Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-10 / 82. szám
2 old. a! Komáromi Lapok 19-1. szeptember 10. tekre kiterjedő központi érdekképviseleti szervezetei csak nehezen tudnak kifejlődni s hogy a gazdák ilyen szervezkedések irányában nem bírnak valami nagy fogékonysággal. Szlovenszkóban egy ilyen országos gazdaszervezetnek kiépítése annyival is inkább nagy nehézségekbe ütközik, mert a nemzetiségi széttagoltság s a kormány által támogatott szélső szocializmus, valamiut az ország hosszúra nyúlt formájából eredő kedvezőtlen közlekedési viszonyok, a szervezkedési mozgalom elé igen nagy akadályokat gördítenek. Nagy akadálya egy országos központi szervezet megalkotásának az is, hogy úgy nemzetiségi, szociális, mezőgazdasági, mint politikai tekintetben egyes vidékek viszonyai teljesen elütőek, minek következtében minden egyes vidék gazdáinak helyzete, érdeke és cselekvőképessége más-más Pedig soha gazdaközönség még nem szorult oly nagy mértékben erélyes és céltudatos önsegélyző munkára és egy központi érdekképviseleti szervirányitására, mint a szlovenszkói gazdák a mai időkben. A mezőgazdaság itt szabad prédája a szocializmusnak és a kommu nizmusnak, a kíméletlen fináncpolitikának és a nemzetiségi türelmetlenségnek. A mezőgazdaság hajója léket kapott és háborgó hullámokon hányódik, a hajó személyzete pedig parancsnok és kormányos hiányában tervtelenül futkos a födélzeten. Az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület nem régen tervbe vette egy országos gazdaérdekképviseleti szervnek megalkotását, illetve a saját szervezetének ilyenné való kiépítését, azonban a vezetőség abba a hibába esett, hogy ezt a célt a gazdatársadaími életszükségletek által létrehozott s a múltban bevált gazdasági egyesületek romjain keresztül óhajtotta megvalósítani. Az OSZGE nem vette figyelembe, hogy a gazdák nem tűrik a túlságos centralizációt, legkevésbbé pedig itt Szlovénokéban. Az OSZGE terve inkább csak a saját szervezetének megerősítésére volt alkalmas és kevésbé volt tekintettel arra, hogy egy valóban az egyetemes gazdaérdekeket szolgáló közpout alkottassák. Mikor valamely részvénytársaság pénzügyi nehézségek elé kerül, mikor üzletviteléhez uj tökékre van szüksége, melyeket nem lehet, vagy nem üdvös hitel utján megszerezni, akkor tőkefelemeléshez fordul. Engedjék meg és ne vegyék rossz néven, hogy az OSZGE szélesebb alapokra fektetése — és egy részvénytársasági tőkeemelés között analógiát vonjak. Hiszen az OSzGE terve is első sorban azért került szőnyegre, mert az OSzGE-nek oly célból, hogy a szlovenszkói mezőgazdaságot méltóan és sikeresen képviselhesse, első sorban uj anyagi forrásokra volt szüksége. Részvénytársasági tökefelemeléseknél tetszetős mérleg és jó haszonnal kecsegtető üzletterv szokta a részvényjegyzési ivet megelőzni s ha az üzlet addig is jó volt, a tőkefelemelést a régi részvényesek maguk között szokták végrehajtani. Az uj részvényesek utáni hajsza rendszerint csak olyankor indul meg, mikor az előző üzlet, nem volt valami fényes. Valljuk be őszintén, hogy az eddigi üzletmenet nem biztositott valami egetverő sikereket s hogy a szőnyegen levő tőkeemelésnél szívesen engedte volna át a részvényelóvételi jogot uj tagokuak, kiknek nemcsak pénzére, de erkölcsi tőkéjére is igen nagy szüksége van. Nem akarom analógiámat végletekig erőltetni, mert hiszen nem kizárólag anyagi érdekeket hajhászó, hanem erkölcsi célokat is követő érdekképviseletről s ennek nemcsak tőkeemeléséről vau szó, hanem arról is, hogy az országos érdekképviselet valóban az egész ország minden rendű és rangú gazdájának s minden gazdasági ágnak és célnak felhatalmazott képviselője legyen, hogy tehát érdekkörébe vonjuk az ország minden gazdáját és gazdasági szervét. Ezt a célt rendkívül fontosnak tartom, ezt a célt minden