Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-10-01 / 91. szám

1921. október 1. «Komáromi Lapok« 3. oldal. formájában magáévá tett« est az immár nagy fort folvei'5 ügyet. Ehelyütt jegyezzük még meg azt is, hogy bártfai tudósító jelentése ezerint a zsnpáui kiutasatási rendelet 24 óra slatt teljesen megfosztotta Bártfa-fürdőt is az ott nyaraló magyar fürdővendégektöl, A szé­pen induló utószezon igy teljesen csődöt, mon­dott. Bártfa-lürdön ma egyetlen egy fürdöven­­dég sincsen már. A íiirdöigazgatóságnak óri­ási a kára, amit a túlbuzgó zsupánnak köszönhet. == A külügyi bizottságból. A csehszlovák kü'Sgyi bizottságnak kedden tartott ülésén Benes miniszterelnök a nyogalmagyarországi kérdésben tett nyilatkozatában többek közöttmég a követ­kezőket mondotta : — Ha sikerül is ökle bér 5 ig békében mcgál epf dni, vagy >ég!eges békés megegyezést létrehozni, még mirdég Dyitva marad a nyugat­in agyai országi f'ólkt lő- és szabadcsapatok kér­dése. Ez az egyetlen sötét pontja a kérdésnek, írért ezek a szabadcsapatok igyekezni fogDak Ausztriát megakadályozni abban, hogy a terület kiürítése ulán Nyngatmagyarorizágot álvegye a maga igazgatásába s ott a rendet ismét helyre­állítsa. Számítani lehet tehat atra, hogy ha a magyar kőiméi,y luiteszi is magát esen nehéz­ségiken, ilyen körülmények között bizonyos ideig mégis tovább tart NyugatmagyarországoD á re ndetJenkedés. Ezért tehetségéé, he gy a szö­vetségesek is beleavatkoznak és hogy vigy a mogyar. rogy egy osztrák kormány kényszer­­renaszcbál) okkal fogja megfékezni a fölkelőket. Végűi Benes kijelentette, begy a cseh köztár­saságot pillanatra sem veszélyezteti semmiféle veszedelem. Ugyancsak ezeD ü’ésen Csech német szo­­ciálde mokrala képviselő lett étdekes kijelen­téseket : — Megnyugtató, — úgymond — hogy há­borús bonye da’mak veszedelme nem fenyeget és hogy Csehszlovákia nem küldött ultimátumot Mogyar országnak De kevésbé megnyugtató, hogyha Magyarország október 4 ig nem tenne eleget az entente ultimátumának, akkor kény szenei dszt báiyokra kerür.e sor. Kérdés, hogy ennél Csehszlovákia aktiv közreműködésére is goi dóinak e. A legnagyobb határozottsággal visszautasítjuk, — ugymend — hegy a béke­­szerzédés betartása érdekeben csak a klsujjun­­kat is megmozdítsuk Mi jól tudjuk, he gy nem­csak Nyugatmagyarországtól van szó. Mégis tiltakozunk mindenféle beavatkozás ellen, mert abból újabb háboiusbonycda;mak és katasztrófák származrak. = Hlinka — nagyszombati érsek! Az egyházi ügyek kormáuyvlóadója elmondta, hogy Hlinkának nagyszombati érsekké való kineve­zése nem kizárt dolog. Az egyházmegye föl­állítása azonban nagy nehézségekbe ütközik. A szentszék jelöltjét a prágai kormány még nem fogadta el. = Ausztria pénzügyi válsága. Az osztrák valutának rohamos zuhanása rendkívül feszültté teszi Becsben a hangulatot. Az osztrák pénz értékének rosszasága, az elviselhetetlen drága­ság rémes árnyékát veti előre. Néhány ipari vállalat az összeomlás előtt áll, aminek az lesz a következménye, hogy szaporodni fog a munkanélküliek száma. Az aDtsnt hitelek kés­lekedése csak fokozza a nyugtalanságot s igen leverőiig hatott az a hír, mely szét int az Ígért előlegek közűi két millió angol font helyett csak négyszázezer font áll Ausztria rendelke­zésére, • im-ly alig egy hétre lesz c.