3 a magyar rakás leányok nem jelennek-e meg. Két magyar ruhás leányt, aki az állomásra igyekezett, a rendőrök nem engedték a vauira kimenni. Magában a városban is történtek hasonló esetek, egy-két magyar ruhás leánykát haza küldtek a rendőrök. Általában a vendéglátás napján feltűnően sok rendőr volt városunkban és erősen megszállva tartották a bevouu ás útvonalát. E'özö nap már töménytelen tiikos rendőr szimatolt és szaglászott utón útfélen és ha szerepvivő ember meg állt beszélgetni a utcán, már 2—3 detektív fülelt hogy ugyan mit beszélhetnek A közvélemény előtt a túlbuzgók, akik 13 csehországi német nemzetgyűlési képviselő és szenátor látogatására, akik legtöbbjénél még sétabot sincs, annyira begyulladnak, hogy ünnepünk e kedves órájában, rajtunk van a sor hangsúlyozni, hogy Beöthy Z olt ezt az ígéretét, ezt a fogadalmát mindig hűségesen megtartotta. Minden alkalmat felhasznált annak haDgi ztatására és fejtegetésére, hory Tafsarágunk Kisfaludy Károly halála után egy meghitt baráti körből alakult, s egyik legszebb hagyományává lett: a baráti érzés fenntartása és ápolása a tagok között. Beöthy Zsolt, az elnök, a vezér — nekünk, tagtársainak, mindig barátunk maradt, a szó legnemesebb értelmében. Meglátja bennünk és munkásságunkban nemcsak a jó tulajdonságokat, hanem a hibákat is és ehhez képest tudott nemcsak dicsérni, hanem korholni is a régi rómaiak »borús páter familias«-ának gosdos szeretelével és szeretetteljes szigorává'. Mi itt ma első sorban nem is a mai magyar irodalomtörténetit ás i jedelmét, nem szép tudományunk vezető munkását, nem is a bibliánkká váit „Kis-Tükör“ halhatatlan szerzőjét és nem az irodalmi közélet csalhatatlan ízlésű és páratlan tudásu vezérét ünnepeljük benne, — hanem atyai barátunkat, ennek a mi irodalmi „családi körívünknek szerelő és szeretett fejét. S hogy ezt a kis bejelentésemet és ahhoz fűzött érzéseimet s gondolataimat nem zárt ülésen mondom el, hanem itt, nyilt ülóssn adok nekik hangot, annak oka viszont az, hogy mi, Kisfaludy Társaság, eszményeink ápo'ása, hagyó-Megérkeztek az őszi újdonságok térti, női és gyermek Ugyanitt egy „balkaros“ és egy „cliin- nlnrln dares“ Singer-féle varrógép ulüliU» Nagy választékban kaphatók FISCHER JENŐ cipökereskedésében Komárom Megye- u. 16. (Zsupáni hivatallal szemben^