erőmmel támogatom, mert a nagy tömegeket megmozgatni képes országos szervezettség s a jogainkért való egyöntetű fellépés gazdatársadalmi mozgalmunknak mindig hatalmas segédeszköze vo t, melyet, különösen a ma ellenünk m ‘goyilváuuló despotikus rendszerrel szemben nem nélkülözhetünk. A kormányzat létünk ellen törő néptömegek szervezettségére hivatkozva, a mi gyenge és dissonáns hangunkat meg sem hallgatja s demagógok chorusa mellett jogosulatlan követelések martalékául dob benuünket. Ismétlem tehát, hogy egy hatalmas, országos, gazdavédelmi szervezetnek megalkotását rendkívül szükségesnek, sőt a mai viszo nyok között életkérdésnek tanom, de nem elégít ki az, hogy mi egy ilyen szervezetet létrehozzunk anélkül, hogy a szervezet jövőbeni funetionálásáuak főirányelveit már most le ne szögezzük s ezáltal az érdekeinknek megfelelő sikeres működést már eleve ne biztosítsuk. Mikor érdekeinkről beszélnek, tisztáznom kell első sorban, hogy kik az érdekeltek s hogy mik azok az egyetemes gazdaérdekek, j melyek körül az ország egész gaztlavilága egy ] egységes táborba hozható. Az érdekeltek egy részt a szlovenszkói j kis ,közép- és nagybirtokosok, a szlovenszkói \ bérlök és a mezőgazdasági iparok űzői, vala- I mint a gazdasági alkalmazottak, más részt a í mezőgazdasági és mezőgazdasági-ipar érdek* t képviseleti szervek és az összes gazdatársaí dalmi alakulatok, egyesületek, körök, társuiaj tok szövetkezetek, stb. Azt hiszem, hogy elég volt a mezőgaz- I dasági érdekeltség fóab csoportjait felsorolnom ! hogy valamennyien tisztában legyüuk azzal, 1 miszerint az egyes főbb kérdésekben való í érdekközösség mellett mily sok és mélyreható ' ellentét vau a gazdavilág egyus elemei között, Azért sem tartom czélirányosnak, hogy a j megalkotandó országos gazdaérdekképviseleti \ szerv az egyes gatdaelemek és gazdaszervezetek túlságos centrálizálására törekedjék, mert ez belső súrlódásokra vezetne, országos gazdaj érdekeknek és helyes szervezkedési rendszerj nek tartanám ha az egyes gazdaérdekeltségek j a maguk külön szerveiben minél intenzivebben : tömörülnének s a külön-érdekeknek leginkább ; megfelelő szervekben való egyesülés mellett csu ! pán a közös legfőbb érdekű kérdésekben bizto- I sittatnék az együtt működés egy megalkotandó j országos szervezet keretében. Nem a rendes békés muuka idejét éljük, nem érünk rá, hogy itt az érdekképviseleti szervezkedés theoriávol foglalkozzunk,-gyakorlati oldalról kell megfognunk a kérdést, m^rt I az a legfontosabb, hogy mennél gyorsabban I hozzuk egy táborba a mezőgazdasági élet öszj szes tényezőit. Hogy ezt elérhessük, ahhoz szűk! séges az, hogy első sorban a már meglevő j szerveket foglalja össze. De úgy, hogy ezeknek j j autonómiáját meghagyjuk. Az országos szervezet létesítését csak : j úgy lehet elképzelni, hogy a gazda érdekképj viseleti szervek országos szövetségbe lépjej nek, mely egy megfontoltan »-lőre kidolgozott Programm alapján áll meg, bogy a sok tekintetben ellentétes mezőgazdasági szempontokat követ. • E programúiba első sorban a kővetkező pontokat tartom szükségesnek felvenni: 1. Küzdelem a szélső szocializmusnak és kommunizmusnak úgy a munkásszervezetek utján közvetlenül, mint a törvényhozási, kormányzati és hatósági intézkedéseken keresztül történő meguyilváuulásai ellen; 2. Szlovenszkó kezelése ellen, mi különösen abban nyilvánul meg hogy a mezőgazdaságot érintő kormányzati intézkedésekben Szlovenszkó nem úgy kezeltetik, mint Cseh-Morvaországgal egyenjogú és egyenlő elbánás alá eső fél. 3. Szigorú ellenőrzése annak, hogy gazdaságpolitikai kormányintézkedésekben nemzetiségi politikai szempontok bele ne vitessenek. Egyformán erélyes ellenállás bármely nemzetiség ellen, vagy javára irányuljanak ily tendenciájú gazdasági intézkedések. 4. Küzdelem a teherbiróképességet figyelmen kívül hagyó adózási rendszer éí egyéb ilyenfajta megterhelések ellen, nemkülönben 6. egy a gazdaérdekeknek megfelelő vámpolitika kivívására, igy elsősorban a feleslegben levő mezőgazdasági termékek szabad kivitelének megengedésére, 6. továbbá a szabad forgalomnak belföldön az összes mezőgazdasági termékekben való helyreállítására, s a mezőgazdasági és ipari termékek árának összhangba hozatalára, 7. küzdelem a mezőgazdaságot káyositó illegitim kereskedelem árdrágító visszaélései elleu. Ezek nézetem szerint azok a főbb pontok, melyekben a szlovenszkói gazdák és gazdaszervezetek külön érdekeik mellett is egyek lehetnek. Ennek a programnak keresztülvitelére a mezőgazdaságnak minden faktora szívesen fog pénzt és erkölcsi tökét áldozni, d- hogy \ a megalkotandó szerv valóban ezt a programj mot tegye magáévá, s hogy a különérdekek séj reime nélkül ezekért az egyetemes érdekekért j minden fenntartás nélkül szálljon síkra, arra garanciákat kell teremtenünk. Nem kétséges, hogy ennek módját megj találjuk, de ilyen garanciák nélkül a hatalmas I oszágos gazdaérdakképviseleti szervezetet meg- I alkotni nem tudjuk. Ilyen garancia volna az országos szerv ! által szolgálandó általános gazdaérdeket követelő programnak az egyes szervezetek \ közreműködésével való előzetes megáilapiiásán kívül a központi szerv intéző bizottságának olyatén összeállítása, hogy az gazdatársadalom minden árnyalatát arányíagosan képviselje s úgy szervezeti, mint személyi tekintetben biztosítékot nyújtson arra, hogy a központi szerv l valóban csak a kitűzött egyetemes gazdaérdekekért fog küzdeni. Utalnom kell itt. a>ra, hogy a központi szarv működésében mellőzni kell minden politikát és nemzetiségi kérdést. Mi magyar, ; szlovák, német és russzin gazdák, itt csak : gazdák vagyunk és gazdasági érdekeink véj (leimére szövetkezünk, de azért természetes, ! hogy ebben a színtelen üzleti felfogásban nem ! mehetünk a végletekig s igy semmiféle olyan | szervezetnek nem lehetnénk tagjai, mely gazda| sági érdekek kedvéért valamely nemzetiség törvényadía jogát feladná, Mikor az OSZGE egy évvel ezelőtt megalakult, abban a hitben éltünk, hogy csak az a gazdaérdekképviseleti szerv számíthatott hatósági' elismertetésre, mely kifejezetten szlovák színezettel bir. Ez volt az oka annak, hogy bár a szlovenszkói mezőgazdaság a nemzetiségi megoszlás szériát úgy kiterjedés, miot mezőgazdasági kulturfok tekintetében a magyarok és németek túlsúlyát mutatja fel, mégis célszerűségi okokból — ha nem is minden magyar és német helyeslésével — azt határoztuk, hogy nemzetiségi tekintet nélkül belépünk a szlovák gazdák országosnak nevezett, azonban nemzetiségi egyoldalaság folytán, mégsem országos jellegű egyesületébe azzal a kikötéssel, hogy az egyesület az országos jelleg kidomboritására a „szlovák gazdák“ elnevezés helyett a „szlovenszkói gazdák“ kitételt veszi fel címébe, egyébként pedig uj alapszabályokat dolgoz ki és nemzetiségi jellegét megszünteti. Mindez megtörtéut, azonban az OSZGE, noha a tagok nemzetiségi megoszlása szerint nem túlnyomóan szlovákokból áll s ülésein tüntetőén a szlovák nyelv használtatott (különösen az elnökség részéről) — még annyit sem tudott elérni, hogy alapszabályai jóváhagyassanak. A beterjesztett alapszabályok nem régiben leérkeztek a pozsonyi földmivelésügyi miniszteri kirendeltséghez, innen azonban a Legolcsóbb bevásárlási forrás! FISCHER JENŐ CIPÚKERESKEDESE JL KOMÁROM, MEGYE-U* 16., A ZSUPÁN! HIVATALLAL SZEMBEN Nagy választék mindennemű vászoncipőkben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktára! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók Pontos és figyelmes kiszolgálás! Mérték utáni rendelések és javítások 24 órán belül készíttetnek. Cipőkrém és eredeti „PALMA“ gummisarok kaphatók 367 _____