^ak elég. Grimm pénzügyminiszter ennek következtében bejelentette lemondását. —_Határmegáilas ifó bizottság ülése. Mi­után a Táncos tábornok vezetésével működő magyar bizottságnak a Magyarország határ­­megállapitására vonatkozó javaslatait újból el­utasították, ennek következményeképen a ha­tárkérdésnek most a békeszerződések alapján kezdődik a tényállás megállapítása. A megálla­­pitásokat a bizottság a helyszínen fogja esz­közölni. Az egész vonalat két részre osztották és szeptember 28-án megkezdték a bejárást. Az egyik bizottság Vácrói, a másik Kassáról indult el. = Az iskolaügyi imnisterium uj feje. A parlamentáris kormány iskoiaügyi miniszteri tárcáját Srobár Lőrinc dr. Szloveoszkó volt első teljhatalmú minisztere vette át. Hivaíalba­­lépése alkalmával tartott beszédében kijelen­tette, hogy nem véletlenségből biztak meg egy szlovákot az iskoiaügyi és népnevelési minisz­térium vezetésével, mert a szlovákok legjobban érzik, hogy mit jelent a műveltség, a kultúra és feivilágosodottság. S/lovenszkó a kultúrában nagyon hátramaradt. Ezt most megfeszített mun­kával kell pótolni és fel kell éleszteni a szlo­vák szellemet. Irányát két szóban lehet kife­jezni : haladás és szabadság. Szlovenszkó ma­gyarsága előtt tisztán áll az uj oktatásügyi miniszternek iránya, melyet Srobár dr.-nak a nyár folyamán közzétett cikkeiből eléggé meg­ismerhetett. De bizonyára a szlovákokat sem fogja megtéveszteni a népoktatás uj irányzata, mert azok is tudják, hogy mit várhatnak attól aki az ő autonómiára való törekvésüket mind« addig nem volt képes megérteni. = 3000 koronáért még - magyarul is lehet beszélni Trencsénben. A Prager Tagblatt tegnapi száma közöl egy trencsénteplici levelet» melynek tartalma Bellay zsupán birodalmának jellemzője és érdekessége: A napokban a fő­szolgabíró kidoboltatta Trencsénteplicen — a vi­lághírű nemzetközi fürdőn — hogy aki az utcán vagy nyilvános helyen magyarul beszél, azt 3000 korona pénzbüntetésre Ítéli. A levél Írója csodálkozását fejezi ki e rendelkezés felett s kiemeli, hogy ő Budapest mellől jön, született szlovák s Maglódon lakik, ahol szabadon be­szélnek szlovákul, sőt szlovák miséik vannak a templomaikban. Tehát a sokat bírált Magyar­­országon sem érvényesítenek ily rendelkezést. Majd leirja, hogy a minap találkozott egy kö­zeli rokonával kérdi fennhangon tőle : — »Hogy vagy kedves öregem.“ — A rokon óvatosan körülnéz s szótlanul tovább halad. „Azt hittem — Írja tovább — hogy sógorom megbolon­dult s mikor egy barátom társaságában ismét találkoztam vele, kérdésemre szomorúan azzal felelt: — „Hja nincs 3000 koronám, hogy ma­gyarul beszélhessek“ = Hegedűs utóda — Hegyeshaimy. Ma­gyarország kormányzója Heg dús Lóránt dr. pénzügyminisztert állásától fö mentette s a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével Hegyeshaimy dr.-t bízta meg. = Tisztviselők elbocsátása A »Lidovó Noviny* * jelentése szerint Cerny volt miniszter­­-elnök azt a kijelentést tetto volna az állami alkalmazottak prágai szervezetének, hogy a tiszt­viselők jelenlegi számának 10%-át el fogják bocsátani. Ez az intézkedés összi függésben ál­lana az uj kormány takarékossági programmjá­­val. A túltengő cseh bürokráciának ez a szük­séges apaszlása egészen helyén való. Remélhető azonban, hogy a szlovenszkói tisztviselőkar apaaztásanál azokat fogják elbocsátani, akik megfelelő eíőkcpzetLóg nélkül kerültek oda, nem p dig az őslakosságból kikerülő szakképzett és a viszonyokká1, jogrendszerrel a aposan is­merős szlovenszkói tisztviselőket. (ESŐ.) = A magyar jóvátétel. A jóvátételi bi­zottság közölte a magyar kormánnyal, hogy minden olyan szerződést, amely a magyar aktívákra vomtkozik és olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a bizottság véleménye sze­rint alkalmasak arra, hogy a jóvátételt kötele­zettségek 1 rovása tekintetében Magyarország majd a város főjegyzőjévé lett. Egyebet nem is igen örökölt, csak a pöniölyhálókat, meg a család halásztradicióit. Mindezekhez pedig kiapadhatatlan jókedvet, lelki deiüt, ötletes szellemet és — végtelen becsületes, ember­­szerető, hűséges jó »zivet. Szerzett és egy nyájas tairyát a Duna fölött, a monostori szőlőhegyen, szemközt Magyarországnak bűvös. Mjos Arany kertjével a ragyogó Csallóközzel- Hej 1 az a Monostor I Az a kiugyesi nádas­­taDya, a Feszty Árpád titkos müvészínszkulá­­nnma! Be sokat beszélhetne, ha — volna még, aki meghallgassa! A monostori szöllöben stílszerűen berendezett borház, függőkért s a tanyabázon nédtelő, sőt még indiait miigólya is volt, féllábon állva, az Arany János verse szerint. Kingyesen a Feszty Árpád művész­­cimboráival, Monostoron pedig . . . hát Mo­nostoron az egész világgal hangos dáridókban mulattuk át a nyarat és a szüretet. János volt a szakács, de a mulatságok lelke is. Nem tudott olyan jóízűen kacagni sei ki a világon és olyan balpeprikást iőzni se! Csakúgy zen­gett a Duna és környéke: Hej, Monostor, Monostor 1 Asszony nélkül — kolostor! A borház emlékkönyvében rigmusokba is szedtük ezeket a helikoni gyönyöröket. Monostor, Kin­­gyes, volt olykor balasztaiya, olykor Parnas­szus, sőt Olympus is, de kolostor —• sóba I Hogyan került Tuba János a p°iitika forgatagába? Annak is két nagy szeretet a magyarázója. Az egyik a töltetlen, a rajongó hódoiata és ragaszkodása az öreg Tiszához és a fiatal Tiszához, amiből a politikájukhoz is jutott. Sose fordult mg az eszébe, hogy vezér legyen, ö csak követni akarta tlőbb Tisza Kálmánt, azután Tisza Istvánt. Ez volt az ö politikai proerammja: követni Tisza Istvánt. Hová? Akár a pokolba is. Hová 1 Azt I-tván tudja, az az ő dolga. Azt hiszem hogy ha Tisza Díván azt mondta vohia neki, kösse be a szemét és menjen n^ki a falnak, János habozás nélkül neki ment , volna. A másik: az ugyanolyan végtelen lán­goló rajongás a maga imádott szülővárosa, Komárom iránt. Nem hiszem, hogy lett volna még a világon ember, aki Komáromot, aki egyáltalán a szülővárosát úgy szerette volna, mint Tuba János. És véletlenül őt is szerette szülővárosa, ami pedig elég nagy ritkaság. Komárom máskülönben is na von válogatott, annyira, hogy még Jókai se volt neki elég. A nagy mesekirályt egyetlenegyszer -e válasz tóttá meg képviselővé, ami zokon is esett neki. Végre, egyszer, mikor már a világnagyság ormán állott, mégis eszébe jutott. Fölléptet­ték. De van Komáromnak is egy hagyomá­nyos kortesnótája, a mit még neki se ^nged tek el. A nóta száz esztendő óta változatlan, csak a jelölt nevét cserélik ki benne ötesz* tendőuként. A hogy a kortézia megindult, fölzugott ettől a nótától a kúria, meg a Rozá­lia, „Eltörött a pipaszár, pipaszár, — Jókai Mór nagy szamár, nagy szamár!“ A hogy meghallotta a mesekirály, tüstént visszalépett a jelöltségtől. Hiába kérlelgették az engesztelő deputáeiók, a költő hajthatatlan maradt. Ő nem akarja, hogy a szülővárosát olyan ember képviselje, akit ott szamárnak tartanak. Keressenek okosabbat. • De hát kivegyen az? Ki okosabb Jókainál ? A mesekirály mosolygott. — Ott van a gyerek. Válasszátok meg. A gyerek, az Tuba János volt. A jókedvű, vidám mulatópajtás, akit Jókai is nagyon sze­retett. Sokszor fölviditotta őt is és az egész Jókai —Fesziy-kolóniát a pajkos ötleteivel, humorával, kedvességével. Jókai szeretető bi­zonyságául haláláig mindig a gyerek-nők jhivta. Akkor már Janos a város pennája volt. Ő volt az egyetlen, akinek a kedvéért még az ősi kortesuótát is kicserélték. A pipaszár helyett ezt dalolták: János, János, János a mi nevünk; Huncut em >er, aki nem tart uivelünk! A komáromiak vele tartottak. Megválasz­tották. Tizenhárom esztendeig viselte hűségesen Raktáron tartok: saját gyártmányú, többféle méretű ce­nt en t-kutgyürüket, cement-ifcőveket, színes és egyszerű cement-lapokat. || Alapítva 1900-bai. Komárom, Gazda-utca 23. (Víztorony mellett.) Alapítva 1330 ban. Elvállalok mindennemű építési mu kákát, u. m : csatornázást, hidmunkála­­tokat, magas és mély építkezést, cement-jászol, fürdőszobák és konyhák padló­burkolását, betonirozást, terrazzo- és velencei mozaik burkolást helyben és vidéken a legolcsóbb árak mellett. Szives pártfogást kér Polvar János, beton-mester. Raktáron tartok: tetőfedó'-cse repet, sírköveket, sikere­teket, mükő-Iépcső­­ket, valamint bútor­os kávéházi már-, vány-lapokat stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom